„A végrehajtót nem terveztem megkeresni, miből következtettél erre?”
Csak nem volt egyértelmű, ki ellen tervezed az akciót, ezért gondoltam, hogy a sikertelen iránytól már jó előre óva intelek. A másik út igen, az járható.
A kézbesítési vélelmet 2017. január 1. óta - nagyon helyesen! - kézbesítési fikciónak hívják, és nem megdönteni lehet, hanem kifogásolni. Furcsa, hogy egy közjgyző még mindig a régi terminus technicus-t használja a végzésében.
Nagyon szívesen.
végrehajtás felfüggesztése
- 1
- 2
Azt sajnos nem tudom, hogy a kézbesítési kifogás és a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem között mi a különbség, a közjegyzői végzésben ez utóbbi megnevezés szerepel, ezért használtam ezt - elképzelhető, hogy helytelenül.
A bírósági döntéssel kapcsolatos tájékoztatást köszönöm, így már számomra is érthető az eljárásuk.
A végrehajtót nem terveztem megkeresni, miből következtettél erre?
A kissé kioktató hangnemet nem igazán értem, ezzel együtt köszönöm szépen a tájékoztatásodat, a leírtaknak megfelelően fogok eljárni.
Ha csak kézbesítési kifogást (megismétlem: kézbesíési kifogást) terjesztettél elő, akkor az ügy nem kerülhetett volna a bíróság elé, hanem megállt volna ott, hogy a közjegyző az fmh jogerősítő záradékát törölte, majd pedig a vh-lapot visszavonta. Mit csináltál tehát még?
Akármi is történt, a bíróság ugyan miért rendelkezett volna a megfizetett összegek sorsáról? Az érdemi döntés lett volna, aminek a perfelvételi szakban nincs helye.
A pénzedet csak úgy kaphatod vissza, hogy fizetési meghagyást kérsz a megszűnt végrehajtás vh-kérője ellen, a jogcím: kártérítés. A végrehajtót pedig békén hagyod.
Tisztelt Szakértők!
A lent ismertetett ügy fejleményeivel kapcsolatban kérem ismételten a segítségeteket.
Javaslatotok alapján a közjegyzőt a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemmel kerestem meg, a közjegyző a kérelmemnek helyt adott és a végrehajtási lapot visszavonta, majd az ügyet áttette a korábbi lakcímem szerint illetékes járásbírósághoz.
A járásbíróság a bírósági eljárást megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes (a követelést kérő) az illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve keresetet sem terjesztett elő a bíróságon.
A bíróság az ügyet ezzel lezártnak tekinti, azonban nem rendelkezett a annak az összegnek a visszafizetéséről, amit a végrehajtó levont a számlámról.
Ezt követően mi a további teendőm annak érdekében, hogy visszakapjam a pénzemet? Fizetési meghagyás iránti kérelmet kell benyújtanom a közjegyzőhöz? Ez a kérelem - amennyiben az ellenérdekű fél kifogással él- ismét peres eljárássá alakulhat? Ha ez így van, akkor nem értem, hogy az összeg visszafizetéséről miért nem rendelkezett az előző eljárásban a bíróság...
Köszönöm szépen a segítségeteket!
Tisztelt Szakértők!
A lent ismertetett ügy fejleményeivel kapcsolatban kérem ismételten a segítségeteket.
Javaslatotok alapján a közjegyzőt a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemmel kerestem meg, a közjegyző a kérelmemnek helyt adott és a végrehajtási lapot visszavonta, majd az ügyet áttette a korábbi lakcímem szerint illetékes járásbírósághoz.
A járásbíróság a bírósági eljárást megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes (a követelést kérő) az illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve keresetet sem terjesztett elő a bíróságon.
A bíróság az ügyet ezzel lezártnak tekinti, azonban nem rendelkezett a annak az összegnek a visszafizetéséről, amit a végrehajtó levont a számlámról.
Ezt követően mi a további teendőm annak érdekében, hogy visszakapjam a pénzemet? Fizetési meghagyás iránti kérelmet kell benyújtanom a közjegyzőhöz? Ez a kérelem - amennyiben az ellenérdekű fél kifogással él- ismét peres eljárássá alakulhat? Ha ez így van, akkor nem értem, hogy az összeg visszafizetéséről miért nem rendelkezett az előző eljárásban a bíróság...
