ajándékozás / örökösödés


spielman3 # 2014.11.27. 23:56

Példa illetve egyúttal jogesetem egy szelete:

Felperes köteles rész kiadását követeli alperesektől.

Keresetben kéri a bíróságot hogy alpereseket, akik mind, éppúgy mint felperes, egyazon örökhagyó törvényes örökösei hogy:

nyilatkozzanak, pontosan milyen vagyonelemeket kaptak örökhagyótól ajándékba annak halálát megelőző 15 esztendőben.

Tegyük fel hogy felperes valószínűsíteni tudja hogy valóban történt jelentős értékű ajándékozás és ebben a 15 éves időablakban történt, továbbá azt is hogy neki valószínűleg követelése fog keletkezni, amennyiben konkrétan azonosítják ezeket a vagyonmozgásokat.

Kérdések:

(1) Elvárható-e a bíróságtól hogy felkérje alpereseket ilyen nyilatkozattételre?

(2) Hivatkozhatnak-e alperesek arra hogy mindez személyes vagy banktitok vagy hasonló?

(3) Milyen igazmondási kötelezettség terheli alpereseket, ha a bíróság valóban felkérő őket eme nyilatkozattételre. Mondhat valótlant? Mondhat csak részleteket? Kibújhat valami módon a nyilatkozattétel alól?

Én arra gondolok hogy ha már az örökösnek van betekintési joga a hagyatékba, akkor a halál előtti 15 éves időszakban tett ajándékozásokból törvényesen köteles részt követelőnek is KELL HOGY LEGYEN betekintési joga ezekbe az ajándékozásokba. Különben.....mi értelme?

rike # 2014.11.27. 22:48

Az alábbi témában kérnék tanácsot:
A tényállás: van egy család: apa, anya, 3 gyerek. Az apa jelzáloghitelt vett fel, amiből vett egy ingatlant. A saját és a célingatlan egyetemlegesen lett beterhelve.A célingatlan tulajdonjoga az egyik gyerekük nevén van. Az édesanya, mint adóstárs van jelen. Az anya meghalt. Jogilag a 3 gyerek az anya 50%-át egyenlő részben örökli.
Kérdés: Hogyan érhető el az öröklési jogról való lemondás nélkül, hogy az apa esetleges halála után a célingatlan tulajdonosa (aki egyébként az apa kezese is) fizesse tovább a törlesztőrészletet?

egyvalaki2008 # 2014.11.27. 15:51

Sziasztok,

Adott egy családi ház, örökség. Hagyatéki leltárkor megállapított értéke 8M Ft. Két örökös, az egyik magyar, a másik már amerikai állampolgár. 12M ft-ért értékesítik az ingatlant 2éven belül. Ha nem tévedek, 4M után kell befizetniük a 16% szja-t, ami összesen 640e ft, fejenként 320e Ft.
A magyar örökös ezt szja-ként be is fizeti. De az amerikai állampolgárnak kell adót fizetnie Magyarországon? Amennyiben igen, milyen szabályok érvényesek rá? Kiküldik a külföldi címre a dokumentumokat hozzá hogy fizesse be a Navnak?

Tamás

ObudaFan # 2014.11.27. 14:19

tehát: Követel 10 milliót köteles rész jogcímén avagy pedig 20-at törvényes ököklés jogcímén"....

Fogalmam sincs, de jó ez így?

Nem. Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a keresetek sorrendjét is meg kell jelölni.

de akkor azt mondod hogy lehet több lépcsős keresetet írni? elsődlegesen törvényes öröklés, másodlagosan köteles rész jogcímén?

Lehet egy keresetlevélben vagylagos, illetve eshetőleges kereseti kérelmeket elpterjeszteni.

spielman3 # 2014.11.26. 18:03

p.s. illetve lehet hogy méég nem értem azt amit elsődleges keresetnek nevezel...talán az a megoldás

ezeknek pedig nem csak formális hanem azt hiszem pervezető jelentősége is lesz, itt egy másik bökkenő:

azt hiszem éppen ez a legnehezebb kérdések egyike esetemben, mármint megállapítani hogy az ajándákozások és a végrendelet is érvénytelen

de akkor azt mondod hogy lehet több lépcsős keresetet írni? elsődlegesen törvényes öröklés, másodlagosan köteles rész jogcímén?

spielman3 # 2014.11.26. 17:49

akkor a kereseti kérelmek alá odaírom, hogy azok részeként szíveskedjen a bíróság betudni hogy...: amit írtam: állapítsa meg a végakaratot vagy annak hiányában a törvényes öröklési rendet

akkor viszont a kereseti követeléseknék mindkét esetre hogyan adnád meg a jogcímet? talán "és"-es elválasztva:

követel mondjuk 10 millió Ft-ot köteles rész jogcímén vagy törényes öröklés jogcímén

no meg aztán, utóbbi esetén éppen 2-szer annyit követelne...

tehát: Követel 10 milliót köteles rész jogcímén avagy pedig 20-at törvényes ököklés jogcímén"....

