fizetési meghagyás


rigoz # 2020.11.11. 18:05

Megtagadható, de annak - amennyiben jogerősen marasztalják - végrehajtás lehet a következménye... Ezt hozzá kell fűzni.

Ha jól értem, a kérdező a hitelszerződés semmisségét kívánja állítani, mivel a Ptk. 2:9. § (1) bek.-e szerint, mivel az örökhagyó apuka azt szükséges belátási képessége hiányába kötötte meg és az - nyilván - Ő rá nézve (az örökhagyót értve ehelyütt) hátrányos is volt.

Ezzel kapcsolatban viszont a kérdezőnek fel kell kötnie a liberót, mert elég komoly szakértői bizonyítás árán lehet ezt esetleg bizonyítani, mely eredménytelensége az Ő terhére esne egy peres eljárásban:

Jó lenne valamivel pontosabbat tudni arról, ki ez az "ápoló" a sztoriban? Netán az örökhagyó (volt) gondnoka?

alsovonal # 2020.11.11. 17:57

@Bai Erika

Kaptál már FMH-t? Feltételezem igen, ha ebbe a topikba írtál.

Ha igen és a jogvesztő határidőn belül vagy még, mondj ellent és HA per lesz, ott kifejtheted s szót emelhetsz aggályaidnak a kölcsönigénylés körülményei miatt.

kölcsön visszafizetése megtagadható-e?

Hogy a fenébe ne lenne megtagadható, erre való amit fentebb írtam, aztán lesz ami lesz.

Az igazán hozzáértők majd válaszolnak, hogy milyen jogi lépéseket tegyél a Provi és az ápoló ellen.

Bai Erika # 2020.11.11. 17:27

Tisztelt Fórumozók és Tanácsadók!

Édesapám idén tavasszal 78 éves korában elhunyt. A hagyatéki eljáráson szembesültem azzal, hogy a Provident Pénzügyi Zrt.-től hitelt vett fel, melyet hagyatékként "megörököltem". A szerződésről nem tudtam, sosem láttam, édesapám iratait átnézve sem találkoztam vele. Édesapám több, mint 20 éve fekvőbeteg, inkontinencia betétre szorul, igazoltan kezdődő demenciában szenvedett és mivel Lyme kóros volt, mely a kisagyat támadta meg, így nehezére esett a szóbeli és írásbeli kommunikáció is.
A szerződést - gondolom - a lakásában kötötte vélhetően az őt ápoló hölgy hatására, mert nem volt olyan állapotban, hogy magától kölcsönt igényelt volna. Vélhetően a hölgy volt az adóstárs, bár szerződés híján ezt csak tippelni tudom. Az lenne a kérdésem, hogy ha a Provident ügyintézője a személyes találkozó során szembesült azzal, hogy egy idős rokkant nyugdíjas a kölcsönigénylő, aki érthetően a nevét sem tudta megmondani, számonkérhető-e (akár a Providenten keresztül) tisztességtelen eljárás miatt?
A kölcsön összegének felhasználásáról nincs tudomásom, de biztos vagyok benne, hogy nem az ágyban fekvő édesapám költötte el. A temetés óta a hölgy eltűnt, lakcíme ismeretlen, ismert munkahelye sincs.
Bármilyen jogi lépést tehetek ez ügyben egyrészt az ügyintéző és az ápoló hölgy ellen, illetve a kölcsön visszafizetése megtagadható-e?
Köszönöm, ha elolvasta a problémám és esetleg segítséget nyújt.

largerroberto # 2020.11.11. 16:20

"Az az adós pedig, aki nagyot mulasztott az fmh-eljárásban, de biztos a rendkívüli ellentmondás sikerében, ne operáljon felesleges kézbesítési kifogással,"

gerbera, akkor az nem helyes gondolatmenet, hogy:

A kötelezettnek egyszerre kézbesítési kifogást és rendkívüli ellentmondást is célszerű beadnia?
A sikertelen kézbesítési kifogással semmit nem veszít, mert:
ha sikeres a kifogás, még az egyúttal a beadványa rendkívüli ellentmondás-részére tekintettel előlegezett végrehajtási költségeket is visszakapja;
ha nem sikeres a kifogás (ami ingyenes), akkor is ugyanott van a kötelezett, mintha rendkívüli ellentmondást adott volna be, vagy Te máshogy látod?

