Elévülhetett - e a tartozásom?


tothitel # 2020.06.29. 12:03

Tisztelt Fórumozók!

A kérdés:

Először követeléskezelőhöz, majd közjegyzővel bírósági végrehajtónak adta át a bank több, mint 5 évvel ezelőtt a tartozást. A végrehajtó még akkor több, mint 5 éve írt levelet, hogy fizessek, sajnos nem tudtam. Szintén több, mint 5 éve munkabér letiltást kért, de addigra már nem dolgoztam sehol sem. Bejelentett lakcímem már nagyon régóta nincsen.

Tudtommal annak ellenére, hogy a tartozásomra a régi PTK vonatkozik, mégis lehetséges az elévülés, mivel a jogosult, a bank, átadta a tartozást bírósági végrehajtónak és innentől más szabályok vonatkoznak az elévülésre, mint a még bírósági végrehajtónak át nem adott tartozásokra. Nevezetesen, ha jól tudom, innentől az, hogy a bank vagy valami követeléskezelő írt volna levelet, az már nem szakította volna meg az elévülést de lehet, hogy tévedek. Elvileg, ha jól tudom, innentől már csak a végrehajtói cselekmények szakítják meg az elévülést, ami azt jelenti, hogy habár a tartozás maga nem szűnik meg, de 5 év eltelte után, amennyiben nem történt semmilyen végrehajtói cselekmény, kérhetem a bíróságot, hogy elévülés miatt szűntessék meg a végrehajtást és gyakorlatilag onnantól nem lehet majd végrehajtani a tartozást és nem kell többet fizetnem, nem tudnak több pénzt erre a tartozásra levonni a számlámról, fizetésemből. Más szóval, onnantól olyan, mint ha nem lenne tartozásom. Első kérdésem, hogy ezt jól tudom-e?

Második kérdésem az, hogy mi minősül végrehajtási cselekménynek leszámítva azokat amikről tudok: a közjegyzőnél a tartozás érvényesítése, fizetés letiltás, bankszámla inkasszó, végrehajtói ingó vagy ingatlan foglalás, a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása (ez elvileg csak az új PTK-ra vonatkozik, tehát rám elvileg nem).

Harmadik kérdésem, hogy ilyen cselekmények több, mint 5 éve nem történtek. Viszont, a végrehajtó nem tudja a lakcímemet, mert nincs, és hol itt lakom, hol ott. Hivatkozhat-e az elévülés nyugvására azért, mert az alatt az öt év alatt nem tudta a lakcímemet és ez jelentheti-e azt, hogy nem évült el a tartozásom?

Harmadik kérdésem, hogy egy sima végrehajtói fizetési felszólító levél, mint amolyan fizetési emlékeztető, amit tegyük fel, hogy évente kiküldött a legutolsó lakcímemre, hogy fizessek, az elegendő-e az elévülés megszakításához vagy ez nem minősül végrehajtói cselekménynek?

Nagyon köszönöm a segítséget!

Történet röviden, akit érdekel:

Van egy tartozásom, ami egy Svájci Frankos hitelből ered, ami beleszámítva a szerződés felmondásáig befizetett részleteket, az eredetileg felvett hitel kb. háromszorosára dagadt, ezért egyszerűen képtelen voltam fizetni, mert a havi törlesztő már magasabb volt, mint a teljes havi jövedelmem. A válság kirobbanása előtt évekig pontosan fizetettem és a szerződés felmondásáig az eredetileg felvett összeggel kb. megegyező törlesztőt már befizettem. Kértem tőlük részletfizetési lehetőséget azt remélve, hogy az addigra kb. háromszorosára hízott tartozást most már a szerződés felmondása miatt Forint alapon, esetleg az eredeti futamidőt lényegesen megnyújtva, alacsonyabb havi részletekben fizethetem. Ezt a bank elutasította és az egyetlen ajánlat amit tettek az volt, hogy a tartozást megfizethetem részletekben úgy, hogy arra újabb kamatot számítanak fel, amivel kb. a négyszeresére nőtt volna a tartozás és így a havi törlesztő még magasabb lett volna, mint a szerződés felmondása előtt. Nem volt tehát kérdés, hogy szimplán nem tudtam eleget tenni az ajánlatuknak. A bank értékesítette a fedezetet, amit olyan nyomott áron adott el, hogy továbbra is az eredetileg felvett hitel kétszerese volt a tartozásom úgy, hogy a fedezetet eladták és előtte amit éveken át fizettem, az már kb. annyi volt, mint a felvett hitel. Tudom, hogy ez nem a bank szándékos játéka, hanem egyszerűen így alakult a Svájci Frank árfolyama.