Fogalmam sincs, de jó ez így?

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat.

ObudaFan # 2014.11.26. 17:22

(1) A leendő perben mindenképpen követelhető a köteles rész a felperes számára.

Tudnátok esetleg segíteni, milyen jogszabályt/törvényt/jogcímet kell idéznem ehhez a követeléshez?

Ptk. 7:75. § és azt követő §§.

(2) Továbbá, a perben megkíséreljük a végrendelet megtámadását is, melynek sikere esetén a végrendelet mit írásos dokumentum közvetett bizonyítékként továbbra is fontos szerepet kaphat a perben.

Kell említeni hogy ennek sikere esetén az összegszerű követelések megduplázódnak, hiszen 50%-os örökösről van szó, illetve hogyan lehet ezt említeni?

Szabálydszerű kereseti kérelmet kell rá előterjeszteni, nyilván ez lenne az elsődleges kereset.

(3) Azt hogy az előkerült végrendelet vagy a törvényes öröklési rend fog-e érvényesülni, annak megállapítását is a bíróságtól várhatjuk. Ez kereseti követelés, vagy kérés, vagy miféle a keresetlevélben?

A kereseti kérelem része.

Ezt szeretném írni kb.: Kérem a bíróságot hogy a mellékelt végrendelet - mely tudomásom szerint időben a legkésőbbi és visszavonva nem lett - és minden további rendelkezésre álló információ alapján állapítsa meg hogy az elhunyz esetében mi az érvényes végakarat ill. milyen öröklési rend érvényesül.

Ez így nem kereseti kérelem, mert nincs megjelölve benne, hogy te pontosan mit is szeretnél.

spielman3 # 2014.11.26. 10:01

hogy ne legyek ellentmondásos:

az ajándékozások is érvénytelenek szerintem, így jön a képbe mégis a végrendelet és a kérdés hogy érvényes e az a 2 mondatos fecni amit egy agyvérzés után irattak az örökhagyóval...

igen, tudom hogy igen összetett már a kereset megfogalmazása is

Mivel felperes fizetni csak pernyertesség esetén tud, az ügyvéd kérdés is összetett

Egy javaslat volna ha valakit érdekel:

  • A per során végig csak tanácsot kellene adni.
  • Pernyertesség esetén ezért járna valami %.
  • Az egész publikus lenne, pl. erre a célra berendezett facebook oldalon.
  • Nemcsak az adott felperes érdekében, hanem sok sorstársa érdekében is hiszen a gyakorlatban sok esetben amolyan vidékiesen semmibe veszik pl. az ajándékozásra is vonatkozó köteles rész jogcímet.
  • A weboldal pedig a végén maradna: érintetteknek, az esetcsoporthoz jól értő ügyvédeknek stb...
lajcsó # 2014.11.26. 08:51

spielman3!
A problémád nagyon összetett, ezért fordulj ügyvédhez! Teljes felelőséggel ő tud neked segíteni.

spielman3 # 2014.11.26. 05:56

eddigieket válaszokat köszönöm, most épp a keresetet írom...

(1) A leendő perben mindenképpen követelhető a köteles rész a felperes számára.

Tudnátok esetleg segíteni, milyen jogszabályt/törvényt/jogcímet kell idéznem ehhez a követeléshez?

(2) Továbbá, a perben megkíséreljük a végrendelet megtámadását is, melynek sikere esetén a végrendelet mit írásos dokumentum közvetett bizonyítékként továbbra is fontos szerepet kaphat a perben.

Kell említeni hogy ennek sikere esetén az összegszerű követelések megduplázódnak, hiszen 50%-os örökösről van szó, illetve hogyan lehet ezt említeni?

(3) Azt hogy az előkerült végrendelet vagy a törvényes öröklési rend fog-e érvényesülni, annak megállapítását is a bíróságtól várhatjuk. Ez kereseti követelés, vagy kérés, vagy miféle a keresetlevélben?

