tartozás elévülése

Nemhogy ezt mondta, hanem konkrétan leírta emailban, ezt a részt másoltam be, de itt az egész ide vonatkozó rész.

"1. az új Ptk. szerint a felszólítás, illetve az egyenlegközlés stb. nem szakítja meg az elévülést…
Egyelőre ennyi, szerintem remélhető, hogy el fog évülni…

Én: Tehát a kérdés az, hogy az új ptk. -át úgy kell értelmezni, hogy mostantól mindenki küldhet bármilyen levelet, ha 5 éven belül nem tudják beszedni a tartozást akkor már nem behajtható, elévült a tartozás?

2. jól érti, ha 5 éven belül nem történik semmi, elévülhet."

Koko1,

Anélkül, hogy megbántanálak, de élek a gyanúperrel, hogy az ügyvéd nem pont ezt, és nem így mondta.

A Ptk. 2014-től változott meg, és azóta a fizetési felszólítás valóban nem szakítja meg az elévülést. DE, az új Ptk. csak a hatálybalépése után induló ügyekre vonatkozik, ami alatt nem a végrehajtást magát kell érteni, hanem ha a tartozást megalapozó szerződés még a régi Ptk. hatálya alatt lett kötve (egyszerűbben : pl. előtte kötöttél hitelszerződést), akkor ARRA NEM vonatkozik ez a változás.

Úgyhogy igen, ha problémád van, ahogy az ügyvéd úr írta : írj valami tényállást, lehetőleg röviden, tömören, de a fontos adatokkal, összegekkel, dátumokkal.

Kétszer nem évül el semmi.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor Ügyvéd Úr!
Arra lennék kíváncsi, hogy van-e olyan ügyvéd aki ért is a végrehajtási ügyekhez? Mert mint a válaszából kiderül, a méreg drága ügyvédem, akinek már egy vagyont kifizettem arra, hogy feltérképezze az ügyet, ezt a választ adta, amire Ön azt írta, hogy téved.
Ez egy nagyon szövevényes ügy több elképzeléssel, de már nem tudom merre lépjek, mert már most húzódik 10 éve és már szerintem vagy 2x elévült!!! A bank már meg is egyezne, úgy, hogy az meg is felelne nekem, de a végrehajtó nehezebb eset, illetve a bank nem rugalmas egyelőre abban, hogy ő megoldja a végrehajtót.
Tehát szükségem volna egy olyan ügyvédre aki tudja, hogy mind a 3-man megelégedve kerüljünk ki ebből az esetből a Bank, a végrehajtó és főleg én.

Ha ezt mondta, tévedett.

Mi lenne, ha csak úgy egyszerűen kérdeznél? Mire is vagy kíváncsi?

Tisztelt Ügyvédek!
Érdeklődnék, hogy mi a helyzet azzal, hogy megváltozott a PTK 2019-ben olyan módon, hogy "az új Ptk. szerint a felszólítás, illetve az egyenlegközlés stb. nem szakítja meg az elévülést…" ezt mondta egy ügyvéd nekem.

"Kogeza, nem találkoztál még analóg esetekben a nemo suam turpitudinem... elvre hivatkozással? Szerintem elterjedtebb és elfogadottabb, mint az az álláspont, hogy a "felmondás" után a szerződéses feltételek nem alkalmazhatóak."

Nem találkoztam ezzel a hivatkozással.

És én sem értek egyet az általam hivatkozott ítéletben foglaltakkal; remélhetőleg nem ez az álláspont fogja uralni a joggyakorlatot.

Justas

„az 51 havi befizetésem már eleve több volt mint a hitel összege illetve egy közel 2 millió forint piaci értékű autót adtam vissza.”

Nem te fogod sohasem eldönteni, hogy elég visszafizetés történt-e, hanem a bank.

Kogeza, nem találkoztál még analóg esetekben a nemo suam turpitudinem... elvre hivatkozással? Szerintem elterjedtebb és elfogadottabb, mint az az álláspont, hogy a "felmondás" után a szerződéses feltételek nem alkalmazhatóak.

