végrendelet


alfateam # 2017.04.17. 08:40

3.) Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés ideje. (a gyakorlatban ezek a követelmények sokszor nem egyértelműen jelennek meg és a bírói gyakorlat is mutat némi eltérést e dokumentumok megítélése kapcsán, ezért mindenképpen szükségesnek tartsuk, hogy a végrendelkező az itt leírt szabályokat betartsa) – a keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie

Burn Out # 2017.04.17. 07:34

Az függ attól is, hogy mi lenne az örökség.

buszgyuri # 2017.04.17. 07:23

Tisztelt Szakértők! Egy írásbeli magánvégrendelet keltezése annyiban hiányos, hogy abban a naptári nap hiányzik. (Tehát: "Bp., 2005. április hó")
A közjegyző a törvényes örökösöknek adta át a hagyatékot ideiglenesen. Van értelme fellebbezni és a végrendelet érvényessége iránt perelni? Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.20. 16:08

A felét.

feketetibor # 2017.01.20. 16:03

elnézést, hogy rossz helyre tettem be előző kérdésem, remélem azért tud valaki választ adni

feketetibor # 2017.01.20. 16:02

Kedves Jogi fórum !

Édesapám kezességet vállalt testvéremnek egy hitel felvétele során. A másik kezes sajnos már nem él.
Testvérem nem fizette a hitel részleteit.
Édesapám szégyenében nem várta meg, hogy tiltsák a nyugdíjából, hanem Önként minden hónapban bement a bankba és mint kezes fizette a testvérem helyett a havi részleteket.
Összességében közel 700.000,-Ft-ot.
Édesapám élete utolsó hónapjában ideadta nekem a befizetési bizonylatokat és két tanú előtt meghatalmazást is adott, hogy a nevében a banknál banktitok alóli felmentéssel eljárjak. Így megtudtuk hogy még közel 800.000,-Ft adósság áll fent a bank felé.
Édesapám elhunyt.
A hagyatéki leltár felvételére engem idéztek, én gondoskodtam a temetésről is.
A leltárfelvétel során gondolom be kell jelentenem a fennálló kezességet.
Az édesapám által testvérem helyett kifizetett 700.000,-Ft-ot tudom-e valamilyen módon a testvéremmel szemben érvényesíteni az örökrésze terhére ?
Ha igen, akkor milyen jogcímen és hogyan ?

Zellerszár # 2017.01.17. 13:14

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.16. 21:26

A tulajdonjogi igények nem évülnek el. Ilyen rövid idő alatt még a kötelmi jellegűek sem.

Linkas63 # 2017.01.16. 20:13

Kedves Hozzáértők!
Az alábbi ügyben kérném a segítségüket.
Édesapám tavaly előtt meghalt, végrendelet híján én örököltem a lakás felét (a másik fele édesanyámé volt)
Tavaly karácsonykor meghalt édesanyám is és a papírjai között találtunk egy apám által írt végrendeletet amit halála előtt 4 évvel írt.
Ebben úgy végrendelkezett, hogy a lakásrészéből egyenlő részben öröklök a bátyja gyerekével aki velünk lakott. Amikor ez a végrendelet készült én külföldön dolgoztam, eléggé rossz volt a viszonyom apámmal ez miatt, de mikor nagyon rosszul lett hazajöttem és közel egy évig ápoltam.
A srác azt mondta fizessek neki 1,5 millió forintot vagy megtámadja a hagyatéki végzést. A lakás ráeső része kb. 3 milliót ér.
Létezik hogy 17 hónap után még megtámadható a végzés?
Köszönettel:
Linkas63

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.13. 17:09

Ahor, ha a közjegyző tévesen adta át a hagyatékot, lehet fellebbezni a végzésével szemben.

ObudaFan # 2017.01.13. 17:04

Zellerszar

  1. Igen, használhatja, hasznosíthatja tulajdoni hanyadaval arányosan, ha ebben nem tudtok megegyezni, akkor birosag dont a felek érdekeinek merlegelesevel.
  2. Igen.
  3. Kozos tulajdon megszüntetése iránt lehet pert indítani,ehet kerni, h valamelyik tulajdonostars valtsa magához a másik hányadát, vagy lehet kérni arveresi ertekesitest.
Zellerszár # 2017.01.13. 09:16

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi helyzethez kérném a segítségüket

Földhivatali adatok szerint:
Elhunyt:
3/6 tul. hányad
jogcím: adásvétel
jogállás: tulajdonos
Élettárs:
3/6 tul. hányad
jogcím: ajándékozás tul. hányad: 1/6
jogcím: élettársi vagyonközösség tul. hányad: 2/6
jogállás: tulajdonos ,
mindezek 1997-ben történtek

Az elhunyt egyetlen (élettárssal nem közös) gyermeke mire számíthat?

