Kovács_Béla_Sándor
2016.12.20. 13:43
Hat hónapra.
Válás, vagyonmegosztás
lala002
#
2016.12.20. 13:40
Üdvözletem,
Gyerektartást lehet kérni visszamenőleg? Ha igen meddig? Mikor kérhető gyerektartás egyaltalán? Ha egy fedél alatt maradunk akkor is?
ObudaFan
#
2016.12.18. 17:44
Timi12
Erre a megállapodás ismeretének hiányában nem lehet biztos választ adni. De ha a szerződésben nem rendelkeztetek kifejezetten erről az esetről másként, akkor önmagában annak, hogy te bíztál valamiben, ami nem jött be, aligha van jelentősége.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.12.18. 13:23
„Még én fizessek mert Ö itt lakik az én saját különvagyonu ingatlanomban?”
Nem. Azért kell fizetned, mert kiköltözteted.
lala002
#
2016.12.18. 09:43
Kedves Ügyvéd,
Ezt sosem értettem "lakáshasználati jog ellenérték" nekem kell fizetni? Miért? Még én fizessek mert Ö itt lakik az én saját különvagyonu ingatlanomban?
Nehogy én fizessek neki,mert Ö itt lakik ingyen és a külön gyereke.
Aki itt lakik az fizessen! Én vagyok a tulajdonos a saját különvagyonu lakásomban. Az lakik itt akit én akarok vagy aki fizet a lakhatásért.
Ez szerintem egy vicc. A külön gyerek akkor lakik itt ha fizet érte. Ha nem fizet mehet amerre lát hisz semmi közöm hozzá. Idegen ne lakjon itt nekem ingyen!
Timi12
#
2016.12.17. 17:21
Üdvözlöm!
Elkészült a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésünk, melyben. Ingatlanunk 1/2, 1/2 arányban áll jelenleg tulajdonunkban. Férjem a részemet magához kívánja váltani, amibe én bele is egyeztem, mert a megállapodáskor úgy tűnt kedvező és megfelelő ingatlant tudok vásárolni a nekem és gyermekünknek (4 éves). Ez azóta változott, nem tudom a vásárlást megvalósítani. Kérdésem az lenne, hogy a dec. 8-án létrejött és aláírt szerződést hogyan lehetne módosítani, hiszen abba már belefoglaltuk, hogy hová költözöm a gyermekkel, ami aktualitását vesztette. Továbbá, hogyan tarthatnék igényt mégiscsak az 1/2 részemre. A válás közös megegyezéssel, közös ügyvéddel lett elindítva, a gyermek nálam elhelyezve. Amennyiben a férjem ragaszkodik, hogy kifizeti a részemet, és nincs hová mennem, ebben az esetben is el kell hagynunk a gyermekkel a lakást???? A lakást 900 000 Ft erejéig jelzálogjog és elidegenítési terhelési tilalom terheli, amit a gyermek után vissza kell téríteni, mivel építkeztünk és nem lakik majd benne a kiskorú 10 évet. Hogyan maradhatnék én a lakásban a gyermekünkkel, ha nem tudom a férjem tulajdonrészét megváltani???? Mellesleg ő is csak akkor tud hitelt felvenni, ha a Földhivatalnál széljegyzetbe (?) bejegyzik, a tulajdonjogomat ami az új lakásvásárlást jelentené. Az ügyvéd sürget, hogy mihamarabb legyen tulajdoni lapom. Ha jól értelmeztem, ez azért is kell, hogy a férjem hitel ügyben el tudjon járni. Nálam ez már nem aktuális, mármint a lakásvásárlás, maradnék a saját otthonomban a kislányommal, de hogyan????? Segítsen ebben kérem!!!
ObudaFan
#
2016.12.17. 13:28
Neked kell fizetni lakáshasználati jog ellenértékét, ha ő kiköltözik, ez biztosnak tűnik. Szerintem te nem fogsz tudni használati díjat kérni, különösen, ha a gyerek feletti felügyeleti jog az övé lesz.
lala002
#
2016.12.16. 12:28
Üdvözletem.
Megvolt az első tárgyalás.
Valószínüleg osztott lakáshasználat lesz amíg el nem költözik. Én erre azt mondtam oké, de fizessen érte havi 15ezer ft-ot. A másik, hogy az exem elöző kapcsolatából van egy külön gyerek aki szintén itt lakik. Mondtam a bírónak, hogy Ö is fizessen havi díjat a lakáshasználatért. Erre a bíró azt mondta, hogy ez nem ide tartozik hanem menjek a lakás csoporthoz a bíroságon belül.
Kérdezném, hogy hogyan van ez akkor? 4-en lakunk így a lakásomban és senki nem akar fizetni semmit? Miért nem foglalkoznak ezzel? Akkor az a külön gyerek igyen fig itt lakni továbbra is? Én ezt nem szeretném. Mit tudok tenni?
