Hagyaték


wers # 2021.09.27. 09:43

Kérdésem lenne, hogy a haláleseti rendelkezés után meddig kell beszámítani a köteles rész alapjába? Mint ajándékozás ennek is van határideje?

drbjozsef # 2021.09.27. 07:45

Irodakukac20,

Pontosan. Nem része a hagyatéknak, ezért senki nem örököl belőle, és azonnal lehet vele rendelkezni, elkölteni, minden további nélkül.

De az elhunyt törvényes örököseinek köteles részi igénye lehet az összeggel kapcsolatban (házastársak esetén csak a bankszámlaegyenleg felére, ha közös számla volt akkor kérdés nélkül, ha csak az elhunyt számlája volt, akkor annak közös volta lehet vita tárgya, de ellenbizonyításig törvényi vélelem áll amellett, hogy a fele a túlélő házastárs tulajdona).

Mert a haláleseti rendelkezés jogilag ajándékozásnak minősül, ami beleszámít a köteles rész alapjába. Ha a törvényes örökös örökrésze a hagyatékből eléri az őt elvileg megillető köteles részi igényt, akkor azt se kell fizetni.

wers # 2021.09.27. 07:29

amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba

Igen, így van, de beleszámít a köteles rész alapjába. KBS írta régebben.

Irodakukac20 # 2021.09.27. 07:12

drbjozsef!
Akkor a korábban felvetett eset kapcsán, amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba (gyermek abból nem örököl?), illetve ő azt a hagyatéki tárgyalásig el is költheti?

drbjozsef # 2021.09.25. 12:29

csuporka,

Ott van a rendeletben, hogy a kedvezményezett a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet a pénzzel.
Halotti anyakönyvi kivonattal bemész egy bankfiókba, odabaszol az asztalra, és kéred a pénzt. Ha nem adják, hívasd a fiókvezetőt. Ha az se, hívasd fel velük a jogi osztályt. Rögzíts mindent telefon diktafonjával, minden válaszukat pontos törvényi hivatkozással, paragrafusra, szakaszra ÍRÁSBAN kérd. Ne hagyd magad lerázni.

drbjozsef # 2021.09.25. 12:26

Marcell,

Ja, valamiért azt hittem a "minden mást a gyerek örökölt"-ből, hogy volt ott valami vagyon még. Valami ingatlan mondjuk.

Egyébként nem tudom ilyenkor hogyan kerül be a hagyatéki végzésbe, szerintem a számlaszám bekerül, talán az egyenlege is mint az elhunyt nevén lévő számla, csak azzal a megjegyzéssel, hogy az összegre haláleseti rendelkezés volt, ezért az nem része a hagyatéknak.

Tesód hívását rosszul gondolod, a hagyatékhoz nincs köze, ő nem örökös, nem is örökség jogcímen szerezte a bankszámlán lévő pénzt, nyilván nem hívták.

Nem tudom mi lenne a jó tanács. Én biztosan felvenném az összeget, és legalább egy ingyenes államkincstári számlára áttolnám, MÁP+-ba, legalább kamatozzon valamennyit. Vagy a felét el is költeném, a régi Ptk szerinti rendelkezés esetén is legfeljebb ennyi lenne a köteles része. És várnék pár évet. Sajnos az a helyzet, hogy ha nem tud az örökségről az örökös, akkor az elévülés nyugszik, nem telik, és ahogy KBS írta, a tudomásszerzéstől számít az 5 év elévülési idő.
Egyébként szerintem felvenni fel kellene, mert a számlát nem kapod meg, az az elhunyté volt, fel kell számolni.

csuporka # 2021.09.25. 12:03

A raiffeisen banknál férjem helyezte el a megtakarításainkat. 2012. 12,12-n Elhalálozási rendelkezés az összes számlához rendelkezést készített a banknál 100%-s kedvezményezett a felesége, tehát én vagyok.
A rendelkezés szerint a Bank jogerős hagyatékátadó végzést vagy öröklési bizonyítványt, nem köteles és nem jogosult a Kedvezményezetttől kérni.
Ennek ellenére már 7 hete megtagadják a kifizetést, engem nehéz helyzetbe hozva. Szóbeli reklamálásomra a 1989. évi 2. törvényerejű rendeletre hivatkoznak. Szerintem ez a rendelet is azt jelenti, hogy nekem jár a pénz, hiszen mi spóroltuk meg a nehéz helyzetekre
Tisztelettel Csuporka

Marcell # 2021.09.25. 11:11

A bankba banktitok miatt nem adnak ki információt, hogy volt e más is örökös . Tudjuk ki volt a közjegyző, meg is kerestük, de ő is a titoktartásra hivatkozva nem ad információt. Mi úgy gondoljuk, hogy nem volt bent a hagyatékban ez a rész, mert akkor a tesómat is hívták volna a tárgyalásra. Vagy rosszul gondolom?
Nem tudjuk, hogy egyáltalán örökölt e lány valamit, mert bentlakásos intézményben lakott az örökhagyó a bankszámláján kívül nem volt semmie, kivéve a személyes használati tárgyai.

drbjozsef # 2021.09.25. 10:49

Marcell,

Igen, jelentkezhet, követelni nem tilos. Látod nem egységes az álláspont, hogy jár-e, de feltehetőleg inkább igen.
De ha nem volt a bankszámla a hagyaték része, akkor erről lehet, tudomást sem szerez, hiszen nem került be a hagyatéki leltárba.

