Hagyaték

NZsolt91,

Illetve lehet igénye, lehet ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosa 1/2-1/2 arányig (vagyis plusz 1/6-ra), attól függően milyen körülmények között, milyen indokolható okból alakult ki ez a 2/3-1/3. Ha van oka (pl. apukád örökségéből lett részben véve, vagy bármilyen más igazolható különvagyonából), akkor tárgytalan.

A haszonélvezet helyett kérhet egy gyerekrészt. (Ez nem kötelesrészi igény.)

Üdv.

Érdekelne a véleményetek a következő esetről.
Édesapám nemrég elhunyt. A testvérem, én és édesapám felesége maradtunk örökösnek. Közös lakásban éltek édesapámék, a tulajdonrész 2/3-1/3 arányban oszlik meg édesapám javára. A kérdésem az lenne, hogy a feleség kérhet-e a köteles részt az ingatlan 2/3-ad részéből, vagy azt kizárólag a testvérem és én örököljük?

Az öröklési jog szerint közösen lakott ingatlan esetén csak haszonélvezeti jog jár az ingatlanra és ingóságokra az özvegynek. Azonban a köteles részt leíró jogszabály nem egyértelmű számomra.

Az egyéb tételek, mint a pénz három felé oszlik, ezt tudom.

Köszönöm.

1. Állítsd össze azoknak az ingóságoknak a pontos, tételes listáját -forgalmi értékkel együtt!
2. Bizonyítsd be (tételesen), hogy azok az ingóságok az életközösség megszűnésekor még a felek birtokában voltak!
3. Bizonyítsd be (tételesen), hogy az élettársak utolsó közös lakóhelyéül szolgáló ingatlanból az vitte el azokat az ingóságokat, akiről te állítod!
4. Bizonyístsd be (tételesen), hogy azoknak az ingóságoknak az értéke annyi, amennyit te állítasz!

Az a konkrét ingóság, amelyikkel ezt nem tudod mind megtenni, kiesik. A maradék lista alapján léphetsz fel követelésell az öröklésre hivatkozva. Ott már csak azt kell tudnod bizonyítani, hogy az életközösség teljes időtartama alatt melyikük mennyivel járult hozzá a szerzéshez (a háztartásban végzett munka is hozzájárulásnak számít). Ebben az arányban volt közös minden darab ingóság, az egyes vagyontárgyaknak az örökhagyó hányada a tiéd. (Tehát nem bizonyos tárgyak, hanem mindegyiknek a meghatározott tulajdoni hányada.)
Az már szinte gyerekjáték az eddigiekhez képest, hogy megegyezz a tulajdonostárssal - vagy bírósággal eldöntesd - hogy hogyan osztoztok természetben.

Tisztelt Szakértők!

Lehet, hogy a kérdést nem jó témába írom, de nem tudom, hogy melyik témába is tartozhat igazán. Ezért elnézést, ha nem ide.
Édesapám elhunyt, végrendelet nem volt. Élettársi szerződés nélkül élt együtt valakivel. Egyetlen utódaként úgy néz ki én vagyok az örököse. Az illető viszont akivel együtt élt apám halála után kérdés és bejelentés nélkül elvitt számos ingóságot a háztól, hűtőt, fűnyírót, tévét és még sorolhatnám. Elvihette? Tehetek-e bármit is az ügyben jogilag? A hagyatéki tárgyalás még nem volt meg. Az elvitt ingóságokról rendelkezem számlával, amiből egyértelműen kiderül, hogy apám vette azokat. Mit tehetek, ha szeretném, hogy ezek visszakerüljenek hozzám? Tehetek-e bármit? Másik kérdésem az lenne, hogy kié az ingóság jogilag, ha még nem volt meg a hagyatéki tárgyalás? Én, mint leendő örökös elajándékozhatok-e addig hivatalosan bármilyen ingóságot ami az övé (volt)?

Köszönettel,
HJ

Tulajdonképpen semelyik.

Ki tudná megmondani, hogy 1944-ben mely jogszabály szabályozta az öröklési jogot?

Válaszokat elöre is köszönöm :)

boosza

Nem vagyok szakértő, de ha van fellebbezési lehetőség, azzal élni kell, mert a fellebbezés elbírálása után lesz csak VÉGLEGESEN (ez kulcsszó) elbírálva az adóhatóság által, és és a fellebbezés túltolja az ügyet a hatályba lépés utánra. És ezzel, bár jogi analfabétaként, de szinte biztosra mondom, hogy ez esetben addigra már mentes lesz az illeték fizetése alól.

"a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell"

Véleményes. De a kockázat nem aránytalanul nagy.

Tisztelt Fórumozók!

Röviden és tömören. 2 testvér örököl 3. testvér után, aki tavaly júniusban elhunyt. Februárban hagyaték átadva jogerősen, majd most a testvérekre vonatkozó törvénymódosítást kihirdetését megelőzően június 15 és 23. napján történt kézbesítéssel az állami adóhatóság megállapítja a testvéreknek fejenként 900.000.- Ft illetékfizetési kötelezettséget. A törvénymódosítás ha jól számoltam július 8.-án lép hatályba.
Kérdésem: Van-e értelme fellebbezni a határozatokat, és fellebbezésenként a 36 ezer forintot befizetni eljárási illetéknek, és így életben tartani a határozatot a hatálybalépést követő ideig, vagy nincs? Mi minősül véglegesen elbírált adóügynek a törvény értelmében? Ha van értelme, akkor a fellebbezésben lehet-e hivatkozni a törvénymódosításra, vagy esetleg másra érdemes-e? Válaszotokat előre is köszönöm.