gerbera317 # 2020.06.29. 12:17

amolyan fizetési emlékeztető, amit tegyük fel, hogy évente kiküldött a legutolsó lakcímemre, hogy fizessek, az elegendő-e az elévülés megszakításához
Elegendő. Minden olyan cselekmény, ami a követelés behajtásának előmozdítása érdekében történtik, végrehajtási (nem végrehajtói!) cselekmény. E tekintetben már az is végrehajtási cselekmény, hogy leporolják az aktát, és erről hivatalos feljegyzés készül.

tothitel # 2020.06.29. 13:27

Közben találtam egy nagyon komplex ügyet, amiben szintén arról volt szó, hogy milyen végrehajtói cselekmény szakítja meg az elévülést. Ebben az ügyben az adós elévülésre hivatkozott, a végrehajtó pedig cáfolta arra hivatkozva, hogy az öt éves időszak alatt készítettek egy olyan papírt, amivel Angliában is végre tudták volna hajtani az adóson a tartozását. Az ügy egészen az alkotmány bíróságig ment és habár első fokon az adós vesztett és azt mondta a bíróság, hogy nem évült el emiatt a "végrehajtói" cselekmény miatt, a másodfok megváltoztatta az elsőfok határozatát, amit a legfelsőbb bíróság és a kúria is helyben hagyott azzal, hogy a a VHT törvény valóban nem részletezi, hogy mi a végrehajtói cselekmény, ezért ezt a bíróságok dönthetik el és ez nem minősült olyan cselekménynek, ami a tartozást behajtotta volna. Ezt helyben hagyta a kúria is, majd az alkotmány bíróság vissza dobta az ügyet, ergó ez lett a végszó, az adós nyert, elévült, hiába a papír tologatás a végrehajtó részéről. Ez alapján én azt remélem, hogy hiába írogat a végrehajtó 5 évente egyszer vagy többször, az nem szakítja meg az elévülést, mert az nem konkrét végrehajtói cselekmény, amivel bármit is végrehajtana.

Továbbá kérdés, hogy a lakcímem nem ismerése eredményezheti-e a végrehajtói jog nyugvását?

Itt a dokumentum: http://public.mkab.hu/…fe20037db84/$FILE/3229_2017%20AB%20végzés.pdf

tothitel # 2020.06.29. 13:28

Ha nem működne a link, akkor talán így rá lehet keresni: AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3229/2017. (X. 3.) AB VÉGZÉSE

gerbera317 # 2020.06.29. 14:42

Tehát az AB visszautasította a Kúria ítélete elleni indítványt. A Kúria korábban helyben hagyta a II.f. bíróság ítéletét. A II.f. bíróság korábban megváltoztatta az I.f. bíróság ítéletét.
Tehát gyakorlatilag azt kell megvizsgálni, mit határozott a II.fokú bíróság. Eszerint:
Az I.f. bíróság ítéletével elutasította az adós végrehajtás megszüntetése iránti keresetét, melynek tárgya az volt, hogy a végrehajtandó követelés elévült.
Ezt változtatta meg a II.f., és megszünette a végrehajtást azzal az állásponttal, hogy az EU-tanúsítvány kibocsátása az elévülést nem szakította meg. Ezt hagyta helyben a Kúria, és a Kúria ítélete elleni alkotmányossági kifogást utasította Vissza az AB.
A II.f. bíróság helyesen határozott. Egy belföldön folyó végrehajtási eljárásban valóban nem végrehajtási cselekmény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat tanúsítvánnyal történő ellátása annak érdekében, hogy külföldön is végrehajtás indulhasson. Az ugyanis egy másik végrehajtási eljárás, és az ottani eljárási cselekmények nem vehetők figyelembe a már folyó itthoni végrehajtásban.
Tehát a II.fokú ítélet helyes volt. Csakhogy ez rajtad, kedves tothitel, nem segít. Ugyanis a II.fokú bíróság indoklása az, hogy a tanúsítvány kibocsátása az elévülést nem szakította meg, mert az egy végrehajtás elrendelése előtti cselekmény, ráadásul nem is a belföldi végrehajtás előmozdításához kérték a kiállítását. És rögtön utána magyarázza is, hogy „a végrehajtási jog elévülésének megszakítására kizárólag a végrehajtást kérő végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelme, valamint a már megindult végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekményei alkalmasak”, a tanúsítvány kiállításának kérelme nem! Tehát az, amin te vitatkozol, hogy a végrehajtó hozzád intézett felhívása, hogy "adós, fizess" nem bír elévülést megszakító erővel, nagy tévedés. És ha azért nem kézbesíthető részedre a felhívás, mert te elbujdokoltál, hát tudd meg, hogy a lakcímed lekérdezésére irányuló intézkedés is a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekmény, akkor is, ha annak az az eredménye, hogy "a keresett személy nem szerepel a lakcím-nyilvántartásban". Ettől már tényleg csak alig marad el az, amikor leporolják az aktát, és arról hivatalos feljegyzés készül.
És megismétlem, mert látom, nem tiszta: nem végrehajtói, hanem végrehajtási cselekmény.

