Mármint én odaadtam a gyerekeket a láthatásra, mondjuk ő meg visszaadta..
Nyári szünidei láthatás
- leírtam egy ilyet a láthatás topikba, nem másolnám most ide, elég zavaros , össze-vissza az egész amit kitalált, olvasd vissza, érdemes- majd amikor az kértem, maradjunk a 2 hetente hétvégébe, válaszra sem méltatott és egyik általa megadott időpontban sem jelent meg az általa mondott helyen.
Attól, hogy te nem így működsz, ne gondold, hogy egy ilyen fórumra hazugságot ír vki, hiszen itt a viszonylagos névtelenség mellett mi értelme lenne?
Nyilván, ha meghallgathatnád a másik felet is, úgy lenne az igazi.És nyilván az ő előadása teljesen má képet mutatna (na a kettőből talán ki lehetne rakni a valóságot), de amiket itt leírtam, ezek tények, alátámaszthatóak, e-mail váltásokkal, tanukkal (elvitte a gyerekeket, nem vitte el, odaadta-e őket vagy sem, stb...
Igen, nemhivatalos tanács, kvázi papírt nem hajlandóak adni róla, bíróság előtt fel nem vállalják, de ismerve a helyzetet, apukát, gyerekeket, engem, ezt javasolták.
Nekem erről az a véleményem, hogy könnyen mondanak bmit nem hivatalosan, adott helyzetben nekem kell odaállnom a gyerekek/másik fél/bíróság elé és vállalnom, amit csináltam.
Nekem sem tetszik, hogy ilyen hosszú ideig nem találkoznak az apjukkal, de látom az elkerülte figyelmedet, hogy az elmúlt 2 láthatáson nem jött a gyerekekért, tehát már lassan 6 hete nem látták az apjukat.
Egyáltalán nem arról van szó, hogy nem akarom adni a gyerekeket, csak túl hosszú az egybefüggő idő.
Amúgy egy 2 évesnek meg beláthatatlan szinte (aki ráadásul 4 napnál többet még nem volt nélkülem és addigra majd 8 hete nem látta az apját - ismétlem, én adtam volna az ő hétvégéin a gyerekeket, de nem jött értük, nem hívta őket, nem küldött levelet, nulla kommunikáció- mondjuk ez pont a 2 évesnél nem számított volna, de a nagyoknál igen)
Tulajdonképpen gyakorlati megoldások érdekelnének erre a helyzetre, nyilván a következő nyáron már a kicsi is 3 éves lesz, lesz gyerekelhelyezés, kapcsolattartás szabályozás.
Olyan érdekelne, hogy szokás szerint mondjuk aug. utolsó x. napjáig hazahozza őket, hogy felkészülhessünk a sulira pl., vagy szokásos, hogy a nyári kapcsolattartás után az iskolába mehetek a gyerekekért délután.
Meg kell-e mondania, hova viszi a gyerekeket (külföld pl), ki fog rájuk vigyázni napközben, amikor dolgozik, vagy ha elvitte, azt csinál, amit akar?
Csak mert ő folyamatosan mindenféle levelekkel bombáz és szte beszámolási kötelezettségem van a gyerekekkel kapcsolatos összes dologról, amit én meg is teszek felé, e-mail útján.(pl mi az adott óraszámú igazolt hiányzás az amúgy kitűnő bizonyítványban(amit mellesleg másolat formájában kellett neki elküldenem, mert se a biz. osztáson nem jelent meg, se azóta nem találkozott vagy beszélt a gyerekekkel) tételesen soroljam fel neki, mert ő egyszer sem adta beleegyezését, hogy kivegyem a gyereket az iskolából. Javarészt orvosi igazolás, és versenyek amúgy. Ja és gyerekenként kevesebb, mint 70 óra hiányzás 1 évre, ami napi 6 órával számolva 12 nap sincs, szóval nem extrém sok. Mindegy, megtettem, tételesen válaszoltam)
Elnézést, ha sírásnak tűnik, de még relatív új a helyzet mindenkinek, remélem ennél már csak jobb lesz. Mindenesetre én nagyon várom már a kapcsolattartás szabályozását, mert akkor legalább lesz egy irány, amihez lehet igazodni (remélem később pozitív irányban eltérni, ha lecsengett egy kicsit az érzelmi rész)
Egyébként hogy van ez? Nem megy érte, de a nyárért harcol? Vagy egyik, vagy másik nem igaz.