Köszönöm szépen a segítségeteket!
A javaslat nem változott: kézbesítési kifogás + vh-lap visszavonása iránti kérelem, + kérni, hogy a visszavonó végzésében rendelkezzen a végrehajtási költségekről is a végrehajtást kérő terhére, egyúttal végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem
Ha a közjegyző helyt ad a kézbesítési kifogásnak, és törli a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát, és visszavonja a végrehajtási lapot, akkor a fizetési meghagyást újra kézbesíttetni fogja, most már a létező címedre. Ekkor ellentmondással élhetsz ellene. Ha perré alakul az fmh-eljárás, akkor abban a perben az esetleg itt felmerült károd és költséged megtérítését is (pl. ha a végrehajtó nem adja vissza az inkasszált összeget).
A per nyerhetőnek tűnik. Ha ezt az ellenfél is tudja, akkokr nem fogja perré alakíttatni az fmh-eljárást. Ebben az esetben az esetleges károdat és költségedet fizetési meghagyással érvényesíttetheted ellene.
Gerbera317, Grave7: köszönöm!
Ma átvettem a végrehajtói felhívást, a 7. pontja ki van pipálva, a fizetési meghagyás jögerőre emelkedésének napja 2018. 01.24.
Annyi az új információ még, hogy a végrehajtó ma délelőtt leemelte a felhívásban szereplő összeget a számlámról.
Mit javasoltok, mit tegyek?
@Andrea0826: A végrehajtói levél (felhívás + végrehajtási lap) átvételétől számított 15 napod van arra, hogy időben lépj. Lényeges, hogy ha nem veszed át a levelet, az akkor is átvettnek/kézbesítettnek fog minűsülni jogszabály alapján (megadott idő elteltével), hiába nem ismered meg a pontos tartalmát.
Ha egy nappal is kicsúszol a 15 napos határidőből, meg kell fizetned a kamattal és költséggel növelt összeget.
Kézbesítési kifogást kell benyújtani a fizetési meghagyás kézbesítése ellen a közjegyzőnél, a végrehajtási lap kézhez vételétől számított 15 napon belül. Bővebbet akkor tudunk mondani, ha átveszed a végrehajtási lapot, és a 7. pontra vonatkozó kérdésre is tudsz válaszolni.
A leírtak alapján a per (ha egyáltalán lesz belőle) megnyerhetőnek tűnik.
Grave=: köszönöm a gyors választ!
A 13 milliós e-mail megvan.
Az eljárást a közjegyző indítványozta, miután - szóban történő tájékoztatása alapján - több megkeresésree "nem kereste" megjegyzéssel érkezett vissza. Ez azért történhetett, mert a lakcímkártyámon szereplő állandó lakcímem a szüleim korábbi lakása volt, és a közjegyző csak ezen a címen keresett. Ekkor albérletben éltem, oda sajnos nem volt lehetőségem bejelentkezni. Időközben vásároltam egy lakást, a végrehajtó levele már ide érkezett, így szereztem róla tudomást. Egyébként van a vevő által is ismert telefonszámom, e-mail címem, ügyfélkapum, ezek egyikén sem keresett senki ebben az ügyben.
A végrehajtó levelében leírtakat még nem ismerem, egy postai értesítést kaptam, telefonon beszéltem a végreható úrral, a levelét még nem tudtam átvenni (gyermeket várok, és volt ma egy rosszullétem).
@Andrea0826: Az e-mail megvan, amiben a vevő a 13 milliót írja?
A végrehajtási lapot közjegyző állította ki? Nézd meg a 7. pontját, a végrehajtandó fizetési meghagyás adatait, ott van egy pipa a "kézbesítési vélelem/fikció" szöveg előtt? Milyen dátum van itt?
A 2-6. pontban, ahol a Te neved és adataid szerepelnek, ott a mostani címed szerepel vagy még a régi, eladott lakásé, ahonnan ugye időben kijelentkeztél? (De legalább a 7. pontban lévő dátum előtt legalább egy hónappal?)
