Elévülhetett - e a tartozásom?


gerbera317 # 2020.07.06. 09:59

levelet kapott a MOKK-tól amiben a végrehajtás elrendelése volt.
Hát nem. Amit a MOKK-tól kapott, az fizetési meghagyás volt. Amit pedig a végrehajtás elrendeléséről kapott, azt már a végrehajtótól kapta.
Eszerint a fizetési meghagyást hagyta a párod jogerőre emelkedni. Ilyenkor az elévülést már csak a jogerőre emelkedést követő időszakban lehet keresni, az pedig nyilvánvalóan nem következhetett be 2017. óta.

Noe0022 # 2020.07.05. 15:41

Üdv!
A segítségeteket kèrem. A fèrjem fizetését letiltás terheli. Az előző felesége egy igazi alkesz volt aki tartozásokat halmozott fel. Ezeknek most isszuk a levét. A párom nevén volt egy Cetelemes hitelkártya. A volt asszonyka stikába megfejte és mint elköltözése után kiderült majdnem 400000 ftot húzott le róla.2003-ban indult a kártyaszerződés és 2010-ben járt le. 2017-ben a párom levelet kapott a MOKK-tól amiben a végrehajtás elrendelése volt. Pár hónap mulva kapott a bíróságtól is levelet,hogy a Cetelemes tartozást a cég megszünése miatt egy jogutód követeli. Ez mostanában jutott el odáig,hogy a párom fizetését vonják. Erre az esetre is vonatkozik az elévülési idő?

tothitel # 2020.06.30. 07:51

Legalább egyikőtök képes a véleményét emberi hangnemben közölni feltéve, hogy a cinizmust nem vesszük a bújtatott provokáció körébe. Ez is valami.

Grave7 # 2020.06.30. 07:18

Az a meglepő, hogy egyes kérdezők fel tudnak kutatni AB végzéseket, de arra már nem képesek, hogy a ráguglizzanak: "külföldi végrehajtás tanúsítvány."

Az is meglepő, hogy egyes kérdezők több bekezdésnyi szöveget értelmesen, magyar nyelven meg tudnak fogalmazni, de arra már nem képesek, hogy a választ értelmezzék.

tothitel # 2020.06.29. 19:16

Ha meglep, hogy több releváns tudással rendelkezel, mint az itt kérdezők egy része és ezen felbuzdulva minősítesz, az érdekes kérdéseket vet fel. Mindenesetre, köszönöm a segítséget.

gerbera317 # 2020.06.29. 19:12

Baxikám, Ábelke a "demiért"-jeivel einsteini magasságokat döntöget az okosságaidhoz képest.

tothitel # 2020.06.29. 19:08

Amúgy, minden rendben van?

gerbera317 # 2020.06.29. 19:07

De mit foglalkozol te olyan jogesettel, ami még csak köszönőviszonyban sincs a te nyomoroddal? A te eredeti kérdésed nem az, hogy „amolyan fizetési emlékeztető, amit tegyük fel, hogy évente kiküldött a legutolsó lakcímemre, hogy fizessek, az elegendő-e az elévülés megszakításához”?
És nemdenem kaptad meg rá a kielégítő választ, hogy de, igenis elegendő?

gerbera317 # 2020.06.29. 19:04

a végrehajtó kérte volna
A VÉGREHAJTÓ ILYET NEM KÉRHET!!!
Megismétlem: N E M K É R H E T ! ! !

tothitel # 2020.06.29. 18:59

Grave7: Igen, köszönöm, így már teljesen az és köszönöm a segítséget! Más szóval, ha a végrehajtó kérte volna és nem a bank, akkor az megszakította volna az elévülést?

gerbera317 # 2020.06.29. 18:47

Az sem kizárt, hogy a kérdező a felperest a végrehajtást kérővel, az alperest pedig az adóssal, rosszabb esetben pedig a végrehajtóval azonosítja; holott köztudott (?), hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben a felperes az adós, az alperes pedig a végrehajtást kérő. És az AB-nál a pervesztes alperes vh-kérő lett az indítványozó.

