Kft. ügyvezető felelőssége


Wod96 # 2013.03.21. 11:26

Üdvözlöm!

Egy KFT. ügyvezetője vagyok még jelen pillanatban. Megbízásom idején számos szóbeli tulajdonosi kérésnek kellett eleget tennem, többször jószándékom ellenére. Ügyvezetői posztról történő lemondásnál van-e lehetőségem kérni a volt és jelenlegi tulajdonosoktól a felelősségem kizárását? Természetesen ügyvéd által dokumentálva mindezt. Mentesülhetek-e a felelősségek alól, amit a tulajdonosi kör kérésére írtam alá, stb?

Köszönöm válaszát!

ObudaFan # 2013.03.12. 10:38

Egyéni vállalkozó csak az nem lehet,

  1. aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
  2. akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
  3. akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
  4. aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
ObudaFan # 2013.02.28. 20:19

A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. §], hogy a fent írtak szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a fent írt perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap.

kistudású # 2013.02.28. 14:09

Köszönöm ObudaFan.
Én egyébként a személyes felelősséget gondolnám firtatni ha lehet és megállapíttatni a bírósággal. A mulasztó személy, a kft volt ügyvezetője még mindig él, csak a kft-t számolták fel. A személyt magát nem lehet perelni azon tetteiért, amit egy kft nevében mulasztott egyedül és igazolhatóan?

Egyéb nagytudású fórumozó véleményét is várnám tisztelettel.

ObudaFan # 2013.02.22. 10:12

Ha már felszámolták a céget, akkor kicsi az esély rá, az ilyen jellegű eljárásokat általában el kell indítani a felszámolás alatt. Itt az üzletrész átruházására tekintettel még esély is lett volna.

kistudású # 2013.02.21. 14:49

2008 Bp. belvárosban egy tetőtérbeépítést egy kft-t megbízva végeztettem. Az építkezés során a tetőtér feletti lakás beázott, károk keletkeztek benne, mert a kft ügyvezetője nem gondoskodott a nyári esőzések közepette a kinyitott tető csapadékvédelméről, amit szerződésben vállalt. A Kft-t az építkezés végefelé a tudtom nélkül eladta a tulajdonosa és levonult az építkezésről, a maradék munkát egyéb szervezésben kellett megoldanom. Az eladott kft közben az őj tulajdonosnál megszünt felszámolódott, na nemmintha lett volna egy kalapácsnál több végrehalytható vagyona... 4 évvel később engem beperelt az alsó lakás tulajdonosa, hogy térítsem meg a beázás kárát.
Az az ember, akivel én annak idején szerződtem és az építkezés közben nem gondoskodott a födém megfelelő védelméről már ugyebár nem tulajdonosa és ügyvezetője ennek a cégnek, az a cég már nem is létezik, így felmerült bennem, hogy akkor ki az, akin én számonkérhetem ezt a rajtam bíróságon jelenleg számonkért kárt. (Az eset jól dokumentált fénykép és tanúk vannak, arra, hogy ömlik a víz be mindenhova, úgy, hogy a fedélszék nélküli tetőn csak hébe hóba nejlonok vannak kiterítve.)
Kérdezném tisztelettel nem merül-e fel ilyen esetben a kárt okozó kft akkori tulajdonosa személyes felelőssége, vétkes mulasztása, mint a kft-t akkor egyedül tulajdonló és irányító személy.
Érdemes-e őt nekem beperelnem a bíróságot a személyes felelőssége megállapítását kérve. Van-e kilátás sikeres perelésre, akkor, amikor eredetileg egy kft-vel kötöttem szerződést és nem személyesen a kft-t akkor kézivezérlő tulajdonosával.

Tisztelettel várom szíves véleményüket, tanácsaikat, mert zavar az igazságtalanság.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.16. 18:56

Tenyleg semmilyen jovahagyasra nincs szuksege az ugyvezetonek?
Ezek szerint nem értetted meg a választ.

angel09 # 2013.02.16. 17:05

Kedves Fórumozók!

Az a problémám,hogy van egy egy személyes kft-m. 2012 júniusa óta semmi fajta pénz mozgás nincs...mivel 2012 márciusában szültem én vagyok a tulajdonos,ügyvezető, ezért azóta járulék fizetési kötelezzettségem sincsen. Viszont mielőtt TGYÁSra mentem volna a cégnek volt NAV tartozása ami 500.000 ft kb.
Papíron én vagyok egyedül az ügyletben,azonban a testvéremmel együtt csináltuk. Ő felvett összegeket amikkel nem tudott elszámolni,illetve fiktív számlázás gyanúja is felmerült részemről :(
Sajnos a baba érkezése és terhességem miatt nem tudtam annyira kézben tartani az ügyeket mint előtte.
A kérdés az lenne,hogy ezek után nem merem megszüntetni a kft-t hiszen akkor a fiktív számlázás is kiderülne,nem?
Az még a kérdésem,hogy milyen felelősséggel tartozom a KFT iránt?Ezt a Nav illetve iparűzési adót nekem kell kifizetnem?Mert gyed-ből,gyesből nem tudom :(
Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönöm

pancolohalacka # 2013.02.08. 16:32

Koszonom a valaszod!
Es mi a helyzet ezekkel a penzkivetekkel? Tenyleg semmilyen jovahagyasra nincs szuksege az ugyvezetonek?

Rexor # 2013.02.07. 15:21

Kedves DCsilla,

Itt valami gubanc lehet. Attól még hogy eladtátok az autót még nem csökken a jegyzett tőke (ha így van, akkor annyira nincs rendben a könyvelés...). Nem a saját tőkére gondolsz?

ObudaFan # 2013.02.07. 14:52

Santander5

Ha van tartozás, akkor lehetséges.