  1. Jól tudom, hogy ha nincs végrendelet, akkor az elhunyt (3/6) tulajdonrészét örökli törvényes örökösként? (más rokona már nem él.) Ha igen, akkor kiadhatja a másik szobát bérbe, ha az élettárs nem egyezik bele?
  2. Jól tudom, hogy ha a végrendeletben az elhunyt a maga részét is az élettársra hagyta, akkor kérheti a köteles részt, ami
  1. 2014 márc. 15. előtt íródott végrendelet esetén a 3/6 fele?
  2. ez utáni végrendelet esetében a 3/6 harmada?

és mi ennek a módja?
3. Mi van akkor, ha az élettárs nem akarja eladni a házat, és nem tud fizetni. Hogyan juthat az
örökös a pénzhez?

Köszönöm a válaszokat!

ahor # 2017.01.13. 08:32

Jelentkezem:

A hagyatéki tárgyalás lezárult, hála Istennek nem lesz bírósági per. No, nem a megjelenő örökösök nagylelkűsége miatt...de kiegyeztek.

Meglepő módon megjelent az összes örökös, ami egyben szerencse is volt, az ügy lezárása szempontjából.
Édesanyámon és unokatestvéremen (végrendeletben megjelölt örökösök fél-fél részben) kívül még 5 személy.
Édesanyám hitelezői igényét elismerték, de megjegyzem, áldásos volt a fogadott ügyvéd képviselete Édesanyám oldalán. A hitelezői igény egy teljesen elfogadható és reális összeg volt a dolgok csakis anyagi oldalát nézve, az már más tészta, hogy ez semmit sem fedez abból az idegfeszültségből, át nem aludt éjszakákból és érzelmi csalódástól, amivel az az időszak járt, de ezt most hagyjuk is. Béke poraira.

Az örökség nem úgy oszlik el, ahogy gondoltam, hanem az Örökhagyónak volt még 3 testvére (akik mind meghaltak már), így a (maradék) összeg a hitelezői igény és a temetési költség elismerése után 3 felé ment egyenlően az örökhagyó elhunyt testvéreinek ágán és azt osztják még el az ő gyermekeik.

Mi megnyugodtunk, mert bár így sem igazságos a végeredmény, de közel az, valamint elkerültünk egy hosszadalmas bírósági pert. Halleluja!

Viszont erre az eredményre egyáltalán nem számoltunk, pedig ügyvédnél is voltam személyesen, megelőző napon, bár lehet az én kérdés feltevésem nem volt teljesen pontos, mikor megkérdeztem, hogy ilyenkor hogyan oszlik el az örökség?

Ugyanis - és ez, ami miatt most többek között írok - hogy nem értem, hogy végül is, hogyan hagyhatta "figyelmen kívül" a közjegyző akkor a végrendeletben lévő, de alakilag még érvényes egyik örökösnek szóló juttatást, hisz itt azt mondták Önök, hogy a másik félnek szóló rész érvényes. Az ügyvéd személyesen is ugyanezt mondta, és részleges érvényességről beszélt. Én azt hittem, ezek után az következik, hogy az örökségből lejön ugye a hitelezői igény és aztán a maradék fele az alakilag érvényes örökösé, és a többit osztják el a törvényes örökösök között egyenlő részben. Most akkor hogy is van ez? Hogy lehet, hogy nem úgy történt a hagyaték elosztása, hogy a másik örökös megkapta a fél részt, a többi pedig egyenlő arányban osztozott a maradékon? Vagy ez már öröklési jog részletes kérdése?

A közjegyző azt mondta, hogy az én unokatestvérem, (mármint nem nekem mondta), ugyanolyan minőségben hozzátartozója az örökhagyó lánytestvérének (és ugye itt az örökhagyó lánytestvére, bár maga is halott, de a gyermekei révén örökös), mint én, azaz unokája. A nagymamánk ugye ugyanaz volt, mert szüleink testvérek. És ugye én szerkesztettem meg a végrendeletet, de hogy az unokatestvérem is hozzátartozó, míg én úgy tudom, hogy a Ptk. szerint nem minősül annak. Nem ééééérteeeeeeeeeem, pedig szeretném megérteni. Bár, akármiért is volt így, ez volt a lehető legjobb befejezése a történetnek, Istennek hála!

