Végrehajtási jogi fórum

Nem lehetne konkrétan?
(Egyébként a végrehajtásban az adós úgy teljesít, hogy fizet a végrehajtónak. Az meg majd elszámolja.)

„Az engedményes teljesítési utasítása ”
Ilyen kifejezés pedig nem létezik.

KBS...

Amikor az engedményes engem értesített az engedményezésről ( szabályosan ), akkor közölte, hogy az engedményezési szerződésben milyen összegek szerepelnek + kamatok. Mint asz összegek mint a kamat kisebb mint az eredeti szerződés szerint. Nekem ez jó.... De ezután követelhet-e többet majd arra hivatkozva, hogy az eredeti követelés nagyobb volt?

Nem érted. Annyi baj legyen; elég, ha a végrehajtó érti.

Akkor ezek szerint az engedményezési szerződésben foglaltak nem számítanak, hogy mekkora összeget és mit engedményeztek... Ptk-ban is így van ?

És a kérdésem még... Az engedményes és a köztem lévő jogviszonyban melyik Ptk-t kell alkalmazni a régit ( a szerződés megkötésekor ez volt érvényben ) vagy az újat ami alapján az engedményezési szerződést - újPtk megkötötték. ?

Nyilván a régit.

Köszönöm KBS !

És akkor nyugodjak bele, hogy az engedményezésben szereplő összegeknek, kamatoknak semmi jelentősége csak annak, hogy engedményezés történt? Ennyi erővel 1 forintot is engedményezhettek volna kamatok nélkül akkor is a végrehajtás elrendelésekor megállapított összegeket kell figyelembe venni még akkor is, ha az engedményes a végrehajtót értesítette az engedményezési szerződésben foglaltakról? Érdekes....

„1 forintot is engedményezhettek volna kamatok nélkül akkor is a végrehajtás elrendelésekor megállapított összegeket kell figyelembe venni”
Egy követelést részben is lehet engedményezni, olyankor a bíróság csak az engedményezett követelés vonatkozásában állapítja meg a jogutódlást. Ha a végzés nem rendelkezik külön erről, akkor a teljes követelést engedményezték. Ebből következik, hogy ha az új jogosult kevesebbet tart nyilván, mint a végrehajtó, akkor ez a követelés csökkenését jelenti, ami bejelentésköteles, ld Vht. 40. §. Az elmulasztott bejelentés pótlása pedig kikényszeríthető a 41. § szerint. Tisztelettel kérdezem: mi újat közöltem most?

De ez nem az adós ügye. Az engedményes és az engedményező között lehetne vita, de ott meg nincs.

A konkrét ügyben a végrehajtást kérő nem tart nyilván kisebb tartozást, mint a végrehajtó. Ép ez Vadsuhanc baja: hogy nem éri be kevesebbel.
(Azt szerintem csak a kora reggel miatt írhattad, hogy ha a jogosult egyszer téved a tartozás összegében, az jogvesztő.)

(Azt, hogy "a kora reggel", a kora reggel miatt írhattam. :) )

Nem mondom, hogy jogvesztő, de ha az adós el akar indulni valamerre, akkor ez az útja: Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés [részben] megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Az okirat az engedményezésről szóló értesítő, a többi az adós szorgalma. Végső soron pedig a bíróság mondhatja ki hogy csak nyelvbotlás volt az a vh-kérőrészéről, vagy pedig tényleg bejelentésköteles lett volna.

Gerbera317, KBS köszönöm !

Azért felmerül bennem a kérdés, hogy a végrehajtási eljárásban kötött engedményezési szerződés és a jogutódlás megállapítása között ki a végrehajtást kérő? A pozíció betöltetlen vagy a régi vh kérő marad-e a jogosult a jogutódlás bíróság által történő megállapításáig?

A másik kérdésem, ha az eredeti szerződésben kikötöttük, hogy a régi PTK-t kell alkalmazni felmondás esetén is, akkor a későbbiekben bárki által az új PTK-ra való hivatkozás (beleértve a bíróságot is ) kiválthatja-e a joghatását velem szemben ?