Az exem fog fizetni havi díjat ha én ezt kértem a bírótól? Meg fogja itélni vagy mi lesz vajon? Ez nem haszonszerzés,csak ami használva van az el is fog romlani és ha másikat kell venni azt én fogom.
Mit tudok tenni, hogy ezeket érvényesítsem? Tehát az exem és a külön fia fizessenhavi 15ezret/fő/hó amíg itt laknak. A közös gyereknek természetesen nem kell fizetnie semmit. Tegyük fel a közös gyereket neki itélik (ami még nem dőlt el).
ObudaFan
#
2016.12.03. 12:53
Ha neki ítélik a gyereket, kivételes esetben még akkor is bent maradhat, ha különvagyonod az ingatlan.
Pl. tanúkkal is lehet bizonyítani a ráfordítás mértékét, vagy pl. számlakivonattal.
lala002
#
2016.12.03. 09:39
Igen az ingatlan és a bankbetét örökség. (közjegyző általi) tehát igazolt. Az ex hogyan bizonyítja, hogy menni lett kötve az ingatlanra? Nincs számla stb....
Mondani bármit lehet.
Másik fő kérdés, hogy ha netán a gyereket neki itéli hogyan költözik el ha egyáltalán elköltözik?
drbjozsef
#
2016.11.30. 12:37
Mint irta, tudja bizonyitani, ha az ingatlan orokseg es bankszamla, akkor az viszonylag egyszeru lesz. Minden mas persze kerdeses...
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.11.30. 07:45
Ez nem így megy. Annak kell bizonyítania, aki különvagyont állít. Tehát neki csak azt kell bizonyítania, hogy a vagyonközösség ideje alatt költöttetek a különvagyoni ingatlanodra. Azt már neked kell bizonyítanod, hogy ez a ráfordítás a különvagyonod terhére történt.
(Az indulatokat meg félre kellene tenni. Csak rontanak a helyzeten.)
lala002
#
2016.11.29. 18:26
Különvagyonú lakásomra költöttem rá a különvagyonú bankbetétem. Mindkettö örökségből származik. Tehát ha pályázik rá, bizonyítsa be, hogy miből költött rá és mennyit, mert én tudom bizonyítani.
ObudaFan
#
2016.11.29. 06:52
Annak azért van jelentosege, ha kozos vagyonbol kulonvagyonra, vagy kulonvagyonbol kozos vagyonra tortent a ráfordítás. Pontosabb tényállás kellene.
ObudaFan
#
2016.11.29. 06:52
Annak azért van jelentosege, ha kozos vagyonbol kulonvagyonra, vagy kulonvagyonbol kozos vagyonra tortent a ráfordítás. Pontosabb tényállás kellene.
drbjozsef
#
2016.11.29. 05:40
lala,
ha a nejed palyazik erre, akkor rosszul tudja. A hazastars eseten teljesen mas a helyzet, mint elettarsnal. A felesegednek nem kell bizonyitania ki koltotte ra. A fele az övé akkor is, ha mindet "te" költötted ra. (mar ha ugy erted, hogy a te altalad megkeresett jovedelembol ujitottatok fel - nem szamit)
lala002
#
2016.11.28. 16:13
Üdv.
Én is hasonló cipőben járok. Kérdés, hogy az ingatlan értéknövekedésében mivel tudja bizonyítani a ráköltött összeget? És pontosan ki költötte rá? Nekem is erre pályázik a nejem, de bizonyítsa be, hogy mennyit miért és mikor költöttünk rá. És vajon együtt költöttük-e az ingatlanra? Jah és érték megőrzés végett lett ráköltve, nem pedig érték növekedés végett. Lehet csavarni.....
Burn Out
#
2016.11.27. 16:19
A lakhatásod a saját ingatlanodban biztosított lehetne. A gyermekek után tartásdíjat kérhetsz (mértéke a kötelezett jövedelmének 15 - 25 %-a gyermekenként, igazodva a gyermekek szükségleteihez). Ha a párod ingatlanában értéknövelő beruházást végeztél, akkor pl. kérhetnéd az ellenérték megtérítését.
tűzvarázsló72
#
2016.11.27. 15:56
Kedves Burnout!
A válaszod vicces volt, és jogos! Mentségemre szóljon, hogy pont az üzenetírás végére ébredtek fel gyermekeim, és "lerohantak", ezért nem sikerült megfelelően fogalmaznom.
Párom, mint 3 napja kiderült, mégsem vetett véget párhuzamos kapcsolatának. Többször kijelentette, hogy költözzünk el a házból. Bevallom, mikor elkeseredem, hajlok rá, azonban nem azért vállaltam vele közösen családot, hogy ha nehézség adódik, akkor meghátráljak. Fiatalabbként egy párt alkottunk, és 16 év elteltével keresett meg újra.
Mire számíthatok abban az esetben, ha nem áll el a szándékától, és azt akarja, hogy költözzünk el?Mint élettárs, mire számíthatok? Nem ez az elsődleges célom! Családunkban nem történt még ilyen, számomra ez nagyon nehéz lépés lenne. Köszönöm a válaszokat!