ObudaFan # 2013.02.07. 14:49

pancolohalacka

Egyrészt a társaságnak érdemes lenne pert indítani a visszafizetés iránt (ezt a tagok kisebbsége is kezdeményezheti, ha a taggyűlés elutasítja), másrészt ha van ehhez elég többségetek, hívjátok őt vissza. Harmadrészt ez így megérhet egy büntető-feljelentést.

pancolohalacka # 2013.02.07. 00:09

Tisztelt hozzaertok!

Adott egy kft. tobb tulajdonossal, az ugyvezeto szinten tulajdonostars. Ket es fel eve alapitottuk, most eloszor neztunk ra a gazdasagara. A teteles vizsgalat folytan egy komolyabb 6szamjegyu osszegnyi minuszt talaltunk a cegben, melyet az ugyvezetonk ugy magyarazott meg, hogy kolcson kert a cegtol, es mivel o az ugyvezeto megteheti, nekunk beleszolasunk nincs. Persze kertuk, hogy mutasson fel rola papirt, ezt nem tette meg, mondvan, hogy ugyis barmikor alairhatja.
Kerdesem, hogy tenyleg tehet ilyet mindenfele engedely vagy tajekoztatas nelkul? Mit tehetek ez ellen?

Santander5 # 2013.01.29. 16:21

Tisztelt Címzett!

Egy olyan kérdésem lenne ami határon átnyúló elemet tartalmaz. Adott egy gbr. Németországban amelyet négyen hoztak létre és 900 euros tartozás van rajta iparűzési adóból kifolyólag. Minden tag levelet kapott külföldről ,hogy végrehajtásra kerül a meg nem fizetett tartozás. A gbr-el 2 éve senki nem foglalkozott. Mire lehet számítani? Lehetséges ilyenkor ,hogy a magyarországi házra ráterheljék a tartozást? És ha igen mennyit? ( a tagok egyetemleges felelősségéből kiindulva ).
Előre is köszönöm a válaszát!

Dr.Attika # 2013.01.27. 14:51

Ha nincs, akkor nincs.

ObudaFan # 2013.01.27. 12:22

Probléma sincs, így megoldást sem kell találni rá. Emiatt a társasági szerződést nem kellett és nem is kell módosítani. Az üzletrész értékesítése vonatkozásában viszont az ügyvédi képviselet már kötelező.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.27. 10:01

a társasági szerződés az autó eladás után nem lett módosítva, igy abban még a mai napig készpénz+appport szerepel. Hogyan tudnám ezt helyre hozni?
Nincs mit helyrehozni. Az üzletrész átruházása pedig rutinügylet.

Dr.Attika # 2013.01.27. 09:58

Tisztelt Dcsilla2!
Tudok megoldást a problémájára. Keressen meg az alábbi elérhetőségemen.

Dcsilla2 # 2013.01.27. 09:37

Tisztelt Dr Attika!
Köszönöm a gyors választ!
A probléma, hogy a társasági szerződés az autó eladás után nem lett módosítva, igy abban még a mai napig készpénz+appport szerepel. Hogyan tudnám ezt helyre hozni?
A veszteség oka, hogy nagymértékben lecsökkent az utóbbi években a bevételünk.
Én épületgépész tervező vagyok, sajnos gáztervet manapság nagyon kevesen csináltatnak, mig 6-7-8 évvel ezelőtt ebből meg tudtam élni. Őszintén, az utolsó években már veszteségesek voltunk, de azért fenntartottuk a KFt-t hogy legyen munkahelyem és nyugdijba tudjak menni, ami pár hónapja meg is történt.
Lenne vevő a Kft-re, de igy apporttal félek már nem fogja érdekelni.
Egyébként könyvelésünk teljesen rendben, adósság sem APEH sem magánszemély felé nincs.

üdv

Dr.Attika # 2013.01.27. 09:11

Nem volt tilos az autót eladni. A tárgyi apport helyébe a vételár került, mint pénzbeli apport. Kérdés az, hogy a tőke csökkenésnek mi az oka.

Dcsilla2 # 2013.01.27. 08:58

Kedves Fórumozók!

A Kft 3 MFt törzstőkével alakult 2002. évben, melyből 2 Mft volt az apport (cégautó) és 1 MFt a készpénz. A Kft-ben ketten vagyunk a férjemmel.
2008. évben az autót eladtuk, az autó a nevemre az ára pedig cég pénztárába került.
Jelenlegi törzstőke a mérleg szerint 2,1 MFt.
Most már tudom, hogy az autót mint apportot nem lett volna szabad eladni, kérdésem, ennek milyen jogkövetkezménye lehet, illetve hogyan tudnánk a dolgot rendezni.
Nyugdijba mentem, a céget nem szeretnénk tovább fenntartani, kérem javaslatát, iletve válaszát.

üdv.

csőrike79 # 2013.01.16. 14:15

Köszönöm a választ, sajnos biztos felszámolás lesz a végünk, mert nem tudjuk a tartozást kifizetni, igyekszem húzni-halasztani, ameddig lehet...

ObudaFan # 2013.01.16. 11:31

Mivel az adóhatóság ilyenkor ellenőrzi a céget, a számlákat mindenképp előveszik. ÉS nyilván a felszámoló is átnézheti, hogy a könyvelés valós-e.

csőrike79 # 2013.01.15. 19:43

Elnézést valóban lemaradt, igen, kft-ről van szó. A felszámoláskor egyébként előveszik egyenként a számlákat 5 évre visszamenőleg és így ellenőriznek, vagy ez hogy működik?

ObudaFan # 2013.01.15. 19:35

Biztosnak semmi sem biztos, de azért a topic címében is kft. van.