Köszönet a segítségért és még esetleg az utolsó kérdéseimre adott válaszokért!

ObudaFan # 2017.01.10. 15:52

Mellesleg, egy másik, telefonon megkérdezett közjegyző szerint nincs olyan, hogy a végrendelet egyik része érvényes, a másik pedig nem.

Már hogyne lenne. Egészen pontosan olyan van, hogy nem a teljes végrendelet érvénytelen, csak egy (vagy több) rendelkezés a végrendeletből.

nem tudom, mikor érvényes vagy nem érvényes a kizárás. A szövegezés szerint az örökhagyó örökségéből mindenki mást kizár, ennyi csak a szövegezés, nincs indokolva és nincsen megnevezve a további örökösök, akiket kizárnak.

Nem kell indokolni a kizárást, csak a kitagadást. (Viszont a kizárás a kötelesrészi igényt nem érinti.)

a megjelenő örökösök mondhatják-e azt a hagyatékin, hogy az egész végrendeletet ők nem ismerik el? Ettől még a másik örökös (unokatestvérem) fél része érvényes marad? Az úgymond megtámadhatatlan?

Mondhatják. Hogy megtámadhatatlan-e, annak az eldöntéséhez azért enm ártana látnia végrendeletet.

Ha megjelennek a kiértesített törvényes örökösök, akkor ők mire vagy melyik részre, vagy az egész örökségre igényt tarthatnak?

A leírtak alapján a legvalószínűbb, hogy kötelesrészre, de szintén látni kellene a végrendeletet.

ahor # 2017.01.10. 11:57

Mellesleg, egy másik, telefonon megkérdezett közjegyző szerint nincs olyan, hogy a végrendelet egyik része érvényes, a másik pedig nem. Ezt mondta egy ügyvéd is, viszont egy másik ügyvéd meg azt, hogy de igen, van ilyen. Szóval, teljes a káosz.

A hagyatéki tárgyalásra felszólító levélben is a következő sorok állnak:

„A közjegyző felhívja az idézetteket, hogy a végrendelet elfogadásáról, illetve kifogásolásáról, illetőleg annak esetleges kifogásolásáról nyilatkoznia kell, ezért a fenti ügyszámra hivatkozással közöljék, hogy elfogadják – az alakilag aggályos végrendeletet, és hozzájárulnak-e ahhoz, hogy az ingó hagyaték a végrendeleti örökösöknek legyen átadva, vagy nem járulnak hozzá az ingó hagyaték végrendeleti örökösöknek való átadáshoz, és a törvényes öröklés rendjén kérik azt átadni.”

Szóval, most ügyvédet keresek, aki nagyon képben van a témában.

ahor # 2017.01.10. 10:12

Kedves Obudafan és Kovács Béla Sándor!

Nagyon köszönöm gyors válaszukat. Ami számunkra sajnos egyáltalán nem kedvező. A jog úgy hozza majd pont az nem örökölne (Édesanyám), aki mind anyagilag, mind fizikailag és mind érzemileg a legtöbbet tette az örökhagyóért, és pont az örököl (ölébe hullik), aki szinte semmit sem, pedig a közelében élt, míg Édesanyám 70 km-re. Ez elég, hogy is mondjam, hervasztó.

A másik örökös, Édesanyám elhunyt öccsének lánya, az én unokatestvérem, a Ptk. szerint azt hiszem nem minősül hozzátartozónak.

További kérdéseim:

  • nem tudom, mikor érvényes vagy nem érvényes a kizárás. A szövegezés szerint az örökhagyó örökségéből mindenki mást kizár, ennyi csak a szövegezés, nincs indokolva és nincsen megnevezve a további örökösök, akiket kizárnak.
  • a megjelenő örökösök mondhatják-e azt a hagyatékin, hogy az egész végrendeletet ők nem ismerik el? Ettől még a másik örökös (unokatestvérem) fél része érvényes marad? Az úgymond megtámadhatatlan?
  • Ha megjelennek a kiértesített törvényes örökösök, akkor ők mire vagy melyik részre, vagy az egész örökségre igényt tarthatnak?

Köszönöm előre is a válaszukat!

ObudaFan # 2017.01.10. 07:51

Az igaz.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.10. 06:35

Egyébként ha ők kifejezetten ki vannak zárva a végrendeletből, és a kizárás érvényessége nem vitatott, akkor szerintem az édesanyádra vonatkozó részt nem is ők támadhatják
A gyakorlatban elismerik a kizárt, de köteles részre jogosult örökös perlési jogát is.