Nemhívatalos tanácsot kaptál, és pont hogy ne add őket oda.? Hmm...
Meg hogy 5 hét sok nekik... Honnan tudod?
Nekem ez túl sok sírásnak tűnik.
És még másnak is...
1 a lényeg. Míg bármilyen elhelyezés nincs, addig azonos jogai vannak veled.
Ha megtagadod, ezt később a terhedre értékelhetik. Egyébként sem ildomos az apjuktól megfosztani a gyerekeket. A te haragod nem az ő haragjuk.
Tisztelt hozzáértők,
az a kérdésem lenne, ha még nem volt tárgyalás, ellenben nyári szünet van, milyen elvek mentén szokás ezt megoldani?
Megegyezés nincs -nem is lesz vlszínűleg- eddig 2 hetente szombat vasárnap ment (de 5 hete apa nem jön a gyerekekért), viszont most követeli a nyári szünet felét, úgy, hogy az általa kijelölt időpontig egyáltalán nem kíváncsi a gyerekekre, semmilyen módon nem tartja velük a kapcsolatot, így gyakorlatilag 8 hétig nem találkozott a gyerekekkel előtte) .
Több különböző korú gyerek esetén mi a szokás? Különböző ideig tart az egybefüggő kapcsolattartás?
5 hét egyben mindnek nagyon sok, de legkisebb még nincs kettő (nála gyakorlatilag nem is beszélhetünk nyári szünetről amúgy sem).
És nem adná vissza őket az iskolakezdés előtt, csak szeptemberben a különböző intézményekbe mehetnék értük(kérdés, hogy kerülnének vissza a gyerekek dolgai pl, hol adná át a kicsit, aki nem jár sehova). De természetesen kéri vissza a gyerekek összes holmiját, amit magunkkal hoztunk a költözéskor plusz nyár közepére szerezzek be minden iskolai/óvodai dolgot és adjam át neki azt a gyerekek részére (de állítólag vállalja a gyerekek felkészítését, csak a szükséges dolgokat nem hajlandó ő beszerezni). Ez már csak azért is problémás, mert a tankönyveket aug. utolsó hetében kapjuk meg pl.
Milyen megoldást tartotok elfogadhatónak, illetve mi a "szokás" a nyári kapcsolattartáson?
Ha nyár közepéig nem jön a gyerekekért, mert csak -rákérdeztem mindegyik "ő hétvégéje " előtt, hogy igényt tart-e a kapcsolattartásra, de nem válaszolt érdemben. Most azzal a felkiáltással, hogy lassan letelik a nyár fele és neki joga van az 50%-hoz, köteles vagyok-e neki odaadni a gyerekeket?
Mindemellett esélyes, hogy nem adja őket vissza. (gyámügy és gyerekjólét nem hivatalosan azt tanácsolta, ne adjam neki oda a gyerekeket nyáron, amíg nincs szabályozva a kapcsolattartás, mert valószínű, hogy nem adja vissza őket)
Alexa,
Ket het idoszakos lathatas jar az apanak es ugyanigy ket het az anyanak a tobbi heteken ugyan ugy mennek a folyamatos ket hetes lathatasok tovabb.
Nyári időszakot illetően a felek megállapodnak, hogy adott év jún.20. napja és aug.20 napja között megy időszakban gyakorolja az alperes osszesen 2 heti kapcsolattartási jogát, amelyet egyben vagy 2 külön héten is igénybe lehet venni.
A kérdésem, hogy a nyári szünetben ez a 2 hét jár neki, vagy jár a két hetente hétvége is???
