Hagyaték

B.Trixi

„Mit tud tenni az özvegy abban az esetben, ha bérbe szeretné adni az ingatlant, de az örökös felnőtt gyermek akadályozza”

Ha az örökös felnőtt gyermek azonos feltételekkel hajlandó bérbe venni az ingatlant, akkor nem teheti ki az özvegy, neki ugyanis mint tulajdonosnak, erre előjoga van, én úgy tudom.

„A furcsa megfogalmazás abból adódik, hogy külföldön él, a lakcímkártyáját szabályellenesen megtartotta.”

Ha hivatalosan nem jelentette be, hogy elhagyta az országot, nem jelentkezett ki az adott lakcímről, netalán még a EÜ szolgáltatási járulékot is befizeti havonta az államnak, akkor semmi jogellenes-szabályellenes dolgot nem követett el.

Köszönöm, reméltem, hogy ezt a választ kapom. A helyzet nem annyira rossz, csak tisztában akartam lenni a joggal. A furcsa megfogalmazás abból adódik, hogy külföldön él, a lakcímkártyáját szabályellenesen megtartotta. Ott van munkahelye. Most itthonról dolgozik home office-ban a zárlatok miatt.

„pillanatnyilag bent tartózkodik ideiglenesen”

Érdekes megfogalmazás. Ha azt jelenti, hogy életvitelszerűen ott él most, akkor a haszonélvezőnek fel kell szólítania (lehetőleg írásban, igazolhatóan, vagyis tértivel vagy két tanúval) az ingatlan elhagyására.

Ha nem teszi, sajnos nem tehet mást, mint lakáskiűrítési pert indít. Mármint, jogszerűen.

Tisztelt Ügyvédek!
Hagyatékhoz kapcsolódó haszonélvezeti jog támában kérdezek.Ingatlan, amiben bentlakó özvegynek 50% tulajdonjoga, 50 % haszonélvezeti joga van. Mit tud tenni az özvegy abban az esetben, ha bérbe szeretné adni az ingatlant, de az örökös felnőtt gyermek akadályozza, mert állandó lakcíme az ingatlan címe és pillanatnyilag bent tartózkodik ideiglenesen. Előre köszönöm a válaszukat.

hambrus,

Ha az autó birtokosa (legyen az bárki, akár leendő örökös, akár bárki más, mondjuk egy élettárs aki ugye nem örököl) fent kívánja tartani a biztosítást, akkor a halálesetet be kell jelentenie, és nyilatkozni, hogy a biztosítást fenn kívánja tartani. És persze fizetnie is kell tovább.

De ez egy lehetőség, nem kötelező.

Egy kötelesség van : ha jogerősen befejeződött az eljárás - akár évekkel később is, ha például pereskedésre kerül sor -, akkor 30 napon belül az örökösnek új biztosítást kell kötnie, vagy ki kell vonatnia a forgalomból az autót. Ha egyiket sem teszi, a 30. naptól fedezetlenségi díj fog ketyegni, ami igen drága, és ha mégis használná az autót, csak ennek kifizetésével tud új szerződést kötni.

Amíg nincs jogerős végzés, és nem is akarja senki használni az autót, nincs teendő, fizetni sem kell a biztosítást.

Nincs teendőtök.

Írj a biztosítónak egy tértis levelet, hogy az autó nincs használatban, az örökös megállapítására jogerősen még nem került sor, a 2009. évi LXII. törvény 4.§ (6) bekezdésével biztosított lehetőséggel nem kívántok élni, a biztosítást nem kívánjátok fenntartani.

Azért ezt illene tudnia minden biztosítónak. Biztosan nem értettétek félre, hogy mit akarnak pontosan?

Miért fizetnél, ha nem vagy tulajdonosa annak az autónak?