(Az az álláspont, hogy a kölcsönszerződés a hitelező felmondásával megszűnik, ezért a felmondás hatályosulását követően már nem alkalmazhatók a szerződéses feltételek, szerintem téves. Szívem szerint azt mondanám, hogy nyilvánvalóan téves - de hát látjuk, hogy még bírók is vannak, akiknek ez nem nyilvánvaló. Talán kezdjük ott, hogy követelheti-e a hitelező a felmondás után az ügyleti illetve a szerződés szerinti mértékű késedelmi kamatot. Hát persze! De akkor hogy van ez? Egyes feltételei, mint például a kamat mértéke hatályban maradnak a szerződésnek, mások meg nem? Milyen okát tudják adni ennek a különös megkülönböztetésnek azok, akik az általam vitatott álláspontra helyezkednek?
Azt hiszem, a tévedés abból fakad, hogy a hitelező nyilatkozatát "a szerződés felmondásának" nevezik, holott - szerintem - a hitelező nyilatkozata tartalmilag a szerződést nem szünteti meg, nem mondja fel, hanem csak a kölcsönösszeg visszafizetését teszi egyösszegben esedékessé.)

Nekem az jött le az előadottakból, hogy az ÁSZF alapján tekinthető kézbesítettnek, még ha ezt így Justas nem is írta kimondottan. ÁSZF ilyen rendelkezése hiányában akkor szakíthatja meg az elévülést egy felszólító levél, ha a címzetthez megérkezik. A "nem kereste" jelzés valóban úgy tekinthető, hogy a címzetthez megérkezett, azonban az "elköltözött" jelzéssel visszaküldött levél nyilvánvalóan nem juthatott a címzett tudomására, és így nem is szakíthatta az meg az elévülést.

Esetleg valamit lehet kezdeni vele. De nem neked áll a zászló, és szakember kell hozzá.

Kogeza felvetése érdekes. De a konkrét ügyben, mint láttuk a bíróság nem is azzal indokolt, hogy az ÁSZF alapján kézbesítettnek tekintendő a küldemény.

Kovács Úr!

Mincs még ítélet, csak egy közbenső ítélet van az elévülésről, de ezt lejebb már írtam.

Kogeza! Köszönöm ez jó hírnek tűnik!

Kovács Úr!

Ez volt a kérdésed: "Az a címed, ahol tényleg laktál, ahol tehát átvetted volna a küldeményt, a bejelentett lakóhelyed vagy tartózkodási helyed volt?"

A szerződés kötésekori lakcímem is állandó lakcimvolt, ez természetesen megszűnt, amikor szintén állandó lakcímre jelentkeztem be oda, ahonnan elköltözött jelzéssel ment vissza a levél. Ez a cím akkor megszűnt amikor visszaköltöztem az eredeti címemre, ami a hitelszerződésben is szerepel és ez is állandó lakcím volt. Ezért írtam, hogy minden lakcímem, állandó lakcím volt. Nem tudom miböl érzed, hogy mellébeszélek, de sajnálom, hogy így érzed.

Hát még ha azt mondanád, hogy az ítélet mennyiről szól..

„Állandó bejelentett lakcímek voltak” Én egyet kérdeztem, te többes számban válaszolsz. Ezt most értsem úgy, hogy mindig a valóságnak megfelelően, 30 napon belül átjelentkeztél?

(Valamiért egy kicsit az érzésem van, hogy mellébeszélsz, köntörfalazol.)

Justas

A bankok az általános szerződési feltételekben vagy az üzletszabályzatban rendszerint szerepeltetik azt, hogy - most pongyolán fogalmazva - az adós által bejelentett címre történő levélküldés esetén, az irat a postára adástól számított x-edik napon kézbesítettnek tekinthető.

A felmondás azonban a szerződést megszünteti. A korábbi bírósági gyakorlat az ÁSZF alkalmazhatóságát a szerződés megszűnését követően, akár az engedményes (jogutód) esetében is alkalmazhatónak tartotta, azonban egyre inkább változik a gyakorlat ennek megítélésében: pl. a Kúria a Pfv.VI.20.078/2018/6. számú határozatában azt mondta ki, hogy "[a]z Üzletszabályzat a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően valóban a szerződés részévé vált. Ez a szerződés azonban a már leírtaknak megfelelően a régi Ptk. 321. § (1) bekezdése szerint a felmondással megszüntetésre került. A már megszüntetett szerződésbe foglaltaknak pedig - a másodfokú bíróság álláspontjának megfelelően - nincs a megszűnést követően a jogutód cselekményeire is kiterjedő hatálya, az évekkel később megküldött iratokat tehát már nem lehet a megszűnt szerződés rendelkezéseire való tekintettel kézbesítettnek tekinteni".

A bank még 1.6 mFt-ot kért a behajtó már 2.8 mFt-nál tart.

Állandó bejelentett lakcímek voltak és követelésbehajtó a cég, vagy követeléskezelő most pontosan nem is tudom, hogy a nevében hogy szerepel, de nem végrehajtó. Egy budapesti székhelyű Zrt.