Kedves Halida,
ha meg nem sérődsz, és más nem lesz, talán megelégszel velem is. :)
A hivatalok gyakorlata alapján, úgy néz ki, hogy nincs biztosan nyerő válasz. Ez is azon kérdések egyike, amelyben egyik hivatal így, a másik meg úgy foglal állást. Sőt, lehet, hogy ugyanaz a hivatal egyszer így, a köv. esetben meg ellenkezőleg. Mindenesetre, nálam van ugyanattól a gyámhivataltól döntés, amelyben a nyári szünetben elmaradt folyamatos kapcsolattartást pótoltatják az édesanyával, és van, amelyikben meg már elutasítják a kérelmemet azzal, hogy ha a határozatban az áll, a szünetben ennyi és ennyi nap az időszakos, akkor az azt jelenti, hogy kizárólag ekkor vihető el a gyerek, egy db folyamatos nem jár mellé.
Hogy ez ellentétes a Gyer szabályaival, az annyira érdektelen lehet akár, hogy ezt a konkrét döntést II. fokon, de még bírói úton is megerősítették.
Hát, ez van, ebből tudsz kiindulni. Mondjuk, továbbra is az a többek által megerősített véleményem, hogy a döntés hibás volt, a Gyer alapján, a szünetekben csak két esetben nem jár a folyamatos. Egyik, amíg a gyerek az időszakosát tölti a különélő szülőjével, a másik pedig, amíg a kapcsolattartó szülőnek járó időszakossal azonos hosszúságú szünidőrészt tölti a gondozóval, aminek így a zavartalanságát biztosítani kell. A jogszabályból mást nem lehet levezetni.
(Kis bibi, hogy arról elfelejtenek rendelkezni, hogyan, mikor lehet az a bizonyos zavartalan gondozói idő.)
Ügyvédtől, Jogásztól kérdezném:
Ha bíróság által jóváhagyott egyezségünkben az szerepel, hogy az időszakos kapcsolattartás körében nyáron 2*2 hét illet meg és megállapodunk két dátumban, akkor az első időpont előtt, a két időpont között vagy a második után igényelhetem-e a folyamatos kapcsolattartás körében nekem járó hétvégéket nyáron is, lévén, hogy általában 10 hét a nyári szünet. ???
Köszönöm válaszát!
gyógyszerész:
A gyámhivatal csak a végzést hajtja végre a magánmegállapodásokat nem.
A gyermek átadása szempontjából szintén.
Ha a végzésben nem szerepel, hogy meghatalmazott is átveheti, akkor nem köteles a kötelezett szülő a jogosult szülő helyett másnak kiadni.
Sajnos ez van. De megpróbálni meglehet. Viszont ha nem mented ki magad előre még ő kérheti majd a végrehajtást, mert nem mentél érte hétfőn.
Csak eltudod rakni az iratokat és majd odaadni a gyereknek tíz év múlva.
Atip1Oh
Új szabályozást kell kérni, melyben az iskolai szünetekhez igazítást kérd.
Ha igazolható, hogy megállapodtatok az időpontokban, akkor a gyámhatóságtól kérhető végrehajtás és a költségeid megtérítése.
Kedves Fórumozók!Kiegészítem az előzőeket azzal,hogy a "gyermekátadás" mikéntje sincs leszabályozva.Köszönöm.
Kedves Fórumozók!Két hét múlva utaznék egy már befizetett nyaralásra hétéves gyermekemmel.Május óta tud erről a másik szülő,aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja.Kapcsolattartás aszerint szabályozva,hogy páros hét anyánál,páratlan hét apánál van a gyermek.Semmi más nincs a megállapodásban.Kérésemre,mivel a nyaralás két napja a másik szülő hetére esik,de oldjuk meg,a válasz az volt,hogy elmehet Velem természetesen a gyerek Görögországba,ha Én elengedem Vele Kanadába. Igent mondtam.Tegnap kaptam egy levelet,miszerint nem értesítettem a görög útról-programja van a kérdéses hétvégén a gyerek marad.Ha elutazok egyedül:a szüleim átvehetik -e a gyermeket az én hetem kezdetekor tanúk által aláírt megbízásom mellett.Előbb érek vissza,mint,hogy lejárna a kapcsolattartási időm-szeretném legalább azt kihasználni.Ha nem adja át a másik fél,az kapcsolattartás akadályoztatása-e?Milyen eséllyel perelhető a másik fél anyagi károkozásért/vagy milyen jogcímen/,hiszen a gyermek re szánt befizetett 250 000 ft ellenértékét nem tuja a kicsi realizálni.Hogy lehet igazolni,hogy nem utazott Velem.Minek minősül,hogy feltételhez köti a gyerek nyaralását.A Családsegítő Szolgálatnak tett ezzel kapcsolatban szóban nyilatkozatot.Várom a válaszokat.Köszönöm.
