Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Felszámolás,végelszámolás
„Valószínűleg buta kérdés lesz, de a NAV hitelezőnek minősül ilyen esetben, vagy a helyi önkormányzat (Iparűzési adó), indíthatnak ők peres eljárást?”
Igen.
Nem is hanem A beszámolót kell figyelembe venni ebből a szempontból.
Igen, az adótartozások kapcsán akár a NAV akár a helyi önkormányzat mint adóhatóság hitelezőnek minősül(het).
Kedves Rexor!
Köszönöm, tehát nem csak a bevallások, hanem a beszámolókat is figyelembe kell venni.
Kedves ObudaFan!
Valószínűleg buta kérdés lesz, de a NAV hitelezőnek minősül ilyen esetben, vagy a helyi önkormányzat (Iparűzési adó), indíthatnak ők peres eljárást?
Ettől függetlenül perben bizonyíthatja a hitelező, hogy az ügyvezető magatartása miatt sérültek az érdekei.
Nem bevallás, éves beszámoló (részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, stb.).
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm szépen, akkor ha jól értem, amennyiben a bevallások szépen be vannak adva nem vélelmezik a hitelezői érdekek sérelmét. Ebben az esetben alap esetben, akkor ez azt jelenti, hogy nem terhelik rá a tulajdonosra a tartozást?
Ettől függetlenül indíthatnak "vizsgálatot" a hitelezői érdekek sérelmének kiderítése érdekében?
Tisztelt BusinessLaw!
Csak, hogy tiszta legyen a leírtak alapján a külföldi céget megalapítani meg lehet, de a cég nem alapíthat céget itt Magyarországon ugye?
Köszönöm a válaszokat!
Velelmezni csak akkor velelmezik a hitelezoi erdekek serelmet, ha a beszamolok nem lettek beadva. Ez az 50%-is szabaly nem letezik.
Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönöm szépen a sok hasznos információt.
Még a kérdésem az lenne, hogy olvastam valahol, hogy amennyiben a jegyzett tőke 50%-át nem haladja meg a tartozás abban az esetben a tulajdonos/ügyvezető -re nem terhelik rá a tartozást, van ennek bármi valóságtartalma?
Az ügyvezető felelősségét a jelenlegi gyakorlatban mindenképpen vélelmezik, és mindenképpen bizonyítania kell, hogy nem járt el a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyva, vagy először megnézik a beszámolókat, egyéb dokumentumokat, és utána mérlegelve döntenek?
Az általam felvázolt helyzet első ránézésre Ön szerint kimeríti a hitelező érdekek figyelmen kívül hagyását?
Köszönöm szépen a segítségét!
David1234
Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
Külföldi cégre, egyéni vállalkozói létre nincs kihatása az eltiltásnak.
cider
Kötelező a jogi képviselet.
Tisztelt Ügyvéd Urak!
Az alábbi kérdésem lenne:
Fenálló helyzet:
Egy cégnek törlik az adószámát, mert nem találták a székhelyen, ezt követően pedig törli a cégbíróság is kényszertörlési eljárás keretében. A cégnek adótartozása van, illetve minimális összegű szolgáltatásból eredő tartozás. Vagyona kézzelfogható nincsen, mindösszesen immateriális javak (Weboldal, logó..), illetve 1.000. Ft a pénztárban. A cég adótartozási munkavállalói járulékokból tevődnek össze elsősorban. A beszámolók, bevallások be vannak adva, a könyvelés rendezett. A könyvelés is egyértelműen alátámasztja, hogy mindösszesen a bevételek elmaradása, és a járulékfizetési kötelezettségek miatt került ilyen helyzetbe a cég (Nem voltak kirívó események, pénzkivétel stb. mivel a cég veszteséges volt, a bevételek elmaradása miatt.) A tartozás jelenleg kb. 2,5M Ft. A tartozás összege nem haladja meg a jegyzett tőke 50%-át. A cég 15 éve fennállt.
Kérdések:
Amennyiben a cég törlésre kerül a vezető / tulajdonos anyagi felelősége előkerülhet az új PTK értelmében?
Amennyiben igen, hogyan működik, kinek kell bizonyítania mit?
Amennyiben a cég törlésre kerül a vezető tisztségviselő hány évre kerül eltiltásra a cégvezetéstől 3, vagy 5?
Ez az eltiltás, mikor lép hatályba, pontosan, hogyan működik?
Tudomásom szerint ez az eltiltás Egyéni Vállalkózói tevékenységet nem érinti, ez igaz?
Eltiltott cégvezető másik EU-s országban pl. Anglia alapíthat céget?
Az angol cég ha alapít egy magyar céget, az így működhet?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
Nem egészen. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
„Örökrész azt jelenti amit örököl az örökös?”
