Öröklés

Tisztelt Fórumozók,

az ügyben kérnék tanácsot, hogy édesapám halálát követő hagyatéki tárgyaláson derült ki számomra, hogy az ingatlanukat a hugom 4 éves gyermekének a nevére iratták.( aki most már 15 éves) Ajándékozási szerződés nem készült, de lényegében ajándékozás történt. Édesanyámnak holtig tartó, haszonélvezeti joga maradt. Kérdésem az lenne, hogy mivel az öröklésből én mint egyenes ági leszármazott ki lettem zárva pert indithatok e a köteles részért? Az ajándékozás az apám halálát megelőző 15 éven belül történt. Ha meg is nyerném a pert a készpénzben történő kifizetést hogyan tudnám érvényesittetni? A lakástulajdonos kiskorú gyámja most az én elvált hugom. (aki szintén nem örökölt semmit, hiszen a lánya kapta meg a lakást, az anyám pedig haszonélvező maradt.) Nekik kellene kifizetni engem?
Nagyon köszönöm előre is a segitő válaszokat,
Anda

Kötelesrész akkor is jár, ha a kedvezményezett részére lesz kifizetve a bankszámlapénz. Biztosra viszont nem tudsz menni, hiszen ha még életében feléli a pénzt, akkor nem lesz se hagyaték, se kötelesrész.

Remek! 32 éve hallgatom, hogy én leszek az örökös, folyamatosan én újítottam fel a házat, hogy lakható maradjon. Jön egy új "rafinált" nő, eladatja a házat és eltapsolja a 93 éves vak apám pénzét, az "örökségem" és nem tehetek semmit. Apu teljes hozzáférést fog adni gondolom a számlához, mivel nem lát, nem tudja kezelni a pénzt, a hölgy pedig kimenekíti gyorsan barátokhoz még apám életében..eddig is ezt csinálta..de hát a szerelem az szerelem, én meg vagyok a hülye..
Köszönöm a választ! Robi

Akár pár hónap alatt is elkölthet -eltüntethet sok millió forintot a feleség anélkül, hogy megkérdezhetném tőle - ha édesapám meghalna, mire ment el a ház ára? Köszönöm! Robi

Üdvözletem!

Egy kérdéssel szeretnék élni: Annak a paragrafusnak a számát szeretném megtudni, ami arról rendelkezik, hogy hagyatékátadó végzés után az örökös "visszamenőleg" a haláleset időpontjától válik tulajdonossá.

Előre is köszönöm!

Elnézést, az előző kérdésemben egy ingatlan tulajdonjogáról van szó.

Az örökös úgynevezett ingatlan-myilvántartáson kívüli tulajdonos, a tulajdonjogát nem a bekegyzés keletkezteti.

Mi a konkrét kérdésed, problémád? Felteszem, nem a nyilvántartás elvi szépségei érdekelnek.

Ptk. 598. §

kisrobi: sajnos, ez a helyzet. Illetve annyiban nem sajnos, hogy azért mégiscsak édesapád pénzéről beszélünk, nem a tiedről. Viszont esetleg beszélhetsz vele, hogy ez a félelmed, hátha a rád jutó részt még most, életében neked ajándékozza.

vagy együttes hozzáférést ad nektek a nagyobb pénzösszeget tároló bankszámlájához, ami lehetővé teszi a kölcsönös kontrollt.

„Akár pár hónap alatt is elkölthet -eltüntethet sok millió forintot a feleség anélkül, hogy megkérdezhetném tőle – ha édesapám meghalna, mire ment el a ház ára?”

Nem, édesapád költheti el, hiszen övé a vagyon.

Tisztelt Szakértő!
Apósom elhunyt, a Férjem és a testvére örökölték az ingatlanját. Anyósomnak haszonélvezete van a lakáson. Érdeklődnék, hogy anyósomnak mihez van joga? Az örökölt ingatlanban lakik, mi pedig közvetlenül mellette, az ő saját lakásában.(Anyósomé) Ahol mi lakunk, sajnos csak úgy van víz és villany, hogy az örökölt ingatlanon keresztül kapjuk ezt. Van két gyermekünk, és sajnos a minap, olyant csinált anyósom, hogy lekapcsolta tőlünk a vizet is, és az áramot is. A gyermekeim létfontosságához való anyagok, ételek megromlottak. Ilyenkor mit tudunk csinálni? A férjemnek milyen jogai vannak? És anyósnak?
Tisztelettel

Kedves anonim2!

Szívességi lakáshasználók vagytok az anyós tulajdonában lévő lakásban. Az anyós bármikor felszólíthat benneteket távozásra, ha nem mentek bírtokháborítás miatt bejelentést tehet a jegyzőnél aki aztán elkezd bírságolni benneteket...

Ahhoz hogy az ő lakása is komfortos legyen (= víz és villany) ezen közműveket be kellene vezettetnie és saját órákat felszereltetni. A költségeket bizonyára nem akarja vállalni...

Az örökölt lakás az anyós haszonélvezete miatt haláláig nem bírtoba vehető... (A férjed és a testvére mint tulajdonosok eladhatnák a lakást - és ehhez nem szükséges az anyós hozzájárulása -, de kicsi a valószínűsége, hogy valaki egy haszonélvezettel terhelt ingatlant vegyen - még nyomott áron se.)

