végrendeleti öröklés - köteles rész

Kedves Fórumozók!

Véleményeteket, tanácsotokat szeretném kérni a következő eset kapcsán.

Özvegy nagymamám végrendelkezett,a testvérem és egy más nem családtag javára.

A végrendelet érvényességét én és nagymamám fia, nagybácsikám vitatjuk. A vagyontárgyak értékét szintén vitatjuk.

Kérdésem, hogy a hagyatéki eljárás során hogyan kérhetem a vagyontárgyak értékének a felülvizsgálatát? Illetve a hagyatéki tárgyaláson, ha bejelentem a törvényes öröklésre való követelésemet,mellette bejelenthetem e feltételesen a kötelesrészre való jogosultságomat? Vagy a kettő kizárja egymást és vagy egyiket kérem vagy másikat?

Egyáltalán a kötelesrész automatikusan jár?

Ha bíróság előtt pert kívánok indítani, azt még a hagyatéki eljárás alatt indíthatom, vagy meg kell várnom annak a végét?

Köszönöm a segítségeteket!

Tisztelt Szakértők!

Hagyaték ügyben kérném segítségüket:

Testvérem 25 év házasság után vált el első feleségétől. Akkor egyik gyermeke már felnőtt, házas volt, a másik 12 éves. Vagyonukat kölcsönös megegyezéssel megosztották, gyerektartást rendesen fizetett, gyermekeivel, unokáival a mai napig jó kapcsolatot ápol új családjával együtt.

Második feleségével 36. éve él együtt, jó házasságban, szeretetben.
Közösen épített családi házukat a második házasságból született – közös - gyermekeik nevére íratták, mely felett ők, szülők haszonélvezeti joggal rendelkeznek.

Vásároltak egy lakást, melynek 2/3 arányban a testvérem, 1/3 arányban a felesége a tulajdonosa.

A feleség szüleinek támogatásával vásároltak egy másik lakást is, melynek 1/1 arányban a feleség a tulajdonosa, haszonélvezeti joggal pedig a feleség szülei rendelkeznek felette, mert az ő vagyonukból vásárolták. Lányuk nevére íratták, mert nem akarták, hogy az előző házasságból született gyerekek is örökölhessenek utána. A nagyszülők még élnek. Saját házukat eladták, s 13 éve a lányukhoz költöztek.

Az lenne a kérdésem, hogy a jelenlegi hagyatéki gyakorlat szerint milyen arányban részesednének az első, illetve a második házasságból született gyerekek a szülők által szerzett vagyonból, egyik vagy a másik házas fél elhalálozása esetén?
A gyerekek, illetve a feleség nevén lévő ingatlan után kötelesrészként az előző házasságból született gyerekek örökölnének-e?

Válaszukat előre is köszönöm!

A gyerekek egymást között egyenlő arányban örökölnek az elhunyt szülő után. Aki nem gyereke az örökhagyónak, az természetesen nem örököl tőle.

Boróka1

Amíg nincs hagyatékátadó végzés, szerintem nincs különösebb értelme megindítani a pert. Nem zárja ki a kötelesrész másodlagos igénykénti érvényesítését az, hogy elsődlegesen a végrendeletet támadod. Lehet kérni már a hagyatéki eljárásban a közjegyzőtől az érték megállapítását, kérdés, érdemes-e.

ObudaFan köszönöm a válaszod!

Már a hagyatéki eljárásban jelezzem, hogy a végrendeletet meg kívánom támadni? Miért nem érdemes a közjegyzőtől kérni az érték megállapítást?
A köteles rész ezek szerint nem automatikus, hanem be kell jelenteni az igényemet?

Jelezheted.
Nem azt írtam, hogy nem érdemes, hanem hogy nem biztos.
Annyira nem automatikus, hogy ha nem fizet, perben tudod csak érvényesíteni.

Üdvözlet!

A következő kérdéseim lennének örökösödéssel kapcsolatban. Elég kacifántos lett az ügy.