Ezt szeretném írni kb.: Kérem a bíróságot hogy a mellékelt végrendelet - mely tudomásom szerint időben a legkésőbbi és visszavonva nem lett - és minden további rendelkezésre álló információ alapján állapítsa meg hogy az elhunyz esetében mi az érvényes végakarat ill. milyen öröklési rend érvényesül.

Kérdésem tehát hogy ez micsoda, követelés vagy indítvány, kérés?

ObudaFan # 2014.11.24. 15:34

Nem valószínű. De azért nem ártana tudni, hogy pontosan mire is hivatkozik.

szusika # 2014.11.24. 13:28

Kedves Fórumozók!
Ajándékozással kapcsolatban szeretnék kérdezni.12 éve az élettársam nekem ajándékozott egy fél ingatlant,(13év együttélés és két gyermek után)majd 2 év múlva lett egy új élettársa,az ingatlan másik felét őrá iratta.A volt élettársam halálos beteg,a barátnője vissza akarja perelni az ajándékozást.Sikerülhet-e neki,egyáltalán van-e joga hozzá,a volt párom halála után?
Nem tudom érthető-e?Előre is köszönöm a segítséget!

ObudaFan # 2014.11.21. 19:45

Nincs a bizonyítékoknak zárt köre, sem előre meghatározott értéke. A tanúbizonyítás is lehet elfogadható iylen kérdésben is, ha ellentmondásmentes és minden lényeges körülményt tisztáz.
5 év alatt kell a pert megindítani.
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

spielman3 # 2014.11.20. 16:29

Bevallom nem lepett meg a válasz, vagy inkább örömmel olvastam, hogy ez a része a hozzá nem értőként tapasztalt rémületemnek elmúlt.

Talán nem is lenne olyan eset a gyakorlatban amikor az örökös ilyen alapon köteles részt követelhetne, ha a 2. igaz lett volna, hiszen az ajándékozás már magában foglalja azt a szándékot is hogy az ajándékozó ezzel az egyik örököst gazdagítsa a másikat ellenkezőleg. Hogyan bizonyítaná szegény akárki hogy ilyen nem állt fent?

A 2. választ adó ügyvéd bevezetőként azzal érvelt hogy bárki jogilag cselekvőképes egyén abban az értelemben is szabadon rendelkezhet élete sorá hogy egyik örökösét korlátlanul kizárhatja. De, ha ez így lenne, akkor milyen esetekre vonatkozna a törvény, mely az ajándékozásokra is ugye vonatkozik? Ellentmodás.

Mivel egy konkrét esetben szeretnék lehetőleg sikerrel jogvitázni, bíróság előtt, volna még további kérdésem:

Amikor hagyaték van, az örökösnek betekintési joga van a hagyatékba, a közjegyző megkeresi valamennyi magyaroroszági bankot stb.

Amikor a hagyaték megállapítását vagy eleve a halál utáni fennállását egy másik örökös meg tudja akadályozni, pl. a halál előtt gyenge szellemi állapotú személynél ajándékozást kieszközölve, egy sor jogilag megkérdőjelezhető cselekmény fordul elő, azt hiszem elég gyakran a valós életben, melyek azonban nehezen bizonyíthatóak / feltárhatóak.

A köteles rész viszont alapvetően egyértelmű lenne. Ha analógia van a hagytékból követelt köteles rész esetével, akkor kérdésem az hogy:

Milyen lehetősége van az örökösnek pogári vagy büntető eljárásban a feltehetőleg számba veendő ajándékozások feltárását kieszközölni. Mit fogadnak el a bíróságok megfelelő valószínűsítésnek pl. arra hogy jelentős ajándékozás történt. Milyen bizonyítási / nyomozási / információszerzési utak lehetségesek és nyithatók meg?

Esetemben arról van szó, hogy a kedvezményezett örökös feltehetőleg nem is ismerthette ezt az ajándékozásra vonatkozó szabályt, és számos tanú előtt határozottan nyilatkozott arról hogy ő márpedig a hagyatékot teljes egészben megszerezte mivel az örökül hagyó azt már idézem "életében elrendezte neki".

Végül még egy gyakorlati kérdés: az igényre 5 év elévülés érvényes. (1) Ebben az időablakban kell a pert megindítani vagy már meg is nyerni? (2) Ha új bizonyíték kerül elő, az hosszabíthatja-e ezt az 5 éves elévülést? Esetemben egy végrendelet került elő. Mely azonban eddig nem lett felhasználva, hiszen ugye - mint fent írtam - nem is lett hagyaték.

