A bíróságok az "érvényesített jogban eltérés"nek tekintik, ha az előzmény perben csak a követelés egy részét érvényesítették, és az új per a maradék megfizettetésére irányul.
Épp van egy perem, hidd el, magam is megpróbálkoztam a hivatkozással, hogy ti. ítélt dolog. Lazán lesöpörték.(Egyébként a hivatozott BH. konkrét perében sem látta akadályát a "maradványigény" érvényesítésének sem az első- sem a másodfokú bíróság.)
fizetési meghagyás
Köszönöm. Írtam mail-edre.
Ez a korábbi jogfenntartással előterjesztett FMH mennyire negatív rám nézve?
Nem találok semmit ezzel kapcsolatban.
Maradjunk annyiban, hogy megvan rá az esély.
Kogeza. Téged a Jó Isten küldött? :)
„alapján több részletben kérje a végrehajtást a jogosult.”
Oké, hogy nem akadálya, de az általad hozott döntés alapján eséllyel bukik a felperes?
„nem vették be a blöfföt?”
Hááát KBS... Úgy látszik nem. Ha jól értem rosszul értelmeztem a részbeni követelés és a res iudicata közti összefüggést...?
A jogfenntartásos FMH az konkrétan mit takar?
Szerinted csak az elévüléssel érdemes bepróbálkozni? :/
">>Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést.>>
És nem vették be a blöfföt?"
Nem blöff.
Bár eléggé ellentmondásos volt korábban a bírói gyakorlat e kérdésben, de kezd kikristályosodni a gyakorlat, hogy nem lehet egy követelést több részletben érvényesíteni.
Lásd BH2020. 335. - Ha a perben az előzményi perhez képest sem a felek személyében, sem a tényállásban, sem az érvényesített jogban eltérés nem áll fenn, anyagi jogerő áll fenn, a pert meg kell szüntetni.
Ez természetesen nem jelenti akadályát annak, hogy a jogerős ítélet, FMH stb. alapján több részletben kérje a végrehajtást a jogosult.
EDIT
(Az említett Kúriai gyakorlat kapcsán ezzel a döntéssel érveltem: Kúria Gfv. VII. 30 185/2014. Nagyon benéztem?)
„Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést.”
És nem vették be a blöfföt?
Az elévülési kifogással talán többre jutsz.
Sziasztok!
Úgy néz ki minden napra jut egy témába vágó kérdésem.
Adott egy 2013-ban indult végrehajtás, ami egy olyan FMH-ból indult, amiben a kérelmet “jogfentartással” terjesztette elő az akkori jogosult majd vh-kérő.
Mit jelent a jogfentartással előterjesztett FMH?
2020. 03. hónapban a végrehajtónak kifizettem a tartozást, az eljárást befejezte. Szeptemberben követeléskezelő keresett meg ugyanabból a szerződésből még nem érvényesített rész megfizetése miatt.
Leveleztünk oda-vissza, idézek az utolsóból:
„Az, hogy a jogelődünk az őt megillető követelésből annak csak egy részét érvényesítette, nem zárja ki, hogy a fennmaradt tartozást később érvényesítse. A jogerő ugyanis a fennmaradt összegre - leszámítva a követelés jogalapját - nem terjed ki.”
Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést. Ez akkor nettó bullshit?
A “leszámítva a követelés jogalapját” részhez tudtok adni valamilyen útmutatást?
A fennmaradó részre új FMH még nincs, de gyanítom lesz. Nem tudom érdemes-e pereskedni: az elévülés is szóba jöhet. Talán.
Köszönöm a válaszokat!
Értem.
Nem egyedi eset (más felperes és bíró esetében is), hogy a felperes a per ezen szakaszán csúszott el valamin. Az ellentmondást beadó ügyvéd úr szerint kimondottan szop@tja a felpereseket a T. Bíróság.