Adott egy testvér, aki 15 éve otthonban élt és nyugdíjt kapott a Nyugdíjfolyósítótól.
10 éve eltűnt az otthonból, a 10 év elteltével nyilvánították halottnak.
A bíróság az eltűnése napjára állapította meg a halál időpontját.
A 10 évből a Nyugdíjfolyósító vagy 6,5 évig folyósította tovább a nyugdíját az otthonnak (a 3,5 évben már nem), ahol annak felét elvették "hely fenntartása" címen a másik felét pedig takarékbetétben helyezték el.
A takarékbetétben 4.400.000,- Ft gyűlt össze. Az eltűntnek 2 törvényes örököse van.
Az örökösödési tárgyaláson a közjegyző közölte, hogy a Nyugdíjfolyósító igényt tart a teljes betétkönyvi összegre, valamint az otthontól követel még további 2.600.000,- Ft-ot.

A kérdésem a következő:

A betétkönyv összege nem 6,5 év alatt gyűlt össze, hanem több. Jogosan nem csak az eltűnése napjától összegyűlt pénzre tarthat igényt a Nyugdíjfolyósító?

Ha igen, nem csak az elévülési időn (5 év) belüli összegre? Amely jelen körülmények között csak 1,5 év, mivel az utóbbi 3,5 évben már nem folyósított...

Valamint, ismeretes hogy az otthon a folyósított nyugdíj felét megtartotta. A követelés az örökösök "örökségét" akkor nem csak 50%-ban érinti?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Szakértők!

Kérdésem a következő lenne:
Ha egy ingatlant a hagyatéki eljárásban rögzített értéke alatt sikerül eladni, akkor a kötelesrész mértéke is ezzel arányosan csökken, vagy azt akkor is a hagyatékban meghatározott ár alapján kell kiszámítani. A kötelesrészt az adás-vétel megkötésétől számítva mennyi időn belül kell kifizetni az arra jogosultaknak?

Köszönöm a segítségüket!

M.Tamás

Ha vita van azon, hogy mennyi a kötelesrész mértéke, mert nem tudjátok eldönteni, mennyi volt a hagyaték értéke, akkor ez szakkérdés, jogvita esetén majd igazságügyi szakértő megmondja.

Tisztelt ObudaFan!

Egyelőre nincs vita, és nem is lesz valószínűleg, csak tudni szeretnénk, hogy pontosan mi alapján kell számolnunk a kötelesrészt. Ha kevesebb az eladási ár mint a hagyatékban rögzített, csökken-e a kötelesrész értéke is ezzel arányosan?
Van-e erre valami törvény, jogszabály, vagy ez is közös megegyezés tárgyát képezi?

Köszönöm a segítségét!

Tehát nem értetted a választ. Pedig korrekt volt.

Ha megegyeztek, akkor bármiben megegyezhettek. Ha meg nem egyeztek meg, akkor jöhet a per és a szakértő, mert a hagyaték valós értékét ő tudja megmondani.

Tisztelt Uraim!

Értettem a választ, csak véleményem szerint, nem konkrétan a kérdésre irányult. Az ingatlan felbecsült értékével, és az ebből számított hagyaték mértékével tisztában vagyunk, mivel ez a hagyatékátadón rögzítve lett. Viszont az ingatlan a felbecsült árnál kevesebbért lesz eladva. A kérdésem csak annyi lett volna, hogy ebben az esetben a kötelesrész is arányosan csökken-e, vagy marad a hagyatékátadóban rögzített ingatlan értéke szerinti. Vagy ez is megegyezés kérdése.

Erre csak annyi választ vártam volna a Tisztelt Hozzáértőktől, hogy igen (mert van erre irányuló jogszabály), vagy nem, vagy megegyezés kérdése, és nem kioktatást.
Sajnos nem vagyok ügyvéd, nem értek ezekhez a dolgokhoz úgy mint Önök!
Azért köszönöm a segítséget mindkettőjüknek!

„ csak annyi választ vártam volna a Tisztelt Hozzáértőktől, hogy igen (mert van erre irányuló jogszabály), vagy nem, vagy megegyezés kérdése”

Háromszor kaptad azt a választ, hogy megegyezés kérdése, egyezség híján pedig a bíróság szakvéleményre alapozva dönt. Ez a negyedik. Esetleg kéred ötödször is?