gerbera317 # 2020.06.29. 18:38

Lehetséges, hogy az a bank is kérhette volna az adott külföldi végrehajtást megkönnyítő okirat kiállítását
Nem "lehetséges", hanem csakis ő kérhette, és valóban ő kérte.
Végrehajtási cselekmény nemcsak a végrehajtó intézkedése, hanem a - idézem - „végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekményei”, tehát a végrehajtást kérő erre irányuló cselekményei is. Ilyen lehet például egy kérelem a végrehajtóhoz, hogy az szíveskedjen a gépjármű-nyilvántartást újból megkérdezni, mert az adós néhány hete egy vadiúj autóval jár.
A tárgybeli történet ott bukott meg, hogy a végrehajtást kérő egy olyan cselekményre hivatkozik, amit ha maga a az atyaúristen kezdeményez, akkor sem minősül végrehajtási cselekménynek.
De amin te vitatkozol, hogy "akkor az sem az", hát baxikám, az éppen az. Hagyjuk, nagyon tömény ez teneked...
Na, előkerült Grave is. Üdv nálunk!

Grave7 # 2020.06.29. 18:36

Az AB végzés [2] bekezdés közepe táján:
Az indítványozó 2008. december 2-án annak érdekében előterjesztett kérelmére, hogy az ítélet végrehajtását Angliában kérje, az elsőfokú bíróság 2009. január 15-én tanúsítványt állított ki.

az indítványozó = a végrehajtást kérő

NEM A VÉGREHAJTÓ KÉRTE A TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁT

Így már érthető, tothitel?

tothitel # 2020.06.29. 18:16

Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a végrehajtó tett bármit is, amire kizárólag a végrehajtást kérő jogosult? Ugye nem?

Lehetséges, hogy az a bank is kérhette volna az adott külföldi végrehajtást megkönnyítő okirat kiállítását viszont, ha erre hivatkozva nem minősül végrehajtási cselekménynek, akkor ugyan ez a helyzet a levél küldésével. A bank is küldhet levelet az adósnak, hogy fizessen, tehát az sem végrehajtási cselekmény, amikor a végrehajtó teszi?

A lakcím lekérése már más tészta, nyílván az a magánszférában tevékenykedő pénzügyi intézmény számára nem elérhető.

Viszont, a bíróság indoklása nem azt mondja, hogy a végrehajtó semmilyen speciális jogával nem élt, ezért évült el a végrehajtási jog, hanem azt, hogy ezen konkrét cselekmény a bíróság értelmezésében nem minősül végrehajtási cselekménynek.

Akkor a levelezés vagy a lakcímlekérdezés, hogy lehet az?

gerbera317 # 2020.06.29. 18:00

18:37-kor leírtam. Nem fogom megismételni.

tothitel # 2020.06.29. 17:48

Mivel nincsen jogi szakmabéli releváns tapasztalatom, ezért itt kérdezem azokat, akik nálam lényeges több tapasztalattal rendelkeznek a témában. Miközben te folyamatosan engem minősítesz és címkézel, én tisztelettel kérdezlek arról, hogy mit gondolok rosszul. Semmire nem mennék azzal, hogy valakivel veszekedjek. Megérteni szeretném, ezért kérdezlek.

gerbera317 # 2020.06.29. 17:42

Az a baj, hogy amit kérdezel, már az sem igaz. De tudod mit: nem is ez az igazi baj. Hanem az, hogy figyelmeztetésre sem veszed észre, hogy nem igaz, amit kérdezel. De nem is. Az a legnagyobb baj, hogy most majd nekiállsz vitatkozni meg hőzöngeni, hogy ugyan miért nem igaz, amit kérdeztel.

tothitel # 2020.06.29. 17:41

VHT 57/4: A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Ezek szerint azon tartozást elismerő dokumentum kiállítása, ami a külföldi végrehajtást tette volna egyszerűbbe vagy hatékonyabbá, nem volt végrehajtási cselekmény és ezért nem szakította meg az elévülést.

Kérdezem én, hogy akkor egy levél küldés vagy lakcím lekérdezés, hogy lehetne az? Mellékesen teszem hozzá, hogy kötve hiszem, hogy az ügyben a végrehajtó nem küldött levelet vagy kérdezett le lakcímet öt éven keresztül és ha így tettek, akkor érdekes, hogy arra miért nem hivatkoztak.