Az engedményezési szerződésben szó nincs késedelmi kamat számításról. Ott egyértelműen az van leírva, hogy az engedményező xx.xxx.xxx. forintot az engedményesre átruház, amely a tőke és járulékai követelés összege. (tételesen nincs felsorolva ) Ezt írta a jogutódlás megállapítása iránti kérelmében az engedményes a végrehajtónak és a bíróságnak is. "A bíróságok több ítéletben is kimondták, hogy “az engedményezést tartalmazó megállapodásban határozottan és pontosan meg kell jelölni azt a követelést, amelyre az engedményezés vonatkozik” Érvényes ez a jövőbeli késedelmi kamatkövetelésre is?

"A régi PTK szerint - szemben az új PTK-val - a jövőbeni követelés nem engedményezhető. Az engedményezési szerződés megkötésekor fennálló összegek és késedelmi kamat átruházható, viszont az adós az engedményezés után már nem eshet késedelembe csak az engedményessel szemben , így a késedelem jogkövetkezményeit kizárólag az engedményes érvényesítheti."

Ez pontosan mit takar, ha az engedményezési szerződésben nincs meghatározva, hogy a késedelem esetén mekkora késedelmi kamat számolható fel?

Üdvözlet! Egy vidéki ismerősöm segítő szándékkal és naiv módon egy illetőt hozzásegített banki kölcsönfelvételhez, 2005-ben adóstársként ők ketten 15 millió forint kölcsönt igényeltek a papír szerint lakáscélú kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt vettek fel, de ismerősöm nem kapott, nem is kért egy forintot sem. Azzal hitegették, hogy neki csak annyi dolga van, hogy írja alá a papírt, természetesen ők fizetnek mindent vissza, viszont az ismerősöm háza is fedezetül szolgált (értéke csekély, de rá lett felére terhelve a teljes kölcsön). A felvett pénzből 2005-re egy nem túl távoli városban felépült egy ház, ami a "bizonyos" illető tulajdonába került. A kölcsöntörlesztést nem teljesítették, az ismerősöm fizetéséből kezdték 2006-ban vonni a törlesztőrészleteket (fizetésének fele minden hónapban megy a végrehajtónak, illetve a banknak.) Ő nem kereste azóta sem az adóstársat, hogy ezt mégis hogy gondolják, hogy ő azért dolgozik és vonják a fizetése felét, hogy ők, akik bepalizták, élvezzék a felépített ház gyümölcsét és élik világukat? Szótlanul tűrte sorsát és próbálja titkolni a családja elől is,hogy milyen nagy bajba keveredett. Ráadásul a felépült ház nem azon a településen található, ahol a szerződés létrejöttekor laktak, onnan villámgyorsan elköltöztek, sem a bank, sem a végrehajtó nem adta meg elérhetőségüket. A kölcsönszerződésen van 4 kezes is,de a végrehajtó csak az ismerősömtől von! A kölcsönből megépült ház tulajdoni lapját lekértem. 2007-től rengeteg új tulajdonosa volt a háznak, de aki megvezette az ismerősömet, ő benne él a családjával, jelenleg 2005-ben született gyermeke nevén van, 1/1 tul. hányadban tulajdonolja. A megépült házra a végrehajtó nem terhelte rá a kölcsönt, néhány napja kikerült rá az ELADÓ tábla. Felhívtam a megadott telefonszámot, hogy mikor lehetne megnézni és az az illető volt a vonal végén, aki átverte az ismerősömet. Kérdésem az volna, van-e valami jogorvoslati lehetőség? Mit tegyünk, ha elmegyünk megnézni a házat, mint "vevők", hiszen hosszú évek után ismerősöm először tud találkozni azzal az illetővel, aki megnyomorította az életét? Hangfelvételt érdemes készíteni? A válaszokat előre is köszönöm! Üdv! Juli

Adóstárs. Egyenlő kötéllel a nyakán.
AZonnal forduljon ügyvédhez.

Köszönöm Majordomus a választ! Megtettem (mert szerencsétlen ismerősömnek megélhetési gondok miatt nem telik ügyvédre). Azt mondta az ügyvéd, hírből ismeri a "bizonyos illetőt", tudja róla, hogy arra ügyel, hogy semmi ne legyen a nevén, ami végrehajtható. Ha meg is nyerné a pert az ismerősöm, csak pénzkidobás lenne.Rossz helyen kpogtattam? Keressek másik ügyvédet neki?