Az ellentmondás-visszautasítási okok között említed: "illetve elve alaptalanul (tényleges kézbesítés történt) terjesztették elő". Amennyiben a kötelezett elsimeri írásban, hogy az fmh-ban szereplő címére érkező leveleket rendszeresen ellenőrzi, postaládáját üríti, ez beletartozhat ebbe a rendkívüli ellentmondás (Fmhtv. 32. § szerinti ellentmondás) visszautasítási okba?

rigoz # 2020.11.11. 13:44

Hát a "perré alakul" félmondat arra utal, hogy is-is történt... De majd meglátjuk abból, amit küld... Igazából az Én szempontból az a fontosabb, hogy na annak mi a következménye, ha a peres szakban derül fény rá, hogy az ellentmondás befogadása (is) törvénysértő volt (meg a kézbesítési kifogás helyt adólagos elbírálása, bár előbbiből nem közvetlen következik a perré alakulás, ahogy arra helyesen utalsz Gerbera, Én is tudom, hogy ilyenkor ismételten kézbesteni kell a szabálytalanul közölt iratot, volt is pár eredményes kézbesítési kifogásom már :))... ?

gerbera317 # 2020.11.11. 13:12

Perré nem alakulhat, mert ahhoz az ellentmondást be kell fogadnia. Az pedig nem lehetséges, csak törvényt sértve.
A kézbesítési kifogásnak helyt adhat, de ahhoz előbb újra kézbesítenie kell a fizetési meghagyást.

rigoz # 2020.11.11. 12:16

Köszi Gerbera a megerősítést, kivételesen teljesen egyezik a meglátásunk. :Ű)

Amúgy az elméleti jogászkodás alapja a közjegyző helyettesének e-mailes tényközlés szintű tájékoztatása, hogy ellentmondás és kézbesítési kifogás érkezett, az eljárás perré alakul és küldi az iratokat róla.

Tehát már csak a postát várom...

gerbera317 # 2020.11.11. 12:07

Az Fmhtv. 32. § szerinti ellentmondás kizárólag a vh-lap kézbesítését követő 15 napban lehetséges. Sem előtte, sem utána. A közjegyző idő előtti ellentmondást nem fogadhat be, ha pedig csak sima ellentmondásként kezeli azt, akkor ez meg - ugyebár - elkésett. Tehát az fmh ellen vagy rendes ellenmondással lehet élni kézbesítés után 15 napig, vagy pedig fiktív kézbesítés esetén rendkívüli ellentmondással a végrehajtásban, szintén 15 napig, és soha máskor. Ráadásul fizetési meghagyásonként mindig csak az egyik lehetséges, tehát soha nem kétszer 15 nap a lehetőség.
Ha a közjegyző mégis rámozdul, az nyilvánvalóan törvényt sért.
A kézbesítési kifogás fiktív kézbesítés esetén, elméletileg elrendelt végrehajtás nélkül is lehet, a kézbesítésről történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül, _valamint_ a vh-lap kézbesítését követő (gyakorlatilag a végrehajtásról való tudomásszerzést követő) 15 napon belül. Tehát itt nincs olyan, mint az ellentmondásnál, hogy "idő előtt". Elméletileg. Gyakorlatilag viszont életszerűtlen, hogy a címzett a fiktív kézbesítésről további intézkedés (pl. végrehajtás) nélkül tudomást szerezzen. Ha pedig mégis tudomást szerez, akkor nagyon meg kell magyaráznia, hogy mire alapozva hivatkozik fikcióra. Egyszerűbben fogalmazva: nehezen zárható ki a címzett rosszhiszeműsége, ha csak úgy a "semmiből" előkerül, és kézbesítési kifogást terjeszt elő.
Én a közjegyző törvénysértő intézkedéséről nem elméleti jogászkodnék mindaddig, amíg tényleg elő nem kerül egy ilyen konkrét elbaxás.

rigoz # 2020.11.11. 11:17

Gerbera, nagyon köszönöm a levezetést, bár a lényeget ismertem, csak kicsit az adott eset sajátosságában kicsit elbizonytalanodtam. :) Ezért kértem tanácsot abban, hogy az Én logikai menetem helyes lehet-e.

