Egyesület alapítás, létrehozás

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

linuxos # 2020.11.09. 10:41

No a ma elhangzott új intézkedések bevezetéséről szóló bejelentés alapján - ha jól értelmezem - szerdától semmilyen ülésezés, rendezvény, megemlékezés, összejövetel stb. megtartása nem lehetséges, egyelőre 30 napig.

Igaz ez még nem a közlöny hivatalos szövege, de gondolom másképp nem értelmezhető.

*

Kiemelem az alábbi felsorolásból a szerintem ránk vonatkozó kettőt:

  • minden gyülekezés tilos
  • általános rendezvénytilalom lép életbe

*

"Ezek a következők:

  • este 8 óra és hajnal 5 óra között KIJÁRÁSI TILALOM lesz
  • minden gyülekezés tilos
  • az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék azonban nyitva tarthatnak
  • az üzletek, a fodrászatok, a kisipari szolgáltatók este 7-ig tarthatnak nyitva
  • a szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak
  • általános rendezvénytilalom lép életbe
  • családi rendezvényeken, magánrendezvényeken legfeljebb 10 fő vehet részt
  • esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek
  • az egyházi, a polgári szertartáson csak a szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk, a szülők, a testvérek vehetnek részt
  • a temetéseken maximum 50 fő vehet részt
  • sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet megrendezni
  • szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos
  • a szabadidős létesítményeket, fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, színházakat, állatkerteket zárva kel tartani
  • a felsőoktatás csak online formában működhet és a felsőoktatási kollégiumokat is be kell zárni
  • nyolcadik osztálytól online oktatás fog zajlani
  • a bölcsődék, óvodák, általános iskolák 14 éven alattiak számára nyitva maradnak
  • az állam a munkavállalók bérének felét megtéríti, melynek feltétele, hogy a munkavállalót ne bocsássák el és a munkavállalók megkapják a fizetésüket

Ezeket a korlátozó intézkedéseket, amennyiben a parlament holnap megszavazza, 30 napra vezetik be, kedd éjféltől, azaz szerda nulla órától.

Szükség esetén ugyanakkor előfordulhat, hogy meghosszabbítják majd."

Forrás: https://hirtv.hu/…toak-2511433

drbjozsef # 2020.11.04. 12:42

Szerintem igen.

Pontosítva : összeHÍVNI bármikor lehet, de most még meg is lehet tartani.

linuxos # 2020.11.04. 12:14

drbjozsef

A tavaszi helyzetet csak az összehasonlítás végett emlegettem.

Elolvasva a ma hatályba lépett rendeletet, laikusként én is úgy értelmezem, hogy most még lehet üléseznie mondjuk a kuratóriumuknak, közgyűléseknek, elnökségeknek stb.

Aztán lehet, mondjuk a jövő héten jön egy újabb rendelet, ami már a jogi személyek mindegyike esetében csak az online ülésezést fogja engedni. De ma még össze lehet hívni a különféle testületeket.

A többit majd meglátjuk.

Remélem jól értelmezem a helyzetet.

drbjozsef # 2020.11.04. 11:50

linuxos,

A tavaszi rendeletek hatályukat vesztették.

A vészhelyzet kihirdetése annyit jelent, hogy a kormány a parlament nélkül, különleges jogosítványokkal, rendeletekkel hoznak döntéseket, szabályokat.

Most, egyelőre, csak ezt a pár szigorítást hirdettek ki (éjszakai kijárás, rendezvények, tömegközlekedés, parkolás).

Mást még nem.
(Szerintem nem kell sokat várni a továbbiakra)

linuxos # 2020.11.04. 10:01

Szomorú örökös!

Igaz, hogy így szó szerint ezek nincsenek leírva a rendeletekben, de tavasszal is a Kormány a járványhelyzetre való tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki és akkor ez azt jelentette - más ide vonatkozó törvények együttes előírásait is figyelembe véve -, hogy még az önkormányzati testületek sem üléseztek, a polgármesterek hozhattak egy személyben döntéseket. És szintén nem ülésezhettek a civil és gazdasági társaságok szervei sem ebben a helyzetben.

Szóval a veszélyhelyzet nem azt jelenti, hogy akkor automatikusan tilos a személyes jelenléttel járó ülésezések megtartása? Nem tudom, csak kérdezem a tavaszi helyzetből kiindulva.

Szomorú örökös # 2020.11.04. 04:37

linuxos

„Ez azt jelenti, hogy megint tilos lesz személyes jelenléttel járó testületi üléseket (elnökségi, közgyűlés stb.) tartani?”

https://magyarkozlony.hu/…/megtekintes

Itt a legfrissebb Magyar Közlöny!
El kell olvasni a tartalmát! Ősi igazság, hogy ami nincs benne tiltva, azt nyilván lehet! :-)

linuxos # 2020.11.03. 20:29

Az előbbiben véletlenül elírtam, természetesen tavaszihoz a tavalyi helyett!

linuxos # 2020.11.03. 19:06

Éjféltől ismét a tavalyihoz hasonló rendkívüli jogrend lép életbe. Ez azt jelenti, hogy megint tilos lesz személyes jelenléttel járó testületi üléseket (elnökségi, közgyűlés stb.) tartani?

ObudaFan # 2020.09.04. 11:54

Alternatív megoldások itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…neti_idoszak

ObudaFan # 2020.09.04. 11:35

Kocsmáros

Az vezeti, akit levezető elnökké választ a közgyűlés.