A másodfokú bíróság szerint a tanúsítvány kibocsátása nem a végrehajtási eljárás során tett végrehajtási cselekmény, a tanúsítvány kibocsátásával a végrehajtás elrendelésére nem kerül sor.

Ergó szerintem ez azt jelenti, hogy a bíróság szerint az aktatologatás, levelezés, egyéb olyan cselekmények, amik konkrét végrehajtást nem foganatosítanak valamilyen ingó vagy ingatlan vagyontárgy, jövedelem, bank vagy befektetési számlával szemben, az nem minősül végrehajtási cselekménynek mivel, ahogy a bíróság írta, azzal a végrehajtás elrendelésére nem kerül sor.

tothitel # 2020.06.29. 17:31

A kérdésem egyszerű.

Egy tartozásról kiállítanak egy végrehajtói okiratot, amivel a végrehajtó különböző végrehajtási eljárásokat foganatosíthat, mint pl. munkabér letiltás. Ezen eljárások feltételezhető sikertelensége után, mivel a dokumentum szerint az adós vélhetően Angliában élt, a végrehajtó még az 5 éves elévülési idő lejárta előtt kért a bíróságtól egy dokumentumot, ami megkönnyíti számára az adósság végrehajtását a külföldön élő adóssal szemben. Ez a cselekmény az én értelmezésemben egy olyan végrehajtási cselekmény a végrehajtó részéről ami egyértelműen az adósság beszedésének célját szolgálja és a végrehajtás érdekében történt esemény. Ennek ellenére a bíróság szerint, ez nem egy végrehajtási cselekmény.

Ezek alapján egy levél küldése vagy egy lakcím ellenőrzése, hogy lehetne végrehajtási cselekmény, amikor egy levél simán tájékoztató jellegű és végrehajtási cselekményt nem foganatosít, egy lakcím lekérés pedig informálódás, szintén végrehajtási cselekmény nélkül. Ezzel szemben a kérdéses dokumentum kiállítása a tartozás végrehajthatóságának garantálása és megkönnyítése szempontjából eszközölt folyamat a végrehajtó részéről ami, ha nem végrehajtási cselekmény, akkor egy levél küldése vagy lakcím lekérdezés, hogy lehet az?

gerbera317 # 2020.06.29. 16:53

Aztán lehet, hogy nem is az volt, hanem a telefonom. Nem lényét, hanem lenyelt.

gerbera317 # 2020.06.29. 16:51

Nahát, a gyökér fórummotor lényét egy fél mondatot. Tehát: Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a...

gerbera317 # 2020.06.29. 16:37

Tehát a végrehajtó által ugyan azon tartozásra kikért okirat
hogy a végrehajtandó határozat tanúsítvánnyal való ellátását a végrehajtó kérte? Ugye nem???
egy másik eljárás, amit a végrehajtó el sem indított
Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a végrehajtó tett bármit is, amire kizárólag a végrehajtást kérő jogosult? Ugye nem?
Ami számomra szintén nem tiszta”...
...az az egész. A-tól Z-ig.
Mi a különbség?
Úgy látom, neked semmi.

tothitel # 2020.06.29. 16:00

Egy belföldön folyó végrehajtási eljárásban valóban nem végrehajtási cselekmény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat tanúsítvánnyal történő ellátása annak érdekében, hogy külföldön is végrehajtás indulhasson.

Ez nekem nem teljesen világos. Tehát a végrehajtó által ugyan azon tartozásra kikért okirat nem szakítja meg az elévülést, de a lakcím lekérdezés vagy a levél küldés az adós részére igen?

Az ugyanis egy másik végrehajtási eljárás, és az ottani eljárási cselekmények nem vehetők figyelembe a már folyó itthoni végrehajtásban.

Pontosan, ezt nem is vitatta senki az ügyben. A bíróságok nem azt mondták ki, hogy egy másik eljárás, amit a végrehajtó el sem indított, az megszakítja az elévülést, ezt még a felek sem állították. A per tárgya az volt, hogy a végrehajtó által a tartozással kapcsolatban kikért dokumentum megszakítja vagy nem az elévülést. A határozat az volt, hogy nem, mert:

Az indítványozó álláspontja szerint a tanúsítvány kiállítása az
elévülést megszakító végrehajtási cselekmény, ezért végrehajtás iránti kérelmét a végrehajtási jog elévülése
előtt nyújtotta be.

