Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Bela a Bela

A korábbi kérdéseidből ítélve árverési vevő (vagy érdeklődő) lehetsz.

Csatlakozom Grave-hoz: Egy árverés ellen előterjesztett vh-kifogás során nem a teljes végrehajtás jogszerűségét vizsgálják, csakis kizárólag az árverés jogszerűségét. És pontosítok egyben: ilyenkor már az árverési hirdetmény jogszerűségét sem vizsgálják, hanem csakis az árverést. Ha ennek során a bíróság arra jut, hogy az árverést nem lehetett volna megtartani, akkor megsemmisíti az árverést, és helyreállítja az eredeti állapotot, ami többnyire abban merül ki, hogy a vevő visszakapja a már befizetett összegeket (mert elméletileg más még nemigen történhetett). Ezt követően a végrehajtó akár azonnal kitűzheti újból az árverést, amit akár ugyanaz a vevő újból megnyerhet. Tehát ez közelsem olyan nagy ügy, mint elsőre gondolnád...

Grave,

A Vht. ingatlan-végrehajtásról szóló fejezete mindenhol ingatlanról szól, általánosan. Ahol a lakóingatlanra vonatkozóan szükséges speciális szabályt alkalmazni, az mindig az általános szabályt követi, ld. 138. § -> 138/C. §; 139. §: 45 nap vs. 60 nap; 147. § (1) -> (2); 154. § -> 154/A. § és 154/B. §.

Vedd észre például, hogy ha a 154/A. § nem speciális szabály volna, hanem általános, akkor a sima 154. §-nak semmi értelme nem volna. Annak csak úgy van értelme, hogy a 154. § általában bármilyen ingatlanra, a 154/A. § pedig speciálisan akóingatlanra vonatkozik.

És ha valakinek a 154/A. §-t olvasva nem tűnik fel azonnal, hogy az nem általános, hanem lakóingatlanra vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz, akkor is legkésőbb a (11) bekezdéshez érve le kell esnie a tantusznak. Aztán a (12) bekezdés is 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazását rendeli. Vegyük észre, hogy ezek a Vht.-nak a lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtásáról szóló részben találhatók. (Értsd: szántó, út, virágbolt, tároló, garázs kiürítésének elrendelésekor nem a 182. §-182/A. §§-t kell alkalmazni, csak simán a 172-177. §§-t.) És ugyanígy az árverés utáni átadást is, ha pl. a tároló le van zárva, és ezért nem adható át sima irodai intézkedéssel, a végrehajtó úgy végzi el, hogy odamegy, felnyittatja, zárat cseréltet, és átadja. Ha ellenszegülést tapasztal, annak megtörése iránt is az általános szabályok szerint intézkedik.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ingatlan a szántó is, a rét, a legelő is, az erdő is, a halastó is, a beépítetlen terület is, az út is, a tároló is, a garázs is, az üzlethelyiség is, az üdülő is, és a lakás is. Ezek között a szántó, rét, legelő, az erdő, az út a beépítetlen terület stb. olyanok, amiket egyáltalán nem kell kiüríteni, ezekről a végrehajtó gyakran azt sem tudja, hol vannak természetben. Ezeket egyszerűen csak egy irodában készült jegyzőkönyvvel átadja a vevőnek. Kiürítésre szorulhatnak pl. az üzlethelyiség, a garázs, a tároló, csakhogy ezek ugyanúgy nem lakóingatlanok, mint a szántó vagy a rét, ezért nincs is rájuk külön szabály! A Vht. a választóvonalat a lakásnál meg – a feltételek fennállása esetén – az üdülőnél húzza meg. Csakis ezeknél kell jegyzőzni, meg 60 meg 15 napozni, meg téli moratóriumozni, és logikus, hogy rendőri erővel kiüríteni. De a többinél nem!

@Bela a Bela:
Bíróság végrehajtási kifogás elbírálása során nem "jogszabály ellenesnek minősíti a végrehajtást", hanem megállapítja a kifogásolt intézkedés jogszabálysértő voltát és az intézkedést megsemmisíti. Ha az árverési jegyzőkönyvet (vagy akár hirdetményt) semmisíti meg bíróság, a teljes megfizetett vételár visszajár vevőnek.

Bármelyik módon előterjesztheti. Végrehajtótól kérdezze meg.

Tisztelt hozzáértők!

Csak érdeklődés képen kérdezem, mert a vht-ban erre vonatkozóan nem találtam kitételt (lehet, hogy csak figyelmetlen voltam), hogy mi történik abban az esetben, ha a bíróság a végrehajtást jogszabály ellenesnek minősíti (mondjuk egy erre vonatkozó kifogás elbírálását követően). Ebben az esetben a jóhiszemű árverési vevőt ugye megilleti a vételár, ha azt már előzetesen befizette?