Ezekre gyorsan válaszolj és akkor tudjuk írni, hogyan tudsz továbblépni. Lehet, hogy van esélyed megállapítani a végrehajtást.
Tisztlet Fórumtársak!
Az alábbi ügyben kérem a véleményeteket.
2017-ben ingatlaniroda közreműködésével árultam a lakásomat. A lakás megvásárlására írásos vételi ajánlatot tett egy vevő, 13 500 000 forint értékben, és az ajánlattal együtt 200 000 forint biztosítékot helyezett letétbe az ingatlaniroda munkatársánál.
A vételi ajánlatot elfogadtam, a vevő ezt követően megküldte az adásvételi szerződés tervezetét, amit írásban véleményeztem. A véleményezésre válaszul a vevő megtette észrevételeit, és írásban (e-mailben) közölte, hogy az ingatlaniroda képviselőjétől nem valós információkat kapott a lakásról, ezért csak 13 000 000 forint vételárat hajlandó fizetni.
Az ingatlanossal egyeztetve ezt a vételárat nem fogadtam el (erről írásás nyilatkozat nem készült), és ugyan a biztosíték összege - az ingatlanos cég jogi képviselőjének tájékoztatása alapján - engem illetett volna, erről lemondtam, és az ingatlanközvetítő cég a biztosíték összegét visszaadta a vevőnek.
Az ügyet lezártnak gondoltam, a vevőtől további megkeresés részemre nem érkezett.
Kb. egy hónap múlva sikerült a lakásomat eladnom az eredetileg tervezett 13 500 000 forintért.
Két év telt el, miután a tegnapi napon egy végrehajtói fizetési felszólításról szóló posta értesítést kaptam. A végrehajtó úr tájékoztatott arról, hogy a vevő indított ellenem eljárást. A vevőt felhívtam, aki közölte, hogy - mivel a vételi ajánlatot elfogadtam- a 200 000 forint foglalóvá vált, így számára 2x 200 000 forint jár vissza.
A kérdésem, hogy mit gondoltok a leírtakról, jogos-e a vevő követelés, tudom-e valahogy orvosolni a kialakult helyzetet, fel tudom-e függesztetni a végrehajtási eljárást, vagy már csaka a bírósági út marad számáomra.
Köszönöm a segítséget!
Köszi gerbera!
2 adós = 2 ügy -> Ha mind a kettő kifogásol, az 2 ügyben 2 illeték vagyis 2 * 15 ezer Ft.
""Nem ügyenként 15 ropi?"" De, igen. Csak elszámoltad magad. :-)
Megjegyzem, ha egy adós olyan kifogást nyújt be, hogy egyetlen beadványban támadja a végrehajtó Vht. 36. § szerinti felhívását, 58. § szerinti letiltását, 82/A. § szerinti letiltását, a bíróság hiánypótlásra hívja fel, hogy ez 3 vh-kifogás, tehát további 2 illetéket szíveskedjék megfizetni, ennek hiányában nyilatkozni, hogy a háromból melyiket kívánja fenntartani.
A "+1" nagyjából azt jelenti, hogy "nekem is ugyanez a véleményem".
Köszönöm a segítségeteket, tolmácsolom a megfelelő helyre.
Szerencséjükre még (!) szó sincs árverésről, de érzésem szerint lesz.
Kovács_Béla_Sándor
+1? Na ezt nem értem.
OFF:
Mi az álláspontotok azzal kapcsolatban, hogy ha az ÖBV csak egy bizonyos eljárása van megkifogásolva két adós részéről (az ügyben mindketten érintettek) s a T. Járásbíróság 2X15.000 Ft illeték megfizetésére kötelezi az adósokat? Ez rendben lehet? Nem "ügyenként 15 ropi"?
+1
Az első része helyes annak amit dr.Varga írt, a második rész viszont téves és félrevezető is.
A Vht. 161. § egy speciális esetet szabályoz, amikor az ingatlan egyik tulajdonostársa nem adós. Ennek a szabályozásából nem következik az (levezetni sem lehet), hogy ha mindegyik tulajdonostárs adós, akkor külön nem lehet árverezni a tulajdoni hányadokat.