Arion2020,

Majd jelezz vissza, engem is érdekel mis sikerül.

Oké, én itt kiszállok, és ahogy vége lesz az ügynek, majd beszámolok, hogy kellett-e fizetnem illetéket, vagy sem. Addig feleslegesnek tartom tovább gyúrni a tésztát, mert csak a beteljesült tények fényében beszélhetünk bizonyosságról, addig minden csak spekuláció.

Ugyanazt az értelmezési hibát követitek el, amelyet valószínűleg a módosítás szövegezője is elkövetett. Még az is lehet, hogy az adóhatóság is el fogja követni.

Beteszem ide a törvénymódosítás szövegét. A dőlt és vastag betűktől eltekintek, mert nincs türelmem bíbelődni.

A 4. joghely értelmezhető-e másként, mint ahogy mondja? "...a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„j) az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.”

2. § Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„w) az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék;”

3. § Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség – a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s), w) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26. § (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”

4. § Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/V. §-sal egészül ki:
„99/V. § A 16. § (1) bekezdés j) pontjának és a 17. § (1) bekezdés w) pontjának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

5. § Az Itv. 102. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„c) testvér: az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).”

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

• A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.

drbjozsef

A koppanáshoz az kell, hogy visszavonják a kihirdetett törvénymódosítást a hatályba lépés előtt. Máskülönben KIZÁRT, hogy fizetnem kelljen illetéket. Eddig feszült voltam, mert egyfajta versenyfutás volt, hogy melyik lesz előbb: a hagyatéki végzésem jogerőre emelkedése, vagy a törvénymódosítás hatályba lépése. Most már biztos, hogy a törvénymódosítás hatályba lépése lesz előbb, tehát nincs mitől tartanom, hacsak a fent említett hipotetikus verzió nem következik be.

Azért mérget ne vegyél rá, a helyedben én legalábbis nem tenném - hogy kbs szavajárásával éljek : közülünk ő ügyvéd, mi csak okoskodunk. Aztán nehogy mégis koppanj a végén.

Hogy nem a halál beállta fog számítani a hatályba lépéstől, hanem minden folyamatban levő ügy, ami a hatályba lépéskor még nem emelkedett jogerőre, az már akkor egyértelmű volt, amikor még csak beszéltek róla, mint lehetséges törvénymódosításról. Hogy ki hogyan értelmezi a konkrét megszövegezést, vagy ki hogyan tartja igazságosnak, az a törvény tekintetében nem mérvadó. Én abból indulok ki, amit a törvény mond. Ma felvettem a levelet, ami "teljes hatályú hagyatékátadó végzés" néven szerepel, és ezt 15 napon belül megfellebbezhetem. Nem fogom, de majd valamikor a 15. nap után lesz jogerős, talán hetekkel utána. A törvény pedig július 8-tól fog hatályba lépni. Úgyhogy mindenki azt gondol, amit akar, én biztosan tudom, hogy egy kanyi fillér illetéket nem fogok fizetni az örökölt ingatlanok és ingóságok után. Csak a közjegyzői díjat kell kifizetni, amit így is, úgy is ki kell.

Köszönöm mindenkinek a segítségét, véleményét. Most már megnyugodtam.

„99/V.§ ... megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

Ezt hogyan lehet máshogy értelmezni, minthogy a 3.§(1) általános szabály ellenére ezen pontok alá tartozó ügyekben a végleges elbírálás esetén a végleges illeték kiszabását az új szabályok szerint, tehát testvérek között illetékmentesen kell megállapítani?

Alkalmazhatják a folyamatban lévő ügyekben is. Csakhogy a helyes alkalmazás az lesz, hogy kivetik az illetéket azokban az esetekben, amikor az örökhagyó testvér a módosítás hatályba lépése előtt halt meg. Egyszerűen nincs más értelmezése a törvénynek - a módosítás után se.
Lehet, hogy nem így akarták - de így sikerült.

Ahhoz hogy a korábban elhalt örökhagyó utáni örökésre is vonatkozzon a mentesség, rendelkezni kellett volna arról, hogy ezekben az ügyekben a 3. § (1) bekezdése helyett más szabályt kell alkalmazni. Láttok ilyen rendelkezést?

Arion2020,

szerintem is átveheted.

A testvéred ügyében született hagyatékátadó végzést jogerőre emelkedése után fogja megküldeni a közjegyző az illetékes állami adóhatóságnak, erre a jogerő megállapításától számított 15 nap áll rendelkezésére. (Hetv. 92. § (2) bek.) Ezzel fog indulni az "illetékügy", addigra a törvénymódosítás bőven hatályba lép. (A törvénymódosítás alkalmazására pedig ld. a drbjozsef és oligaliga által leírtakat.)

És valószínűleg ezt a rendelkezést várja:

Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/V. §-sal egészül ki:
„99/V. § A 16. § (1) bekezdés j) pontjának és a 17. § (1) bekezdés w) pontjának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni
kell.”

De a tervezetben ez van :

4. §
A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

Erre gondolhat.

Nono.
Egyébként felveheted, persze - de a vagyontárgy megszerzése napjának nem a "közjegyző levelének" a kézbesítési ideje számít, hanem az örökhag halála. [Itv. 3. § (1)]

helyettes-017

A mai közlöny ki is hirdette. 15 nap múlva lép hatályba. Köszi még egyszer! Akkor holnap már minden probléma nélkül átvehetem a közjegyzőtől a múlt héten feladott levelet hagyaték ügyben. Megspóroltam pár millió forintot.

vasasne

Attól függ. Ha rendeltetésszerű használat mellett lakták le, akkor nem. Ha nem rendeltetésszerű használatukból eredt kár, azt meg kell téríteniük.