A történet - a kérdésemet illető - lényege:

Kötelezettnek július 01-jén kibocsátották az fmh-t, SZL-ben szereplő címre (tudtommal, bár biztos ami biztos, a kézbesítési kifogása hírén újabb adatszolgáltatást kértem az Érdi Járási Hivataltól),majd júl. 23. fikciós lett, mert nem vette át.

Ellenmondás hiányában jogerős 09.05.

Adós nem fizet, végrehajtást kértem 10.22-én.

Közjegyző helyettesének e-mailje jön 11.05., hogy adós ellentmondott és kézbesítési kifogással is élt. Küldi az iratokat hivatalos úton is (még nem kaptam meg, de lehet, hogy a 09-ei postába az van...).

Másnap jön a vh. levele, hogy 17 ezret kér előlegezni, mielőtt csinálna bármit.

Tehát a sztori lényege, hogy adós - feltehetően önhibájából, mert nagyon jól tudta, mi lesz abban a levélben - részére az fmh. kézbesítését rendelkezésre álló adatok alapján szabályosan kísérelték meg, így a kifogása alaptalan.

Mivel a kézbesítési fikció 07.23. beállt és 10.22.-n, de még utána sem élt kézbesítési kifogással, mivel , ezért az a 3 hónapos határidő eltelte miatt objektíve elkésett kellene legyen?

2. pont esetében - nálad 2. pont :) - Gerbera persze, hogy nincs szó perről... Csak egyben felvetettem az összes lehetőséget és mindegyikre nézve kértem a véleményeteket. :) Ennyire nem vagyok hülye.. :D

Nyilván, ha kifogásnak helyt ad, ellentmondást befogadja

A másik: felmerült az a kérdés, hogy a "rendkívüli" ellentmondás benyújtható-e a végrehajtható okirat kézbesítése előtt.. (az Én álláspontom az Alkotmány R) cikk és a megszorító értelmezés kötelme alapján, hogy nem, miért nem élt akkor korábban az adós ellentmondással, sőt Én csak akkor engedném a magam részéről, ha az adós igazolási kérelmmel vagy kézbesítési kifogással sikerrel tudja menteni az fmh. elleni korábbi ellentmondás elmaradását)

Ez szerinted helytálló-e Gerbera? Szakmailag, kérlek, szívesen meghallgatom a személyes meggyőződésed is, de most szakmai része érdekel elsősorban. :) Ezt egy topiktárs FT konkrét másodfokú határozatára hivatkozva állítja...

Egy kérdésem még maradt: ha megállapítja a bíróság, hogy a közjegyző szabálytalanul törölte a jogerősítő záradékot - vh lap visszavonását ugye hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a perben, hanem csak az annak tárgyában hozott fellebbezés keretében - és ennek folytán szabálytalanul alakította perré az eljárást, akkor

  1. megszünteti a pert ugye hivatalból, jól értettelek?
  2. S akkor mi lesz az ügy további sorsa? Újra jogerős az fmh. és végrehajtható? Vagy újra be kell adni? Vagy netán nem is permegszüntetés, hanem bírósági meghagyás vagy érdemi tárgyalás és ahhoz képest ítélet lesz a vége (ha nincs más perakadály, persze)?

Mielőtt belekötsz: még nem kaptam meg erről a dokumentet, csak a lehetőségeim érdekelnek, ha lehet, jobb előre készülni. :) Persze, a pernek állok elébe, de ha nem muszáj, minek.. .:) Már kész a keresetet tartalmazó irat, csak alá kell írni...

@largerroberto_ Nálunk valószínű az lesz a vége, illetve kell legyen, ha sikerrel jár a kisasszony (kötelezett)...

