Közös, vagy külön vagyon


Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.26. 14:37

Úgy érted, ha nyilvánvaló visszaélést tár fel, akkor a kedvétől függően él jelzéssel. De hogy arra rá nem kérdez, hogy tetszett-e illetéket fizetni az ajándék után, az 99,9999%.

ObudaFan # 2013.11.26. 14:16

Nekem az a tapasztalatom, hogy attól, hogy a bírónak milyen kedve van.

kakaóscsiga # 2013.11.26. 10:55

Kedves kbs!

Istenem, hát azzal kezdtem, hogy "válok", ergó a férjemtől különvagyon. (nem akartam bő lére ereszteni..)

Kedves Obudafan!

A "3.Nem feltétlenül" mitől függ?

Köszönöm, hogy foglalkoztatok ügyemmel.

ObudaFan # 2013.11.25. 22:16
  1. Ha ajándékba kaptad a pénzt rá, akkor különvagyon.
  2. Azt bizonyítják, hogy pénzt vettél fel. Hogy mire költötted, azt nem feltétlenül.
  3. Nem feltétlenül.
  4. A számlapénz ajándékozása ekkor még illetékmentes volt.
Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.25. 20:17

Kitől különvagyon, az ég áldjon meg? Istenem...

kakaóscsiga # 2013.11.25. 19:45

1. Külföldön felvett "titkos" ajándékpénzből épült ingatlan különvagyon-e?
2.A banki szlippek bizonyítják-e ezt a tényt a bíróság előtt?
3.A bíróság jelent-e a Navnak hivatalból?
4. Elévült-e, ha büntetendő, hogy nem adóztam az ajándék pénz után?

Köszi

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.25. 19:06

Mit is akartál konkrétan kérdezni?

kakaóscsiga # 2013.11.25. 18:46

Kedves Mindenttudók!

Válok.
Barátnőmtől ajándékba külföldi bankkártyát kaptam, korlátlan használatra.
2000-ben ebből építtettem egy kis üzletet,ami ki van adva. Jelenleg ebből élünk.
A készpénzfelvételekről (Ausztriában) néhány banki bizonylatom meg van. Esetleg tanút is tudnék idéztetni.
Kérdésem, hogy külön vagyonnak minősül-e, vagy csak részben?
A bíróság és Nav tekintetében lehet-e ebből bajom vagy elévült? Nem is tudtam, hogy kp ajándék után adózni kell.

Üdvözlettel.

Egyeske # 2013.11.05. 17:44

Köszönöm a választ.

ObudaFan # 2013.11.05. 11:25

Különvagyon lesz az, de vita esetén neked kell bizonyítani. Egy-két tanú csak emlékszik még rá, hogy hogy is volt.

Egyeske # 2013.11.04. 21:32

Üdvözletem!

Hosszú házasság után válni készülök feleségemtől. A vagyonmegosztás tekintetében egy fontos kérdés van, ez pedig az ingatlan külön vagyonba vagy közös vagyonba tartozása.
Több mint 20 éve ismerkedtünk meg. Még megismerkedésünk előtt nagyszülém önkormányzati lakásába voltam bejelentkezve. Megismerkedésünket követően nem az önkormányzati lakásban éltünk nagyszülémmel, hanem feleségem szüleinél laktunk.
Már házasok voltunk, amikor nagyszülém megvásárolta az önkormányzati lakást, fele részben a saját, fele részben az én nevemre. A vételár teljes összegét ő fizette.
Nagyszülém meghalt, a lakás eladásra került. Az engem megillető részből vásároltam egy másik lakást, a rám eső rész fedezte ennek teljes vételárát. Az ingatlan-nyilvántartásba egyedüli tulajdonosként kerültem bejegyzésre.
Később ezt a lakást is eladtam, a vételárból megvásároltam feleségem szüleinek családi házát úgy, hogy őket haszonélvezet illette (illeti) meg. Feleségemmel jelenleg is itt lakunk a szüleivel együtt (különálló részben).
Az lenne a kérdésem, hogy az önkormányzati lakás megvásárlása révén tulajdonomba került rész külön vagyonomat képezte-e. A vétel már a házasságunk ideje alatt történt, de a nagyszülém fizette a teljes vételárat, az én részemet ajándékként szánta nekem (feleségemmel nem is tudtuk volna kifizetni a vételár rám eső részét).
Nagyszülém már nem él, mivel bizonyíthatnám, hogy ez a részemre nyújtott ajándék volt? Ebben az esetben külön vagyonomnak minősülne, ugye?
Ha az egyes lakások eladása során az új lakás vételára mindig fedezhető volt a korábbi lakás eladási árából (vagy annak rám eső részéből), akkor a jelenlegi ingatlan is a külön vagyonomat képezi (haszonélvezettel terhelten)?

