KFT. megszüntetése

Ja, hogy már kényszertörlés... Akkor valóban rég kellett volna.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Abban kérnék segítséget, hogy: cégemet nem működtetem már lassan 5 éve.Bezártam, mert nem tudtam kitermelni ami kellett a működéshez. Egyszemélyes Kft.Törzstőkéje 500.000 ft volt 2010.ben.2013. 06 ota nem folytat kereskedelmi tevékenységet.
Adótartozást halmozott fel Járulékokból. Más egyéb tartozása nincsen senki felé.Tagi befizetésekből fizettem ki sok mindent míg működtettem.Többször voltak kint a székhelyen Behajtani a tartozást, de mivel kereskedelmi tev. nem folytat a cég semmi vagyona sincsen, igy nem tudták.Én mint ü.vezető elmentem dolgozni, hogy megélhessek. Tavaly megemelték a törzstőkét 3 millióra, melyet a cég nem működése miatt meg pénz nélkül nem tudtam megemelni. Most ott tartunk, hogy kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság,törölve van az adószám is.Közzétette ahol kell.Kérdésem az lenne, hogy a NAV rajtam mint magánemberen behajthatja-e a tartozást mondjuk a fizetésem levonásával vagy bárminemű ingatlannal ha rendelkezek ráteheti e a kezét?

Előre is köszönöm a választ,

Bravó! Sikerült elérned, hogy eltiltsanak, talán azt is, hogy a cég tartozásáért személyesen is helyt kelljen állnod.

Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég - a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett - volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges.
Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. Több tag felelőssége egyetemleges.

Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.

Sziasztok van egy egyéni vállalkozó aki velem szemben jelentős tartozást halmozott fel.
Nem sok esélyem van, hogy lássam a pénzem, viszont észre vettem valamit.
Itthon a srác egyéni vállalkozó, e mellett ugyanazzal a tevékenységi körrel működő kft.-ben a képviseletre jogosult személy.
Angliában alapított egy részvénytársaságot a 5 éve blabla LTD-t. Amiben a gyerekei a részvényesek akik kiskorúak.
Majd itthon egy csinált egy blabla bibbibi kft. A magyar kft.-ben az egyetlen tag a blabla LTD.
A blabla LTD Angliában 1,5 éve feloszlatták, vagyis (dissloved), gondolom ezt jelenti.

Amit igénybe vet eszközt tőlem egyéni vállalkozóként azt a kft.-ben használta végig és magas jövedelemhez jutott belőle.
De azt nem tudom bizonyítani, hogy a kft.-ben használta.
Olyan kft-t vezet amelyben az egyetlen tag az angol cég amit ö alapított megszűnt.
Mit lehetne tenni? Bejelentsem hogy tag nélkül működik a cég és így köt szerződéseket?
Nincs valakinek valami ötlete? Megszüntetni a céget vagy feljelenteni, hogy másokat ne verjen át, ugyanazt csinálja tovább másokkal. Köszi ha segít valaki.

Azt még hozzátenném, hogy főleg nyugdíjasokra vadászik.

Ez így használhatatlanul általános.

Megpróbálom máshogy leírni.
Eljárhat e Béla az XY kft nevében, ha a cég egyetlen tagja egy olyan angol LTD amit már töröltek 2 éve, és Bélának tudomása volt róla.

Másik lehet e valaki egyéni-vállalkozó ha közben egy Angol LTD directorja, a cég private limited shares.

Miért ne?

Egyébként nem hiszem, hogy ez a konkrét problémád. Hacsak nem vagy cégbíró. (Megjegyzem, következetlen is vagy: ha az angol cég nem létezik már, akkor nincs "directorja" se.)

Akkor Magyarországon simán működhet egy kft. aminek nincs egyetlen tagja sem, és szerződéseket köthet?

Konkrét probléma pedig olyan szerződéseket kötnek, hogy akkor kell fizetni ha megérkezik a számla tőlük, és átvette a cég. Viszont a cég nem veszi át a térítvényes leveleket. Fizetési késedelembe akkor esik ha átvette + 100 napos késedelembe kerül + 100 banki napos türelmi időszak ellenére sem rendezi a hátralékát.
Ez kb 250 nap, milyen tisztességes szerződés ez.

Egy kft.-nek mindig van tagja. Legfeljebb nem bizonyos, hogy ki az.

A második bekezdés elég hülyeségnek látszik, de ez feltűnhetett volna a szerződés megkötésekor is.

Ha ekkora a bizonytalanság egy kft. tagsága vonatkozásában, akkor aligha tud törvényesen működni, így jó esélye lehet egy törvényességi felügyeleti eljárásnak. De hogy a nem is ismert problémádat ez megoldja-e, az kérdés.

Nem én kötöttem a szerződést, jóhiszemű nyugdíjasok és főként nyugdíjasokra állt rá a vállalkozó, elég volt nekik mutatni pár fotót a gyerekeiről és kész is a bizalom.
Most is ugyanezt a tevékenységet folytatja, másokat károsít tovább.
80 körüli embereket könnyebb lehet szerintem átverni. Szomszédnak próbálok segíteni. Gondoltam hátha megszüntetik a céget, vagy valahogy a csalást ( nem működhet egyéni vállalkozóként ) sikerül bebizonyítani az segít.

