Nem értem rigozt, mit lát itt bizonytalannak.
„hanem mikor lejár a szerződés szerinti dátum”
Na, így már jobban hangzik. Ha lejár a teljesítési határidő, gyorsan egy fmh, és ha nincs ellentmondás, mehet a végrehajtás is.
fizetési meghagyás
Miért bizonytalanul bizonyítható a követelés? Szerződés készült.
Egyértelműen az fmh.-t érdemes megpróbálni, egy ilyen bizonytalanul bizonyítható, de mégis jogos követelésre. :)
Nem most adnám be a követelést, hanem mikor lejár a szerződés szerinti dátum. Csak előrelátóan érdeklődöm, hogy mi lehet a jobb megoldás.
Jó, az megint más, ha az adós bexxopja a fmh-t. KBS-nek köszönöm a kiegészítést.
Vissza egészen pontosan egyébként, nem? Közjegyző ezt meg nem vizsgálja, ellentmondás hiányában. :) Hiszen mi alapján tenné... Feltéve, ha nincs annyira "bagatell", hogy megadja a tényleges teljesítési határidőt a kérelmen...
Gondolom amúgy sem holnap perelne a közjegyző rögtön..
"... alapozott keresetet..." Elnézést.
Idő előtti követelésre alapozott követelést a bíróság el kell, hogy utasítson. (Nyilván gerbera is erre célzott.)
Nem kötelező beadni a keresetet tartalmazó iratot. :) Gerbera... Különben a bírósághoz irányítottam volna...
Ha egyszer per is indíthatna elmaradt munkabér miatt.
Ha perre kerül sor, azt a kérdező csak elveszítheti.
Hát, necces. De a közjegyző megérhet egy próbát... De az illeték nem lesz 2Ft...
Hát, necces. De a közjegyző megérhet egy próbát... De az illeték nem lesz 2Ft...
Tisztelt Szakértők! 3 MFt feletti összeget adtam kölcsön, melyről szerződés is készült. Jövőre lenne esedékes az összeg visszaadása. Viszont közben kiderült az adósról, hogy a vállalkozása tönkrement. Ingatlan nincs a nevén, hivatalos keresete nincs. Van-e értelme behajtási eljárást indítani ellene, vagy csak elvesztek még több százezret a költségekkel? Ha van értelme, akkor közjegyző vagy bíróság a helyes út?
Jogos-jogos, bár Én ott kaptam meg. :) rPp.-s ügy volt még...
Bár ott kérdezték, hogy nem akarok ügyvédet kirendeltetni, hogy szakszerűbben kifejezzem magam (néztem, mint lufinyúl, hiszen egyértelműen ismertette a bíró a kereset alapján, hogy mit akarok, egy 200 ezres sérelemdíjon arra alapítva, hogy a munkáltatói jogkör t gyakorló azzal "becsmérelt", hogy nem hiszi el, hogy beteg vagyok és szankcióval fenyegetőzött igazolatlan távollét címén, majd amikor igazolással hitelesítettem az állításom, megnémult nem nagyon van mit részletezni...)... :D
Végül lett ebből egy 2 éves sztori, az utolsó tárgyalásra (elsőfokon) pártfogó ügyvédem is... :) A végét szerintem sejted, de nem is ez a lényeg...
(Ha csak az első tárgyaláson határozna a bíróság a munkavállaló költségmentességétől, az első tárgyaláson nem tudná igénybe venni a pártfogó ügyvédi segítséget, ami pedig megilleti.)
Elég nyilatkozni, és aztán az alperes munkáltatót hívja fel a bíróság annak igazolására, mennyi volt a felperes távolléti díja.
Na azt látod annyira nem tudom, hogy a törvényszékek munkaügyi kollégiuma most milyen gyakorlatot folytat, nekem egy munkaügyi perem volt, akkor még KMB-k voltak, akkor vissza kaptam a keresetet úgy ahogy van hp.-ra, aztán iratok alapján kaptam meg a munkavállalói költségkedvezményt első tárgyaláson. :)
De elvileg ott is igazolni kell(ene), hogy a jogszabályban meghatározott jövedelmi határ a perindítást megelőző évben nem került átlépésre. Mondjuk egy nem vezető állású beosztottnál ez több, mint valószínű... :D :(
A törvényszék munkaügyi perekben semmifel mellékletet nem kér a felperestől a munkavállalói költségkedvezményhez (ami mentesség).
@KBS: Tőlem itt és ott is kértek minden nyavaját... A bírók érzékenysége válogatta, hogy mennyire részletesen... :)
A bíróság is vissza adja hiánypótlásra, ha mellékleteket nem csatolod, hiába van a keresetlevél-nyomtatványon a szándék jelölve. Az elmúlt 3 hétben is volt ilyen végzésem, azt hiszem kettő is ,bíróságról... Ráadásul a felhívás ebben is teljesen alaptalan volt... (FT Közigazgatási Kollégiuma)
OFF
Nem, nem ugyanúgy. A keresetlevélen simán bejelölöd, hogy költségmentességre vagy jogosult, és azzal kész, több dolgod nincs vele. A fizetési meghagyásos eljárásban viszont kifejezetten igényelned kell a költségmentességet, mellékleteket kell csatolnod etc.
ON
@KBS: Ugyanúgy egy nyomtatványt kitöltve, lényegében ugyanazon mellékletekkel együtt be kell nyújtani. Annyi, hogy csak papír alapon lehet...
De szerintem, semmivel sem bonyulultabb, max. a bírák a csatolandó iratokat illetően engedékenyebbek. :)
A személyes díjfeljegyzési jog ugyanis minden lényegi költség alól mentesíti a jogosultat. :)
Bocsánat, igaz, tévedtem. A "kizárt eset" passzus végét nem olvastam el elég figyelmesen. Munkabér követelés nincs benne, csak munkaviszonnyal összefüggő egyéb dolgok.
Persze. A specialitás pont az ellenkezője: hogy munkabérkövetelésre akkor is be lehet adni közvetlenül keresetet, ha az összeg nem éri el a hárommilliót. (Aminek a gyakorlati értelme alighanem a költségmentességben van, ami a fizetési meghagyásos eljárásban körülményesebben érvényesíthető.)
Én is úgy tudom és gondolnám, illetve értelmezem, hogy munkabér iránti igény érvényesíthető fizetési meghagyás útján is.
Értem, köszönöm szépen!