Másik kérdésem, hogy az adós a végrehajtási kifogást személyesen kell, hogy a végrehajtónál benyújtsa, vagy ez levélben is megtehető. Arról hogyan értesül a vevő, hogy ilyen kifogással éltek-e (hiszen a vht 149.§(1) alapján ebben az esetben a vételár különbözetének megfizetésére a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap a határidő).

A válaszokat nagyon szépen köszönöm!

@gerbera317: Szerinted nem lakóingatlan esetén árverési vevőnek nem is kell kérnie az ingatlan átadását/kiürítését, hanem automatikusan tűzzön ki időpontot a végrehajtó?
Valamint nem lakóingatlan esetén a Vht. 154/A. § (vagy akár a 154/B. §) egyik rendelkezése sem alkalmazható?

Ez nem lakóingatlan, tehát az átadás csak simán, a 154. § alkalmazásával történik. Ha végrehajtó ezt elmulasztja, emlékeztetni kell a mulasztására, és kérni, hogy pótolja. Ha megtagadja, végrehajtási kifogást kell előterjeszteni.

Ha megtagadja, arra ügyelj, hogy azt a 154/A. §-ra hivatkozással fogja megtenni, de ne dőlj be neki! Itt csak szimplán a 154-et kell alkalmazni, és nincs helye halogatásnak, meg nyolc napnak, meg jegyzői tájékoztatásnak.

Ha átadja a tárolót, az ott talált dolgokat 30 napig vagy köteles őrizni, aztán hulladékként kezelheted.

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Segítséget szeretnék kérni tőletek. Bírósági végrehajtói árverésen vásároltam egy tárolót. A cég akié volt nem támadta meg az árverés eredményét 15 napon belül, így elviekben a tulajdonomba kerülne. A cég nem biztosította számomra a birtokba kerülést. Úgy hallottam, hogy ebben az esetben a bírósági végrehajtót fel kell kérni a hatósági birtokba adásra.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan és milyen tartalommal kell felkérnem a bírósági végrehajtót, hogy segítsen nekem birtokba kerülni, illetve milyen további kötelezettségeim vannak a megvásárolt tárolóval szemben (ott talált dolgok tárolása, stb).

Köszönettel
András

Lehet, hogy az önkormányzati biztonsági őr licitálgat éjszaka.

„Csak az a tipp, hogy önkormányzat-e vagy ember-e.”

:))

Az előárverezés biztos, mert az oda van írva a licitjéhez. Csak az a tipp, hogy önkormányzat-e vagy ember-e.

„csak tipp, mert éjszaka licitált”

:-) Helytelen következtetés. Az előárverező ajánlattevőt nem arról lehet felismerni, hogy "éjszaka licitált".

Minden betűt elolvastam, csak az önkormányzatot írták bele, de mivel a Ptk. megengedi a tulajdonostársat is, nem fogok rajta fennakadni. Természetesen nem látom, ki az előárverező, csak tipp, mert éjszaka licitált, különben is minek kéne az önkormányzatnak egy nyamvadt fél lakás.
Köszönöm a hozzászólást!

Még az is ott van a hirdetményen, hogy több előárverező esetén nincs olyan, hogy "én is tartom". Ha az egyik az aktuális licitet "tartja", a másik már csak magasabb vételi ajánlatot tehet.

Nézd csak meg jobban! Ott lesz a tulajdonostárs is:
A lakóingatlanra a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. § szerinti feltételek fennállása esetén a akóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak rverésen gyakorolható előárverezési joga van. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja, amit előárverezési jognak kell tekinteni.

Sziasztok! Az árverési hirdetmény szerint csak az önkormányzatnak van előárverezési joga. 1/2 lakástulajdonról van szó. Ha a tulajdonostársat aktiválják előárverezési joggal, az hiba?

@gerbera317: Valóban pontatlanul fogalmaztam, megkövetlek.

@gáspárzsuzsa: A hatályba léptető rendelkezések meghatározzák, hogy milyen eljárásokra kell alkalmazni a változásokat. A jogszabály tartalma az elsődleges.