De ha mégis, akkor is ott van az amit Kogéza írt : ha az általa örökölt vagyon több, mint amennyi az őt megillető köteles rész lenne, akkor nem jár neki. Ha a köteles részi igény kielégül a hagyaték más vagyontárgyaival, akkor azon felül már nem jár.

Láttad a hagyatéki végzést? Hozzáfértek? Vagy legalább tudod, hogy mennyi értéket örökölt a lánya? A közjegyzőt tudod ki volt, aki eljárt?

Marcell # 2021.09.25. 09:54

A testvérem a banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével. Nem álltak rokonsági kapcsolatban. Több mint 10 millió Ft. értékben.
Tehát a lánya, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról, akkor jelentkezhet a köteles részért? Így ez elég lutrinak hangzik. Vagy különítse el a testvérem a köteles rész szerinti összeget egy bankszámlán és a többivel nyugodtan rendelkezhet? Meddig tartogassuk a számlán a pénzt? Akár több 10 év, ha bármikor indíthat pert?
Köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:13

BH 1978.120

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:13

Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)

drbjozsef # 2021.09.24. 12:12

oligaliga,

Ebben az MNB idézetben egy szó nincs arról, hogy jogilag minek minősül ez. Arról van szó amiről én is írtam : azonnal megszerzi az összeg feletti rendelkezést.

Ilyen logikával azt mondhatnám, hogy ha én átutalok valakinek X millió forintot (ellenszolgáltatás nélkül), akkor az nem ajándék, mert nem annak a félnek adtam, hanem én csak a banknak adtam egy megbízást, bocs, semmi közöm ahhoz, akinek utaltam, azt a bank intézte.
Hát nem túl életszerű.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:00

Tarczay kolléga irányadó bírósági gyakorlatként hivatkozza az álláspontunkat, bizonyára tud hozni döntvényeket is.

Hol vagy, Áron?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:48

Ez szofisztika.
Ha a kedvezményezett nem fogadja el az összeget, akkor nincs kérdés, ha meg elfogadja, létrejött a szerződés.

oligaliga # 2021.09.24. 11:42

Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?

Ha az örökhagyó így végrendelkezik, akkor igen. De a halál esetére szóló rendelkezés a bankszámla esetében nem az! Ez a rendelkezés nem arról szól, hogy X.Y. kapjon kétmillió forintot, hanem arról, halálom esetén a bankszámlám egyenlegét X.Y.-nak fizessék ki.

Még egyszer: a halál esetére szóló ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott között létrejött szerződés, a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:23

ami dologi hagyománynak minősül.
És? Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:21

De. Az. Mi más lenne? Van valamilyen más ügylet is, amelyre ráillik, hogy az egyik fél a másiknak ellenszolgáltatás - vagy jogszabályi kötelezettség nélkül (tehát ingyenesen) meghatározott értéket juttat?

oligaliga # 2021.09.24. 11:02

Nem halál esetére szóló ajándékozás, mert nem az örökhagyó és a kedvezményezett között jön létre ajándékozási szerződés, hanem az örökhagyó és a pénzintézet között a kifizetésre vonatkozó megbízás. Ráadásul halál esetére szóló ajándékozás csak olyan vagyontárgyra alkalmazható, ami dologi hagyománynak minősül.

oligaliga # 2021.09.24. 10:55

drbjozsef

Nem része hagyatéknak, nincs köteles rész, és nem számít ingyenes ajándéknak sem.

A régi Ptk. szerinti szabályokat az MNB évekkel ezelőtt levezett: https://alk.mnb.hu/…_2009_06.pdf

A lényege: „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.

Az új Ptk.-ban ez kifjezetten már nincs benne, mert a pénzintézeti törvény alapján fizetési megbízásnak minősül, amit az elhunyt még életében adott a banknak.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:07

(Bocs, doktor, később olvastalak.)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:05

Oligaliga, tévedsz. A hagyatékba, persze, hogy nem tartozik bele. De a köteles rész alapjába igen.
(Ahogy az elajándékozott dolog sem tartozik bele a hagyatékba - de a köteles rész alapjába igen.)

drbjozsef # 2021.09.24. 08:53

Egyebekben viszont Kogézának teljesen igaza van, ha az örökség eléri a köteles rész értékét, akkor nincs is miről beszélni a kérdező esetében.

drbjozsef # 2021.09.24. 08:51

oligaliga,

Akkor mégegyszer : a "nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész" kijelentést mint ok okozati megoldásként érted? Mivel nem tartozik a hagyatékba, ezért nincs köteles rész?

Ha igen, akkor az ajándékok sem tartoznának a köteles rész alapjába...

Márpedig a Ptk. egyértelműen fogalmaz : hagyaték + az örökhagyó ingyenes adományai. Ez éppen eléggé az.

Van olyan passzus más törvényben, mondjuk a pénzintézetiben, ami konkrétan kivételként nevezi meg a haláleseti rendelkezést?

Önmagában a rendelkezés csak azt eredményezi, hogy az összeg nem kerül be a hagyatékba ÉS a kedvezményezett azonnal rendelkezik vele.

Kogeza # 2021.09.24. 07:51

Marcell

Ha az örökhagyó gyermeke örökölt legalább annyit, mint amennyit kapott a testvéred, akkor kötelesrész iránti igénytől nem kell tartania a testvérednek.

(Pontosabban örökölt legalább annyit, mint amennyi a kötelesrész lenne adott esetben, de szerintem a fentebb írták is teljesültek.)