öröklés, ajándék

finci

Ez az autó valójában közös volt az ajándékozás előtt, tehát ha feltesszük, hogy a vételárában egyikőtöknek sem volt különvagyona, akkor fele-fele lett volna. Az ajándékozással a tiéd lett, de figyelembe kell venni, hogy az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Tehát ha azért kaptad ajándékba, mert a férjed feltehette, hogy együtt maradtok, akkor jó esély van arra, hogy az eredetileg őt illető felét visszakövetelje.

Szeretném tudni, Van egy közös tulajdonú családi ház az édesanyámmal, /apám után örököltem a felét/amire neki életre szóló haszonélvezeti joga van. A kora és a betegségei miatt ide költözött hozzánk nem messze lévő lakásba, amit bérelünk számára, mert a családi ház 130 km.re van tőlünk. Mivel egyedüli gyerek vagyok, másképp nem tudok neki segíteni, csak ha itt van a közelünkbe. A családi ház bérbe lett adva és annak a bérleti díjából fedezi az itteni lakhatását. Mi a férjemmel mindenben segítünk. A problémám az, hogy állandóan fenyegetőzik, hogy vissza költözik mert nem tud itt megszokni és eltartási szerződést köt valakivel aki neki ott segíteni tud. Több száz ezer forintot rá költöttünk a családi házra, amikor kiköltözött anyukám, mert olyan állapotba volt, hogy azt már nem tudtuk volna kiadni sem. Mire számíthatok, ha tényleg visszaköltözik. Én nem azért költöttem a közös ingatlanra, hogy más elvigye. És nem tudok olyan messzire el járni, hogy neki segíteni tudjak. Mihez van joga anyukámnak, és mihez nekem?

Miért, vita van rajta?

Tisztelt Ügyvéd úr!
Férjemmel megromlott a házasságunk, már másfél éve külön szobában alszunk. A házasság alatt vásároltunk egy autót közösen ami a férjem nevén van. Egy hónapja ajándékozási szerződéssel a nevemre került az autó, melynek költségét én álltam. Szeretnék elválni. Ebben az esetben kié az autó?
Köszönöm válaszát.

A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó örökösei első soron a leszármazói és a házastársa a következők szerint:

• Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon az özvegy holtig tartó haszonélvezetet kap, az állagot a leszármazók öröklik.
• A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyermekrészt örököl.

A törvényes öröklés rendjétől eltérni végrendelettel lehet, de az sem sértheti a leszármazók vagy az özvegy köteles részre való jogosultságát.

Tisztelt cím!
Elváltam, van egy gyerekem és egy házam. Van párom, akivel össze szeretnénk házasodni. A párom is elvált, van egy gyereke és egy lakása. Ha valamelyikünk meghalna, hogyan alakul az öröklés számunkra és a gyerekek számára. Nem szeretnénk, ha a gyerekek veszekednének. Mi úgy gondolnánk, hogy mindegyik gyerek kapja azt, amit a saját szülőjétől örökölne. Tehát a párom gyereke a páromét, az én gyerekem az én házamat kapja. Esetleg szerződést kellene írjunk?
Válaszukat előre is köszönöm.

Amit kérdezel, az nem jogi kérdés.

Tisztelt Fórumozók!

Részletesen írtam reggel, de nem jelent meg a fórumon. Ha, később megjelenne elnézést!
Most megpróbálnám röviden föltenni a kérdésemet.
Az elhunyt állítólag a halálakor már nem rendelkezett tulajdonnal, tehát leltárt nem vettek föl, így hagyatéki eljárás sem indult. Két felnőtt gyermeke volt, a második megjelent az első gyermeknél, hogy ugyan nem lesz hagyatéki eljárás, de hozott neki 400 eFt-ot, mint maradékot a szülő után. Az első számú leszármazónak, csak nagyon hiányos információi vannak az elhunyt szülő egykori vagyonával kapcsolatban. Valószínűleg a másik gyermek, vagy annak gyermekei nevére kerültek ingatlanok.
A kérdésem:
Megtudhatja-e az első leszármazott, hogy milyen (legalább) ingatlan tulajdonokkal rendelkezett az elhunyt szülő?
Ha rendelkezett, akkor kinek a birtokába kerültek az ingatlanok, és milyen módon?
Volt egy ház eladás is a halált megelőző 10 éven belül, ebből sem kapott semmit sem az egyik gyermek. Valószínűleg az ingatlanok, egyéb vagyon elemek (pl. vagyonjegy) is az elmúlt 10 éven belül került más tulajdonoshoz. Köszönettel: Garabonciás

Köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek. Ma már nyugodtabban fogok aludni.

Mea81

Gyakorlatilag ez a helyzet, annyival, hogy amennyiben valamelyikőtök képes és hajlandó megváltani a tulajdonostársa részét, akkor ezt rendeli el a bíróság.

"csak úgy tudjuk egymást kifizetni, vagyis úgy kaphatja meg mindenki a neki járó rész után járó összeget, hogy eladjuk a lakást."
Ez is a közös tulajdon megszüntetésnek egyik módja (bírósági árverés útján történő értékesítés).

Ha nem tudtok megegyezni, kérjétek a közös tulajdon megszüntetését. Ez az amire gondoltál. Várd meg hozzáértő ügyvéd válaszát is.
Van, aki azt hiszi magáról, hogy mindenhez ért, és sajnos az ügyvédek nem győzik helyrehozni a hibás válaszokat.