Bárányok # 2020.09.04. 11:17

Bocsánat a beírásért, véletlen volt, ha lehet kérem töröljék. Köszönöm és még egyszer elnézést.

wers # 2020.09.04. 10:45

Kíváncsiságból:
Ehhez a kérdéshez hogyan sikerült ezt témakőrt, témát megtalálnod?

Bárányok # 2020.09.04. 10:10

Szóval megint kerítés ügy. A saját portánkra kerítést tettünk a szomszéd kerítésétől kb. 20 cm-re. A bíróságnál feljelentett bennünket, hogy 1 méterrel tegyük arrébb a kerítést. Alapból kötözködik, mindenkivel ezt teszi. A bíróságtól megjött a végzés, miszerint terjesszünk elő írásbeli ellenkérelmet. Semmi törvénybe ütköző dolgot nem tettünk, még is nekünk kell védekezni? Hogy van ez? Ha most ellen kérelmet nyújtok be, fizetnem kell érte? Szívesen vennék jó tanácsokat, amik egyeznek a törvény adta lehetőségekkel. Köszönöm.

Kocsmáros # 2020.08.27. 07:48

Tisztelt Ügyvéd úr!
A következőkben szeretném kérni a tanácsát.
Sportegyesületünk tisztségviselőinek mandátuma lejárt amit a legutóbbi közgyűlésen okt 1ig meghosszabbított a tagság.
A héten ( szept 23) az elnök kihirdette annak a közgyűlésnek az időpontját ( első időpont szept 23, második 29) aminek ez lenne a fő napirendi pontja.
Majd másnap ( szept 24) módosította és új dátumot irt ki (szept 29 és okt2)
A kérdés hogy lehet e a már hivatalosan meghirdetett dátumot így változtatni és hogy az okt2 én már mandátum nélküli elnökség vezetheti -e a közgyűlést?
Nem szeretnénk hogy ha ezek miatt megtámadható lenne a tisztújítást.
Előre is köszönöm véleményét.

linuxos # 2020.08.03. 18:07

Nos, végül mindent úgy csináltunk, ahogy eredetileg terveztük. Módosult a tagnévsor, új elnökségi tagot választottunk, majd az így módosított alapszabályról egyben is szavaztunk. A bíróság a beküldött iratokat elfogadta és meghozta a végzést a változásbejegyzésről, azaz nyilvántartásba vette az új, módosított alapszabályt a közgyűlés dátumával.

Szóval nem csináltuk rosszul, a bíróság szerint mindenesetre nem.
Ezt csak azért írtam meg, hogy ha más is ilyen cipőben jár, akkor legyen előtte példa.

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.08.01. 10:03

?
(Keresem a logikát, de nem találom.)

Egyébként két vezetőségi tagot kell választani, de hármat is lehet.

Eszter731 # 2020.08.01. 08:59

Kedves Fórumozók!
Van egy közhasznú egyesület 3 fős vezetőséggel (elnök, titkár, gazd.felelős).
2 fő vezetőségi tag mandátuma lejár(t). 1 fő mandátuma 2021. májusában jár le.
Alapszabály szerint döntés meghozatalához 2 fő vezető azonos szavazata szükséges.
A közeljövőben megtartandó közgyűlésen 3 fő vezetőt kell választani, vagy csak 2 főről kell szavazni?
( vita alakult ki a választandó személyek számát illetően, bár véleményem szerint 3 főt kellene, mert a mandátummal rendelkező 1 fő nem hozhat döntést. De erről pontos jogszabályi hivatkozást nem találok.)
Segítségeteket köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.13. 16:01

OLvasd el mégegyszer - valójában ők sem azt írják. (Hogy nem tudnak fogalmazni, az is igaz.)

linuxos # 2020.07.13. 07:26

Elnézést, eddig úgy tudtam, hogy az egyesület tagjainak listája is az alapszabály része.

Ebben a tájékoztatóban is szerepel:

https://www.nonprofit.hu/…atalya-alatt

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.12. 17:01

Érdemes lenne azt a tagnévsort kihagyni az alapszabályból, és akkor már nem is lenne kérdés a kérdés.

linuxos # 2020.07.12. 16:33

Tisztelt Kovács Úr!

A "nem" pontosan mire válsz?

Várhatóan lesz még további változás az alapszabályban, pl. kilépés és felvétel következtében változik majd a tagnévsor.

Gondolom ezek után indokolt a szavazás az egységes szerkezetű módosított alapszabály elfogadásáról. Persze lehet nem jól gondolom.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.12. 14:50

Nem.

linuxos # 2020.07.12. 13:36

Az előző kérdésemet egészíteném ki. Ez már inkább technikai jellegű.

Szóval, ha az elnökség összetételében bekövetkezik ez a bizonyos személyi változás (még előtte vagyunk a közgyűlésnek), akkor - mivel ez része az alapszabálynak - kell-e külön is még megszavazni a módosítással egységes szerkezetű létesítő okiratot és azt újból és teljes egészében benyújtani a jegyzőkönyvvel együtt a bíróságra?

Tehát 2 szavazás történne tulajdonképpen egy napirendi ponton belül:

  1. Az új elnökségi tag megválasztása.
  2. Az így módosított, egységes szerkezetű alapszabály elfogadása.

Jól gondolom? Így követeli meg a bíróság, ill.a kialakult gyakorlat? De mindenesetre így lenne teljesen egyértelmű és precíz, nem?

Köszönöm!

linuxos # 2020.07.11. 12:28

A válasz logikusan hangzik, köszönöm!

ObudaFan # 2020.07.10. 11:26

Vitatható, de mivel a létesítő okirat része, így szerintem a létesítő okirat módosításaként érdemes bejelenteni.