Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


Grave7 # 2017.01.11. 20:51

@gerbera317:
Az árverési rendszerben lévő tájékoztató szöveg azért a Vht. 152. § (2) bekezdésével megegyezik...

Ezért luu 26-nak azt javasolnám, hogy felvetését félfogadási időben személyesen mondja jegyzőkönyvbe végrehajtónál, nehogy később esetleges végrehajtási kifogás miatt bíróság úgy döntsön, elveszíti az előleget (de ha mégis, végrehajtótól kérhesse annak megtérítését, akár perben is).

@fejsza: Láttam már olyat, hogy a helyszíni eljárással várhatóan felmerülő végrehajtói költségek fedezésére az árverési vételár egy részét a végrehajtó letétben tartja (felosztási tervben, erre hivatkozással).
De javaslom kérdezz rá a végrehajtónál, hogy ő milyen megoldási lehetőségekbet lát az ingatlan átadására, akár költség szempontjából.

Vh-ügyes # 2017.01.11. 19:08

mind

harmat07 # 2017.01.11. 18:46

Üdvözletem!
Végrehajtásjoggal hány ingatlan terhelhető, ha az adósnak egy tartozása van de több ingatlan tulajdona? Köszönöm

luu 26 # 2017.01.11. 15:11

Tisztelt gerbera317!
Köszönöm szépen a tájékoztatást.
Tapasztalatlanságom miatt bizonytalanodtam el.
Ismételten köszönöm.

gerbera317 # 2017.01.11. 14:58

Fejsza, az oda-vissza 700 km nem kevés. A végrehajtó helyszíni óradíja 6.000 Ft + egyszeri 3500 Ft. Egy ilyen kiszállás kb. 50 ezerbe fáj, és meg kell előlegezni.
Az volna a legtisztább, ha az adós az ingatlan kulcsait leadná a végrehajtónál az 154/A. § szerint, ő pedig átadja neked az ingatlant a 154. § szerint. Vagy valami ezzel kompatibilis megoldást kell keresni.

gerbera317 # 2017.01.11. 14:46

Az árverési szabályzatot nem jól értelmezed. „árverési vevőt a végrehajtó felhívja az Elektronikus Árverési Rendszer felületén keresztül, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.” Mindenek előtt szögezzük le, hogy ez nem a jogszabályból, még csak nem is az árverési rendszer felhasználói szabályzatából, hanem az árverési rendszerről szóló tájékoztatóból egy idézet. Egyrészt.
Másrészt pedig, az előleg elvesztése az árverési vevő magatartásához fűződik, nem pedig a végrehajtóéhoz. Ha tehát a végrehajtó 18 napra hívja be a vevőt aláírásra, akkor az nem eredményezheti, hogy emiatt a vevő az előlegét elveszíti. Az előleg elvesztése egyébként sem automatikus, hanem azt is a végrehajtó állapítja meg. Te úgy kérdezted, hogy lehet-e ebből baj. Nem lehet.

Ugyan nem kérdezte senki, de azért leírom:

Egy árverés több szakaszból áll. Régen, az ú.n. kézi árverés úgy nézett ki, hogy 1) a végrehajtó megnyitotta az árverést, 2) megnyiotta a licitet, 3) lezárta a licitet és megállapíotta a licit eredményét (a licit csak néhány percig tartott), 4) az árverési jegyzőkönyv aláírásával befejezte az árverést (azt, hogy a vevő mikor fizet, azonnal vagy halasztva, a jegyzőkönyvben állapította meg).
Tehát az árverés állt a licitből meg az aláírásból. Az árverés nem a licit végével ért véget, hanem a jegyzőkönyv aláírásával, és ezzel kb. fél-másfél óráig tartott.

Elektronikus árverésnél ez így van: 1) a licitet az elektronikus árverési rendszer automatikusan megnyitja, 2) ugyanúgy automatikusan lezárja a licitet, és automatikusan lezárja a licitnaplót (a licit 30 vagy 60 napig tart 3) a végrehajtó behívja a vevőt a jegyzőkönyv aláírására, és befejezi az árverést (azt, hogy a vevő mikor fizet, azonnal vagy halasztva, a jegyzőkönyvben állapítja meg).