Tisztelt Ügyvéd Úr,
A következő a kérdésem: visszautasítottuk a szülők örökségét, ingó és ingatlanokat. (sok problémát hozott volna magával) A pandémia miatt a hagyatéki tárgyalás több, mint egy éve húzódik. Viszont mivel a gépjárművön már lejárt a biztosítás, vizsga, nincs fizetve a súlyadó, jelenleg a biztosító kezdett el fenyegetőzni, hogy fizetnünk kell a biztosítást. Kérdezném, hogy mit tegyünk, mert mi (gyermekek) csak egy hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet kaptunk, amit sehol nem fogadnak el. A közjegyző szerint ne foglalkozzunk semmivel, gondolom azért, nehogy örökösként lépjünk fel, de a biztosító elutasít minden ez irányú megkeresést. Attól is félünk, hogy ha kifizetem a biztosítást, örökösnek tekintenek, ha nem akkor viszont adósságba verhetem magam? Köszönettel várom a választ.

Mivel két különböző módon tartozol: egyrészt közvetlen adósként, másrész az adós jogutódjaként, ez két végrehajtást jelent. Az utóbbiban a felelősséged korlátos - de mivel amúgy is egyetemlegesen tartoztál a jogelődöddel, ennek gyakorlati jelentősége nemigen van.

Ne aggódj, nem fogják a követelést duplán behajtani. De egyszer igen.

Tisztelt válaszadó
Pontosítanám az elöző kérdésemet

Jogszerű - ellenem egyszemélyben két végrehajtási eljárást, két végrehajtó bevonásával folytatni ugyanazon kölcsön beszedésére?

"Jogszerű – e ellenem a kézfizető kezes öröksége jogán banki tartozás összegére indított végrehajtási eljárás. A hagyatéki eljárás jegyzőkönyvében szereplő 3 cég sohasem került a nevemre, ezeket a végrehajtó már a hagyatéki eljárás előtt lefoglalta és nem sokkal a hagyatéki tárgyalás után felszámolásra kerültek. Ezekről a cégekről a hagyatéki eljárás során hallottam először és utoljára."

Jogszerű - e úgy végrehajtást indítani, hogy annak a forinthatosító targya gyakorlatilag a kezességvállalásból eredő kötelezettség és egy másik végrehajtó ugyanarra a tartozás beszedésére már eljár ellenem?

1. Igen. Ahány adós, annyi végrehajtási eljárás. Akkor is. ha egyetemlegesen kötelezettek.
2. Az örökös az örökhagyó tartozásaiért a hagyaték tárgyaival, vagy azok erejéig felel.

Ügyvéd kellene ehhez...

2008 ban felvettem egy banki hitelt a testvérem kérésére. Mivel nem tudtam fizetni a hitelt 2011 ben felbontották a hitel szerződést, végrehajtás alá vonták, fizetés levonást foganatosítottak, amelyet azóta is vonnak.
2011 egy másik végrehajtó végrehajtási eljárást indított az édesanyám ellen is, aki a tartozás egyik kéz fizető kezese volt. Ugyan ebben az évben meghalt az édesanyám is. A hagyatékot tévesen elfogadtam. A hagyatéki jegyzőkönyvben szereplő tételek: 3 cég, meg az általam felvett hiteltartozás (az édesanyám volt az általam felvett hitel egyik kézfizető kezese). A jegyzőkönyvben szereplő 3 cégnek csak névértékben volt vagyona, az édesanyám ellen eljáró végrehajtó már lefoglalta 2011- ben. A 3 cég sose került a nevemre, a hagyatéki eljárás után hamarosan fel is számolták őket. A három cég névértéke 5 millió forint, a bedőlt hiteltartozás akkori értéke 11 millió forint volt. Az édesanyám ellen eljáró végrehajtó folytatta az eljárást, immár ellenem a hiteltartozás összegére. 2016.ban fizetési levonást foganatosított ellenem. A két végrehajtó azóta folytatja a levonást, immáron a fizetésem 50 %-a erejéig. Mindkét végrehajtó a banki tartozás teljes megnövekedett tartozásra tart igényt immáron 20 millió forintra.
Kérdéseim:

• Jogszerű - e ugyanazon tartozás beszedésére két végrehajtási eljárást folytatni?
• Jogszerű – e ellenem a kézfizető kezes öröksége jogán banki tartozás összegére indított végrehajtási eljárás. A hagyatéki eljárás jegyzőkönyvében szereplő 3 cég sohasem került a nevemre, ezeket a végrehajtó már a hagyatéki eljárás előtt lefoglalta és nem sokkal a hagyatéki tárgyalás után felszámolásra kerültek. Ezekről a cégekről a hagyatéki eljárás során hallottam először és utoljára.