Szerintem egyet tehettek: az anyós lakását a saját költségetekre komfortosítjátok, valamint örültök annak ha a lakáshasználatért nem kér tőletek bérleti díjat...

Vagy gyorsan kerestek magatoknak egy független bérleményt.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértő.
Érdeklődni szeretnék arról hogy van egy haszonélvező a lakásomban.Tönkrement a meleg víz mérő mely a haszonélvező nevén van.Kapott egy felszólítást, hogy javíttassa vagy cserélje ki.Ezt továbbküldte nekem azzal érvelve hogy nincsen pénze kicseréltetni.Felvettem a kapcsolatot a hőszolgáltatóval és ők azt mondták mivel a haszonélvező van velük szerződésbe az ő kötelessége kicseréltetni.Ezt nem tette meg.Át állt a szolgáltatás átalánydíjas fizetésre.A mai napon kaptam egy levelet hogy nem áll módjában a megemelkedett számlákat kifizetni és a hőszolgáltató csekkjét hogy fizessem be.Mi a teendő?Kinek kell ezt most kifizetni?Köszönöm

Haszonélvezőnek, nem lehet a melegvizet lekapcsolni a rendszerről?

Az első számla benyújtásakor leszerelném az összes vízcsapot, vagy megszűntetném ezt a szolgáltatást.

Sajnos még szüneteltetni sem.

Ptk. 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

Csak annyit tudsz tenni, hogyha a számláját kifizeted, akkor a bíróságtól kérheted annak megtérítését, fizetési meghagyás kibocsátásával.

Ha megemelkedik, vagy tetemes lesz a felhalmozott költség, akkor kérheted a bíróságtól, hogy korlátozza a haszonélvező jogait, mert veszélybe kerül a tulajdonod.

Köszönöm.Ha jól értelmezem akkor ha nem fizetem be se baj.Ha összegyűlik sok tartozás akkor a bíróság már az én javamra dönt.Gondolom az hogy elküldte nekem a csekket azzal se ér túl sokat.?

Azt mindenképpen eléri, hogy az átalányból ki nem fizetett sok számlát a lakásra terhelik, melynek te vagy a tulajdonosa...

A többit Immaculata már megírta.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Két választásod van.

Vagy befizeted a számlát és rögtön fizetési meghagyás kibocsátását kéred a bíróságtól a költségeiddel együtt, amit a bíróság meg fog neked ítélni. Lehet, hogy a haszonélvezető ettől megijed és a továbbiakban fizetni fogja a rezsi költségeket.

Vagy megvárod, hogy a tetemes számla felhalmozódjon, aztán tényleg a lakásra terhelik, ebben az esetben az adósság kiváltásával kérheted a haszonélvező jogainak korlátozását.
A csekkeket nem tartanám magamnál, hanem visszaküldeném neki egy felszólítással, hogy az ő kötelessége fizetni és amennyiben önként nem fizet, kénytelen leszel bírósághoz fordulni és ellene végrehajtást kérni.

Köszönöm a válaszokat. Még egy kérdésem lenne a mérőóra csere rendkívüli javításnak minősül?

Tisztelt Szakértő!
Telekvásárlásra adtuk a fejünket, a héten írjuk alá a szerződést. Mivel az én szüleim adják a pénzt a telekhez, ezért az kizárólagosan az én nevemre kerülne. Párommal, akivel még nem vagyunk házasok, közös házat szeretnénk építeni a telekre. Milyen jogai lesznek neki egy olyan telekben, ami az én nevemen van, de közös ház van rajta egy esetleges haláleset vagy válás esetén? Lesz-e esetleg illetékfizetési kötelezettsége, ha örökli utánam a telket?
Köszönettel várom válaszát.

A mérőóra ugyan a lakás tartozéka és itt elvitatkozhatnánk a fórumozókkal, de én úgy gondolom, hogy az egy olyan használati tárgy, mely a haszonélvező használata során ment tönkre, és a mérőórát 4 vagy 6 évente amúgy is cserélni kell, mert elkopnak és nem mérnek rendesen. Tehát a melegvíz szolgáltatás része. Úgyhogy még mindig az én véleményem, hogy jogosan mondta a vízszolgáltató, hogy a szerződésben lévő ügyfél kötelessége a csere.

Vius!

Lehet az, hogy a telek kizárólagosan a nevedre kerül és később kötsz egy újabb szerződést a pároddal, hogy hozzájárulsz, hogy a telekre ráépítsen és a felépítmény fele-fele részében lesztek tulajdonosai. Ilyenkor a telek és a felépítmény elkülönül egymástól.

Aztán azt is lehet, hogy olyan megállapodást kötsz a pároddal, hogy a telek és a felépítmény közös lesz, de ebben az eseben a tulajdoni arányok eltolódnak a megállapodásotok arányában. Ez a telek értékétől és az egész felépített ingatlan arányához kell viszonyítani.

Nagyon köszönöm! Az ilyen megállapodásoknak van valamilyen illetékköltsége? Illetve gondolom ezeket ügyvéd előtt kell kötni, tehát lesz valamennyi ügyvédi költség de ez a legkevesebb. Ha nincs illetékköltség egy ilyen megállapodásnál, akkor igazából nem kell most aggódnom, hogy később a mostani vásárlásunk levét kell innunk, mert nem kellett volna saját névre íratni. Jól értem, ugye?