ObudaFan # 2017.01.09. 22:11

Édesanyámra vonatkozó rész/juttatás az érvénytelen és a másik Örökösé (1/2-ed rész) érvényes, vagy az egész végrendelet érvényessége kérdéses, tehát az egész végrendelet érvénytelen így alaki okból?

Ha a másik örökös nem hozzátartozód, akkor csak az édesanyádra eső rész. (És ott rögtön lesz egy érdekes értelmezési kérdés a kézzel írt végrendeleti rendelkezés ügyében: az tényleg csak arra az esetre vonatkozik, ha édesanyád meghal, márpedig ez a feltétel nem teljesült, vagy bármilyen olyan esetre vonatkozik, amikor édesanyád nem örököl.)

Létezik olyan, hogy a másik Örökös része érvényes, és az én Édesanyámé nem? Hogy a megjelenő további törvényes örökösök elismerik a másik fél részt, de az Édesanyámét nem?

Persze.

Egyébként ha ők kifejezetten ki vannak zárva a végrendeletből, és a kizárás érvényessége nem vitatott, akkor szerintem az édesanyádra vonatkozó részt nem is ők támadhatják, hanem aki a kizárások után örökölne (végső soron a Magyar Állam).

ahor # 2017.01.09. 17:23

Kedves Fórumozók!

Nagyon megköszönném, ha tudásával segítene és tanácsot adna itt valaki. A hagyatéki tárgyalás túl közel, mi pedig eddig akárhol is próbálkoztunk, sajnos nem kaptunk érdemi és egymásnak nem ellentmondó válaszokat, akármelyik hivatalos személyt is kérdeztük. (Vidéki kisvárosban élünk, elfogyott a lehetséges tanácsadók (ügyvéd) száma, a közjegyzőt pedig nem értük el, nem tájékoztat érdemben minket.)

Édesanyám nagynénje végrendelkezett, melynek megírására engem kért fel, én szerkesztettem tehát, én voltam a közreműködő személy. Ezt legjobb tudásom szerint meg is tettem. Ez volt 2013-ban. Megjegyzem, nem vagyok ügyvéd. Kérte, megcsináltam, ügyelve a részletekre, de mégsem tökéletesen, a jog szerint. (Azt most ne méltassuk, hogy miért nem vittük a nénit ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz. Ő szorgalmazta volna, mi meg már halál kimerültek voltunk attól az időszaktól, szüleim temették el a fiát, gondoskodtak róla, fizettek mindent, mindezt úgy, hogy közel 70 km volt közöttük. Legkisebb gondunk volt az örökség.)

Két örököst nevezett meg, Édesanyámat és annak öccsét fél-fél részben. Haláluk esetén további örökösöket jelölt meg; Édesanyám halála esetén engem, anyukám öccse halála (ez időközben sajnos bekövetkezett) esetén annak lányát, az én unokatestvéremet. A rám vonatkozó részt az Örökhagyó saját kézírásával írta meg.

A néni közben elhunyt tavaly, a végrendeletet megküldte Édesanyám a hagyatékit intéző közjegyzőnek. A hivatalos választ szerint:

„A végrendelet aggályos, mert:
A végrendeleti tanúkra úgy a régi, mint az új PTK rendelkezése szerint vonatkozik az, hogy „az írásbeli magánvégrendelet tanúja, vagy más közreműködő személy (pl a végrendelet szerkesztője), illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. (Ptk. 632.§ új Ptk 7:19§).”

Nos, a rám vonatkozó részt kézzel írta a néni, de az Édesanyámra vonatkozó részt nem írattuk le vele kézzel, így pont az édesanyámra vonatkozó rész aggályos.Ezt rontottam én el. A néni a végrendelkezésből mindenki mást kizárt (nem kitagadott).

A hagyatékira megidézték a törvényes örökösöket – akiket Édesanyám nevezett meg, elérhetőségükkel – mely ezen a héten lesz.

A levélben felszólítják őket, hogy nyilatkozzanak:
„A közjegyző felhívja az idézetteket, hogy a végrendelet elfogadásáról, illetve kifogásolásáról, illetőleg annak esetleges kifogásolásáról nyilatkoznia kell, ezért a fenti ügyszámra hivatkozással közöljék, hogy elfogadják – az alakilag aggályos végrendeletet, és hozzájárulnak-e ahhoz, hogy az ingó hagyaték a végrendeleti örökösöknek legyen átadva, vagy nem járulnak hozzá az ingó hagyaték végrendeleti örökösöknek való átadáshoz, és a törvényes öröklés rendjén kérik azt átadni.”

