Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

vanca # 2016.08.30. 13:54

esetleg a végrehajtónak?(mert fennmaradt adós tartozásának még 3/4 része) Mellékesen adós 1 év alatt kuplerájt csinált a lakásból, a falak áznak, állatkertet üzemeltet...

ius latratus # 2016.08.30. 13:51

OFF

Óh!, te jó Ég...

ON

vanca # 2016.08.30. 13:46

Köszönöm a választ, gerbera. A különbözet (lakott-beköltözhető állapot között) az adósnak kell megfizetnem? Vagy a másik 1/2 - nem adós - tulajdonosnak?

gerbera317 # 2016.08.30. 12:42

Neked ahány hozzászólásod, az annyi nick? Mintha másik topikban is te kérdezted volna ugyanezt, egy harmadik nick-kel.

gerbera317 # 2016.08.30. 12:32

Kiürítés iránti per, de számolj azzal, hogy a bíróság kötelezni fog az értékkülönbözet megfizetésére.

vanca # 2016.08.30. 10:51

közel egy éve próbálok vele tárgyalni, leráz, esze ágában sincs kiköltözni. 1 éve nincs villany, elvitték az órát a tartozások miatt.Kizárólag gázt fizet, télen azzal fűt. Másik lakásuk (új feleségé)üresen áll a kerületben. Szeretném birtokba venni, milyen jogi lehetőségem van? Nem tárgyal, szóba sem áll velem,pénzért sem fog kiköltözni, azt mondta, nincs az a pénz...

gerbera317 # 2016.08.30. 10:32

Van joga ott lakni. Tárgyalni kell vele, lelépési pénzként felajánlani neki a tulajdoni illetőségének lakott és beköltözhető becsértéke közötti különbözetet.

pancser12 # 2016.08.30. 08:12

Kérem, válaszoljon vki

pancser12 # 2016.08.29. 19:33

Ismerősöm tavaly árverésen megvette az ingatlan felét (lakottan volt hirdetve).3 hónapja megvette a másik felé (adós gyermeketol(a szerződésben nm rendelkeznek a birtokba adásról). Milyen uton lehet adóstól megszabadulni? Joga van ott lakni?

gerbera317 # 2016.08.26. 09:35

Tehát az önkéntességi határidő lejárt? Nos akkor nem jár neki a a lelépési pénz, de ezért nem jár neki, nem pedig azért, amit a végrehajtó állít.

Az ingóságok sorsa:
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
Téged az utolsó mondat izgat: A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni. Ez pontosan azt jelenti, amit első olvasatra jelent. Másodsorban pedig jelenti azt, hogy az árverési vevő az ingóságokat 30 nap elteltével már nem köteles tárolni. Tehát hulladékként kezelheted, elszállíthatod, megsemmisítheted (vagy akár meg is tarthatod). Vagy - ha még megvannak - később is átadhatod az adósnak. Egy a lényeg: 30 nap elteltével nem tartozol elszámolással az adósnak az ingóságokról. Mert ha a tárolás az adós költségére és veszélyére történik, mennyivel inkább a tárolási kötelezettség megszűnése. Sőt, akár még költségtérítést is követelheztsz az adóstól a tárolásért.
Magánvéleményem, hogy 25 ezret zsebből zsebbe simán megér, hogy az adós békéssen elhúzza onnan a csíkot.

vajna # 2016.08.26. 09:15

Gerbera errol a lelepesi penzrol olvastam a forumotokon, megis kerdeztem a vegrehajtot rola, mire o azt mondta, higy mivel az adosnak tobb ingatlanat is elarverezik, nem jar neki. amugy a 30 nap onkent atadas lejart. ma hivtam a vegrehajtot, azt mondta mar ketyeg a 60 nap, amit ki kell varni a kenyszerbirtokba adas elott. a kerdesemre, hogy mi lesz a sorsa az ingosagokna, amit a lakasban fogunk talalni, azt felelte az ugyintezo holgy, hogy az mar az en birtokomba marad, az ados mar nem nyulhat hozza, mivel lejart a hatarido erre. igazabol nem volt hatarozott, szoval ha vki meg tudna mondani biztosra, hogy a kenyszeratadas utan at ingatlanban talalt ingosagoknak mi lesz a sorsa, nagyon megkoszonnem. ennek fuggvenyeben esetleg elgondolkodnek az illeto ajanlatan, mar ha az jobban megerne es egyszerubb lenne. koszonon

gerbera317 # 2016.08.26. 08:40

A végrehajtást kérőnek ehhez semmi köze. Ő a végrehajtóval van jogviszonyban, nem az árverési vevővel, és főleg nem annak az ingatlanával.