Tehát egy elektronikus árverés áll a licitből, valamint a jegyzőkönyv aláírásából. Az árverés most sem a licitnapló lezárásával ér véget, hanem a jegyzőkönyv aláírásával. A két esemény között napok, hetek is eltelhetnek. Mivel régen az árverés napja azonos volt a jegyzőkönyv aláírásának napjával, ezért ez azóta sem változott. Egy árverés így akár 61-78 napig is eltarthat, de az árverés napja továbbra is a jegyzőkönyv aláírásának napja.

luu 26 # 2017.01.11. 11:34

Tisztelettel azt szeretném kérdezni hogy sikeres árverési vevőként a vh a jegyzőkönyv aláírási időpontját az értesítéstől számított 18-ik naptári napra tűzte ki
azonban a (MBVK) szabályzata szerint az aláírásnak 15 napon belül kell megtörténnie.Hívtam a vh -át de csak a
helyettesével tudtam beszélni ő pedig nem tudott előbbi időpontot adni. Nem lehet ebből baj? Mit tegyek?
Utaljam át a vételárat a jegyzőkönyv aláírása előtt?
Előre is köszönettel: luu 26

fejsza # 2017.01.11. 10:50

Sziasztok

Egy ideje olvasgatom már a fórumot és sok hasznos infót tanultam belőle, ezt ezúton is szeretném megköszönni. Egyrészt mindazoknak akik feltették a kérdéseiket és másrészt főleg azoknak akik építő jellegel meg is válaszolták őket.
Pont az elmúlt napokban akartam választ kapni arra a kérdésre amit nemrég pulisz tett fel, de gerbera317 mostanra már tiszta vizet öntött a pohárba. Köszönet érte :)
Viszont hamarosan én is szeretnék egy ingatlan árverésen részt venni. Az ingatlant már személyesen is megtekintettem (kívülről) és megfelelőnek találtam a saját céljaimra.
Viszont a végrehajtó irodája (székhelye) és az árverésben szereplő ingatlan fizikailag 350 km-re vannak egymástól. Ebből kifolyólag az lenne a kérdésem hogy ha a rosszabb forgatókönyv valósulna meg, miszerint az adós nem együttműködő stb. és magának a végrehajtónak kellene személyesen eljönnie az ingatlanhoz és átadni azt. Akkor az forintosítva körülbelül mennyibbe kerülne nekem?
Mellesleg ahogy láttam az ingatlanban jelenleg senki sem lakik, maga az adós pedig 25 km-re lakik a végrehajtótól.
Ezen kívül még lenne pár apróbb részlet kérdésem de azt inkább a későbbiekben szeretném feltenni ha már ezen átrágtuk magunkat.

gerbera317 # 2017.01.10. 08:41

ő ilyesmit nem vállal, amit írtál.

Mármint mit nem vállal abból, amit írtam?
Az ingatlan átadása nem opció, nem vállalás kérdése, hanem kötelező. Amibe pedig az átadás közben belebotlik a végrehajtó, szintén meg kell oldania. Nem szakíthat félbe egy átadási eljárást azzal, hogy egy közben felmerült részprobléma megoldását "nem vállalja".

pulisz # 2017.01.09. 20:58

Köszi gerbera.
Igen, a 3 az 30 nap akart lenni.
Ma beszéltem VH-val, ő ilyesmit nem vállal, amit írtál.
Ami érdekes, hogy ő sem tudott semmilyen iránymutatással, tippel szolgálni a bérelendő raktár méretét illetően. Ami még +1 nehezítő körülmény, hogy az adós kertjében található roncsautó is ingóságnak minősül (végül is érthető) és ennek tárolásáról is gondoskodnom kell valahogy :)

gerbera317 # 2017.01.08. 17:23

Az a "3 nap" ugye 30 akart lenni?

Az ingóságok őrzéséről a Vht. így rendelkezik:

182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni. (2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.