Kedves drbjozsef!
Köszönöm szépen válaszát!
Detti1

„Mint egyik örökös, kérhetek- e kulcsokat az ingatlanokhoz, illetve szükséges- e bármelyikünk engedélye a másik beköltözéséhez valamelyik ingatlanba?”

Kérhetsz kulcsot és követelheted a használatod, de ha nem kapod meg, nem törhetsz csak úgy zárat, hanem a használat és a többlethasználati díj kérdése perben rendezhető.

„az elhunyt édesanyja testvéreinek gyermekei,”
Inkább a nagyszülei unokái...

Tisztelt Fórumtagok!
Unokatestvérem hagyatéki tárgyalására idéztek. Gyeremeke/házastársa nincs. Unokatestvéreim nem értesítettek sem haláláról, sem temetéséről. Örökösök az elhunyt édesanyja testvéreinek gyermekei, köztük jómagam is. 3 ingatlan volt a tulajdonában. Mint egyik örökös, kérhetek- e kulcsokat az ingatlanokhoz, illetve szükséges- e bármelyikünk engedélye a másik beköltözéséhez valamelyik ingatlanba?

Detti1,

1. Ez nem jogi kérdés, legalábbis részedről. Elhiszed, vagy nem, kifizeted, vagy nem. Ha "biztos így történt", akkor fizesd ki. Ez legfeljebb apád öccse részéről jogi kérdés, hogy ha nem fizetsz, akkor érdemes-e pereskednie, de ha nincs az egészről semmilyen papír, akkor sok értelmét nem látnám. (Egyébként olyan hivatalosan nincs, hogy a "könnyebb ügyintézés miatt" lett így bejegyezve. Ha a törvényes öröklés szerint 2-2-2 hektárt kellett volna örökölniük, de 3-3-0 lett, akkor annak van nyoma, legalább a hagyatéki végzésben. Ajándékozás, osztályos egyezség, visszautasítás, valami.)
2. Kb. dettó mint fent, Elhiszed vagy sem, papír híján sok esélyed nincs. A hagyatékba az kerül be, ami az elhunyt vagyona volt halálakor, és azt be is jelentik a hozzátartozók - a nem nyilvántartott ingóságok gyakran elfelejtődnek, mint például az esetleges készpénz. Csak ötletnek : arra esetleg elindulhatsz, hogy megpróbálod megszerezni az adásvételi szerződést. Ha abban készpénz átvétele van, akkor nem sok esélyed van, életszerű vagy sem ennyi elköltése. Ha bankszámla, akkor annak felhasználása talán lekövethető. De tartok tőle ezekhez nem fogsz csak úgy hozzájutni, legfeljebb bíróság által, ha pert indítanál az özvegy ellen.

Izé...

Tisztelt Hozzáértők!
Örökléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.

1. Nagyszülői örökségből Apu és két testvére 2-2-2 hektár földet örökölt. A tulajdoni lapra viszont Apu és a szintén helyben lévő Öccse lett bejegyezve 3-3 hektárral, a könnyebb ügyintézés miatt. A Nővér 2 évvel ezelőtt eladta az Öcsnek a 2 hektár tulajdonát. Most, hogy Apu meghalt, az Öccse a 0,5 hektár föld értékét (625e Ft) kéri tőlem, a másik 0,5 részt a feleségtől. Biztos így történt, viszont papírok nincsenek a testvéri megegyezésről, illetve az 1 hektár kifizetéséről sem az Öcs részéről a Nővérnek.
2. A szüleim 20 éve ugyan elváltak, de a közös ház értékesítése 14 hónapja történt meg. Most, hogy készülünk a hagyatéki eljárásra a jelenlegi feleség azt mondta, hogy a ház Apura eső értékét 8,5 mo Forintot elköltötték/Apu neki szánta/tartozást egyenlítettek ki belőle…. így az már nem fog szerepelni a hagyatékban, befőttes üvegben tartották. Furcsállom, és nehezen tudom elképzelni.

Életszerű-e a 8,5 millió elköltése, van-e valamilyen lehetőségem, hogy ebből valamennyihez hozzájussak, ha igen, milyen módon?
A fentieken túl még egy 600e Ft értékű gépjármű van, amit Apu örökül hagyott.
Azt szeretném kérdezni, mit javasolnának nekem, hogyan járjak el?
Nagyon köszönöm az hozzászólásokat.

