Hagyatéki kérdés


drbjozsef # 2019.04.21. 19:31

UjLeEleZso50,

Ez nem mond ellent mindannak, amit az előző hozzászólásomban, illetve itt is (fentebb) ecseteltem?

Mármint mi minek?

Elképzelhető-e az, hogy a jelenlegi (papíron elvileg) két tulajdonos mellé egyik részről 4, másik részről két új tulajdonost kell bejegyezni mindaz előtt, hogy az elhunyt végrendeletét felolvasnák?

Minden elképzelhető, meg az ellentéte is. Ezt a bizonyos "megbízást" ennél sokkal pontosabban kellene ismerni, de tartok tőle, nem fogja a hagyatékot intéző közjegyző a végtelenségig nyújtani azt, csak mert kutatgatnak.
Talán nála kellene érdeklődni.

UjLeEleZso50 # 2019.04.21. 17:14

Kedves drbjozsef!

Mondjuk azt nem értem, hol jön a képbe 7 gyerek, én csak 2+2+1=5 gyermeket számláltam.

Úgy látom, hogy a gyerekek számát értendően kicsit félreérthető voltam. „Az unokabátyám 1991-ben hosszan tartó betegség után elhunyt. A halálát követően a feleségével közös házuk felét az akkor 4 és 13 év közötti gyerekei megörökölték. A vagyon kezelője nagykorúságukig az özvegye volt.” - ezt írtam. Az értelmezése szerint pedig csak a két megemlített életkort vette alapul, ami két gyereket jelentene. Ebben az esetben a 'év közötti' összetételen van a hagsúly. Két 4 éves kislány (ikrek), egy 8 és egy 13 éves fiúról volt szó.

A férfi részéről az 1993-as összejövetelükkor bekerült a 'családba' egy (akkor) 7 és egy (akkor) 14 éves fiú. Így már 6 gyerek volt.

Aztán 1999-ben megszületett a közös gyermekük, így a gyermekek száma immáron hét.

Az én szövegem:
A két eladott ház fele, mint örökség elvileg már a gyerekeké volt az eladáskor, de mivel ők kiskorúak voltak így az eladásba nem szólhattak bele.

A válasz:
Ezt árnyalni kellene, de itt lehet keresnivaló. Ha jól értelek a tulajdonjogát örökölte a két gyerek az ingatlan felének. De mivel kiskorúak voltak, a szülő volt a gyám.

Ha ezt eladták, akkor a gyerekeknek tulajdonrészt kellett volna kapniuk az új házban. Ha ez nem történt meg, akkor a gyám (szülő) gondatlanul kezelte a gyerekek vagyonát. A tulajdonjogi igény pedig nem évül el. Abban a házban ennek a két gyereknek biztosan jár eleve valamennyi öröklésen kívül is.

Pontosan az a helyzet, hogy az unokabátyám özvegye és az élettársa 1995-ben eladták azokat a házakat, amelyeket előző házastársaikkal közösen vettek és amelyek így azoknak a haláláig közös néven voltak. Az unokabátyám 1991-es halálakor az ő részét a 4 gyermeke megörökölte. A gyermekek örökségét azok 18. életévük betöltéséig a felesége kezelte. A ház örökrészén haszonélvezeti joggal rendelkezett a tovább élő házastárs. (Hasonló a felállás az élettárs esetében is)

Másrészt pedig, a szülők végrendeletben tetszőlegesen hagyományozhatják a vagyonukat bárkire, legfeljebb a köteles részre szorítva a kizárt örököst. Ha a két gyermek úgy gondolja, hogy neki több jár az ingatlanból, akkor az örökhagyók gondolhatják úgy, hogy azokra a gyerekekre nem hagynak semmit. Szóval azért összességében nem biztos, hogy jobban járnak, ha erősködnek.

Ez nem mond ellent mindannak, amit az előző hozzászólásomban, illetve itt is (fentebb) ecseteltem?