Tehát ha kényelmes akarsz lenni, és nem akarsz pakolászni meg rakodókat fizetni, és ráér még egy hónapot a ház használatba vétele, akkor egyszerűen azt nyilatkozod az átadáskor a végrehajtónak, hogy az ingóságok a házban maradhatnak, azok tárolását - az adós költségére és veszélyére - 30 napig vállalod, a 30 nap lejárta előtt azokat az adósnak - közösen egyeztetett időpontban - kiadod, és kéred a ház lepecsételését. Ha az adós az ingóságokért 30 napon belül jelentkezik, akkor a zárópecsétet tanúk jelenlétében feltöröd, a házat kinyitod, az adósnak a cuccait kiadod. Ha 30 napig nem jelentkezik, akkor 30 nap után a házat egyébként is kinyithatod, és az ott tárolt ingóságokat hulladékként (vagy ahogy tetszik) kezelheted.

gerbera317 # 2017.01.08. 15:55

Nem kell túllihegni a dolgot. A ház egyik lezárható helyiségét kell tárolónak kijelölni, amit aztán a végrehajtó lepecsétel.

pulisz # 2017.01.08. 15:27

Sziasztok!

Kényszerköltöztetéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni néhányat.
A héten kaptam meg (árverési vevőként) az értesítést a kilakoltatás márciusi időpontjáról. A levélben a végrehajtó felszólít zárszerelő biztosításáról (ok), 8 rakodómunkás + teherautó(k) biztosításáról (ok), illetve zárt tárolót vagyok köteles intézni 3 napra.
A kérdés, hogy ilyen esetben a zárt tároló mekkora kell, hogy legyen? Mivel egy nagyobb családi házról van szó, és elképzelésem sincs, mennyi ingóságról, ezért nem tudom, hogy mekkorát kéne intézzek. Van erre esetleg valamilyen iránymutatás? Teszem azt x ingatlan négyzetméterenként y nm tároló?
Adós elérhetetlen, így nincs semmi infóm a mennyiségről.
Illetve a költségek (fuvarozás, raktározás). Ezek minden esetben engem terhelnek , vagy itt esetleg egy megelőlegezésről van szó adós helyett, amit utána megpróbálhatok behajtani? Netán, ha még az árverésből a felosztás után marad pénze, akkor abból finanszírozhatók ezek a tételek?

Köszönöm!

eBay # 2017.01.07. 19:37

Karin:
Mivel én is hasonló kérdést tettem fel, s hasonló választ kaptam, így kénytelen voltam magam megkeresni.

Sajnos direkt linkelni nem tudom, de a mai napon "elölről hátrafelé" (azaz mától visszafelé) olvasva a 23. oldal környékén (...jogiforum.hu/forum/41/24237.22.0 ) tárgyalják ki az árverezett ingatlanok közüzemi díjainak kérdését. (gerbera317 2016.04.11. 00:24-i hozzászólása és előtte pár hozzászólás)
Az általam hétköznapi emberi nyelvre leszűrt lényege ennek az, hogy a végrehajtási törvény szerint tehermentesen szerezted meg az ingatlant, tehát nem vagy felelős az előző tulajdonos tartozásáért.
Azért nem/sem, mert te nem az adóstól vásároltad meg az ingatlant, hanem árveréssel, "eredeti szerzéssel" (~jogelőd nélkül) szerezted meg.
Szóval nem adásvételről van szó (ami általában előfordul a szolgáltatóknál), hanem ez olyan, mint amikor egy üres telekre felépítesz egy ingatlant és kéred, hogy kössék be a közműveket. (Na jó, lehet, hogy nem teljesen ugyanolyan, de hasonló - lsd. ennek 23. oldali kitárgyalást.)
Azt még magyarázzák ott, hogy a távfűtés az esetleg más lehet, mert a szomszédot is fűtöd/nem fűtöd, de ezt nem teljesen értem, ui. pl. nálam sincs senki az alattam lévő [gázfűtéses] lakásban évek óta, és így nem is fűti senki, én meg úgy gondolom, hogy ez nem is probléma, "így jártam": Ha nem laknék a lakásomban, én sem fűteném csak azért, hogy a szomszédoknál melegebb legyen.)

