Lakáshasználati díj


nonolet # 2017.12.02. 11:05

"van-e a követelésnek ilyen feltételek mellett jogalapja,"

Nincs.
Nyilvánvalóan nincs, hisz
az ingatlan a te külön tulajdonod (nem lett közös)
Te dönthetsz róla, hogy ki lakhat ott.

(kivéve ha adtál pl. haszon élvezetet rá valakinek,
vagy lakhatási joga van ott valakinek)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.02. 10:13

Szerintem te is tudod, hogy alaptalan ez az igény. Bár ha a perben kérted a kizárólagos lakáshasználati jogot, akkor te magad provokáltad ki.

Bambi0318 # 2017.12.02. 08:35

Kedves Fórumozók!

Szeretnék egy kis segítséget kérni. 1/1 tulajdonú lakásomból (már az életközösség létrejötte előtt bizonyíthatóan az volt) önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül távozott a házastársam évekkel ezelőtt - velem maradt a kiskorú gyermek. Válóperünk folyamatban van. Lakáshasználati jog ellenértéket követelnek - szép kis summát. Van-e ennek a Ptk által szabályozott számítási rendszere, van-e a követelésnek ilyen feltételek mellett jogalapja, illetve mi a legfájdalommentesebb számítási mód? Válaszotokat köszönöm.

ObudaFan # 2017.05.18. 12:39

Tekinthető ez úgy, hogy a bíróság kötelezte a volt férjet az ingatlan elhagyására?
Vagy nem kötelezte a bíróság, hanem így egyeztek meg a felek?

Nem a bíróság kötelezése, hanem megállapodás alapján.

lewho # 2017.05.18. 09:45

Új Ptk 5:75
Ltv 6. § és 20. §

Fürge # 2017.05.18. 09:42

Sziasztok,
Köszönöm a válaszokat.
A többlethasználati díjra melyik jogszabály vonatkozik?
A PK 279 csak a lakáshasználati jog ellenértékéről szól.
Szeretném pontosan megnézni mit mond a törvény, mert ha nincs szerződés, akkor annyi a többlethasználat amennyivel a bennlakó a tulajdoni hányadánál többet használ.
Ha viszont van szerződés, akkor annyi a többlethasználat amennyivel a szerződésben meghatározott aránynál többet használ.
Ez nekem így logikus, csak nem tudom, hogy jogos-e.

Annyit pontosítanék:a felek váláskor az alábbi szerződésben foglaltak szerint rendezték a lakáshasználatot:
"Peres felek megállapodnak abban, hogy az XY ingatlan kizárólagos használója a felperes a gyermekekkel együtt azzal, hogy alperes kijelenti, hogy az ingatlant a önként a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt"
Tekinthető ez úgy, hogy a bíróság kötelezte a volt férjet az ingatlan elhagyására?
Vagy nem kötelezte a bíróság, hanem így egyeztek meg a felek?

Még Immaculata-tól szeretném kérdezni, hogy a 2015.05.17-ei hozzászólása nem csak a lakáshasználati jog ellenértékére vonatkozik, hanem a többlethasználati díjra is?

"(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt"

Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.18. 06:47

:D Mondanám, hogy elszántságod és önbizalmad vetekszik a Fekete Lovagéval, de félek, hogy megint elragadtatod magad.

Immaculata # 2017.05.18. 06:32

nem jár a többlethasználati díj akkor, ha a kiköltözött tulajdonostárs nem is próbálja használni az ingatlant.

Fel lehet sorolni minden eshetőséget, de a korrekt mégis az lenne a válaszolók részéről, ha kifejezetten erre az esetre adnának tanácsot. Én megtettem, az engem javítók, már csak az ide nem tartozó eshetőségeket latolgatták.

Fürge első leírása ezt írta:
A volt feleségnek pedig kizárólagos használati jogot adott a bíróság.

Innentől kezdve minden latolgatás teljesen felesleges, hogy meg sem próbált visszamenni stb.

De, akkor jár (közös kiskorú gyerek bentlakása ezen persze módosíthat.)

Én meg azt mondom, nem módosíthat. Állításod igazold.

nonolet # 2017.05.18. 00:16

"jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt"

Ebben a "jelenleg" kitétel is érdekes... nem?
Nem zárja ki, hogy később mégis.

ObudaFan # 2017.05.17. 20:38

Van esetleg valami ötleted, hogy lehetne ezt megfellebbezni?

Azért ahhoz nem elég az ellenfeled jogi álláspontját látni, inkább a bírósági határozatot kellene. De van több eseti döntés, amely kifejezetten kimondja, hogy nem jár a többlethasználati díj akkor, ha a kiköltözött tulajdonostárs nem is próbálja használni az ingatlant.
Persze, mondom, látni kellene a bírósági határozatot, mert sokféle eset lehetséges.

ObudaFan # 2017.05.17. 20:36

Szerintem akkor se, ha kötelezte.

De, akkor jár (közös kiskorú gyerek bentlakása ezen persze módosíthat.)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.17. 18:23

Írásban. És ügyvéddel. Már első fokon is úgy kellett volna.

Fürge # 2017.05.17. 17:14

Kedves ObudaFan,
Köszönöm a választ.
Idézem a válási jegyzőkönyv szövegét:
"Peres felek megállapodnak abban, hogy az XY ingatlan kizárólagos használója a felperes a gyermekekkel együtt azzal, hogy alperes kijelenti, hogy az ingatlant a önként a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt"
Vagyis nem kötelezte a bíróság, hanem így egyeztek meg a felek.