A legtisztább egyértelműen az lenne, ha leülnének közösen, és megbeszélnék, ki hogy gondolja, és meg tudnának egyezni valamiben. Ha ez nem megy, úgyis per lesz, aztán mindenki utálhat mindenkit. Nem jobb az.

A keresztfiam (a néhai unokabátyám legidősebb gyermeke) és az elhunyt édesanyja élettársának a idősebbik gyermeke bő 2 hónapja ügyvéd és tanúk jelenlétében írásos felhatalmazást kaptak arra vonatkoztatva, hogy az 1995-ös házeladások valamint házvétel és a tulajdonjoggal kapcsolatban utánajárjanak annak, hogy minden rendben van-e vagy esetleg az új ház megvételekor mivel annak vételárában a két régi ház eladási összege jó részt benne van, így nem kellett volna-e már alapvetően a megvételtől kezdve tulajdonrésszel rendelkezzenek a félárvák (mert sajnos egyik oldalról a 4, másik oldalról a 2 gyerek esetében erről van szó). Ebben az iratban benne van, hogyha az ügy lezárta előtt bármelyik fél elhalálozik (ami a keresztfiam édesanyja esetében sajnos bekövetkezett), addig a végrendelete nem bontható fel, ameddig a vizsgálat le nem zárul.
A keresztfiam édesanyja az elmúlt hét elején -hosszan tartó betegség után- elhunyt.

A keresztfiamék azóta több jogásszal beszéltek már, de egyértelmű választ nem kaptak.

Elképzelhető-e az, hogy a jelenlegi (papíron elvileg) két tulajdonos mellé egyik részről 4, másik részről két új tulajdonost kell bejegyezni mindaz előtt, hogy az elhunyt végrendeletét felolvasnák?

A megtisztelő válaszát előre is köszönjük!

drbjozsef # 2019.04.21. 12:23

UjLeEleZso50,

A két eladott ház fele, mint örökség elvileg már a gyerekeké volt az eladáskor, de mivel ők kiskorúak voltak így az eladásba nem szólhattak bele.

Ezt árnyalni kellene, de itt lehet keresnivaló. Ha jól értelek a tulajdonjogát örökölte a két gyerek az ingatlan felének. De mivel kiskorúak voltak, a szülő volt a gyám.

Ha ezt eladták, akkor a gyerekeknek tulajdonrészt kellett volna kapniuk az új házban. Ha ez nem történt meg, akkor a gyám (szülő) gondatlanul kezelte a gyerekek vagyonát. A tulajdonjogi igény pedig nem évül el. Abban a házban ennek a két gyereknek biztosan jár eleve valamennyi öröklésen kívül is.

Mondjuk azt nem értem, hol jön a képbe 7 gyerek, én csak 2+2+1=5 gyermeket számláltam.

Másrészt pedig, a szülők végrendeletben tetszőlegesen hagyományozhatják a vagyonukat bárkire, legfeljebb a köteles részre szorítva a kizárt örököst. Ha a két gyermek úgy gondolja, hogy neki több jár az ingatlanból, akkor az örökhagyók gondolhatják úgy, hogy azokra a gyerekekre nem hagynak semmit. Szóval azért összességében nem biztos, hogy jobban járnak, ha erősködnek.

A legtisztább egyértelműen az lenne, ha leülnének közösen, és megbeszélnék, ki hogy gondolja, és meg tudnának egyezni valamiben. Ha ez nem megy, úgyis per lesz, aztán mindenki utálhat mindenkit. Nem jobb az.

drbjozsef # 2019.04.21. 10:48

KBS,

Ja, tényleg, az szokott. Lehet, finomítani kellene...

UjLeEleZso50 # 2019.04.21. 09:57

Nálunk elég bonyolult a helyzet.

Az unokabátyám 1991-ben hosszan tartó betegség után elhunyt. A hálát követően a feleségével közös házuk felét az akkor 4 és 13 év közötti gyerekei megörökölték. A vagyon kezelője nagykorúságukig az özvegye volt.