Köszönöm Majordomus a választ! Megtettem (mert szerencsétlen ismerősömnek megélhetési gondok miatt nem telik ügyvédre). Azt mondta az ügyvéd, hírből ismeri a "bizonyos illetőt", tudja róla, hogy arra ügyel, hogy semmi ne legyen a nevén, ami végrehajtható. Ha meg is nyerné a pert az ismerősöm, csak pénzkidobás Keressek másik ügyvédet neki?

julipesti,

Mi nem ismerjük azt az ügyvédet. Honnan tudnánk igazat mond-e?
Ha igazat mond, jól tudja, hogy az "illető"-nek nincs semmi a nevén, akkor úgy van, ahogy mondta : pénzkidobás lenne, mert nem lehet végrehajtani rajta semmit.
Ha nem mondd igazat, akkor érdemes másik ügyvédet keresni.
De te se tudhatod, igazat mond-e.

Egyébként sem kecsegtet sok sikerrel az a per, hiszen nem az illető "nyomorította meg" az ismerősödet, hanem az ismerősöd saját magát. Tizenöt millás hitelben puszira adóstárs? Normális? Aláírta a szerződést, most fizessen. Ez sajnos ilyen.

julipesti,

Szerintem ismerősödnek a jog tud részbeni segítséget adni, de a teljes problémát nem oldja meg. A két adóstárs a kölcsönszerződés szerint egyetemlegesen felel a banknak az adósságért. Ezért a bank bármelyikőjüktől követelhet, ez történik most. A bank az ismerősödben talált valakit, aki fizet, és ez neki elég. Viszont az adóstársak egymás között egyenlő arányban felelnek a kötelezettségért (ha máshogy nem állapodtak meg), azaz az ismerősöd követelheti a kifizetett összegek felét az illetőtől. (Ptk. 6:30. § (1))
(Emellett, HA be tudja bizonyítani, hogy közöttük olyan megállapodás volt, hogy az illető fizetne mindent, AKKOR sikerrel követelhet az illetőtől mindent - de ez nehéz. Kellene, hogy valami nyoma legyen, akár papíron, emailban, vagy legalább tanúk előtt kijelentve.)

A gond azzal lesz, hogy ebből mit lehet behajtani.

1. 15 milliót ritkán adnak úgy, hogy egy csekélyértékű ház felére van jelzálog téve. Van-e más ingatlanfedezet a kölcsönszerződésben? HA igen, az kié?
2. Az ügyvéd hallott dolgokat az illetőről, azaz valószínűleg nem nyomozott utána. Érdemes lehet lekérni a házuk meg a család más ingatlanjainak tulajdoni lapját, és megnézni az e-cégjegyzékben, hogy van-e cége, akár neki, akár a házastársának (házastársi közös vagyon - főszabály szerint a házasfelek felelnek egymás adósságaiért). Hasonlóan a jövedelemre - se neki, se házastársának nincs bejelentett állása?
3. Hogy a hitelből felépített házat végrehajtás alá lehet-e vonni, függ attól, hogy pontosan hogy kinek és hogyan történtek az átruházások - lehet-e bizonyítani a fedezetelvonást. Ehhez látni kellene a részleteket, de nagy reményeid ne legyenek. Mindenesetre, itt is érdemes gyorsan lépni, mert ha teljesen idegen vevőnek adják el, piaci áron, akkor felejtős. Szerencse, hogy a mai tulajdonos 17 éves, tehát gyámhatósági engedély kell az eladáshoz, ami nem két perc.

És ismerősödnek érdemes otthon, családi körben kiterítenie a kártyákat. Már csak azért is, mert itt röpködni fognak a hivatalos levelek, amiket ha nem vesz át, vagy családtag elfelejti neki odaadni, akkor nagy baj lesz. Ha esetleg véletlenül bukik ki, sokkal rosszabb lesz a beszélgetés.

„Azért felmerül bennem a kérdés, hogy a végrehajtási eljárásban kötött engedményezési szerződés és a jogutódlás megállapítása között ki a végrehajtást kérő? A pozíció betöltetlen vagy a régi vh kérő marad-e a jogosult a jogutódlás bíróság által történő megállapításáig?”

Ez egy lenyűgöző kérdés Vadsuhanc, de annyira nem releváns, mint gondolod. Anyagi jogilag az engedményes a jogosult, azonban eljárásjogilag még nem. A Vht., mint speciális eljárásjogi jogszabály megköveteli, hogy a változást a felek személyében a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell megállapítania. A végrehajtást foganatosító bíróság jogutódlás megállapítása végrehajtási eljárási cselekmény! Amennyiben van befolyt összeg, azt letéten kezeli a végrehajtó, ameddig jogerősen megállapítja a bíróság a jogutódlást. De nem tudom mire irányul a kérdésed. Elméletileg az engedményező már nem, az engedményes még nem az ügy ura.