Egyetlen kérdésünk maradt. Az aggályos rész miatt most csak a végrendeletben megjelölt (1/2-ed rész) Édesanyámra vonatkozó rész/juttatás az érvénytelen és a másik Örökösé (1/2-ed rész) érvényes, vagy az egész végrendelet érvényessége kérdéses, tehát az egész végrendelet érvénytelen így alaki okból?

Létezik olyan, hogy a másik Örökös része érvényes, és az én Édesanyámé nem? Hogy a megjelenő további törvényes örökösök elismerik a másik fél részt, de az Édesanyámét nem?

Mi történik ilyenkor? Abban biztosak vagyunk, hogy a további 5 örökös meg fog jelenni, vagyis belőlük legalább 3, akiknek soha semmi köze nem volt a nénihez - kacifántos történet, nem is részletezem, hisz nekem sem kell elhinnie senkinek, amit leírok vagy mondok - mégis szeretnénk tisztán látni, mielőtt Édesanyám besétál a tágyalásra, hogy azért az elmúlt 10 év fáradozásért legalább azokkal szemben képviselni tudja a jogait,akik kisujjukat sem mozdították a néniért soha, de azért hiéna módjára lesz képük odaülni az asztalhoz a hagyatékin.

Abban abszoluté nem bízunk, hogy az alaki hiba ellenére a többi törvényes örökös elismerné a végrendeletet.

Tehát még egyszer a lényegi kérdés:

Az aggályos rész miatt most csak a végrendeletben megjelölt (1/2-ed rész) Édesanyámra vonatkozó rész/juttatás az érvénytelen és a másik Örökösé (1/2-ed rész) érvényes, vagy az egész végrendelet érvényessége kérdéses, tehát az egész végrendelet érvénytelen így alaki okból?

Létezik olyan, hogy a másik Örökös része érvényes, és az én Édesanyámé nem? Hogy a megjelenő további törvényes örökösök elismerik a másik fél részt, de az Édesanyámét nem?

Mi történik ilyenkor?

Üdvözlettel és köszönettel.

Sherlock # 2017.01.09. 15:16

Legfeljebb ha nincs más öröklésben érdekelt, aki ezt vitathatja vagy ha van, elfogadja.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.10.14. 08:42

A hatályos szabályok szerint az özvegy és az egyenesági rokon öröklése illetékmentes.
A hagyatéki eljárás díját a hagyaték értéke alapján számítják.

bérbeadás # 2016.10.14. 08:02

Köszönöm, akkor érdemes részletesen beleírnunk. Úgy tudom, hogy az egyenesági családtagok között nincs illeték az öröklésnél. Valóban nem kell majd egyik esetben sem fizetni illetéket (sem a gyerekeinknek, sem a túlélő házastársnak)? A közjegyzői költségek az örökségi értéktől függnek?

ObudaFan # 2016.10.14. 07:49

Elvileg elég, gyakorlatilag láttam már vitát arról, hogy ez ingó dolog-e és nem túl nagy fáradság ezt is beleírni. Úgy általában az a jó, ha minél egyértelműbb.

bérbeadás # 2016.10.14. 07:29

Tisztelt Fórumozók! Végrendeletet szeretnénk férjemmel, mind a ketten készíteni, túlélő házastársunkra és két gyerekünkre hagyva mindenünket. Ingatlannal kapcsolatosan nincs problémánk. Mindketten azt akarjuk, hogy bármelyikünk halna meg előbb, a túlélő házastársunk örököljön minden ingó vagyonunkat, életünkben gyűjtött megtakarításainkat, pénzünket, mivel közösen gyűjtöttük – idős korunkra, a megélhetésünkre.
Az ingó vagyon elosztásakor külön meg kell-e említeni a végrendeletben a bankban lévő lakossági folyószámlánkat, a megtakarítási számlát, autónyeremény betétkönyveket, illetve a Tartós befektetési számlát (ezek mind csak egyikünk nevén szerepelnek.), illetve készpénzt vagy elegendő úgy beleírni, hogy minden ingó vagyont házastársunk örököljön. Nem szeretnénk, ha a túlélőnek majd gondja lenne a megélhetésével, ha nem egyértelműen írjuk! Előre köszönjük a tanácsaikat.