Ez a kiürítés a te bizniszed, neked kell megoldanod a törvényes keretek között. Ilyen törvényes keret például a 154/B. § szerinti lelépési pénz, ami akkor illeti meg az adóst, ha a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek. Ha a vételár meghaladta a 2,5 milliót, akkor a 25 ezrét simán megkapja az adós, illetve akkor már többet is.

vajna # 2016.08.25. 15:40

Kedves ius latraus,

sajnslom, de nem szakmakent uzom az arveresi vevo mesterseget, biztosan emiatt is kerdezek hozzaerto embereket.

  • szerinted egyszerubb, ha fizetek?
  • ha jol ertelmezem a paragrafust, amit csatoltal, az ingosagok 30 napos tarolasa utan, meg ha azok az elarverezett lakasban is maradnak, ki lehet oket dobni? ha nem mit lehet veluk tenni 30 nsp utan?

elvileg mivel nem en vagyok a vegrehajtast kero, kerhetem a vegrehajtas kerotol az ingosagok elszallitasat , igaz?

vajna

ius latratus # 2016.08.25. 13:57

Nem dobhatod ki.

„182.§(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.”

A 25000,- forintos kérdésedre pedig egy közhely: az árverési vevő is egy szakma, nem ártana érteni hozzá.

vajna # 2016.08.25. 13:35

Tisztelt szakertok,

az altalam arveresen megvasarolt lakas extulajdonosa hajlando lenne atadni a lakas kulcsait 25000 ft elleneben, meg kellene vennem szerinte a kulcsokat, meg a bent levo hutojet.... a kereset elutasitottam, igy kozolte, hogy nem tud segiteni.
a kerdesem, ha a kenyszeratadas utan meg bent lesznek az illeto ingosagai, azokat koteles vagyok bizonyos ideig orizni ( a helyszinen vagy mashol) , vagy azonnal kidobhatom oket a szemetbe?
koszonom elore is a valaszokat, vajna

K.Anna_2013 # 2016.08.25. 12:46

Kedves Szakértők!

Van arra bármilyen szabály, hogy az árverés lezárulta után milyen határidővel kell a végrehajtónak a licitálók befizetett árverési előlegeit visszautalnia? A törvényben nem találtam meg, bár lehet, cask elkerülte a figyelmemet.

Köszönöm a választ!

Hajnalka123 # 2016.08.24. 13:11

Kedves Fórumozók,
Árverésen lakóingatlan 1/1 tulajdonjogát vettem meg, a jegyzőkönyv aláírásakor kifizettem a teljes vételárat is.
Mivel első ilyen vásárlásom egyáltalán nem vagyok otthon a folyamatban, próbáltam a végrehajtótól érdeklődni a továbbiakról, praktikus tudnivalókról, de egyáltalán nem volt segítőkész, uh szeretném a Ti segítségeteket kérni.

  1. mikortól vehetem át az ingatlant legkorábban?
  2. milyen jogaim vannak a jegyzőkönyv aláírásától kezdve? Mit jelent, hogy én jogosult lettem, az előző tulajdonos pedig jogvesztett? ki mit tehet és mit nem?
  3. jelenleg a lakásban bérlő lakik, de egy közvetítő cégen keresztül vannak ott (ennek a cégnek teljeskörű meghatalmazása van, uh a végrehajtó felé is ok képviselték a tulajt, mivel o kulfoldi)
  • mikortól szunik meg ennek a cégnek a megbízása?
  • a bérlők az árveréstől számított 30 napra elhagyják a lakást, kinek kell a kulcsot átadniuk/ kivel kell elszámolniuk?
  • van-e bárkinek bármi joga, hogy a lakásból a tartozékokat pl beépitett sütő, légkondi stb elvigye, leszerelje? a volt tulajdonos vagy a nevükben eljáró cég meddig tehet/tehet-e ilyet?

köszönöm a segitseget

gerbera317 # 2016.08.22. 14:44

Ha a 2016.08.21. 19:31-i hozzászólásod az, azzal nem értek (nem érthetek) egyet.