Köszönöm szépen a válaszokat. Én abban reménykedtem, hogy azt kapom válaszul, hogy ha nincs megegyezés bíróságra kell menni, ahol majd azt mondják ki, hogy csak úgy tudjuk egymást kifizetni, vagyis úgy kaphatja meg mindenki a neki járó rész után járó összeget, hogy eladjuk a lakást. Így kicsit aggódom. :-)

megjegyzem, a "saját tulajdon részébe" nem tudja beengedni, mert osztatlan közös a tulajdon, és ha jól értem nincs használati megosztási szerződés. A közös tulajdonba tudja csak beengedni, és beköltöztetni.

Jogos, végülis igazad van, mint tulajdonos, úgy hasznosíthatja, ahogy akarja - amennyiben nem sérti a többi tulajdonos jogait.

Valóban, ezesetben módosítanék : azt írnám neki, hogy természetesen beköltöztetheti a lányát, ha nem zavarja, hogy ők is beköltöztetnének néhány (tulajdoni részarányukkal arányos) lakót mellé. Ha neki joga van, akkor a másiknak is, mindenki éljen ott boldogan együtt. Mondjuk az én lakóimnak kikötném, hogy lehetőleg ne fürödjenek, mert a víz drága, és a saját részükön (használati megosztás lesz vajon???) üstben főzzék a fokhagymában erjesztett denevért, és csak Márió a harmónikást hallgassanak a Dáridó Tv-n (nagyotthallóak is lesznek szegények).

Egyszóval vagy közösen döntenek, és megegyezés van, vagy mindenki csinljon amit akar - de az senkinek nem lesz valójában jó...

sziky45

Most már leginkább csak a közjegyzői levéltárból.
Egyébként, mivel tulajdoni igények nem évülnek el, még az is lehet, hogy lenne még mit érvényesíteni.

Az osztatlan közös tulajdont ugyanúgy használhatjátok mindhárman, de szerintem a lányát nem költöztetheti be a 3. tulajdonos az engedélyetek nélkül. (Saját megjegyzésem, hogy ne is engedjétek, mert ha akár csak szívességből is lesz jogcíme ott lakni aár csak egy napot is, utána lehet, hogy csak hosszú évek pereskedésével tudjátok majd kirakni). Ha nem akartok hozzájárulni, erről én egy levélben tájékoztatnám is, nehogy valami szóbeli félreértésre hivatkozhasson.

A saját tulajdonrészeteket bármikor eladhatjátok, a 3. tulajdonosnak csak elővásárlási joga van, engedélye abszolút nem kell hozzá. Ez persze azt jelenti, hogy erősen nyomott áron tudnátok csak eladni, nagy veszteséggel, ha egyáltalán megvenné így bárki is.

Ami a legvalószínűbben járható út, hogy keresetet adtok be bíróságra, és kéritek a közös tulajdon megszüntetését. Itt bármi lehet, az egyik tulajdonos - ha tudja - megválthatja a többi részét a bíróság által meghatározott áron, de értékesítésre is kerülhet. Az biztos, hogy a közös tulajdont így vagy úgy, de megszüntetik.

Tisztelt Cím!
Nagyszüleink halála után hárman öröklünk egy darab egy plusz két fél szobás panellakást. Ketten ugyanolyan arányban, harmadikunk csak a nagyanyai rész harmadát. Sajnos vele nem tudunk megegyezni. Mi eladnánk az ingatlant, ő viszont beköltöztetné a lányát, és minimális albérleti díjat fizetne nekünk. Mi ebbe nem szeretnénk belemenni. Mit tudunk tenni ebben az esetben?
Lenne még egy kérdésem. Az élettársam részt vehet a hagyatéki tárgyaláson?

Édesapám 1981 ben halt meg. Engem senki sem értesített róla. Igaz hogy apukám nem törödött velem én 43 éve láttam utoljára most 71 éves vagyok. Egy dologra lennék kiváncsi hogy az öröklésből hogyan tudott ki hagyni a két féltestvérem? És esetleg ezt hogyan tudnám meg? Hogyan juthatok hozzá a hagyatéki jegyzőkönyvhöz? Már csak kíváncsiságból.

graffin

Végrendelet nélkül nem lesz rá jogosult. Végrendeletben akár tulajdonjogot, akár haszonélvezeti jogot hagyhatsz rá. Ő kötelesrészt csak annak fizethetne, aki neked leszármazód, házastársad, vagy szülőd, ha a végrendelet hiányában örökölne, testvérednek nem.
Hogy te fizetsz-e kötelesrészt - ha 10 éven belül az ajándékozó elhalálozna - az attól függ, mennyit ér az ajándékod és mennyit ér a maradék hagyaték.

szaboria1

Kizárás esetén jár kötelesrész a leszármazónak. Csak érvényes kitagadás esetén nem, annak viszont szigorú feltételei vannak.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

Tisztelt Kovács ügyvéd úr!
Az édesanyára hagyott lakás eladása után mivel az örökösnek van lakása.

„ezután is jár neki a köteles rész?”
Mi után?

Köszönöm a választ Immaculata!

"nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek a párommal. Mi lesz a nekem ajándékozott lakással az esetleges halálom esetén? 10 éven belül illetve azután"

Ezt csak azért kérdeztem, mert szeretném biztosítani, hogy ha velem történne valami, akkor a párom maradhat a lakásban.
alapesetben erre jogosult lenne?
amennyiben nem, ha írnék végrendeletet, abban megjelölve páromat a lakás örökösének, akkor pl. ha édesanyám is meghal 10 éven belül, akkor az örökül hagyott lakásomból kell e köteles részt fizetni?

Igen, sok a "ha" de pont az ilyen rendezetlen "ha" esetekből szoktak a jogi viták lenni.

köszönöm, üdv
g

El halálozott személy végrendelkezett. Édesanyjára hagyta a lakását és a lányát kizárta a végrendeletében, mivel a lánya nem törődött vele ezután is jár neki a köteles rész?