Válaszotokat köszönöm.

ObudaFan # 2013.10.29. 07:32

Ha tudod bizonyítani, akkor különvagyon.

vargadima # 2013.10.29. 07:10

magyarul, ilyenkor ház közös tulajdonnak számít, vagy külön marad? mert, ha feleségem valaki mással folytatja az életét, akkor, szerintem, én joggal elvárhatóm, hogy a harmadik fél is gondoskodjon az életkörülményeiről, főleg, ha a gyerek is vele megy...

Kovács_Béla_Sándor # 2013.10.29. 06:49

Miből gondolod, hogy számíthat?

vargadima # 2013.10.29. 04:52

Tisztelt Cím!

2008 óta házasságban élek, van egy 5 éves gyerekünk. Nekem házasság előtt volt egy budai lakásom, 2009-ben ezt a lakást eladtam és ugyan ilyen értéken vettem házat, amely most szinte a nevemen van. Ezt természetesen tudok bizonyítani banki papírokkal. A feleségemnek is volt egy lakása, de ezt nem adta el, most is van neki. A párom most úgy döntött, hogy mással folytatja az életútját, kérdésem: válás esetén ő számíthat-e a háznak egy részére?

Üdv.

ObudaFan # 2013.09.11. 10:09

Viszont pont ezért van ott a Ptk. 4. § (4) harmadik mondata is a második után.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.10. 22:09

Pedig pedig.
A konkrét esetben azt állapították meg, hogy kizárólag a felperesnek róható fel a házasság megromlása. De semmit nem mondanak arról, hogy más lett volna az ítélet, ha a tényállás szerint neki is felróható.

ObudaFan # 2013.09.10. 21:01

OK, én a BH2010.67-ból nem tudom azt a következtetést levonni, amit ezek szerint te levonsz.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.10. 17:54

"részes a házasság megromlásában" vagy "hibáztatható a házasság megromlása miatt". Bocs.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.10. 17:53

Kétségkívül.
De aki maga is részes házasság megromlása miatt, az amikor a házasság megromlására - mint téves feltevés megdőltére - hivatkozik, szükségképpen a saját felróható magatartására is hivatkozik. Az meg tilos.

Nem muszáj nekünk mindig egyetérteni. :)

ObudaFan # 2013.09.10. 16:59

Szerintem nincs igazad. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.10. 15:43

Lehet, hogy tévedek, de szerintem fordítva: ha az ajándékozó még részben sem vétkes.

ObudaFan # 2013.09.10. 13:55

Pontosan ezért írtam, hogy valószínűleg. :) Ajándék esetén szerintem éppen elég az, ha nem csak az ajándékozó a vétkes.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.10. 12:21

Van más értelmezési lehetőség is.
A felek között a házasság ideje alatt kötött szerződés a Cstv. szerinti házassági szerződésnek minősül. Akkor pedig a kérdező átruházta a különvagyonába tartozó 2/12 hányadot a házastársára, ezt a bontás miatt megváltoztatni nem lehet. (Ha ajándék, akkor szóba jöhet a visszakövetelése téves feltevés címén, de ahhoz az ajándékozónak nagyon "ártatlannak" kell lennie.)

ObudaFan # 2013.09.10. 11:05

Valószínűleg a 7/12.