tothitel # 2020.06.29. 16:00

Egy belföldön folyó végrehajtási eljárásban valóban nem végrehajtási cselekmény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat tanúsítvánnyal történő ellátása annak érdekében, hogy külföldön is végrehajtás indulhasson.

Ez nekem nem teljesen világos. Tehát a végrehajtó által ugyan azon tartozásra kikért okirat nem szakítja meg az elévülést, de a lakcím lekérdezés vagy a levél küldés az adós részére igen?

Az ugyanis egy másik végrehajtási eljárás, és az ottani eljárási cselekmények nem vehetők figyelembe a már folyó itthoni végrehajtásban.

Pontosan, ezt nem is vitatta senki az ügyben. A bíróságok nem azt mondták ki, hogy egy másik eljárás, amit a végrehajtó el sem indított, az megszakítja az elévülést, ezt még a felek sem állították. A per tárgya az volt, hogy a végrehajtó által a tartozással kapcsolatban kikért dokumentum megszakítja vagy nem az elévülést. A határozat az volt, hogy nem, mert:

Az indítványozó álláspontja szerint a tanúsítvány kiállítása az
elévülést megszakító végrehajtási cselekmény, ezért végrehajtás iránti kérelmét a végrehajtási jog elévülése
előtt nyújtotta be.

  • ahogy azt te is állítod.

A bíróságok szerint pedig:

A másodfokú bíróság szerint a tanúsítvány kibocsátása
nem a végrehajtási eljárás során tett végrehajtási cselekmény, a tanúsítvány kibocsátásával a végrehajtás
elrendelésére nem kerül sor.

Viszont, a bíróságok szerint:

A jogerős ítélet indoklása szerint a végrehajtási
jog elévülésének megszakítására kizárólag a végrehajtást kérő végrehajtási eljárás megindítására irányuló
kérelme, valamint a már megindult végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása
érdekében tett cselekményei alkalmasak.

Ami számomra szintén nem tiszta, mert egyrészt értem, hogy a végrehajtó általi dokumentum kikérése nem végrehajtási cselekmény, másrészt viszont az, hiszen ezt a dokumentumot felhasználva szerette volna az adott tartozást külföldről végrehajttatni.

Számomra tényleg nem tiszta, hogy ennek a dokumentumnak a kikérése miért nem szakítja meg a végrehajtást, de egy levél elküldése miért igen. Mindkét cselekmény a végrehajtó részéről arra irányul, hogy a tartozást végre tudja hajtani. Mi a különbség?

gerbera317 # 2020.06.29. 16:37

Tehát a végrehajtó által ugyan azon tartozásra kikért okirat
hogy a végrehajtandó határozat tanúsítvánnyal való ellátását a végrehajtó kérte? Ugye nem???
egy másik eljárás, amit a végrehajtó el sem indított
Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a végrehajtó tett bármit is, amire kizárólag a végrehajtást kérő jogosult? Ugye nem?
Ami számomra szintén nem tiszta”...
...az az egész. A-tól Z-ig.
Mi a különbség?
Úgy látom, neked semmi.

gerbera317 # 2020.06.29. 16:51

Nahát, a gyökér fórummotor lényét egy fél mondatot. Tehát: Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a...

gerbera317 # 2020.06.29. 16:53

Aztán lehet, hogy nem is az volt, hanem a telefonom. Nem lényét, hanem lenyelt.

tothitel # 2020.06.29. 17:31

A kérdésem egyszerű.