"Konkrét probléma pedig olyan szerződéseket kötnek, hogy akkor kell fizetni ha megérkezik a számla tőlük, és átvette a cég. "

Ez így zavaros.
Kitől, mi?! érkezik... ki számláz kinek?!

"Viszont a cég nem veszi át a térítvényes leveleket. "

Az mindegy.
Cég esetén MINDIG VAN kézbesítési fikció.
Azaz akár átveszi, akár nem, kézbesítettnek tekintendő.

Ha tényleg csalás történt, akkor a feljelentés hatékonyabb megoldás.

Tisztelt jogi Szakértők!

Az alábbi problémában kérek szíves segítséget, tanácsot:
2007-ben 500e törzstőkével alapítottunk a Feleségemmel egy apró családi Kft-t, főleg hitelügyletek, valamint életbiztosítás-ügyletek bonyolítására. A 2008-as válság azonban derékba törte az épphogy beinduló fejlődést, s bár még évekig próbáltuk megmenteni, 2012-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fog menni, viszont öncsőd (végelszámolás / felszámolás) helyett a cég értékesítését választottuk. (Ekkorra már teljesen fizetésképtelenné vált a cég, az utolsó kiadásokat már tagi kölcsönökből fedeztük.)

2011-ben az egyik biztosító jutalék-visszaírási igénnyel jelentkezett, melynek tartalmát írásban vitattuk, majd ezt követően hónapokig nem kaptunk semmilyen megkeresést, így abban a reményben, hogy eltekintettek a korábban jogosnak vélt követeléstől, döntöttünk az értékesítés mellet, minden (egyéb) téren rendezett anyagi helyzettel, legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint adósságmentesen. A biztosító azonban – épp az 5-éves elévülési idő letelte előtt – mintegy 2,6 milliós tőke + kamat fizetési meghagyással kereste meg a céget, ill. annak új tulajdonosát, a meghagyásból per lett, melyet első fokon a biztosító a napokban megnyert. Annak ellenére, hogy a biztosító sem velünk, sem az új tulajdonossal nem volt hajlandó egyeztetni soha, s a per alatt, szakértő bevonásakor voltak csak hajlandóak felülvizsgálni a követelésüket, mely így az eredeti követelésnél többszázezer Ft-al kevesebb, mintegy 2,15 millió tőke összegben került végül megállapításra. Sajnos azonban az 500e Ft-os szakértői díj, + kamat, + perköltség mellett… Nagyjából tehát 3 millió Ft körüli összegről van szó, s lehet, hogy lesz fellebbezés, de ez egyelőre még nyitott kérdés… (Nem tudjuk, hogy az új tulajdonosnak pontosan mi is a terve, csak azt, hogy kifizetni biztosan nem akarja, s persze magánszemélyként mi sem szeretnénk, s valójában nem is tudnánk…)

Kérdéseim:

1. Ha az új (azaz jelenlegi) tulajdonos úgy ítélné meg, hogy ezt az anyagi terhet a cége nem viselné el, a biztosító követelését nem kiegyenlítve kezdeményezhetne-e önmaga ellen végelszámolást, azaz a túlzott teher miatt önfelszámolást? Ekkor a végelszámolás / felszámolás költségei mellett a tulajdonos ügyvezető a magánvagyonával felelne-e bármilyen mértékben? (A törzstőke már 3 millió Ft, ennek van bármilyen köze egy esetleges felelősség-megállapításnak?)
2. Ha a céget visszavenném ügyvezető tulajdonosként „minden nullásan”, minden vagyon nélkül (csak a biztosítói követeléssel), s vélhetően nem tudnám működtetni (már évek óta alkalmazottként dolgozunk), azaz én kezdeményeznék önfelszámolást (talán megszabadítva ezzel a jelenlegi tulajdonost a problémáktól), akkor a biztosító követelése jelenthetne-e a magánvagyonomra nézve bármilyen kockázatot? Lenne itt (is) bármilyen szerepe a 3 millió törzstőkének?
3. Vagy akár a jelenlegi tulajdonos, akár visszavétel után én inkább várjuk meg, amíg a biztosító kezdeményezi a felszámolást?
4. Vagy visszavétel után nem önfelszámolást kezdeményeznék, hanem tovább-értékesíteném, az megnyugtató – s persze a magánvagyonomnak kedvező - lezárást jelenthetne számomra?
5. Vagy mi lenne ebben a helyzetben a legjobb, a legköltségmentesebb megoldás / lépés?