„ hogy teljesen mindegy a vélelem szempontjából, mert én azt a lakcímet bejelentettem a banknak az elköltözést onnan viszont nem.”
Mint mondtam, ez az érvelés dogmatikailag alappal kifogásolható. De a döntés lehet érdemben helyes, ezt ennyiből nem lehet biztosra megmondani.

Ki az a "behajtó"? Nem végrehajtó véletlenül? Az a címed, ahol tényleg laktál, ahol tehát átvetted volna a küldeményt, a bejelentett lakóhelyed vagy tartózkodási helyed volt?

Mekkora összegről van szó?

Vitattam és azt is kértem, hogy a jármű adás-vételével kapcsolatos iratokba betekinthessek. Ezt írásban nyújtottam be és annyit válaszoltak rá, hogy ez nem áll módjukban banktitkot és személyiségi jogokat sértene.

Viszont az alapkérdésem még nyitott, hogy az elköltözött jelzéssel visszaküldött levélnek van-e, lehet-e elévülést megszakító kézbesítési vélelme egy olyan cég vonatkozásában amiről én a vélelem beálltakor nem is tudok. Viszont a cégnek tudnia kell, hogy én elköltöztem, mivel így megy vissza a levél és ezáltal azt is feltételeznie kell, hogy én nem tudok az engedményezésről és ebben lépéseket sem tudok tenni. Így kizárnak azon jogaimból melyekkel élhetnék.

Az elszámolást meg ott, akkor kellett volna vitatni. Az, hogy neked nem tetszik, meg "reménykedtél" benne, az, lássuk be, jogi szempontból kevéssé releváns sajnos.

Megmondom őszintén reménykedtem benne, mert az 51 havi befizetésem már eleve több volt mint a hitel összege illetve egy közel 2 millió forint piaci értékű autót adtam vissza. A felmondás után még a bankcsoport behajtója jött ajánlatot tenni és arra a címre ahova visszaköltöztem, tehát a bejelentés nélkül is tudta a bank, hogy hol lakom.

Justas,

Tartok tőle, hogy attól, hogy a bank "felmondja a szerződést", az nem azt jelenti, hogy onnantól te vele nem állsz a továbbikban jogviszonyban. Szép is lenne. A bejelentési kötelezettséged megvolt.

A "felmondja a szerződést" azt jelenti, hogy az abban megállapodott részletfizetés helyett egy összegben esedékessé válik a tartozás, és ez mindaddig tart, amíg meg nem fizeted, vagy a bank el nem engedi. Csak nem gondoltad azt, hogy megszűnik?

Az elévüléssel sem szűnik meg, csak nem lesz behajtható bírósági úton.

2011. 03. hónap - A bank felmondja a szerződést és elszámolást küld. Ezt átvettem.

2012. 11. hónap Behajtó az engedményezést megküldi a régi már nem élő lakcímemre. Innen megy vissza a behajtóhoz elköltözött jelzéssel.

2017. 06. hónap. Behajtó fizetési felszólítás, ez a valós címemre jön és átvettem.

Ezek között a peranyagban nincs becsatolva más írásos dokumentum.

A bíró a tárgyaláson egyfolytában a nem kereset jelzéssel indokolt. Én kértem, hogy nézzük meg, hogy valójában mi van a tértivevényen és ott az elköltözött volt. Erre mondta a bíró, hogy teljesen mindegy a vélelem szempontjából, mert én azt a lakcímet bejelentettem a banknak az elköltözést onnan viszont nem. így mulasztottam ezért a 2012.11-hónapban megküldött levél kézbesítettnek minősül.

Én 2011 év végén költöztem el, de arra a lakcímre költöztem vissza, amivel a bank anno a szerződést megkötötte. A banknak valóban nem jelentettem be a visszaköltözést, de ezt azért mert a szerződést egyoldalúan felmondták így nem kötelezett rá az a szerződés. Viszont a telefonszámom nem változott, azóta is az ami a szerződésen szerepel.

„mindegy ebben az esetben, hogy nem kereste vagy elköltözött jelzéssel megy vissza a levél, a kézbesítési vélelem beállt”
Ez így finoman szólva elnagyolt. Nem lehet, hogy ez csak a te interpretációd, és a bíróság ennél sokkal szofisztikáltabban érvelt?

Mi volt az engedményezés előtt az utolsó cselekmény, ami megszakította az elévülést? Attól az engedményezésről szóló értesítésig mennyi idő telt el?