Kérdésem lenne, hogy a haláleseti rendelkezés után meddig kell beszámítani a köteles rész alapjába? Mint ajándékozás ennek is van határideje?
Hagyaték
Irodakukac20,
Pontosan. Nem része a hagyatéknak, ezért senki nem örököl belőle, és azonnal lehet vele rendelkezni, elkölteni, minden további nélkül.
De az elhunyt törvényes örököseinek köteles részi igénye lehet az összeggel kapcsolatban (házastársak esetén csak a bankszámlaegyenleg felére, ha közös számla volt akkor kérdés nélkül, ha csak az elhunyt számlája volt, akkor annak közös volta lehet vita tárgya, de ellenbizonyításig törvényi vélelem áll amellett, hogy a fele a túlélő házastárs tulajdona).
Mert a haláleseti rendelkezés jogilag ajándékozásnak minősül, ami beleszámít a köteles rész alapjába. Ha a törvényes örökös örökrésze a hagyatékből eléri az őt elvileg megillető köteles részi igényt, akkor azt se kell fizetni.
„ amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba”
Igen, így van, de beleszámít a köteles rész alapjába. KBS írta régebben.
drbjozsef!
Akkor a korábban felvetett eset kapcsán, amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba (gyermek abból nem örököl?), illetve ő azt a hagyatéki tárgyalásig el is költheti?
csuporka,
Ott van a rendeletben, hogy a kedvezményezett a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet a pénzzel.
Halotti anyakönyvi kivonattal bemész egy bankfiókba, odabaszol az asztalra, és kéred a pénzt. Ha nem adják, hívasd a fiókvezetőt. Ha az se, hívasd fel velük a jogi osztályt. Rögzíts mindent telefon diktafonjával, minden válaszukat pontos törvényi hivatkozással, paragrafusra, szakaszra ÍRÁSBAN kérd. Ne hagyd magad lerázni.
Marcell,
Ja, valamiért azt hittem a "minden mást a gyerek örökölt"-ből, hogy volt ott valami vagyon még. Valami ingatlan mondjuk.
Egyébként nem tudom ilyenkor hogyan kerül be a hagyatéki végzésbe, szerintem a számlaszám bekerül, talán az egyenlege is mint az elhunyt nevén lévő számla, csak azzal a megjegyzéssel, hogy az összegre haláleseti rendelkezés volt, ezért az nem része a hagyatéknak.
Tesód hívását rosszul gondolod, a hagyatékhoz nincs köze, ő nem örökös, nem is örökség jogcímen szerezte a bankszámlán lévő pénzt, nyilván nem hívták.
Nem tudom mi lenne a jó tanács. Én biztosan felvenném az összeget, és legalább egy ingyenes államkincstári számlára áttolnám, MÁP+-ba, legalább kamatozzon valamennyit. Vagy a felét el is költeném, a régi Ptk szerinti rendelkezés esetén is legfeljebb ennyi lenne a köteles része. És várnék pár évet. Sajnos az a helyzet, hogy ha nem tud az örökségről az örökös, akkor az elévülés nyugszik, nem telik, és ahogy KBS írta, a tudomásszerzéstől számít az 5 év elévülési idő.
Egyébként szerintem felvenni fel kellene, mert a számlát nem kapod meg, az az elhunyté volt, fel kell számolni.
A raiffeisen banknál férjem helyezte el a megtakarításainkat. 2012. 12,12-n Elhalálozási rendelkezés az összes számlához rendelkezést készített a banknál 100%-s kedvezményezett a felesége, tehát én vagyok.
A rendelkezés szerint a Bank jogerős hagyatékátadó végzést vagy öröklési bizonyítványt, nem köteles és nem jogosult a Kedvezményezetttől kérni.
Ennek ellenére már 7 hete megtagadják a kifizetést, engem nehéz helyzetbe hozva. Szóbeli reklamálásomra a 1989. évi 2. törvényerejű rendeletre hivatkoznak. Szerintem ez a rendelet is azt jelenti, hogy nekem jár a pénz, hiszen mi spóroltuk meg a nehéz helyzetekre
Tisztelettel Csuporka
A bankba banktitok miatt nem adnak ki információt, hogy volt e más is örökös . Tudjuk ki volt a közjegyző, meg is kerestük, de ő is a titoktartásra hivatkozva nem ad információt. Mi úgy gondoljuk, hogy nem volt bent a hagyatékban ez a rész, mert akkor a tesómat is hívták volna a tárgyalásra. Vagy rosszul gondolom?
Nem tudjuk, hogy egyáltalán örökölt e lány valamit, mert bentlakásos intézményben lakott az örökhagyó a bankszámláján kívül nem volt semmie, kivéve a személyes használati tárgyai.
Marcell,
Igen, jelentkezhet, követelni nem tilos. Látod nem egységes az álláspont, hogy jár-e, de feltehetőleg inkább igen.
De ha nem volt a bankszámla a hagyaték része, akkor erről lehet, tudomást sem szerez, hiszen nem került be a hagyatéki leltárba.