A "vádló" fél ügyvédje ezzel érvelt:
"A többlethasználati díj jogosságán az sem változtat álláspontom szerint, hogy van olyan bírósági eseti döntés, miszerint akkor nem jár ez a díj, ha a kiköltöző házastárs önként hagyta el az ingatlant (BH1992. 313), ugyanis a PK 279-es állásfoglalás elvi érvénnyel szabályoz, és nem fogalmaz meg tilalmat az önkéntes kiköltözés esetére"
Az ügyvéd weboldala pedig tovább részletezi a jogosságot.
http://www.muir.hu/…-dij-kerdese
Vagyis mindegy, hogy önként távozott-e a másik vagy nem, mindenképpen jár a többlethasználati díj 5 évre visszamenőleg.A bíró is így gondolta.
Van esetleg valami ötleted, hogy lehetne ezt megfellebbezni?
Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.17. 16:56

nem jár akkor, ha bírói döntés sem kötelezte kiköltözésre a felet
Szerintem akkor se, ha kötelezte.

ObudaFan # 2017.05.17. 14:27

Fürge

A költségviselésnek ehhez nincs köze.
A közös kiskorú gyermek bentlakása csökkentő tényező,d e ha erre sem hivatkoztál, nem védekeztél, kérdés, lehet-e még bármit tenni.
Ha önként ment ki a lakásból, akkor egyébként nem csak csökkenteni lehetett volna ezt, hanem az egészet kizárni, de ha nem védekeztél, az lehet, hogy nagy hiba.
HA viszont még csak egy bírósági meghagyásról beszélünk, akkor egyszerűen ellentmondással kell élni, legfeljebb némi költséged lesz.
Szóval, nem ellentmondásmentes, amit írsz, látni kellene ezt a határozatot.

ObudaFan # 2017.05.17. 14:25

A lakáshasználati jog ellenértéke a lakást önként elhagyó házastársnak jár

Ez tévedés.
Éppen az önkéntes elhagyónak nem jár.
4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

A többlethasználati díj a közös tulajdonból fakad, annak az ellenértékét a tulajdonostárs mindaddig fizetni köteles, amíg a közös tulajdon fennáll. Itt nincs csökkentő tényező, a tulajdoni hányad szerint jár a többlethasználati díj.

Közös kiskorú gyermek bentlakása itt is csökkentő tényező. ÉS nem jár akkor, ha bírói döntés sem kötelezte kiköltözésre a felet és a másik fél sem akadályozza kifejezetten a bentlakást, hanem csak önként ment ki.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.17. 09:51

Olyat már láttam - de milyen gyakran - hogy valaki figyelmen kívül hagyja az érdekeivel ellentétes állásfoglalást, de olyat még nem, aki a neki kedvező véleményt negligálja.

Fürge # 2017.05.17. 08:34

Sziasztok,
Köszönöm a válaszokat.Nem tévedtem a kérdésben,
pontosan így van ahogy Immaculata megfogalmazta.
Még szeretném kérdezni, hogy akkor is jár az 50% ha a volt férj nem fizette az ingatlan terheit?
Ha igen, milyen jogszabály alapján?
Az 50% többlethasználatból nem lehetne "levonni" a gyerekek ottlakásának "költségét" hiszen ez olyan mintha a bennlakó egyedül fedezné a gyerekek lakhatását.
Például:
1.Ha nem lenne gyerek akkor jogos lenne az 50% hiszen a másik szobát ki lehetne adni 50% bérleti díjért, és utána azt a volt feleség mindet odaadná a volt férjnek többlethasználatért.
2.Ha viszont van gyerek és tegyük fel máshol lakik,és fél lakást bérel (úgy ahogyan jelenleg történik: fél lakást használják otthon) akkor fennáll a 1-es pont is és pluszban mindkét szülő köteles lenne fizetni a gyerekek lakhatását, a fél bérleti díjat 25-25% arányban.
Szerintetek, hogyan, milyen jogszabály alapján lehetne ezt megfellebbezni?
Köszönöm

Immaculata # 2017.05.17. 06:49

Csak a zsenik képesek a zsenialitásomat megérteni.

Immaculata # 2017.05.17. 06:48

Rendben, így helyes:

(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

Bár hozzá kell tennem, hogy aki szerződésben vállal valamit, az önként vállalja és nem kényszer hatására.

lewho # 2017.05.17. 06:36

:) de abban nem tévedett, hogy 2 külön jogcím, az egyik (lh ellenértéke) egyszeri, míg a másik időszakos.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.17. 05:45

A lakáshasználati jog ellenértéke a lakást önként elhagyó házastársnak jár
Khmmm...

OFF
A legnagyobb jóindulattal mondom, hogy ha sportot űzöl abból, hogy nekem ellentmondj, sokszor fogsz tévedni.
ON

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.17. 05:44

Jó, lacsjó, de az nem ítélet. Szóval ha így lenne, akkor is tévedett a kérdező.

Immaculata # 2017.05.17. 01:38

díjra az köteles = jogosult

Immaculata # 2017.05.17. 01:36

Nem tévedett a bíróság.

A lakáshasználati jog ellenértéke a lakást önként elhagyó házastársnak jár, és egyszeri megváltási összeg. Ebben veszik figyelembe a kiskorúak lakáshasználati jogát. Ezt a házastárs a kiköltözésnél nem kérte.

A többlethasználati díj a közös tulajdonból fakad, annak az ellenértékét a tulajdonostárs mindaddig fizetni köteles, amíg a közös tulajdon fennáll. Itt nincs csökkentő tényező, a tulajdoni hányad szerint jár a többlethasználati díj.

Az érvényesítés 5 évre visszamenőlegesen lehetséges. Többlethasználati díjra az köteles, akit bírósági határozat kötelez a lakás elhagyására.