Hagyaték


oligaliga # 2021.09.24. 11:02

Nem halál esetére szóló ajándékozás, mert nem az örökhagyó és a kedvezményezett között jön létre ajándékozási szerződés, hanem az örökhagyó és a pénzintézet között a kifizetésre vonatkozó megbízás. Ráadásul halál esetére szóló ajándékozás csak olyan vagyontárgyra alkalmazható, ami dologi hagyománynak minősül.

oligaliga # 2021.09.24. 10:55

drbjozsef

Nem része hagyatéknak, nincs köteles rész, és nem számít ingyenes ajándéknak sem.

A régi Ptk. szerinti szabályokat az MNB évekkel ezelőtt levezett: https://alk.mnb.hu/…_2009_06.pdf

A lényege: „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.

Az új Ptk.-ban ez kifjezetten már nincs benne, mert a pénzintézeti törvény alapján fizetési megbízásnak minősül, amit az elhunyt még életében adott a banknak.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:07

(Bocs, doktor, később olvastalak.)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:05

Oligaliga, tévedsz. A hagyatékba, persze, hogy nem tartozik bele. De a köteles rész alapjába igen.
(Ahogy az elajándékozott dolog sem tartozik bele a hagyatékba - de a köteles rész alapjába igen.)

drbjozsef # 2021.09.24. 08:53

Egyebekben viszont Kogézának teljesen igaza van, ha az örökség eléri a köteles rész értékét, akkor nincs is miről beszélni a kérdező esetében.

drbjozsef # 2021.09.24. 08:51

oligaliga,

Akkor mégegyszer : a "nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész" kijelentést mint ok okozati megoldásként érted? Mivel nem tartozik a hagyatékba, ezért nincs köteles rész?

Ha igen, akkor az ajándékok sem tartoznának a köteles rész alapjába...

Márpedig a Ptk. egyértelműen fogalmaz : hagyaték + az örökhagyó ingyenes adományai. Ez éppen eléggé az.

Van olyan passzus más törvényben, mondjuk a pénzintézetiben, ami konkrétan kivételként nevezi meg a haláleseti rendelkezést?

Önmagában a rendelkezés csak azt eredményezi, hogy az összeg nem kerül be a hagyatékba ÉS a kedvezményezett azonnal rendelkezik vele.

Kogeza # 2021.09.24. 07:51

Marcell

Ha az örökhagyó gyermeke örökölt legalább annyit, mint amennyit kapott a testvéred, akkor kötelesrész iránti igénytől nem kell tartania a testvérednek.

(Pontosabban örökölt legalább annyit, mint amennyi a kötelesrész lenne adott esetben, de szerintem a fentebb írták is teljesültek.)

oligaliga # 2021.09.24. 06:14

1. Igen.
2. Az attól is függ, mikori az a rendelkezés. Ha 2014. március 15. előtti, akkor a fele, ha későbbi, akkor a harmada.
3. Az általános 5 év alatt évül el.
4. A tudomásszerzésétől számított öt évig nem áll meg vele szemben az elévülési kifogás. (Pert akármikor indíthat, azt nem lehet neki megtiltani.)

Kivéve, ha a haláleseti rendelkezés bankszámlára vonatkozik. Ebben az esetben az örökhagyó halálkori egyenleg nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 05:00
  1. Igen.
  2. Az attól is függ, mikori az a rendelkezés. Ha 2014. március 15. előtti, akkor a fele, ha későbbi, akkor a harmada.
  3. Az általános 5 év alatt évül el.
  4. A tudomásszerzésétől számított öt évig nem áll meg vele szemben az elévülési kifogás. (Pert akármikor indíthat, azt nem lehet neki megtiltani.)
drbjozsef # 2021.09.24. 04:48

Én a köteles rész esetén nem lennék ebben teljesen biztos.
A haláleseti rendelkezés lényegében jogilag ajándékozás. A hagyatékba nem tartozik - pont úgy, mint az örökhagyó halála előtti 10 évben általa juttatott ingyenes adományok.
Van konkrét döntés, hogy a haláleseti rendelkezéssel szerzett összegből köteles rész sem jár?

oligaliga # 2021.09.24. 04:28

Marcell

Úgy érted, hogy testvéred banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével? Ha igen, akkor nyugodtan felveheti, az a pénz az övé. Nem tartozik a hagyatékba, köteles részt nem kell belőle fizetni, öröklési illetéket nem kell fizetni. Hasonlóan működik, mint az életbiztosítás: annak az összege sem tartozik a hagyatékba.