Ahogy Gerbera is fejtegeti... Jogerős fmh. mellett per indítása ugyanis fogalmilag kizárt azonos ténybeli és jogi alapon... (perújítás esetét kivéve)

@htotyi: Köszönöm, megkaptam, válaszoltam is rá, illetve a korábbi választ továbbítottam a helyes e-mail címedre. :)

gerbera317 # 2020.11.11. 10:31

@rigoz 2020.11.06. 09:42
kézbesítési fikció beállta folytán jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen ellentmondással és egyben kézbesítési kifogással, de a kézbesítési kifogását el- vagy visszautasításra kerül jogerősen, ilyen esetre nézve ismert előttetek olyan jellegű, irányú joggyakorlat, hogy
1. erre tekintettel az ellentmondást visszautasítják, illetve
2. a pert hivatalból megszünteti kötelezett költségére a bíróság vagy egyéb jogcímen megszünteti a bíróság és
3. hatályba lépteti újra a közjegyző vagy a bíróság az fmh-t?

Nekem ezzel a következő a bajom:
1. Az Fmhtv. 32. § szerinti ellentmondást a közjegyző nem azért utasítja vissza, mert a kézbesítési kifogásnak nem ad helyt. Az ellentmondás csak azzal utasítható vissza, hogy elkésett, vagy nem joghatályosan, nem megfelelő hatóságnak címezve, illetve elve alaptalanul (tényleges kézbesítés történt) terjesztették elő, valamint, ha a végrehajtó által közölt összegeket nem fizette meg az adós.
2. Milyen pert? Visszautasított ellentmondás esetén szó sem lehet perről.
3. Milyen 'újra hatályba lépteti'? Visszautasított ellentmondás vagy kézbesítési kifogás esetén eleve nem törli a fmh jogerősítő záradékát, és addig a vh-lapot sem vonhatja vissza, tehát nincs is mit "újra hatályba léptetni".

Végrehajtás során előterjesztett, vissza nem vagy el nem utasított kézbesítési kifogás illetve ellentmondás esetén a következő történik:
a) Kézbesítési kifogás esetén a fmh kézbesítése előtti állapotot állítja helyre a közjegyző, tehát aa) törli a fmh jogerősítő záradékát, ab) ezért visszavonja a vh-lapot is (ezzel a végrehajtás megszűnik). Ezt követően ac) megismétli a fmh kézbesíttetését, immáron megfelelő címre, aminek az adós ellentmondhat, vagy hagyja jogerőre futni (utóbbi esetben rohadjon meg, mert ezzel csak időt húzott).
b) Ellentmondás esetén a fmh jogerősítése előtti állapotot állítja helyre a közjegyző, tehát ba) törli a fmh jogerősítő záradékát, bb) ezért visszavonja a vh-lapot is (ezzel a végrehajtás megszűnik). Ezt követően bc) perré alakítja az eljárást, ahol a jogosult eldönti, akar-e peresedni. Azt még jegyezzük meg, hogy az ellentmondás befogadásának komoly anyagi feltételei is vannak.

Az az adós, aki biztos a kézbesítési kifogás sikerében, ne operáljon ellentmondással! Az az adós pedig, aki nagyot mulasztott az fmh-eljárásban, de biztos a rendkívüli ellentmondás sikerében, ne operáljon felesleges kézbesítési kifogással, de legfőképpen ne vonakodjon a végrehajtó által közölt összegeket megfizetni a végrehajtónak!

largerroberto # 2020.11.11. 09:41

Rigoz, olyan döntést láttam már leírva, hogy emiatt megszünteti a bíróság a pert, de nem lépteti hatályba újra az fmh-t, mert a közjegyző nem is törölte az fmh jogerősítő záradékát.

rigoz # 2020.11.10. 10:36

@htotyi: Az meg valamiért hozzám nem jött meg...

rigoz # 2020.11.10. 02:46

Gmail is ki dobja a címed, hogy ilyen nem létezik, htotyi, úgyhogy valami nálad van...

rigoz # 2020.11.09. 20:04

@htotyi: Nem tudok arról a címről írni vissza, amire írtál, így egy másik címről válaszolok, mert merült fel kérésem annak kapcsán, amit írtál. :)

rigoz # 2020.11.09. 19:52

@htotyi: Igen, köszi, megkaptam! :)

rigoz # 2020.11.09. 19:13

Is-is, Grave...