  • ahogy azt te is állítod.

A bíróságok szerint pedig:

A másodfokú bíróság szerint a tanúsítvány kibocsátása
nem a végrehajtási eljárás során tett végrehajtási cselekmény, a tanúsítvány kibocsátásával a végrehajtás
elrendelésére nem kerül sor.

Viszont, a bíróságok szerint:

A jogerős ítélet indoklása szerint a végrehajtási
jog elévülésének megszakítására kizárólag a végrehajtást kérő végrehajtási eljárás megindítására irányuló
kérelme, valamint a már megindult végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása
érdekében tett cselekményei alkalmasak.

Ami számomra szintén nem tiszta, mert egyrészt értem, hogy a végrehajtó általi dokumentum kikérése nem végrehajtási cselekmény, másrészt viszont az, hiszen ezt a dokumentumot felhasználva szerette volna az adott tartozást külföldről végrehajttatni.

Számomra tényleg nem tiszta, hogy ennek a dokumentumnak a kikérése miért nem szakítja meg a végrehajtást, de egy levél elküldése miért igen. Mindkét cselekmény a végrehajtó részéről arra irányul, hogy a tartozást végre tudja hajtani. Mi a különbség?

gerbera317 # 2020.06.29. 14:42

Tehát az AB visszautasította a Kúria ítélete elleni indítványt. A Kúria korábban helyben hagyta a II.f. bíróság ítéletét. A II.f. bíróság korábban megváltoztatta az I.f. bíróság ítéletét.
Tehát gyakorlatilag azt kell megvizsgálni, mit határozott a II.fokú bíróság. Eszerint:
Az I.f. bíróság ítéletével elutasította az adós végrehajtás megszüntetése iránti keresetét, melynek tárgya az volt, hogy a végrehajtandó követelés elévült.
Ezt változtatta meg a II.f., és megszünette a végrehajtást azzal az állásponttal, hogy az EU-tanúsítvány kibocsátása az elévülést nem szakította meg. Ezt hagyta helyben a Kúria, és a Kúria ítélete elleni alkotmányossági kifogást utasította Vissza az AB.
A II.f. bíróság helyesen határozott. Egy belföldön folyó végrehajtási eljárásban valóban nem végrehajtási cselekmény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat tanúsítvánnyal történő ellátása annak érdekében, hogy külföldön is végrehajtás indulhasson. Az ugyanis egy másik végrehajtási eljárás, és az ottani eljárási cselekmények nem vehetők figyelembe a már folyó itthoni végrehajtásban.
Tehát a II.fokú ítélet helyes volt. Csakhogy ez rajtad, kedves tothitel, nem segít. Ugyanis a II.fokú bíróság indoklása az, hogy a tanúsítvány kibocsátása az elévülést nem szakította meg, mert az egy végrehajtás elrendelése előtti cselekmény, ráadásul nem is a belföldi végrehajtás előmozdításához kérték a kiállítását. És rögtön utána magyarázza is, hogy „a végrehajtási jog elévülésének megszakítására kizárólag a végrehajtást kérő végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelme, valamint a már megindult végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekményei alkalmasak”, a tanúsítvány kiállításának kérelme nem! Tehát az, amin te vitatkozol, hogy a végrehajtó hozzád intézett felhívása, hogy "adós, fizess" nem bír elévülést megszakító erővel, nagy tévedés. És ha azért nem kézbesíthető részedre a felhívás, mert te elbujdokoltál, hát tudd meg, hogy a lakcímed lekérdezésére irányuló intézkedés is a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekmény, akkor is, ha annak az az eredménye, hogy "a keresett személy nem szerepel a lakcím-nyilvántartásban". Ettől már tényleg csak alig marad el az, amikor leporolják az aktát, és arról hivatalos feljegyzés készül.
És megismétlem, mert látom, nem tiszta: nem végrehajtói, hanem végrehajtási cselekmény.

tothitel # 2020.06.29. 13:28

Ha nem működne a link, akkor talán így rá lehet keresni: AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3229/2017. (X. 3.) AB VÉGZÉSE