Aztán (a 23. oldalon) valami esetleges ELMÜ (villany) pert is feszegetnek (amit ha elvesztesz, még mindig perelheted az államot "jogalkotás körében elkövetett károkozás" okán [LOL - ez alapján szinte minden ember minden nap perelhetné az államot :-)/:-( ], amit végképp nem értek, ui. az elején kifejtett "eredeti szerzés" "logikája" ezt szerintem teljesen kizárja.

gerbera317 # 2017.01.07. 09:09

Ezt már számtalanszor kitárgyalta már a fórum. Keresd meg, olvasd el.

karin # 2017.01.07. 08:30

gerbera317 köszönöm a választ!
Lehetséges, hogy a dologi és kötelmi jogra hivatkozva nekem kell kifizetnem az adós közüzemi hátralékait? A vízszolgáltató ezt a felvilágosítást adta és hogy nem írják át addig az új tulajdonos nevére a számlát, míg a korábbinak tartozása van.

gerbera317 # 2017.01.06. 17:54

Azt jelenti, hogy "az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, törvényen alapuló haszonélvezeti joggal terhelten kerül árverésre", csak valaki nem vette a fáradságot, hogy ezt így megfogalmazza.

karin # 2017.01.06. 17:03

Tisztelt Fórumozók!
Ingatlanárverési hirdetményben az alábbi szöveg olvasható: Az ingatlan torvenyen alapulo haszonelvezeti jog fuggetlenul az ingatlannyilvantartas tartalmatol kerül árverésre. Hogy kell ez értelmezni? Olyan, mintha a haszonélvezeti jog külön árverésre kerülne.

Rumfo # 2017.01.04. 19:36

Köszönöm. Gondolom ez sem lesz kevésbbé bonyolult, mint a kilakoltatott személyek lakcímének fiktívvé nyilvánítása, csak ez másképpen lesz sz@ros. De legalább a jegyzőkönyvekbe beleirathatom.

Grave7 # 2017.01.04. 13:51

@Rumfo: A végrehajtó fizikailag adja át az ingatlant, azzal kapcsolatban viszont neked kell eljárnod cégbíróságnál, ha nem akarod, hogy a megvásárolt lakás címe a cég székhelyeként szerepeljen a cégjegyzékben (ha az ügyvezető felhívásodra önként ezt nem teszi meg).

Rumfo # 2017.01.04. 10:55

Igazad van. Valamiért úgy gondoltam, ez csak a természetes személyekre vonatkozik, de most utána néztem és : "A jogtudományban személy alatt természetes személyt vagy jogi személyt értünk."
Ez jó!

gerbera317 # 2017.01.04. 08:42

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek (...) az árveréstől számított 30. napig (...) kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Az "adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek": ezt úgy kell érteni, hogy az "adós és/vagy mindazok, akiket az adós oda bármilyen jogcímen beengedett, vagy engedte őket oda bejelentkezni".

Rumfo # 2017.01.04. 07:04

Sziasztok!
Megmondaná valaki, hogyan kell eljárni az ingatlan átadásánál, ha a cégbírósági adatok szerint az ingatlanba egy cég székhelye van bejelentve? Tudhatja ezt a végrehajtó? A céget is felszólítja kiköltözésre? Kérhetem-e a kilakoltatási kérelemben, hogy a cég kényszer-kilakoltatása is megtörténjen? Vagy nekem kell törvényességi felügyeleti eljárást indítanom a cégbíróságon?

gerbera317 # 2017.01.01. 11:52

Ahogy egy adásvételi szerződés tartalmazza az eladó és a vevő adatait, úgy az árverési jegyzőkönyv is. Mi a nehéz ebben?

Anna40 # 2017.01.01. 11:41

Grave7, köszönöm a választ! Nem tartom jónak, de értem, ez van.