De ha mégis, akkor is ott van az amit Kogéza írt : ha az általa örökölt vagyon több, mint amennyi az őt megillető köteles rész lenne, akkor nem jár neki. Ha a köteles részi igény kielégül a hagyaték más vagyontárgyaival, akkor azon felül már nem jár.
Láttad a hagyatéki végzést? Hozzáfértek? Vagy legalább tudod, hogy mennyi értéket örökölt a lánya? A közjegyzőt tudod ki volt, aki eljárt?
A testvérem a banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével. Nem álltak rokonsági kapcsolatban. Több mint 10 millió Ft. értékben.
Tehát a lánya, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról, akkor jelentkezhet a köteles részért? Így ez elég lutrinak hangzik. Vagy különítse el a testvérem a köteles rész szerinti összeget egy bankszámlán és a többivel nyugodtan rendelkezhet? Meddig tartogassuk a számlán a pénzt? Akár több 10 év, ha bármikor indíthat pert?
Köszönöm a segítséget!
BH 1978.120
Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)
oligaliga,
Ebben az MNB idézetben egy szó nincs arról, hogy jogilag minek minősül ez. Arról van szó amiről én is írtam : azonnal megszerzi az összeg feletti rendelkezést.
Ilyen logikával azt mondhatnám, hogy ha én átutalok valakinek X millió forintot (ellenszolgáltatás nélkül), akkor az nem ajándék, mert nem annak a félnek adtam, hanem én csak a banknak adtam egy megbízást, bocs, semmi közöm ahhoz, akinek utaltam, azt a bank intézte.
Hát nem túl életszerű.
Tarczay kolléga irányadó bírósági gyakorlatként hivatkozza az álláspontunkat, bizonyára tud hozni döntvényeket is.
Hol vagy, Áron?
Ez szofisztika.
Ha a kedvezményezett nem fogadja el az összeget, akkor nincs kérdés, ha meg elfogadja, létrejött a szerződés.
„Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?”
Ha az örökhagyó így végrendelkezik, akkor igen. De a halál esetére szóló rendelkezés a bankszámla esetében nem az! Ez a rendelkezés nem arról szól, hogy X.Y. kapjon kétmillió forintot, hanem arról, halálom esetén a bankszámlám egyenlegét X.Y.-nak fizessék ki.
Még egyszer: a halál esetére szóló ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott között létrejött szerződés, a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.
„ami dologi hagyománynak minősül.”
És? Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?
De. Az. Mi más lenne? Van valamilyen más ügylet is, amelyre ráillik, hogy az egyik fél a másiknak ellenszolgáltatás - vagy jogszabályi kötelezettség nélkül (tehát ingyenesen) meghatározott értéket juttat?
Nem halál esetére szóló ajándékozás, mert nem az örökhagyó és a kedvezményezett között jön létre ajándékozási szerződés, hanem az örökhagyó és a pénzintézet között a kifizetésre vonatkozó megbízás. Ráadásul halál esetére szóló ajándékozás csak olyan vagyontárgyra alkalmazható, ami dologi hagyománynak minősül.
drbjozsef
Nem része hagyatéknak, nincs köteles rész, és nem számít ingyenes ajándéknak sem.
A régi Ptk. szerinti szabályokat az MNB évekkel ezelőtt levezett: https://alk.mnb.hu/…_2009_06.pdf
A lényege: „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.”
Az új Ptk.-ban ez kifjezetten már nincs benne, mert a pénzintézeti törvény alapján fizetési megbízásnak minősül, amit az elhunyt még életében adott a banknak.
(Bocs, doktor, később olvastalak.)
Oligaliga, tévedsz. A hagyatékba, persze, hogy nem tartozik bele. De a köteles rész alapjába igen.
(Ahogy az elajándékozott dolog sem tartozik bele a hagyatékba - de a köteles rész alapjába igen.)
Egyebekben viszont Kogézának teljesen igaza van, ha az örökség eléri a köteles rész értékét, akkor nincs is miről beszélni a kérdező esetében.
oligaliga,
Akkor mégegyszer : a "nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész" kijelentést mint ok okozati megoldásként érted? Mivel nem tartozik a hagyatékba, ezért nincs köteles rész?
Ha igen, akkor az ajándékok sem tartoznának a köteles rész alapjába...
Márpedig a Ptk. egyértelműen fogalmaz : hagyaték + az örökhagyó ingyenes adományai. Ez éppen eléggé az.
Van olyan passzus más törvényben, mondjuk a pénzintézetiben, ami konkrétan kivételként nevezi meg a haláleseti rendelkezést?
Önmagában a rendelkezés csak azt eredményezi, hogy az összeg nem kerül be a hagyatékba ÉS a kedvezményezett azonnal rendelkezik vele.
Marcell
Ha az örökhagyó gyermeke örökölt legalább annyit, mint amennyit kapott a testvéred, akkor kötelesrész iránti igénytől nem kell tartania a testvérednek.
(Pontosabban örökölt legalább annyit, mint amennyi a kötelesrész lenne adott esetben, de szerintem a fentebb írták is teljesültek.)