Egy tartozásról kiállítanak egy végrehajtói okiratot, amivel a végrehajtó különböző végrehajtási eljárásokat foganatosíthat, mint pl. munkabér letiltás. Ezen eljárások feltételezhető sikertelensége után, mivel a dokumentum szerint az adós vélhetően Angliában élt, a végrehajtó még az 5 éves elévülési idő lejárta előtt kért a bíróságtól egy dokumentumot, ami megkönnyíti számára az adósság végrehajtását a külföldön élő adóssal szemben. Ez a cselekmény az én értelmezésemben egy olyan végrehajtási cselekmény a végrehajtó részéről ami egyértelműen az adósság beszedésének célját szolgálja és a végrehajtás érdekében történt esemény. Ennek ellenére a bíróság szerint, ez nem egy végrehajtási cselekmény.

Ezek alapján egy levél küldése vagy egy lakcím ellenőrzése, hogy lehetne végrehajtási cselekmény, amikor egy levél simán tájékoztató jellegű és végrehajtási cselekményt nem foganatosít, egy lakcím lekérés pedig informálódás, szintén végrehajtási cselekmény nélkül. Ezzel szemben a kérdéses dokumentum kiállítása a tartozás végrehajthatóságának garantálása és megkönnyítése szempontjából eszközölt folyamat a végrehajtó részéről ami, ha nem végrehajtási cselekmény, akkor egy levél küldése vagy lakcím lekérdezés, hogy lehet az?

tothitel # 2020.06.29. 17:41

VHT 57/4: A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Ezek szerint azon tartozást elismerő dokumentum kiállítása, ami a külföldi végrehajtást tette volna egyszerűbbe vagy hatékonyabbá, nem volt végrehajtási cselekmény és ezért nem szakította meg az elévülést.

Kérdezem én, hogy akkor egy levél küldés vagy lakcím lekérdezés, hogy lehetne az? Mellékesen teszem hozzá, hogy kötve hiszem, hogy az ügyben a végrehajtó nem küldött levelet vagy kérdezett le lakcímet öt éven keresztül és ha így tettek, akkor érdekes, hogy arra miért nem hivatkoztak.

A másodfokú bíróság szerint a tanúsítvány kibocsátása nem a végrehajtási eljárás során tett végrehajtási cselekmény, a tanúsítvány kibocsátásával a végrehajtás elrendelésére nem kerül sor.

Ergó szerintem ez azt jelenti, hogy a bíróság szerint az aktatologatás, levelezés, egyéb olyan cselekmények, amik konkrét végrehajtást nem foganatosítanak valamilyen ingó vagy ingatlan vagyontárgy, jövedelem, bank vagy befektetési számlával szemben, az nem minősül végrehajtási cselekménynek mivel, ahogy a bíróság írta, azzal a végrehajtás elrendelésére nem kerül sor.

gerbera317 # 2020.06.29. 17:42

Az a baj, hogy amit kérdezel, már az sem igaz. De tudod mit: nem is ez az igazi baj. Hanem az, hogy figyelmeztetésre sem veszed észre, hogy nem igaz, amit kérdezel. De nem is. Az a legnagyobb baj, hogy most majd nekiállsz vitatkozni meg hőzöngeni, hogy ugyan miért nem igaz, amit kérdeztel.

tothitel # 2020.06.29. 17:48

Mivel nincsen jogi szakmabéli releváns tapasztalatom, ezért itt kérdezem azokat, akik nálam lényeges több tapasztalattal rendelkeznek a témában. Miközben te folyamatosan engem minősítesz és címkézel, én tisztelettel kérdezlek arról, hogy mit gondolok rosszul. Semmire nem mennék azzal, hogy valakivel veszekedjek. Megérteni szeretném, ezért kérdezlek.

gerbera317 # 2020.06.29. 18:00

18:37-kor leírtam. Nem fogom megismételni.

tothitel # 2020.06.29. 18:16

Te miről beszélsz? Ugye nem azt állítod, hogy a végrehajtó tett bármit is, amire kizárólag a végrehajtást kérő jogosult? Ugye nem?

Lehetséges, hogy az a bank is kérhette volna az adott külföldi végrehajtást megkönnyítő okirat kiállítását viszont, ha erre hivatkozva nem minősül végrehajtási cselekménynek, akkor ugyan ez a helyzet a levél küldésével. A bank is küldhet levelet az adósnak, hogy fizessen, tehát az sem végrehajtási cselekmény, amikor a végrehajtó teszi?

A lakcím lekérése már más tészta, nyílván az a magánszférában tevékenykedő pénzügyi intézmény számára nem elérhető.