@julipesti
Azt azért jegyezzük meg, hogy aki itt átejtette a bankot, az nem az a bizonyos illető volt, hanem a te ismerősöd. Ugyanis az a bizonyos illető nem tudta átejteni a bankot, hanem jönnie kellett az ismerősödnek, aki ezt megtette helyette. Az ilyesmit kevés helyen tolerálják, és ennek a következményét tapasztalja most az ismerősöd.

Kedves papianus88!

Nem akarlak zavaros gondolataimmal terhelni, de a gondom a következő. A végrehajtó az elrendelt végrehajtásban nem foglalkozik a végrehajtás alapját képező szerződéssel. Őt egy érdekli (helyesen és törvényesen), hogy a végrehajtási lapon ( záradékon ) milyen jogcímen és mekkora követelés szerepel amelyre a végrehajtást le kell folytatnia. Ebben gondolom nem hibás a megállapításom.(?)

A végrehajtást kérő engedményezi a követelését. Az, hogy mit engedményez pontosan az kizárólag az engedményezési szerződésből lehet megállapítani, melyet az adós, de sokszor még a végrehajtó sem kap meg. Az engedményezésről a végrehajtót értesítik, aki a bíróságra beterjeszti a kérelmet és a bíróság dönt az engedményezésről. Megjegyzem még egyszer sem láttam olyat, hogy az engedményezett összeg szerepelt volna ebben a végzésben, de valószínűleg nem is kell.

Konkrét probléma: Ki és hogyan állapítja meg és módisítja a végrehajtásban az engedményezés után fennálló tartozást? Mi történik, ha abból kimarad valami vagy mi történik, ha abban új tétel merül fel, amely a végrehajtási lapon nem szerepel? Mint írtam - saját tapasztalat - ,hogy az adós erről nem értesül csak megkapja a bírói végzést a jogutódlásról. De, ha meg is kapja ilyenkor az engedményes arra hivatkozik, hogy a szerződésben az eredeti jogosult helyére lépett. De milyen szerződésben? Ami már kb 10 éve megszűnt.

Nagyon rosszul gondolom, hogy az engedményezés során a jogviszony sohasem tárgya az engedményezésnek, hanem csak a belőle eredő követelés? Ezért érdekelne, hogy a az engedményezési szerződés hatálybalépésétől a jogutódlás megállapításáról szóló jogerős bírói végzés megszületéséig mi alapján és kinek kell fizetnem? A vh lap alapján az eredeti végrehajtást kérőnek vagy az engedményezési szerződés alapján a jogutódnak? Mert a vh lap és az engedményezési szerződésben foglaltak köszönő viszonyban sincsenek egymással....

A végrehajtó nem foglalkozik szerződésekkel. Nem ez a profilja...

Tisztelt fórumozók!
Segítséget kérnék az alábbi kérdésben.

Egy követeléskezelő ZRT., hogyan járhat el a bíróságon jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtásakor egy folyamatban lévő végrehajtási ügyben?

• kizárólag jogi képviselő útján
• meghatalmazott útján.
• bárhogyan ( Zrt bármely munkatársa )

Kell-e igazolni a jogosultságot a bíróság előtt előterjesztett jogutódlás megállapításával kapcsolatos eljárásban?

Van-e eltérés a régi és az új Pp rendelkezései között a fenti kérdésekben?

Nagyon köszönöm az esetleges válaszokat.

-

Ha azt akarod kérdezni, akkor nem ügyvédkényszeres.

Lassan átalig koptatod annak a döglött lónak a hátát.

Kedves KBS !
Konkrétan nem az ügyvédre voltam kíváncsi, hanem a képviseleti kötelezettségre.....

Jogképes-e a bíróság előtt a jogi személy egy cégszerű aláírással nyilatkozva vagy a nyilatkozóknak igazolnia kell az ügyben történt meghatalmazásukat, hogy a cég nevében nyilatkozhat és a bíróság előtt érdemi nyilatkozatot tehet.....

E+z za érdemi kérdés.....