Az asszony két évvel később összejött egy másik férfivel, aki szintén özvegy volt. Az úri ember két (7 és 14 éves) gyermekét vitte a kapcsolatba.

A néhai unokabátyám felesége a férfi soha nem házasodtak össze. Eleinte azért nem, mert mindketten a kiskorú gyermekek okán özvegyi nyugdíjat kaptak, amit házasságkötés esetén elbuktak volna.

A bonyodalom ott kezdődött, hogy 1995-ben mindketten eladták az előző házastárssal közösen vett házat, és vettek egy közöset. A két eladott ház fele, mint örökség elvileg már a gyerekeké volt az eladáskor, de mivel ők kiskorúak voltak így az eladásba nem szólhattak bele. Aztán, hogy még jobban bonyolódjon a dolog 1999-ben született egy közös gyermekük is. Ekkor az élettársi kapcsolatban élő páros úgy gondolta, hogy végrendeletet ír, amelyben haláluk esetén a 7 gyerek a tovább élő élettárs haszonélvezete mellett azonos mértékben örökli a házat.

Mára már mind a hét gyerek nagykorú. Az asszony múlt hét elején elhunyt. (Még a temetést intézik)

Felmerül a kérdés, hogy mivel az új házba került befektetésre az asszony elhunyt férje által a gyerekekre hagyott házrészből származó pénz, így tarthat-e az a 4 "gyerek" az "új" házból nagyobb részre igényt, mint amit az anyjuk a végrendeletében rájuk hagyott, vagyis a ház felének egyhetede?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.21. 07:17

(Az aláírásod...)

drbjozsef # 2019.04.20. 13:57

testverem,

Próbálj már meg légyszíves rávezetni, hogy ki és hol sértegetett... én tényleg nem látom.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.20. 09:56

Te ezt legalább annyira félrenézted, mint a köteles részre jogosultságot. (Igazán nem sértegetésként, de megkérdezem: gyakran van problémád a szövegek értelmezésével?)

drbjozsef # 2019.04.20. 08:52

testverem,

Amúgy : Ptk. 7:75§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

drbjozsef # 2019.04.20. 08:49

testverem,

A megfogalmazás helyes, csak hiányos. A törvény szerint köteles részre lehet jogosult a leszármazó, a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint a szülő. Ezek is meghatározott sorrendben, men feltétlenül mind egyszerre. De más nem. A testvér a törvény szerint nem jogosult köteles részre - akkor sem, ha az egyedüli törvényes örökös lenne.

Sombokor # 2019.04.19. 17:38

testverem
"Testvéremmel ketten vagyunk egyenes ági rokonok nélkül,tehát halála esetén én vagyok a törvényes örökös.Kérdésem, hogy ha egy kivülálló személyre végrendelkezik akkor én jogosult vagyok-e a köteles részre?"

Nem vagy jogosult köteles részre a testvéred után.

Sherlock # 2019.01.05. 19:12

Valóban bele kell nyugodjak, hogy egy idegen gyakorlatilag elrabolta halott bátyám több tízezer dollárját, ami ráadásul az én örökségem.

Ez lenne a legcélravezetőbb. Ehhez pénz is kell, idegek is, talpraesettség is. Itt mindegyikkel probléma van.

idős asszony # 2019.01.05. 18:59

Kedves Fórumozók!

Örökség ügyében szeretnék segítséget, tanácsot kérni. A történetem röviden.

2003-ban meghalt a bátyám, aki Kanadában, Québecben élt. A betegsége súlyos és gyors lefolyású volt így személyesen nem tudta megvalósítani akaratát, hagyatékának megküldését részemre.

Halála után telefonon hívott egy barátja, aki egy levelet is számomra, hogy bátyám meghalt és megkérte őt, hogy küldje meg nekem a pénzét. A barát egy kis pénzről írt és beszélt.