(Elsőre semmiféle kioktatást nem kaptál, csupán a korrekt , teljes körű választ. Csak nem értetted - hiába mondod, hogy igen.)

radics21 Tisztelt jogi fórum öröklési ügybe kérdeznék
édesapánk számláját a húgom kezelte ebből a lányának
lakást vásárolt ez az érték beszámítható a hagyatéki
leltárba vagy osztálybabocsáttással oldható meg .
A korábban nevére iratot édesapánk tulajdonából ingatla-
nok amelyek így már nem része a hagyatéki leltárnak ezt
milyen módon érvényesíthetem mint örököstárs a jogom.
A korábban emlitett számlán kezelt pénzek elszámolhatok
a lakás vásárlás óta öt év telt el és azóta is gyűlt a
számlára jelentős összeg.Köszönöm a válaszukat.

A hagyatéknak nem lehet része az, ami az örökhagyó halálakor nem áll a tulajdonában. Beletartoznak viszont az örökhagyó követelései.
A köteles rész alapjába beszámít mindaz, amit a hagyaték megnyíltát megelőző 15 évben az örökhagyó bárkinek ingyenesen juttatott.
Osztályrabocsátási kötelezettsége az örökösöknek van, de csak azokra a vagyontárgyakra, amelyeket az örökhagyó még életében ingyenesen, az osztályrabocsátás kötelezettségével adott nekik.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakban kérném a segítségét:
nagymamám múlt hónapban halt meg, neki volt 3 gyermeke, akik (illetve azok leszármazottjai) egyenlő arányban örököltek volna utána, azonban ő 1999/09. hóban a teljes tulajdoni hányadát átruházta tartási szerődéssel (tulajdoni lapon történő bejegyzés alapján, feltételezem ügyvédi ellenjegyzéssel) az egyik (még egyedül élő) gyermekére.
Édesapám a tartási szerződés megkötése előtt 1 hónappal húnyt el, tehát világosan látszik, hogy ezzel a lépéssel a másik két gyeremekének az örököseit próbálták kizárni az öröklésből.
Kérdésem, hogy ezen körülmény fennállása ellenére kérhetem-e a köteles rész kiadását (polgári peres eljárás megindításával, ill. mi lesz annak az alapja), vagy van-e még egyéb más lehetőségem a jogaim érvényesítésére.

válaszát előre is nagyon köszönöm!!

Ahhoz, hogy kötelesrészre jogosult legyél, neked kell igazolnod, hogy a tartási szerződés színlelt volt, ajándékozást leplezett. Az általad véltekkel ellentétben a leírtakból ez nem következik szerintem.

Üdvözlet!

A következő kérdésem van az örökléssel kapcsolatban.

Azt szeretném, hogy halálom esetén ha édesanyám túl él engem mindenemet Ő örökölje. Beleértve a köteles részt is. Ezért arra gondoltam, hogy örökösödési szerződést, vagy halál esetére szóló ajandékozást készítek. Jól tudom-e, hogy ebben a kettő esetben 100%-ban mindent az édesanyám örökölne. Esetleg lehet-e olyan végrendeletet is készíteni amiben szintén az édesanyám lenne a 100%-os örökös, beleértve a kötelesrészt is.

Közjegyző elkészíti a szükséges okiratot.

Mondjuk a kötelesrészből való kizárást meg kell tudni indokolni, különben nem lesz okés. (Majd megbeszéled a jogásszal.)

• laikus hozzászóló

Indoklással sem valószínű, hogy "okés" lesz.

ACDC, hátha még leírnád a családi viszonyaidat, azt, hogy ki a törvényes örökösöd. Atom lenne.

A halál esetére szóló ajándékozás esetén a kötelesrészből nem zártad ki a törvényes örököst.
Az öröklési szerződésnél elvileg igen, ha ez egy érvényes öröklési szerződés, de nem igazán világos, hogy te tartásra szorulsz-e, édesanyád meg tartásra képes-e, és hogy viszonyul mindez a törvényes rokontartási kötelezettséghez.
Végrendelet esetén a kitagadás jöhet szóba, de annak szigorú feltételei vannak.
Ptk. 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

c)az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

(2)Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

Tisztelt Fórumozók !

Az elhunyt férj után maradt a felesége és a hét gyereke.

A férj 1/2 tulajdonát képező házat a gyerekek örökölték egyenlő arányban, de 4 gyerek a hagyatéki eljárásban lemondott a részéről az anyjuk javára.

Az anya ezután azt szeretné, hogy az ő halála esetén kizárólag az a négy gyereke örököljön, aki lemondott javára az apai részről. A másik 3 gyereket ki szeretné zárni a kötelesrészből is.

Milyen formában teheti ezt meg? Az öröklési szerződés szóba jöhet ?