ObudaFan
#
2016.11.27. 14:20
colonia
Távoltartást akkor kérhet eredményesen, ha valamilyen - jellemzően erőszakos - magatartásoddal személyiségi jogát súlyosan sérted, és a távoltartás is csak időleges korlátozást jelent. Egyébként ennek hiányában majd a per végén a bíróság fog a lakáshasználatról dönteni. Azért osztott lakáshasználatról csak akkor lehet szó, ha ezt a felek magatartása mellett a lakás beosztása is lehetővé teszi. Ha osztott lakáshasználat nem lehetséges, a lakáshasználatra annak van nagyobb esélye, aki a gyerekeket neveli majd.
Ami a tulajdoni viszonyokat illeti, meg kell nézni, hogy amikor az ingatlant vettétek, a vételár mekkora része származott egyikőtök, illetve másikotok megtakarításából, és mekkora az életközösség ideje alatt megkeresett összegből. Ebből határozható meg az ingatlanon fennállt valós tulajdoni hányad a megvásárlás idején. Ezt követően ezt korrigálni kell azzal, hogy a bővítés során milyen értéknövekmény keletkezett, ez utóbbit 50-50%-ban kell figyelembe venni. Aki kiköltözik, annak a hányadát a bent lakó a lakott, vagy részben lakott forgalmi értéken válthatja meg, a bent lakó közös kiskorú gyermekre tekintettel.
Burn Out
#
2016.11.27. 14:12
Hogy nőként mire számíthatsz? A varázsgömböm azt mondja, hogy hamarosan talán egyedülálló anyuka leszel kettő gyerekkel, de az is lehet, hogy nem. Az is lehet, hogy lesz majd talán egy új kapcsolatod, ha te is akarod. Látom azt is, hogy ha nem változtatnak a jogszabályokon, akkor 40 év szolgálati idővel nyugdíjba mehetsz. Ha nem takarékoskodsz, akkor rossz lesz a nyugdíjad.
Ha konkrét kérdésed lenne, arra konkrétan lehetne válaszolni.
tűzvarázsló72
#
2016.11.27. 13:47
Tisztelt Fórumozók! 5 év együttélés után nagyon megromlott a viszonyom a párommal. Saját lakásom van, ami megvolt előtte is (38nm), az Ő családi házában élünk, ami csak az Övé. Született 2 gyermekünk (3 és 5). Márciusban felvállalt egy kapcsolatot nyíltan. 3 hónap múlva azt mondta, hogy lezárta. Nekem Ő is, és a család is nagyon fontos, de egyre inkább körvonalazódik, hogy nem akarja helyrehozni a kapcsolatunkat. Még azt is a nyakamba varrja, hogy 100%-ban miattam romlott meg. Nőként mire számíthatok? Előre köszönök minden segítséget.
groszfater@gmail.com
#
2016.11.27. 08:00
„ Egyébként miközben ezeket a sorokat írom, és itthon fektetem le a gyerekeinket Ő bulizni van az elvált barátnőivel”
Ne légy birka !
Ha menthetetlen a házasság akkor az első lépést Te tedd meg. A pénzhez való hozzájutást elzárni.
Bírósághoz fordulni gyermekelhelyezés ügyében.
És tájékozódni, tájékozódni családjogi ügyekben.
Egyáltalán nem olyan "rózsás" a helyzete mint ahogyan igyekszik veled elhitetni...
colonia
#
2016.11.26. 21:09
Felességem 11 évi házasság után tervezi beadni a válópert. Kettő gyermekünk van, közös tulajdonú csalási házban élünk amit házasságkötésünk után vásároltunk. Neki volt egy lakása, nekem készpénzem. A földhivatalnál a tulajdoni lapon 1/3 az én részem 2/3 a feleségemé. Az idén nyáron a házat tetőtérbeépítéssel kibővítettük amihez CSOK-ot, ill. hitelt is felvettünk, így jelenleg a házunkon 4 db jelzálog és elidegenítési tilalom van. A feleségem (állítólag) nagyon jó ügyvédet fogadott, és azzal fenyeget, hogy " jól kiforgat " a válóperi és vagyonmegosztási tárgyaláson. Nekem nincs szándékomban a közös házunkból elköltözni, még akkor sem, ha a tulajdonrészemet ki tudná fizetni. Erre azt mondja távoltartást kezdeményez és mindenképpen távoznom kell (még akkor is ha nem tud kifizetni). Nem tudom mit tegyek, a kisiskolás gyerekeim is hozzám ragaszkodnak inkább. Tudom esélytelen, hogy ne az anyának ítéljék őket. Egyébként miközben ezeket a sorokat írom, és itthon fektetem le a gyerekeinket Ő bulizni van az elvált barátnőivel. Jelenleg munkája nincs, a közös pénzünket költi.
ObudaFan
#
2016.11.24. 06:19
bubo116
Ptk. 5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