Marcell # 2021.09.23. 22:55

Szeretném a segítségüket kérni a következő esethez:
Testvérem halál eseti rendelkezés útján kapott egy nagyobb összeget ( több millió Ft.). Testvérem és az örökhagyó nem álltak rokonsági viszonyban, testvérem nem tudott a rendelkezésről.
Az örökgagyónak van egy gyermeke, de nem tudnak róla semmit. ( külföldön él, de nem tudni melyik országban, nincs telefonszám se elérhetőség)
Hagyaték már megvolt, mindent az ismeretlen gyermek örökölt.
Testvérem a hagyaték óta ( 2 éve ) nem nyúlt a pénzhez, mert várja hogy esetleg jelentkezik az ismeretlen gyermek. Nem érzi magáénak a pénzt.
A kérdéseim a következők lennének:

  1. Ilyen esetben van e köteles rész?
  2. Ha igen, akkor ez milyen mértékű?
  3. Mennyi idő van rá, hogy jelentkezzen? Van e elévülési idő?
  4. Mivel nem lehetett értesíteni az ismeretlen gyermeket a halálról, meddig van joga ptk. szerinti perre vagy köteles rész igény benyújtására, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.22. 16:36

Felszólítod, hogy hagyja neked is használni. Célszerű lenne megegyezni előre a használat megosztásában. (Lehet időben, ha több autó van, akkor természetben...)
Figyelmeztesd, hogy ha továbbra is akadályozza a használatodat, akkor használati díjat fogsz követelni tőle az érintett időre; sőt az esetleges kár megtérítését is. (Amely kár akár autóbérlés díja is lehet.)

kochmarianna # 2021.09.22. 16:28

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Arra szeretném tudni a választ, hogy édesapám halála óta a testvérem önkényesen kisajátította mind a két autót napi használatra. Amint az egyik autóra igényt tartanék, mindenféle ürüggyel közli velem, hogy nem tudja odaadni az autót. Milyen lehetőségem vannak ebben az ügyben, hogy számomra is használhatóak legyenek ezek az járművek?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.19. 08:04

Mit szeretnél?

kochmarianna # 2021.09.17. 17:53

Jó napot kívánok!

Egy olyan problémával fordulok, Önökhöz, hogy édesapám halálakor 2 autót is hagyott ránk. Az örökösei a testvérem, édesanyám és én. A testvérem édesapám halála napjától kezdve az autókat napi szinten használja. Én sajnos egy autót se kapok használatra. Mik a jogi lehetőségeim mert még nem volt hagyatéki tárgyalás?

Előre is köszönöm a válaszukat!

SzilviaG # 2021.09.17. 12:49

Nagyon szépen köszönöm!

drbjozsef # 2021.09.17. 12:15

SzilviaG,

Ha ez az első tárgyalás, akkor menjetek el, nézzétek meg, és akár ott rögtön vissza is utasíthatjátok az öröklést.

Egyébként, ha nem mentek el, akkor sincs semmi, a közjegyző kiállítja a végzést, megküldi nektek, benne lesz a jogorvoslat leírása, a jogerőssé válás határideje előtt tértis levélben fellebbezhettek, vagy akár szintén vissza is utasíthatjátok a hagyatékot.

SzilviaG # 2021.09.17. 12:14

Szeretném tudni hogy megéri e kifizetni az eljárási díjat, vagy egyszerűbb ha lemondok az örökségről.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.17. 12:12

Van. De mi a jelentősége.

SzilviaG # 2021.09.17. 11:52

Tanácsot szeretnék kérni!
Beidéztem hagyatéki eljárásra (megjelölve az összeget amit magunkkal kell vinni), de fogalmunk sincs mi az öröklés tárgya (nem tartottuk a kapcsolatot az elhunyttal). Szerintünk ingatlan, de korábban az ingatlan adatai hozza voltak csatolva az idézéshez. A közjegyző nem ad ki további információt a tárgyalás előtt. A kérdésem az lenne, hogy megváltozott e a jogszabály az elmúlt 10 évben, és van e lehetőség arra hogy betekintést kapjunk az öröklési leltárba a tárgyalás előtt?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.16. 07:44

(Nem cset, hanem "kép- és hangtovábbításra, rögzítésére alkalmas informatikai eszköz". :) )

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.16. 07:43

Igen, a meghatalmazást.

drbjozsef # 2021.09.16. 05:56

Távelőttemezni a földhivatal vagy a közjegyző hagyatéki eljárásán?

Vagy úgy érted, hogy a meghatalmazás ügyvédi ellenjegyzése történne online? Az világos, de a vészhelyzeti rendelet felülírja ebben a tekintetben azt, hogy az egyik fél külföldön van? (technikailag értem, hogy tökmindegy chat esetén)
Vagy az okirat "keltezése" ez esetben belföldi végülis?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.15. 19:09

Ez nem egészen így van. A járványügyi szabályok bevezették az úgynevezett "távelőttemezés" intézményét. És vélhetően megmarad a járvány után is, mert bevált.