De úgy, hogy vh. el lett rendelve, de még nem kapott vh. lapot és iratot vh.-tól, mert a vh. Tőlem kért előleget... De még nem kapott...

Egyébként a meghagyást nem vette át alapeljárásban és a fikció beállta óta eltelt 3 hónap, mire előterjesztette...

Közjegyző helyettes e-mailje arra utal, hogy helyt fog adni és beterjeszti bíróságra...

Konkrétan az ellentmondás és a kifogás tényéről tájékoztatott és arról, hogy az eljárás ennek okán perré alakul.

Illetve jelezte, hogy megküldte hivatlaos úton is az ezzel kapcsolatos iratokat, bár még nem kaptam meg Őket.

Valószínű mai postával jött..

Grave7 # 2020.11.09. 18:50

Fmhtv. 32. § szerinti ellentmondást vagy Pp. 140. § szerinti kézbesítési kifogást nyújtott be az adós?

rigoz # 2020.11.06. 08:43

egyéb jogkövetkezményt alkalmaz (pl. rosszhiszemű perlekedésért pénzbírságot szab ki), illetve a per megszüntetése esetén az fmht a bíróság vagy a közjegyző újra hatályba lépteti (jav.)

rigoz # 2020.11.06. 08:42

Sziasztok!

Ha kötelezett a végrehajtható okirat kézbesítése után él a kézbesítési fikció beállta folytán jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen ellentmondással és egyben kézbesítési kifogással, de a kézbesítési kifogását el- vagy visszautasításra kerül jogerősen, ilyen esetre nézve ismert előttetek olyan jellegű, irányú joggyakorlat, hogy erre tekintettel az ellentmondást visszautasítják, illetve a pert hivatalból megszünteti kötelezett költségére a bíróság vagy egyéb jogcímen megszünteti a bíróság és hatályba lépteti újra a közjegyző vagy a bíróság az fmh-t?

Vagy ezt a békát be kell nyelnem?

Köszi a válaszokat előre is!

rigoz # 2020.11.03. 14:36

Grave, jogos, elnézést!

Grave7 # 2020.11.03. 14:27

@rigoz: Kérlek kevesebb írást és több értő olvasást gyakorolj.

balekvoltam első, 2020.11.03. 09:55-kor írt hozzászólása:
Tisztelt Szakértők! 3 MFt feletti összeget adtam kölcsön, melyről szerződés is készült. [...]

Nincs szó semmilyen munkaviszonyról, így a munkaáltató bizonyítási terhe, meg a költségkedvezmény fel sem merülhet itt.

Összekevered a megelőző kérdezővel, Floww-al.

rigoz # 2020.11.03. 13:42

Gerbera, mi van, megtaláltad az új felédet.. :D

15 nap az ellentmondás határideje, 15 az fmh. kibocsátásáé. Az már egy hónap. Majd további 30 napja van a közjegyzőnek felterjeszteni, ha ellentmondás van. Az 60 nap nálam. Ehhez hozzá jön a postázások időigénye, ami szintén kitesz oda-vissza 15 napot.

Ennyi idő alatt jó esetben a bíróság már közli a keresetet és tárgyalást tűz, ha hiánytalan. Azért az mégis némi előny... Persze, ha biztos a fél benne, hogy ellentmond a másik. :)

Ha egy tárgyalásos is lenne véletlen a per, ami több, mint csoda lenne, akkor is kb. fél év lenne, plusz az fmh kibocsátásának és a járulékos ügyviteli cselekményeknek az ideje, ami hozzáadódik... Mint fentebb kifejtettem, ha csak kimaxolja a közjegyző és a kötelezett a határidőit, akkor két, két és fél hónap is lehet belőle lazán...

Apropó: Az Ákr. 50. § (1) bek. c) pontja szerint a teljes eljárás ügyintézési határideje 60 nap. :)

Nem 90 (az az NMHH általános felügyeleti eljárására vonatkozik, ha arra akartál célozni, a másik topikból, de nem sikerült tökéletesen...).