Ha a végrehajtást kérő ragaszkodik hozzá, akkor a végrehajtónak ki kell tűznie az árverést arra a tulajdoni hányadra, amit nem érint a felfüggesztés.
Kedves alsovonal,
A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges, ezért a felfüggesztő végzés tartalmából lehet megállapítani, hogy mire terjed ki. Ha valamennyi vgrehajtási cselekményre terjed is ki a felfüggesztés, az mindig adott végrehajtási ügyre vonatkozik. Ha ön is adós, az egy másik végrehajtási ügy, amelyre a felfüggesztés nem terjed ki. Ugyanakkor, mivel közösen tulajdonosai az ingatlannak, és az egész ingatlan foglalás alatt van feltehetőleg, a végrehajtó nem árverezheti el csak az ön tulajdoni hányadát, tehát az ingatlan tekintetében állnia kell a végrehajtásnak mindaddig, amíg a másik adós végrehajtási ügye nem folytatódik. Ha adós, és nem csak zálogkötelezett, akkor más vagyontárgyakra az önnel szembeni vh folytatódhat.(Vht. "161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni." - ebből következik, ill. ebből vezetik le, hogy ha a teljes tulajdoni hányad van lefoglalva, az ingatlant nem lehet hányadonként értékesíteni.)
Sziasztok!
Most nem a saját ügyemben kérdezek.
Tfh. van egy ingatlan, két tulajdonossal/adóssal. Egyik tulajdonos bead egy vh. felfüggesztési kérelmet az illetékes járásbíróságon.
Tfh. helyt adnak kérelmének első -vagy hètezer forintért másodfokon.
"Megáll" az egész vègrehajtás vagy a kérelmet nem beadó adós ellen akár indulhat a közös tulajdonú ingatlanra akár árverés is?
Köszi a választ!
Nem fejtem ki @gerbera317, mert nem tudom. Azaz már tudom, mert leírtad.
Kezdem kapisgálni, köszi!
Végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő nem köteles az adóssal szóbaállni. Miért is kellene, kifejtenéd?
Az ajánlatod felét oda kell tenni az asztalra azzal, ha ez így jó, akkor a másik fele egész' véletlenül ott van a másik zsebedben. Mit nem értesz ennek a logikájában? Hát úgy akarsz alkudozni, hogy még csak sem kíséreled magadat alkupozícióba hozni? Hát hogyan?
Az egyösszegű kifizetési ajánlatomban a tartozás 75%-át szerettem volna kifizetni. Szerintem ez nem túl pofátlan kérés, persze ahogy írtad fogalmam sincs ezeknek a menetéről! :)
Tán' észszerűbb lett volna az ingatlanárverés megsemmisítésében aktívan részt vevő ügyvéddel megíratnom a kérelmet+ajánlatot. Erre már nem futotta...
Egyébiránt megtehetik azt, hogy egyáltalán nem válaszolnak egy ajánlott, tértis levélre?
Azért nem méltatnak válaszra, mert az egyösszegű ajánlatod mellé nem tetted oda annak felét, de legalább harmadát. Semmit nem tudsz arról, hogyan kell ezekkel tárgyalni...
@gerbera317
Annak örülök is.
Értem. Viszont ...
Amíg nem tudtam mi lesz a kifogás vége addig úgy gondoltam nem egyezkedek, kérelmezek.
Miután megtörtént az árverés megsemmisítése azonnal kérelmet írtam átstrukturálásra az egyik vh-kérőnek, a másiknak pedig ajánlatot a hitel lezárására, mert családi segítséggel lehetőségem lenne egyösszegű fizetésre. 3 (lassan 4) hónap alatt 0 reakció ...
Utólag visszaolvasva valóban időhúzósra hajaz kicsit, de nincs így.
Amiket felhozol, ezek egyike sem ok a felfüggesztésre. Annak örülj inkább, hogy megsemmisítették az árverést.
„az a célom, hogy újra fizessek”
Ezt eddig is megtehetted volna.
Azért általánosít veled mindenki, mert tipikus az eseted, és minden attitűdöd is: minden a fizetni nem akarásra meg az időhúzásra hajaz.
- 1
- 2