Eddigi választ és továbbiakat is előre köszönök.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.20. 15:52

A 2. elég izmos tévedés.

spielman3 # 2014.11.20. 13:21

Alábbi kérdésem annak tisztázására irányul, hogy hogyan fogalmazza meg a törvény ill. pontosan hogyan alkalmazzák a bíróságok azt a szabályt, mely szerint elhunyt személy halála előtti 15 év során tett ajándákozások után örökösök köteles részre tarthatnak számot.

Eddig erről 2 ügyvédet kérdeztem meg, és részben egymásnak ellentmondó válaszokat kaptam, tehét a dolog számomra egyenlőre ismeretlen:

  1. válasz: ha a köteles részt követelő örökös bizonyítani tudja hogy ajándékozás történt, akkor igényt tarthat rá, tehát az eset hasonló ahhoz mint ami halál után hagyaték fennállása esetén lenne. Feltétel hogy ne legyen érvényesen kitagadva.
  2. válasz: a köteles részre igényt tartónak fentieken felül még azt is bizonytania kell, hogy az ajándékozás nem azért történt hogy őt kizárják a hagyatékból. Ugyanis ezen ügyvéd álláspontja szerint erre az örökülhagyónak életében teljesen szabadon joga lenne.

Ami a 2. válaszban van, elég nehéz bizonyítási teher is lenne illetve logikájában is elég ingatag.

Aki tudja hogy mi a pontos helyzet kérem írja meg.

Lyonee # 2013.08.05. 16:10

Ebben az esetben nem lesz örökség, mert már előtte a gyermekedhez kerül, nincs köteles rész sem ilyen esetben. A spec. intézete is valakinek finanszírozni kell.
Ezt az utat próbáld jogilag körbejárni. Én nem vagyok jogász, de vannak itt nagyon segítőkész tapasztalt jogászok.

DunaiHajós # 2013.08.05. 13:50

Az orvokok szerint hónapokon belül várható, hogy 24 órás felügyeletre lesz szükségem, speciális otthonban. Nem tudom, hogy ilyen helyzetben van-e értelme eltartási szerződésnek.

Lyonee # 2013.08.05. 12:07

Eltartási szerződés nem jöhet szóba?
Hisz beteg és a másik fia eddig is anyagilag támogatta.

DunaiHajós # 2013.08.05. 11:29

Értem és köszönöm a gyors választ.

Leírtam, mit szeretnék elérni, ez legálisan, ügyvédi segítséggel megoldható egáltalán?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.08.05. 11:13

Az elajándékozott ingatlan értéke is beleszámít a köteles rész alapjába. 2014. március 15-től a köteles rész mértéke csökken. (A törvényes örökrész harmada lesz.)

DunaiHajós # 2013.08.05. 09:13

Tisztelt Fórumozók!

Két fiam közül a fiatalabb több, mint 10 éve egy szekta karmai közé került. Egyetlen nagyobb értékem egy tehermentes ingatlan (értéke kb. 5 millió forint lehet), ennek a sorsát szeretném előre megoldani. Súlyos betegséget diagnosztizáltak nálam, nincs túl sok időm lerendezni ezeket a kérdéseket még életemben.

Szeretném megoldani azt, hogy a külföldön élő szektás gyermekem semmit ne örököljön, mert minden pénzt azonnal megkaparintana az "egyháza".

Jól gondolom a következőket:

  1. végrendeletben teljesen kizárni gyakorlatilag képtelenség a szektás fiamat.
  2. végrendelettel annyit tudok csak elérni, hogy a 50% helyett ő 25%-ot kapjon csak (tehát a köteles részt).
  3. még életemben ajándékozási szerződéssel az ingatlanomat át tudom adni az itthon maradt, engem anyagilag/érzelmileg támogató gyermekemnek.
  4. ha az ajándékozási szerződésbe beleírjuk azt, hogy az ajándékozás az "osztályra bocsátás kizárásával" történik, akkor az megoldja azt, hogy később a szekta peres eljárást ne kezdeményezhessen az ingatlan feléért.
  5. a fenti ajándékozás illetékmentes
  6. ha később gyermekem az ingatlan eladja, akkor nem kell utána semmiféle szja és egyebeket fizetnie majd.

és egy záró kérdés: ha jól gondolom a fentieket, akkor az ajándékozási szerződést és a végrendeletet mindenképpen ügyvéd segítségével lenne érdemes megcsinálnom, azért,
hogy később bíróság előtt nem támadhassa meg a szekta?