(12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Tehát a bekapcsolódós végrehajtási eljárás megszűnik, ha a vh-joggal rendelkező főügy(ek) befejeződtek (jellemzően: a követelések megtérültek). Ilyenkor a bekapcsolódós ügy sem folytatható, mert a kielégítési jog csak a zálogingatlan vonatkozásában nyílt meg, ha pedig annak az értékesítése a főügy(ek) befejeződése miatt okafogyottá vált, nincs helye folytatásnak. Ha a jelzálogjogosult bank letiltást meg autófoglalást akar, akkor vh-lappal vagy záradékkal végrehajtást kell indítania.
Ha a bekapcsolódós ügyben az adós teljes vagyona végrehajtás alá vonható lenne, akkor a (12) bekezdés teljesen értelmetlen szabályozás lenne. Nem beszélve arról, hogy egy rendesen fizetett, fel nem mondott jelzálogkölcsön esetében mire fel kellene tiltani az adós munkabéréből?
Összefoglalva: a 114/A. szerinti bekapcsolódás intézménye azt szolgálja, hogy a zálogjogosultnek ne kelljen felmondania a kölcsönszerződését az adóssal csak azért, mert más tartozása miatt lefoglalták az ingatlanát, de ha ingatlanárverésre kerül sor, akkor se veszítse el a kölcsöne fedezetét, hanem előnyösen juthasson kielégítéshez. Ha felmondás miatt keletkezik követelése az adóssal szemben, azt normál végrehajtás útján kell érvényesítenie.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.22. 12:51

Dehogy teszi! Engem épp az erősített meg az ellenkező véleményemben. Hivatkoztam is rá.

gerbera317 # 2016.08.22. 11:42

„Csak ugye nem így van leírva.”

De ellenkező módon sincs. Meg a (12) bekezdés egyébként is helyreteszi a bizonytalankodókat, márpedig ha teszi, akkor miért kellene a szöveghez hozzányúlni?

elfmage999 # 2016.08.22. 10:40

Csak ugye nem így van leírva.

Tehát ezt jogalkotónak kellene javítani, és nem a kúriának szöveg értelmezéssel szembemenve megmódosítani a jogszabályt.

gerbera317 # 2016.08.22. 09:28

Nincs expressis verbis leírva, de a 114/A. § (12) szerinti szabálynak csak úgy van értelme, ha a bekapcsolódás kizárólag a zálogtárgy vonatkozásában nyitja meg a kielégítéshez való jogot (és ha az ú.n. főügy egyéb teljesítéssel befejeződik, akkor a zálogjogosult bekapcsolódása is okafogyottá válik, és - a költségek megtérültét követően - nem folytatható tovább).
Ez az oka annak is, hogy a bekapcsolódó zálogjogosultnak nem kell felmondania az egyébként rendesen fizetett kölcsönszerződést, és a bíróság sem a felmondás alapján állapítja meg a kielégítési jog megnyíltát, hanem - az általános feltételektől eltérően - csak a (2) bekezdés első mondata szerinti feltételt vizsgálja.
Tehát a bekapcsolódással indult végrehajtásnak egészen más a célja, mint a vh-lappal vagy záradékkal indult végrehajtásnak.

elfmage999 # 2016.08.22. 08:06

Jól van, nem kell leharapni a fejem, tényleg csak vicc volt.

Nekem is sok bajom van azzal, hogy a józan eszű értelmezéssel szemben vannak tekintélyelv szerint megfogalmazott kúriai "jogszabályok" amik egyébként jogellenesen átírják a jogot.
Mert ugye a kúria nem jogalkotó, de mégis úgy viselkedik.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.22. 08:03

Viccelődhetsz, akkor is ez a helyzet. A kommentár is kiemeli, hogy a hatályos szabályozás értelmezése bizonytalan, és azt is, hogy a kialakult többségi álláspont további gyakorlati problémát vet fel.
Azt meg szerintem eddig is észlelhetted, hogy a jogi álláspontom kialakításában kevéssé befolyásolnak a tekintélyek.

elfmage999 # 2016.08.22. 07:50

Tényleg van olyan, hogy a kúria nem a te álláspontodat osztja? :)

Fegyelmi elé valamennyit! (aki különvéleményezett azt csak figyelmeztetésként...)