Igen.
Köszönöm. Vagyis ha 3 éve fejeződött be a felszámolás, akkor még két évig a beltagot is perelhetik hiába idáig csak a kezeddel szemben indították?
Örökrész azt jelenti amit örököl az örökös?
Elévülési időn belül érvényesthető a beltaggal szemben az igény, azzal, hogy a beltaggal szemben az elévülés önállóan folyik, tehát a céggel szemben az elévülést megszakító körülmények a beltagra nem hatnak ki, viszont amíg a cég fizetésképtelensége nincs megállapítva, a beltaggal szemben az elévülés nyugszik.
A kezes örökösei pedig az örökrészükkel felelnek a kezes tartozásáért.
Köszönöm szépen! Sajna nincs pénz ügyvédre már, amikor volt azzal sem mentek sokra. Megpróbálják maguk megfogalmazni.
Még egy- másik adósság tekintetében, itt már felszámoláskor beadta a bank az ignyt és a kezest is perelte. Most ott tart hogy Megérkezett a végzés egy jogutódlásról a kezes részére nemsokára végrepróbálják hajtani (igaz sikerült egyezkedni velük) azonban a perelt kezes nehéz ilyent mondani, de a halálán van. Ilyenkor mi a helyzet? Ha meghal akkor a követeléssel mi lesz? Valamint a bt beltagja felé nem ment sem jogutódlásról sem másról végzés vagy bármi. Beltag még ezután is végrehajtható? (őt nem hívta perbe)
Az 1/2007. számú PJE határozatra lehet hivatkozni. De inkább javasolnám, hogy ügyvéddel írassák a válaszlevelet.
Nagyon köszönöm.
Megkérhetem, hogy beidézze ide a jogszabályi helyeket amire hivatkozva megírhatjuk a levelet a követeléskezelő cégnek, hogy ne akarjon nem jogosat követelni? Pedig már egyezkedtünk is és fura volt, hogy vagy az 1/10-re megtudtunk állapodni...nagyon úgy tűnik, hogy ezért...
Ha a bank a kezessel szemben nem indított pert, és a felszámolási eljárásban határidőben nem jelentette be a követelését, akkor megszűnt az igénye.
Ezt nem teljesen értem.
(természetesen hitelezőt akartam írni oda adóst, hogy: "Kérdésem lenne, hogy amennyiben egy felszámolás (BT) után a felszámoló próbált kielégíteni minden adóst)
A követelést megszűntnek kell tekinteni, ha a hitelező felszámoláskor nem nyújtotta be az igényét? Kezessel szemben sem léphet fel ilyenkor követeléssel??
Bíróságra még nem adta be a bank a követelését, hanem egy követeléskezelőnek adta és az pedig a hitelkor aláíró kezesnek és a bt beltagjának is megküldte hogy fizessen mert bírósághoz fordul.
Pontosítanék közben: a felszámolás lezárása még csak 3 éve volt.Rosszol tudtam a 6 évet sajna.
Az egyenes adós bt.-vel szemben megszűnt követelés sem a kezessel, sem a beltaggal szemben nem érvényesíthető. (Kivéve azt az esetet, ha még a felszámolás előtt az utóbbival szemben is bírósághoz fordult a hitelező.)
Valamint még egy kérdés:
Amennyiben a felszámoláskor rendelkezésre álló időben az egyik adós nem adta be az igényét a felszámolónak, úgy attól még élhet igényével a beltag felé? (banki hitel kezese felé úgy gondolnám, hogy igen, de a beltag felé nem csak akkor ha a felszámoláskor ezt jelezték volna?)
Tisztelt Szakemberek!
Kérdésem lenne, hogy amennyiben egy felszámolás (BT) után a felszámoló próbált kielégíteni minden adóst, de sem sikerült teljes mértékben, úgy a felszámolt bt beltagja felel a vagyonával is, de meddig? Bármikor elővehető a beltag, mint kezes pl egy banki kölcsön esetében ahol a bt felvette a hitelt, a kezes egy másik személy. Itt pl a másik személyen próbálja behajtani a hitelező az adósságot, de a bt beltag is kapott felszólítást hogy fizessen. Már több mint 6 év telt el a felszámolás befejezése óta.
Hogy érted azt, hogy külön? A Cégközlönyben kell közzétenni. Azt vagy a törvényszék vagy maga a végelszámoló teszi.
(Azt jó ha tudod, hogy a végelszámolásban nem jár jogvesztéssel a hitelezői igény bejelentésének az elmulasztása.)
guardian01
A végelszámoló helyében lemondanék ebben az esetben azzal, hogy a tagokat tájékoztatnám a felszámolási eljárás kezdeményezésének szükségességéről.