Gyakori probléma, hogy a bíróságok az összefoglaló "intézményi szünet" elnevezést használják, és aztán a gyámhatóságok ezt a zárással azonosítják. A tanévek rendjéről szóló NEFMI/EMMI rendeletek hatálya nem szokott az óvodára kiterjedni, és a gyámhatóság jobb híján a zárásból indul ki, pedig szerintem a jogszabályból nem ez következne.
Abban a nyári időszakban ugyanis, amíg az óvoda nyitva tart ugyan, de foglalkozások nincsenek, az óvoda puszta „gyermekmegőrzőként” funkcionál, a gyermek érdeke az, hogy amennyiben bármelyik szülő tudja vállalni a gyermekkel való foglalkozást, akkor a gyermek a szülővel tartalmasan tölthesse az idejét. Ebből adódóan intézményi szüneten a foglalkozásmentes, az iskolai intézményi szünet időtartamával azonos időszakot kellene érteni.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdésének, amely szerint az időszakos kapcsolattartás célja a különélő szülővel való huzamosabb együttlét. Ennek is a hosszabb szünet szerinti értelmezés felel meg.
Az óvodai nyári szünetre a bíróságtól végzést kaptam. A végzésben nem az óvoda bezárásáról van szó, szeretném tudni, hogy ez konkrétabban mit foglal magába, az óvodai nyári szünet mint fogalom létezik-e, mert tudomásom szerint az óvodai nyári szünet az iskolai nyári szünethez igazodik. Állítólag erre van egy törvény, melyben le van írva, hogy a nyári óvodai szünetnek igazodni kell az iskolai szünethez.
A bírósági végzés szerint heti váltásban lehetne nálam a fiam, és nem az szerepel a végzésben hogy az óvoda bezárásának idejére hiszen akkor is más óvodába el lehet vinni a gyereket.
Törvényileg állítólag nincs nyári szünet, ugyanakkor az óvodák összevont csoportokkal működnek. Mi ilyenkor a teendő?
Válaszokat előre is köszönöm!
bianka40
A probléma ott van, ha nem adja át az útlevelet, és az szükséges az utazáshoz. Az én tapasztalatom szerint ekkor csak az újraszabályozás segít, kifejezetten ki kell mondatni a hatósággal, hogy viheted külföldre, és át kell, hogy adja az útlevelet.
T.
A problémám a következő melyhez segítséget kérnék:a gyermek a nyári szünet második felét/ehónap 25-től/ tölti nálam.11 éves az anyuka 2012.07.06-án elvitte fogorvoshoz mert fáj a foga régóta, a fogorvos írt neki egy beutalót a száj sebészétre.25-ig nem vitte el a gyermeket. A városban 23-tól aug.20-ig nincs rendelés legközelebb Budapesten van.No már most a gyermeket el kell vinnem mivel az anyuka a 3 hét alatt nem vitte el, ez nekem elég sokba kerülne az Ő felelőtlen magatartása ami nem először játszik el velem szembe és a gyermekkel szemben..Én fizetem a gytartást neki rendesen. Most egy kicsit felháborít a dolog. Mit tehetnék,hogy ez ne igy legyen? A gyámhivatal el tud-e járni ilyen esetben ? Mit tehetek,hogy ezt már sokadszorra ne játszhassa el?
Nyaralni bármelyik szülő viheti külföldre a gyermeket a saját kapcsolattartási idején belül.
Ennek csak akkor van akadálya, ha a hatóság ezt korlátozta.
Kedves ObudaFan !
Szeretnénk a kislányommal külföldre utazni nyaralás céljával.Mivel az apa és köztem a válás óta nagyon rossz a kapcsolat,semilyen módon nem lehet vele kommunikálni ezért szeretném megkérdezni,hogy megakadályozhatja e ,hogy külfödre utazzam a kislányommal.Jogilag van e erre valamilyen korlátozás?
Válaszát előre is köszönöm!