Kiutaztam másik testvéremhez, felkerestük a barátot, közölte, hogy végakarata szerint én vagyok az egyetlen örököse, testvérem a halott kívánsága szerint nem kaphat semmit. Kiderült több tízezer kanadai dollárról van szó, aminek csak kevesebb, mint a felét akarta átadni, ezt én keveselltem. (Másnap már nem találtuk az illetőt). Másik testvérem ezek után nem akart segíteni, megsértődött, hogy bátyám rá nem akart hagyni semmit. Hazajöttem sikertelenül.

Nemrégen egy kanadai ismerőstől kaptam egy levelet, benne kézzel írt meghatalmazással a bátyám ingóságainak eladására, és 2006 októberi keltezésű, kanadai, ügyvédi levelet. A levélben az ügyvédi iroda az én meghatalmazásomra hivatkozva követeli az Idősek Otthonától (ahol a bátyám utolsó két évében élt), hogy én követelem, hogy bátyám valamennyi ingóságát, iratait és dokumentumait küldjék meg az ügyvédi irodának.

Én az ügyvédi irodában soha nem jártam, semmilyen meghatalmazást nem adtam, és tőlük semmilyen levelet, értesítést sem kaptam.

Sajnos nincs tudomásom írott végrendeletről, bár így is örökös vagyok, mert bátyám soha nem volt házas, gyermeke nem volt.

Bátyám hazatelepülési szándékára utaló levelén, a barátja levelén, az ingóságok eladásra vonatkozó meghatalmazáson, és az ügyvédi iroda levelén kívül sajnos semmi nincs a kezemben.

Idős vagyok, teljesen egyedül élek, és nagyon bosszant és bánt, hogy nem tudom mit tegyek, tehetetlennek érzem magam. Valóban bele kell nyugodjak, hogy egy idegen gyakorlatilag elrabolta halott bátyám több tízezer dollárját, ami ráadásul az én örökségem. Ráadásul egyedülálló kisnyugdíjasként azon is gondolkodnom kell, hogy kiváltsam-e a gyógyszereimet.

Kedves fórumokozók abban kérek tanácsot, segítséget, hogy mit tehetek, kihez kellene fordulnom?

Előre is köszönöm.


Egy segítségre szoruló idos asszony

drbjozsef # 2019.01.03. 20:02

Az kevés.

7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

  1. sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;

...
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.

Keltezés, sorszámozás alaki kellék, ha ezek bármelyike hiányzik, és egy törvényes örökös megtámadja, akkor érvénytelen lesz. (De lehet, hogy már a közjegyző vissza fogja dobni érvénytelenség miatt).

Enikő1981 # 2019.01.03. 18:25

drbjozsef
sajat kezzel irta meg es irta ala, de tanuk nem irtak ala

SRKati # 2019.01.03. 17:54

drbjozsef

Köszönöm szépen!

drbjozsef # 2019.01.03. 15:38

Enikő,

ha tudod mikor halt meg, és hol volt az utolsó lakhelye, akkor a mokk.hu oldalon meg tudod nézni, ki a kijelölt közjegyző az elhunyt hagyatéki ügyében.

Felhívod ezt a közjegyzőt, és elmondod neki, hogy élettárs vagy (nem számít, hogy nem volt regisztálva), és az örökhagyó után van végrendelet.

Majd ő elmondja mit kell csináljál.

Egyebekben pedig az, hogy ügyvéd se közjegyző sem látta, nem zárja ki, hogy érvényes legyen, de elég jó esély van rá, hogy nem fogják elfogadni. Anélkül pedig élettársként nem örökölsz semmit.

Ha nincs tanú a végrendeleten, akkor csak úgy érvényes, ha az elhunyt saját kézzel írta, aláírta, az oldalakat megszámozta, és keltezte. Ezek nélkül könnyen alaki hibás lehet, és az érvénytelenségi ok. Ha ezek közül nem stimmel valami, akkor nem nagyon bíztatnálak azzal, hogy örökölni fogsz...

drbjozsef # 2019.01.03. 15:30

SRKati,

Nem kizárólag végrendelettel, de amúgy igen, ha kizárod az örökségből végrendelettel, akkor nem kap semmit, mivel testvérként köteles részre nem jogosult.