Viszont, a bíróság indoklása nem azt mondja, hogy a végrehajtó semmilyen speciális jogával nem élt, ezért évült el a végrehajtási jog, hanem azt, hogy ezen konkrét cselekmény a bíróság értelmezésében nem minősül végrehajtási cselekménynek.

Akkor a levelezés vagy a lakcímlekérdezés, hogy lehet az?

Grave7 # 2020.06.29. 18:36

Az AB végzés [2] bekezdés közepe táján:
Az indítványozó 2008. december 2-án annak érdekében előterjesztett kérelmére, hogy az ítélet végrehajtását Angliában kérje, az elsőfokú bíróság 2009. január 15-én tanúsítványt állított ki.

az indítványozó = a végrehajtást kérő

NEM A VÉGREHAJTÓ KÉRTE A TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁT

Így már érthető, tothitel?

gerbera317 # 2020.06.29. 18:38

Lehetséges, hogy az a bank is kérhette volna az adott külföldi végrehajtást megkönnyítő okirat kiállítását
Nem "lehetséges", hanem csakis ő kérhette, és valóban ő kérte.
Végrehajtási cselekmény nemcsak a végrehajtó intézkedése, hanem a - idézem - „végrehajtási eljárás során az eljárás résztvevőinek a végrehajtás sikeres lefolytatása érdekében tett cselekményei”, tehát a végrehajtást kérő erre irányuló cselekményei is. Ilyen lehet például egy kérelem a végrehajtóhoz, hogy az szíveskedjen a gépjármű-nyilvántartást újból megkérdezni, mert az adós néhány hete egy vadiúj autóval jár.
A tárgybeli történet ott bukott meg, hogy a végrehajtást kérő egy olyan cselekményre hivatkozik, amit ha maga a az atyaúristen kezdeményez, akkor sem minősül végrehajtási cselekménynek.
De amin te vitatkozol, hogy "akkor az sem az", hát baxikám, az éppen az. Hagyjuk, nagyon tömény ez teneked...
Na, előkerült Grave is. Üdv nálunk!

gerbera317 # 2020.06.29. 18:47

Az sem kizárt, hogy a kérdező a felperest a végrehajtást kérővel, az alperest pedig az adóssal, rosszabb esetben pedig a végrehajtóval azonosítja; holott köztudott (?), hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben a felperes az adós, az alperes pedig a végrehajtást kérő. És az AB-nál a pervesztes alperes vh-kérő lett az indítványozó.

tothitel # 2020.06.29. 18:59

Grave7: Igen, köszönöm, így már teljesen az és köszönöm a segítséget! Más szóval, ha a végrehajtó kérte volna és nem a bank, akkor az megszakította volna az elévülést?

gerbera317 # 2020.06.29. 19:04

a végrehajtó kérte volna
A VÉGREHAJTÓ ILYET NEM KÉRHET!!!
Megismétlem: N E M K É R H E T ! ! !

gerbera317 # 2020.06.29. 19:07

De mit foglalkozol te olyan jogesettel, ami még csak köszönőviszonyban sincs a te nyomoroddal? A te eredeti kérdésed nem az, hogy „amolyan fizetési emlékeztető, amit tegyük fel, hogy évente kiküldött a legutolsó lakcímemre, hogy fizessek, az elegendő-e az elévülés megszakításához”?
És nemdenem kaptad meg rá a kielégítő választ, hogy de, igenis elegendő?

tothitel # 2020.06.29. 19:08

Amúgy, minden rendben van?

gerbera317 # 2020.06.29. 19:12

Baxikám, Ábelke a "demiért"-jeivel einsteini magasságokat döntöget az okosságaidhoz képest.

tothitel # 2020.06.29. 19:16

Ha meglep, hogy több releváns tudással rendelkezel, mint az itt kérdezők egy része és ezen felbuzdulva minősítesz, az érdekes kérdéseket vet fel. Mindenesetre, köszönöm a segítséget.

Grave7 # 2020.06.30. 07:18

Az a meglepő, hogy egyes kérdezők fel tudnak kutatni AB végzéseket, de arra már nem képesek, hogy a ráguglizzanak: "külföldi végrehajtás tanúsítvány."

Az is meglepő, hogy egyes kérdezők több bekezdésnyi szöveget értelmesen, magyar nyelven meg tudnak fogalmazni, de arra már nem képesek, hogy a választ értelmezzék.