fizetési meghagyás


gerbera317 # 2020.11.03. 12:27

Nem értem rigozt, mit lát itt bizonytalannak.
hanem mikor lejár a szerződés szerinti dátum
Na, így már jobban hangzik. Ha lejár a teljesítési határidő, gyorsan egy fmh, és ha nincs ellentmondás, mehet a végrehajtás is.

balekvoltam # 2020.11.03. 12:10

Miért bizonytalanul bizonyítható a követelés? Szerződés készült.

rigoz # 2020.11.03. 12:06

Egyértelműen az fmh.-t érdemes megpróbálni, egy ilyen bizonytalanul bizonyítható, de mégis jogos követelésre. :)

balekvoltam # 2020.11.03. 11:55

Nem most adnám be a követelést, hanem mikor lejár a szerződés szerinti dátum. Csak előrelátóan érdeklődöm, hogy mi lehet a jobb megoldás.

gerbera317 # 2020.11.03. 11:20

Jó, az megint más, ha az adós bexxopja a fmh-t. KBS-nek köszönöm a kiegészítést.

rigoz # 2020.11.03. 10:53

Vissza egészen pontosan egyébként, nem? Közjegyző ezt meg nem vizsgálja, ellentmondás hiányában. :) Hiszen mi alapján tenné... Feltéve, ha nincs annyira "bagatell", hogy megadja a tényleges teljesítési határidőt a kérelmen...

Gondolom amúgy sem holnap perelne a közjegyző rögtön..

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.03. 10:47

"... alapozott keresetet..." Elnézést.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.03. 10:46

Idő előtti követelésre alapozott követelést a bíróság el kell, hogy utasítson. (Nyilván gerbera is erre célzott.)

rigoz # 2020.11.03. 10:38

Nem kötelező beadni a keresetet tartalmazó iratot. :) Gerbera... Különben a bírósághoz irányítottam volna...

Ha egyszer per is indíthatna elmaradt munkabér miatt.

gerbera317 # 2020.11.03. 10:33

Ha perre kerül sor, azt a kérdező csak elveszítheti.

rigoz # 2020.11.03. 08:57

Hát, necces. De a közjegyző megérhet egy próbát... De az illeték nem lesz 2Ft...

rigoz # 2020.11.03. 08:57

Hát, necces. De a közjegyző megérhet egy próbát... De az illeték nem lesz 2Ft...

balekvoltam # 2020.11.03. 08:55

Tisztelt Szakértők! 3 MFt feletti összeget adtam kölcsön, melyről szerződés is készült. Jövőre lenne esedékes az összeg visszaadása. Viszont közben kiderült az adósról, hogy a vállalkozása tönkrement. Ingatlan nincs a nevén, hivatalos keresete nincs. Van-e értelme behajtási eljárást indítani ellene, vagy csak elvesztek még több százezret a költségekkel? Ha van értelme, akkor közjegyző vagy bíróság a helyes út?

rigoz # 2020.11.03. 06:57

Jogos-jogos, bár Én ott kaptam meg. :) rPp.-s ügy volt még...

Bár ott kérdezték, hogy nem akarok ügyvédet kirendeltetni, hogy szakszerűbben kifejezzem magam (néztem, mint lufinyúl, hiszen egyértelműen ismertette a bíró a kereset alapján, hogy mit akarok, egy 200 ezres sérelemdíjon arra alapítva, hogy a munkáltatói jogkör t gyakorló azzal "becsmérelt", hogy nem hiszi el, hogy beteg vagyok és szankcióval fenyegetőzött igazolatlan távollét címén, majd amikor igazolással hitelesítettem az állításom, megnémult nem nagyon van mit részletezni...)... :D

Végül lett ebből egy 2 éves sztori, az utolsó tárgyalásra (elsőfokon) pártfogó ügyvédem is... :) A végét szerintem sejted, de nem is ez a lényeg...

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.03. 06:47

(Ha csak az első tárgyaláson határozna a bíróság a munkavállaló költségmentességétől, az első tárgyaláson nem tudná igénybe venni a pártfogó ügyvédi segítséget, ami pedig megilleti.)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.03. 06:46

Elég nyilatkozni, és aztán az alperes munkáltatót hívja fel a bíróság annak igazolására, mennyi volt a felperes távolléti díja.

rigoz # 2020.11.03. 04:34

Na azt látod annyira nem tudom, hogy a törvényszékek munkaügyi kollégiuma most milyen gyakorlatot folytat, nekem egy munkaügyi perem volt, akkor még KMB-k voltak, akkor vissza kaptam a keresetet úgy ahogy van hp.-ra, aztán iratok alapján kaptam meg a munkavállalói költségkedvezményt első tárgyaláson. :)

De elvileg ott is igazolni kell(ene), hogy a jogszabályban meghatározott jövedelmi határ a perindítást megelőző évben nem került átlépésre. Mondjuk egy nem vezető állású beosztottnál ez több, mint valószínű... :D :(

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.02. 21:35

A törvényszék munkaügyi perekben semmifel mellékletet nem kér a felperestől a munkavállalói költségkedvezményhez (ami mentesség).

rigoz # 2020.11.02. 16:13

@KBS: Tőlem itt és ott is kértek minden nyavaját... A bírók érzékenysége válogatta, hogy mennyire részletesen... :)

A bíróság is vissza adja hiánypótlásra, ha mellékleteket nem csatolod, hiába van a keresetlevél-nyomtatványon a szándék jelölve. Az elmúlt 3 hétben is volt ilyen végzésem, azt hiszem kettő is ,bíróságról... Ráadásul a felhívás ebben is teljesen alaptalan volt... (FT Közigazgatási Kollégiuma)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.02. 13:10

OFF
Nem, nem ugyanúgy. A keresetlevélen simán bejelölöd, hogy költségmentességre vagy jogosult, és azzal kész, több dolgod nincs vele. A fizetési meghagyásos eljárásban viszont kifejezetten igényelned kell a költségmentességet, mellékleteket kell csatolnod etc.
ON

rigoz # 2020.11.02. 07:15

@KBS: Ugyanúgy egy nyomtatványt kitöltve, lényegében ugyanazon mellékletekkel együtt be kell nyújtani. Annyi, hogy csak papír alapon lehet...

De szerintem, semmivel sem bonyulultabb, max. a bírák a csatolandó iratokat illetően engedékenyebbek. :)

A személyes díjfeljegyzési jog ugyanis minden lényegi költség alól mentesíti a jogosultat. :)

drbjozsef # 2020.11.02. 06:48

Bocsánat, igaz, tévedtem. A "kizárt eset" passzus végét nem olvastam el elég figyelmesen. Munkabér követelés nincs benne, csak munkaviszonnyal összefüggő egyéb dolgok.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.02. 06:34

Persze. A specialitás pont az ellenkezője: hogy munkabérkövetelésre akkor is be lehet adni közvetlenül keresetet, ha az összeg nem éri el a hárommilliót. (Aminek a gyakorlati értelme alighanem a költségmentességben van, ami a fizetési meghagyásos eljárásban körülményesebben érvényesíthető.)

rigoz # 2020.11.02. 05:25

Én is úgy tudom és gondolnám, illetve értelmezem, hogy munkabér iránti igény érvényesíthető fizetési meghagyás útján is.

Floww # 2020.11.01. 20:39

Értem, köszönöm szépen!