Enikő1981 # 2019.01.03. 14:11

ÜDV!!
örökösödési tanácsot szeretnék kérni !
Történt velem a napokban egy olyan hogy a jelenlegi párom,akivel semmi féle hivatalos kapcsolatban nem voltam öngyilkosságot követett el !
Írt egy végrendeletet amiben engem nevezett meg örököse ként viszont ezt a végredneletet csak ő írta alá, közjegyző nem látta és mégcsak ügyvéd sem !!
Érdeklődnék hogy ilyen esetben mik a teendők, hová tudok fordulni és mit hogy kell csinálni ?

SRKati # 2019.01.03. 14:06

drbjozsef

Köszönöm a válaszát.

Sombokor -nak pedig a kiigazítást!

Akkor ha jól értelmeztem, kizárólag végrendelettel tudom kizárni féltestvéremet az öröklésből! Akkor ő nem fog kapni semmit! Jól értettem?

drbjozsef # 2019.01.02. 10:40

ezmostmi?

Ha van valaki, akinek juttatni akarod, akkor lehet öröklési szerződést vagy eltartásit kötni vele. Az ingóságokat eladni, a pénzt bankszámlára tenni, haláleseti rendelkezést tenni rá az illető javára, és akkor az sem lesz a hagyaték része. Akkor tényleg minimális, vagy semmi sem jut a törvényes örökösnek.
Igaz, tartási szerződésnél az új Ptk. szerint ha 2 éven belül halsz meg, akkor járhat belőle köteles rész még.

Ha nincs senki, akinek juttatni akarod a vagyonod, akkor én a helyedben felélném. Ha van ingatlan, akkor fix díjért kötnék életjáradéki szerződést, és élnék belőle amennyit enged.

ObudaFan # 2019.01.02. 07:55

ezmostmi?

Kizárni egyszerű végrendeletben is ki lehet, de akkor a kötelesrész még megilleti. A kitagadáshoz már kitagadási ok is kell.
Felmerül itt több kitagadási ok, de sok a bizonytalanság ezzel kapcsolatban, lévén hogy viszonylag új szabályokról van szó. Bővebben itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

ezmostmi? # 2019.01.02. 07:04

T.Fórumozók,
Érdeklődnék,hogy a kitagadás "intézménye" működik-e? ill.a gyerekemet hogy tudnám a hagyatékomból véglegesen kizárni?
Van egy 36 éves fiam,illetve hol van-hol nincs,,most éppen nincs.mert 15 éve nem is láttam,a diplomaosztójára sem hivott meg,lehet már nem is él,semmit sem tudok róla.
10 éve hallottam,hogy Amerikában él,de az se biztos.Az egyetemi évei alatt rossz társaságba keveredett,megőrült,azóta x.rik mindenre,a szüleire is,sehol sem találom,de már nem is keresem,,,pár éve kórházba kerültem,a halálos ágyamhoz gondoltam eljön,,,vártam a halált is,Őt is,,egyik sem jött el..
Nem szeretném,ha hagyatékaimhoz jutna,egy pohár vizet sem kaptam tőle soha,,szép lassan adogatom el az értékeimet,hogy semmi se maradjon,,mindenét kiszórtam a kukába,,mit tegyek?
Nyilvánvaló,hogy nem akar engem,de én sem őt...tényleg nincs ezekre az ügyekre megoldás , kiszolgáltatottá válhat a szülő??

drbjozsef # 2019.01.02. 06:26

Sombokor,

Ehh, jogos, ezt rendszeresen benézem, természetesen igazad van, a testvéreknek nem jár köteles rész.

Szóval az a rész sztornó.

Sombokor # 2019.01.02. 06:24

drbjozsef

Jár kötelesrész a testvéreknek? A szülőknek jár, ha még élnek, de a testvéreknek is, ha a szülők már meghaltak? Szerintem nem, de persze én még laikusabb paraszt vagyok, mint te. :)