Ha sommás eljárásnak van helye, akkor viszont 8 nap! :) Ilyet ugyebár sem az Fmhtv., sem a Pp. nem ismer...

Amúgy van polgári perrendtartásos ügyem is bőven, ne félts...

Most zárult le amúgy egy majdnem két évesre elnyúlt fmh. ügyem, mert a költségkedvezményi kérelmembe igazolási kérelem is keveredett, ami másodfokról hatályon kívül helyezéssel jött vissza, majd alaptalan hp.-t (helyettes vaksiskodott) kaptam több hónap semmittevés és helyettes- váltás után, s a 2019. áprilisban beadott kérelmem nyomán végül 2020. július 01-jén ment ki az fmh., az 09-05. lett jogerős, s még több, mint egy hónap volt, mire a papert megkaptam a jogerőre emelkedéséről. Jó másfél év volt... Most lett elrendelve 10.22. a vh.-ja... Kiosztva végre végrehajtóra...

@balekvoltam:

Akkor elnézést kérek. Bár a lényegen nem változtat.

Az fmh és a per közt a különbség, hogy az fmh egy nemperes eljárás, amiben nincs bizonyítás.

Előnye akkor mutatkozik, ha a másik fél nem vitatja az Ön állítást, mert akkor fix határidőben és aránylag gyorsan végrehajtható határozat lesz a kezében.

Viszont, ha a meghagyásnak ellentmond, vitatja, hogy tartozna, akkor az csak egy plusz körré válik, mert a közjegyző felhívja, hogy nyújtson be az illetékes bíróságra keresetet tartalmazó iratot, kvázi keresetlevelet, s onnantól az általános szabályok szerint tárgyalja a bíróság a pert, bizonyítást vesz fel, stb.

Szerencséje, hogy viszonylag egyszerű a jogkérdés, ezek szerint a szerződés is van, tehát a jogviszony létrejötte nem vitás, így a perben a munkáltatónak kellene igazolnia a bizonyítási teher munkaügyi perekben sajátos bizonyítási terhe alapján, hogy megfelelően elszámolt.

Illetve mégegy valami: ha szerencséje van, nem mond ellent a kötelezett, akkor - költségkedvezmény hiányában - olcsóbban meg is ússza, mert az fmh. eljárási díja alacsonyabb, mint a peré.

Viszont, ha az fmh.-ból per lesz, a különbözetet kiegészítő illetékként a keresetet tartalmazó iraton le kell rónia, bár ettől nem lesz drágább illetékvonzata az ügynek, mintha egyből perelt volna.

Igazából ez az, amit érdemes tudnia a két eljárási lehetőség közti különbségről. :)

gerbera317 # 2020.11.03. 13:20

Én ebből a szerződés hiányára következtettem
Én meg inkább a fedezet rettegett hiányára. Azért az nem ugyanaz.
így is, úgy is per lesz és akkor az fmh. csak húzza az időt.
Oh. A 90 napokhoz szokott közig-guru a xar 15 + néhány napot időhúzásnak nevezi. Na, ezt felírom valahová...

balekvoltam # 2020.11.03. 13:19

Van szerződés, benne volt az első posztomban. A kérdés arra vonatkozott, hogy mivel gyakorlatilag semmije nincs, nincs miből végrehajtani. Így van-e értelme bármelyik eljárás megindításának? Nem vagyok tisztában azzal sem, hogy mi a különbség a közjegyzői FHM eljárás és a bírósági peres út között.

rigoz # 2020.11.03. 13:06

"Viszont közben kiderült az adósról, hogy a vállalkozása tönkrement. Ingatlan nincs a nevén, hivatalos keresete nincs. Van-e értelme behajtási eljárást indítani ellene, vagy csak elvesztek még több százezret a költségekkel?”"

Én ebből a szerződés hiányára következtettem...

Ha van szerződés, semmi. Viszont, ha ellentmond a kedves, akkor így is, úgy is per lesz és akkor az fmh. csak húzza az időt. :)