Drbjozsef köszönöm a választ.

Natalia Weisz,

Igen, jól érted, holtig tartó haszonélvezetet kap, de a tulajdonjogot a férje testvére fogja örökölni (a kieső édesanya helyén).

De csak akkor, ha hivatkozik a testvér az ági vagyonra. Neki kell igazolnia azt (ez a tulajdoni lappal meg a hagyatéki végzéssel nem gond), de igényelnie kell, nem automatikus. Ha nem hivatkoznak, akkor a törvényes öröklés alapján a közösen lakott lakást és berendezési tárgyait az özvegy örökli. (a hagyaték többi részének a felét kapná ha lenne). (Ptk.7:60.§) Értelemszerűen csak a hagyatékba tartozó 1/4 részt.

A 15 év házasság ebből a szempontból nem számít.

Ha az özvegynek van egyébként máshol lakhatása, akkor kérheti a haszonélvezetének megváltását - ekkor az ági vagyon 1/3-ad részét kaphatja.

Ptk.7:67.§ - 7:71.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Válaszadók!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Igyekeztem utánanézni az ügynek, de nem tudom, hogy jól értelmeztem –e.

Az egyik barátnőmnek meghalt a férje. 15 éve voltak házasok, házasságukból gyermek nem született. A férje testvérével és annak édesapjával éltek együtt egy budapesti családi házban. Ebben a családi házban barátnőm elhunyt férjének 1/4 tulajdoni hányada volt, amit édesanyja elhunytakor örökléssel szerzett 2010-ben. Barátnőméknek házassági közös vagyonuk az apróbb ingóságaikon kívül nem igazán van. Úgy láttam, hogy mivel barátnőm és férje házasságából nincs leszármazó, az 1/4 tulajdoni hányad ági vagyonnak számít, és a tulajdonjogot nem örökölheti a barátnőm, csak haszonélvezeti jogot örököl az 1/4 tulajdoni hányadon.

Annyi csak a kérdésem, hogy jól értelmeztem –e a fenti helyzetet? Illetve ezen módosít –e bármit, hogy 15 éve voltak már házasok? Ki lesz akkor az 1/4 tulajdoni hányad örököse?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Gerin,

Igen, tavasz-nyár, feltételezném, hogy a végrendelet miatt a közjegyző fog tartani hagyatéki tárgyalást (hacsak a járványügyi intézkedések azt majd nem tiltják).

Ha a végrendelet alapján esetleg édesapád nem hagyott rád semmit, akkor is jogosult lehetsz köteles részre. Úgyhogy érdemes részt venni a tárgyaláson, ha pedig az nem lesz, akkor jó alaposan elolvasni a levélben kiküldött hagyatéki végzést.

Egyébként pedig, jövő év elején, ha érdekel mi a közjegyző terve, hogyan áll az ügy, a legegyszerűbb felhívni, és udvariasan érdeklődni. A mokk.hu oldalon édesapád utolsó lakcímének és halála időpontjának ismeretében meg tudod nézni ki a kijelölt közjegyző aki eljár az ügyben. (közjegyző kereső, és pipáld be a hagyatéki ügyek rubrikát)

Anyukám már 6 éve elhunyt most apukám. De a ház és minden apám nevén volt. Kulcsom nincs a lakáshoz csak a bátyám fiának. Apám nekem nem adott mert bátyám volt a kedvenc. Nem tudok semmit most ki fizeti a rezsit stb. Van végrendelet úgy tudom. A masik testvéremnek 7 gyereke van ők is kapnak

tehat kb aprilis akkor?

Lesz az egy-másfél év is.

Gerin,

A hagyatéki leltárt fel kell venni, a közjegyzőnek le kell folytatni az eljárást, ez az eset összetettségétől függően 4-8 hónap. Szóval egy jó fél évre simán számíthatsz. Nem megy ez olyan gyorsan. Jövő tavasz lesz abból kábé.

„Lakas van es harom csalad var.”

Van a hagyatékban egy lakóingatlan. Ki lakik benne, ki birtokolja, kinek a tulajdona (volt), csak édesapádé?