Ez azért vitatható, bár kétségtelenül van olyan gyakorlat, ami szerint ha az ítéletben nem szerepel az a kitétel, hogy az időszakos kapcsolattartással megegyező időtartamban nem jár folyamatos kapcsolattartás, a kormányrendelet alapján akkor is úgy kell tekinteni, hogy nem jár.
Ez a gyakorlat véleményem szerint alapvetően hibás a következők miatt.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 33. § előtti cím a „a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása”. A 33. § (2) is akként fogalmaz, hogy a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.
Ebből adódóan téves az az álláspont, amely olyan, a kormányrendeletben szereplő rendelkezést kíván végrehajtani, amely csak a kormányrendeletben szerepel, de a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban nem. A fenti szóhasználat ugyanis egyértelmű: a határozat az, amit végre kell hajtani.
A végrehajtás, mint eljárás a jogban – és így jelen esetben a polgári eljárásjogban is – olyan eljárás, amelyben az alapul fekvő határozat jogszerűségének megkérdőjelezésére lehetőség nincsen. Ahogy egy vagyonjogi ügyben az önálló bírósági végrehajtó nem bírálhatja felül a bíróság ítéletét, ugyanúgy a gyámhatóság sem írhat bele olyan rendelkezést az ítéletbe, amely abban nem szerepel, pusztán azért, mert az ő jogértelmezése szerint az az ítéletből kimaradt.
Ennélfogva ha az ítéletből következően az intézményi születek azon részében, amikor a gyermek a gondozó szülőnél van, a különélő szülő folyamatos kapcsolattartása véleményem szerint nem szünetel, ugyanis az ítélet szerint nem szünetel. A gyámhatóságnak pedig a végrehajtási eljárásban nincs lehetősége megváltoztatni a határozatot akkor sem, ha az véleménye szerint nem jogszerű.
A gyámhatóságnak egyébként csak akkor van hatásköre egyáltalán a kapcsolattartás újraszabályozására is, ha az ítéletet követően eltelt két év. De még abban az esetben is, ha a gyámhatóság az újraszabályozás lehetőségével él a Korm. r. 29. § szerint, ezt a jövőre nézve teheti meg, nem visszaható hatállyal. Ez egyértelmű azért is, mert a gyámhatóság határozata kötelezettséget nem tartalmazhat a közlése előtti időre nézve, hiszen egy ilyen kötelezést lehetetlen betartani, mert a múltat kellene megváltoztatni. Ennélfogva a végrehajtási eljárásban nem alkalmazható olyan rendelkezés, amely az ítéletben nem olvasható, akkor sem, ha a kormányrendeletben olvasható.
Ennek oka továbbá az is, hogy a szülőknek a rájuk vonatkozó ítéletet kell ismerniük, és nem kell azt feltételezniük laikusként, hogy az bármely kiegészítésre, pontosításra szorulna. A szülők és különösen a gyermek érdeke a kiszámíthatóság is, amely kiüresedik, ha azt kell feltételeznie a szülőnek, hogy a vele közölt ítéletből nem ismerheti meg teljes körűen a jogait, kötelezettségeit, illetve valójában a vele közölt ítélettel bizonyos kérdésekben ellenkező magatartást kér majd tőle számon a gyámhatóság.
Kedves Tordesillas!
Az időszakos kapcsolattartásnál "felfüggesztődik" a folyamatos kapcsolattartás. Ezt onnan tudom ilyen biztosan, hogy exemnek folyamatos kapcsolattartásnál MINDEN hétvége őt illette. A nyári szünetben az én időmben nem hozta vissza, ami pont hétvégére esett volna. A gyámhatóságnál jelentettem, alaposan utánanéztek, és nekem adtak igazat. Még pénzbírságot is kapott az exem emiatt (ugyanis "visszaeső" lett az időpontok betartásánál). Szép is lenne, ha a nyári szünetben én nem vihetném el csak 5 napokra a gyerekeket, mert minden hétvégén láthatása van. (Illetve csak volt, mert most ezt a bíróság elvette tőle).
A Kormányhivatal.
Kedves Obudafan!
Köszönöm a választ!
Még annyi kérdésem lenne, hogy a GyH-nak mi a felügyeleti szerve?