Nagyon köszönöm előre is a választ,
Üdvözlettel, bmatrix

1. Felszámolást. (Végelszámolásnak ilyen tényállás mellett nincs értelme.) Miért felelne a mostani tag, ügyvezető azért a tartozásért, amelyet te csináltál a cégnek?
2. Ha pozitív vagyon nincs, csak kb. 3 millió tartozás, az nagyon nem "nullás". A kérdés további része is rossz, tudniillik nem a "visszavétel" alapozná meg a mögöttes felelősségedet.
3. Az min változtatna?
4. Már elsőre is azzal teremtettél vélelmet a mögöttes felelősséged mellett, hogy eladtad a beborult céget. (Ha saját ötlet volt, gratulálok; ha valaki javasolta, nyugodtan keresd meg, és rúgd seggbe. Megérdemli.)
5. Tudod, mit mondott a parádi pap?

bmatrix

Röviden: ezt te fogod kifizetni saját zsebből, végül.

Köss egyezséget a biztosítóval, alkudj meg vele.
Már korábban is ez lett volna a jobb ötlet a per helyett.

Először is köszönöm a gyors, s egyértelmű szakvéleményeket.

Sajnos ajánlották az eladást, méghozzá egy jó nevű könyvelő, a volt könyvelőm, ma is ő könyveli a cég (s még sok más cég) ügyeit...

A biztosítóval nem egyszerű az egyezség, olyat is ránk akart terhelni, amihez soha semmi közünk nem volt (hiába kértem anno felülvizsgálatot tőlük), a saját ügyfél-szolgálata kötött számos olyat, amit tőlünk követelt, s csak a per alatt volt hajlandó felülvizsgálni, minek következtében 450e Ft-al csökkentette az összeget, mégis nekünk kell fizetni a szakértői díjat is..(?) Ráadásul 4 év 10 hónapig semmi hírt nem adott arról, hogy továbbra is fenntart bármilyen követelést...

A perről az új (azaz jelenlegi) tulaj nem értesített, csak utólag tudtam már róla... Vele is egyeztetni akartam többször, de sajnos ez sem jött össze, mindig talált valami kifogást, hogy ne találkozzunk, pedig az ő érdeke is ez lett volna...

1. Ha az 500e törzstőkét nem emeli meg, hanem felszámolást kér, az milyen jogi helyzetet teremtett volna az ügyben?
2. Ha visszaveszem, s eladom a pontos tartozással úgy, hogy valaki a tartozás ismeretében is hajlandó megvenni, az nem lehetne a "saját zsebből fizessem ki az egész összeget"-nél jobb?

Köszönöm

Azért kapkodni nem kell. Nem téged marasztalt a bíróság, hanem a céget.

Egyelőre...
De jön majd a cégtől az újabb felszólítás, hogy térítse meg.
(gondolom nem nyeli be az új a tulaj a buktát)

- -

Minek vennéd vissza?!
Hogy bonyolítsd az ügyet és az életed?

Amíg cég az "adós" addig nyugi van.
HA már te mint magánember vagy/leszel akkor meg ki kell fizetni.

Ennyi.

Ha csak a céget marasztalták, akkor a régi tulaj nem felel. Nem kell ezen aggodalmaskodni. Stróman vásárolta meg a céget?

Ok, kapkodnom nem kell... De az új a tulaj kizárt, hogy be akarja nyelni a buktát...

Így nem rontok a helyzetemen, ha "várok"?
Ha nem veszem vissza, (azt gondolom) semmi mozgásterem nem marad, az új tulaj nem tartozik a segítőkész emberek közé! Az a fajta, aki inkább akkor se veszítsen 100 Ft-ot sem, ha ezzel másnak (pl. most nekem) többmilliós kárt okoz...

Igen, csak a céget marasztalták el, nem stróman volt, nem tudott a problémáról, bár én tényleg nem akartam elhallgatni, de valóban (meggyőződéssel) azt hittem (mint kiderült, óriási hiba volt), hogy a 2008-2009-es évek idején érthető, ha több magánszemély (ügyfél) szorult meg, s nem fizette egy idő után az életbiztosítását (e mellett a biztosító agresszív kötés-politikája is sokat rontott a helyzeten), s hogy a biztosító azért nem jelzett hónapok óta, mert elállt ettől a követeléstől... Ez után adtam csak el. (Ráadásul ugye nem hónapokig, hanem évekig nem jelentkezett, s sok ügyfél azért elég sok pénzt fizetett be a biztosításokba, ami mind a biztosító kárát csökkentette, vagy akár a hasznát növelte...)

Ezek után Ti mit tennétek, mi lenne a legjobb lépésem?

A lényeg, hogy NEM tájékoztattad a vevőt a valós helyzetről.

A várható menetrend, hogy

• előbb-utóbb a kft.-nek jogerősen fizetnie kell valamennyit
• amit aztán tőled fog kérni, hogy térítsd meg

mert nem a valós helyzetről adtál tájékoztatást

Ekkor aztán majd

• lehet fizetni
• lehet egyezséget kötni (alkudozni)
• lehet perre menni

Mindenesetre én kezdeném gyűjteni a pénzt...

Értem, ezt jól megszívtam...
Nagyon köszönöm még egyszer a segítségetek, az információk birtokában legalább tisztábban látok...