Elküldtem a weboldaladon található mail-re. :)
Akkor talán azt igényelné a bíróság, hogy melyik hónapban milyen mennyiségű földgázt adott el neked a jogelőd...
Kissé fontoskodónak tűnik az a bíróság. Vagy szeret hárítani a bíró. Melyik bíróság ez. Hátha ez meg nekem jön még jól később. :)
Köszi alfateam.
KBS: „közüzemi, közszolg. díjigény iránti per”. Földgázszolgáltatási szerződésről. A gázszolgáltató eladta a tartozást követeléskezelőnek.
Mi volt a per tárgya? Milyen szerződésről van szó? Miféle jogutódlásra utal a bíróság?
Javítok:bizonyította még
Akivel vitád van ( volt) annak van egy jogelődje aminek szerződési kötelezettsége van, volt. A jogutód ezt teljesítette-e azt nem bizonyítottam e még a bíróság felszólítása ellenér sem.
És a bírónak még humora is van:„ A bíróság ennek pótlására szintén nem jogosult.””
@alfateam
Az idézett rész értelmezésében kértem segítséget.
KBS :) Most ezt miért?
Kérdésedre válaszolva: nem az. Később még jól jöhet.
:))) hááát ezt,
„ hogy jogelődjének szerződésszerű teljesítésére vonatkozóan tényállítást nem tett”
Nem mindegy?
Sziasztok!
Adott egy fizetési meghagyásos eljárásból (ellentmondtam) perré alakult ügy, amit a bíróság megszüntetett, mert a felperes hiányos keresetet tartalmazó iratot terjesztett elő, ami hiánypótlást követően sem felelt meg a Pp. 275. § (2) bekezdésében írtaknak.
Idézek a részletes indokolás végéről:
„Megjegyzi a bíróság továbbá, hogy a felperes tényelőadása - felhívás ellenére - még atekintetben is hiányos maradt, hogy jogelődjének szerződésszerű teljesítésére vonatkozóan tényállítást nem tett. A bíróság ennek pótlására szintén nem jogosult.”
Ezt a rész hogy kell értelmezni, mi az a tényállítás, amit nem tett meg a felperes?
Köszi a választ.
Olyan rendesek vagytok. Nem győzök csodálkozni.
- Itt több gond is van
- Szerintem a kérelmed eleve elkésett, és ez lehet a legnagyobb gond.
- A kérelmednek más az elnevezése, mint amiről valójában szól. Reménykedj, hogy a közjegyző nem az alakszerű elnevezése, hanem a tartalma alapján bírálja el.
- Olyan akadályozó körülményre hivatkozol, amihez a közjegyzőnek nagyon-nagyon fel kell fújnia a pofáját ahhoz, hogy méltányosan bírálja el. Ehhez pedig igencsak könyörgőre kell fogni a kérelmet. A tied ilyenre sikeredett?
Az igazolási kérelem eleve a határidő-mulasztás kimentésére való. Az irat átvételének elmulasztását nem igazolási kérelemmel, hanem kézbesítési kifogással kell kimenteni, ahol a kifogást előterjesztő címzett - kivételesen - nem a posta jogszabály-sértésére hivatkozik, hanem olyan, rajta kívül álló körülményre, ami az irat átvételében akadályozta. Mivel a kézbesítési kifogást méltányosan kell elbírálni, ezért gyakorlatilag az "éppen a vécén ültem" típusú kifogásokat is pozitívan bírálják el.
Én ugyan nem értek hozzá, de az igazolási kérelem a határidő kifejezetten az önhibán kívüli elkésettségére van. Márpedig, ha a lakcímkártyád szerinti címeden nem vetted át a levelet, az eléggé az önhibádnak tűnik.
Kivéve, esetleg, ha a feladás és az átvétel közötti pár nap valamelyikén változott volna meg a lakóhelyed.
poliandi,
Remélem, ezért nem fizettél, és grátisz csinálta az ügyvéd úr...