1994. évi LIII. törvény
306/T. § (1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló szóló 2016. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi XXXII. törvény) megállapított 138/C. §-át a 2016. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően megindított végrehajtási eljárásban lefoglalt lakóingatlanokra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 139. § (1) bekezdését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően megindított végrehajtási eljárásban értékesített lakóingatlanokra kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 147. § (5) bekezdését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően megindított végrehajtási eljárásban lefoglalt, illetve értékesített, valamint azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően kérelmezték.
(4) E törvénynek a 2016. évi XXXII. törvénnyel megállapított 154/A. § (11) és (12) bekezdését azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016. évi XXXII. törvény hatályba lépését követően kérelmezték.

@gerbera317!

Olvastam sok válaszát, ezért kérdezem Önt.
Tulajdonosként az ingatlanomba állagmegóvás ellenőrzése céljából hogyan juthatok be?
A bentlakó nem enged be és épp szedi szét a házat és adja el darabokban.
Októberben kell kiköltöznie, utána hiába perelem, inkább megakadályozni szeretném.

köszönöm a válaszát

A Kar állásfoglalása csak egy dolog. De itt nem erről van szó.

1. A birtokba adás iránti kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni, és abban a végrehajtót kell megszólítani (tehát nem a jegyzőnél, és a jegyzőt megszólítva!).
2. Majd pedig tájkékoztatni kell a jegyzőt, hogy te ilyen kérelmet terjesztettél elő a végrehajtónál. Ezt a tájékoztatást a helyi jegyzőnek kell elküldeni, és abban a jegyzőt kell megszólítani.
3. A kari állásfoglalás pedig arról szól, hogy ezt a tájékoztatást ki küldje el a jegyzőnyek: az árverési vevő, vagy pedig a végrehajtó.

OFF Még egy ellenvetés, és kimoderáltatlak innen. ON

@gerbera317, @grave !

Voltam ma a végrehajtónál. Szerintük a 2016.07.01 - es változás CSAK azokra a végrehajtási ügyekre alkalmazható, amik ez után a dátum után indulnak. A már folyamatban lévő ügyekre továbbra is a régebbi vonatkozik. Erről a végrehajtó szerint a Kamara így adott ki állásfoglalást.

Hogy-hogy miért? Mert a kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani. Ezért.

@gerbera317

" (Egyébként, ha én jegyző volnék, az árverési vevőt a kérelmével együtt úgy vágnám ki, mint macskát sz@rni."

????????
Ezt hogy érted, miért ?

Grave, pontosítsunk!

A kérelmet mindig is a végrehajtónál kellett előterjeszteni. Az egy dolog, hogy a kérelem benyújtásáról a helyi jegyzőt tájékoztatni kell. A tájékoztatás korábban az árverési vevő dolga volt, azóta ezt a kötelezettséget a törvény a végrehajtóra telepítette. (Egyébként, ha én jegyző volnék, az árverési vevőt a kérelmével együtt úgy vágnám ki, mint macskát sz@rni. És nem hiszem el, hogy a téves információ a jegyzőtől vagy a végrehajtótól származik.)

@grave !

Köszönöm !Tehát a 60 nap attól számít, amelyik nap a végrehajtó megküldi a jegyzőnek a tájékoztatást !
Köszönöm !

@gáspárzsuzsa:
Korábban tényleg jegyzőnek kellett bejelenteni és a jegyzői igazolást kellett végrehajtó részére megküldeni, de ez 2016.07.01-vel változott.

1994. évi LIII. törvény 154/A. §
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

Kedves Szakértők!

Elég sokat visszaolvasva nem találtam választ a problémámra.
Van egy fél ház osztatlan közös tulajdonom, amihez a másik felét fél éve árverésen megvettem. Így már 1/1-es vagyok. Egy hét múlva költözik ki az adós, mert kapott 6 hónap halasztást. A házat ezidáig az adós lakta, Ő van birtokon belül.
Felhívott a szomszéd miszerint az adós a kerti medencét ásatja ki és már a vevővel tárgyal, hogyan szállítja el.
Rendőrt hívtam, aki hümmögött, jegyzőkönyvet vett föl, de azt mondta nem tud mit csinálni, az adós van birtokon belül.
A medence beépített, teljesen földbe süllyesztett, alapozással ellátott 6 x 3 méteres polipropilén anyagú, fixen a víz-, csatorna-, villany hálózatra kötött, gépészet stb.
Azt mondja az adós, hogy a tulajdoni lapon és az árverési kiírásban csak a ház és a garázs szerepelt.
A földbe ásott és közművekre kötött medence az ingatlan része?
Mit lehet ilyenkor csinálni? Ha elszállítja, Tőle egy fityinget se tudok visszaperelni, mert úszik az adósságban, nekem viszont milliós a károm.

Köszönöm a segítségüket