Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


Burn Out # 2016.07.24. 16:37

azért nem ártana megvárni a licit lezárását... lehet más veszi majd meg ;)

Erdosa # 2016.07.24. 16:30

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi üggyel kapcsolatosan kérném a segítségüket:
Online ingatlan árverésen szeretnék megvásárolni egy lakóház típusú ingatlant, melynek paraméterei:
Tulajdoni hányad: 1/2 +1/2 (férj és feleség az adós)
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
Beköltözhető: Igen
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: nincs ilyen személy
Online árverés vége: 2016.08.09
Az ingatlant szeretném a későbbiekben lebontani!

A tulajdonosokkal(adósokkal) történt találkozásom alkalmával szóbeli megállapodást kötöttem, hogy amennyiben én leszek az árverési vevő, úgy méltányossági alapon maximum 6 hónapig még az ingatlanban maradhatnak, amíg nem rendezik a későbbi lakhatásukat (nem akarnak az utcára kerülni).
Cserébe az árverést nem támadják meg jogorvoslattal, valamint a 6 hónap lejártával (állításuk szerint még előbb) önként elhagyják az ingatlant.
Tanácsot kérnék, hogy milyen módon tudnám bebiztosítani magam, hogy 6 hónap múlva valóban elhagyják az ingatlant.

1. Ötlet:

  • az árverési jegyzőkönyv elkészülte után 15 napon belül befizetem a teljes vételárat, így az ingatlan az árveréstől számított 30 nap elteltével a végrehajtó átadja nekem, a tulajdonjogomat bejegyezhetem a földhivatalnál.
  • az adósokkal ezzel egyidőben kötök egy határozott idejű bérleti szerződést 6 hónapra egy jelképes összegre. Ha esetleg mégsem költöznek ki 6 hónap múlva, akkor „önkényes lakásfoglalónak minősülnek” így kilakoltathatom őket (téli kilakoltatási moratórium ide, vagy oda). Kérdésem lenne, hogy ha bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik, akkor ugye így nincs szükség bírósági eljárás megindítására, hanem egyből kilakoltathatom őket a végrehajtóval.
  • a végrehajtó felé lejelentem, hogy az adósok ingóságaikat kiürítve elhagyták az ingatlant, így megtörténhet az átadás (attól függetlenül, hogy még benne laknak). Gondolom erről valami nyilatkozatot kell írni az adóssal karöltve.
  • így 2017. február elejére az enyém lehet az ingatlan

2. Ötlet:

  • Amennyiben az árveréstől számított 30 nap elteltével az adósok nem költöznek ki, úgy 15 napon belül kérelmeznem kell az ingatlan kiürítését (ha jól tudom ez jogvesztő határidő). Illetve tájékoztatom a jegyzőt a kérelemről.
  • Ebben az esetben van mód rá, hogy a kilakoltatást a végrehajtó ne 60 nap elteltével , hanem az árveréstől számított 6 hónap múlva kezdje meg? (az sem baj, ha a téli kilakoltatási moratórium elteltével)

Kérném, hogy adjanak tanácsot, hogyan járhatnék el a számomra legbiztonságosabb módon.

Válaszukat előre is megköszönve!

Tisztelettel:
Erdosa

gerbera317 # 2016.07.21. 08:23

Ez egy felemás helyzet, amit csak te oldhatsz meg pl. azzal, hogy bemész a végrehajtóhoz, és kéred, hogy ugyan küldjön már a jegyzőnek egy ilyen tájékoztatást:
T. Jegyző Úr/Asszony, a Vht. 154/A. § (11) szerint tájékoztatom, hogy az árverési vevő a 154/A. § (10) szerinti, ingatlan-kiürítés iránti kérelmet terjesztett elő nálam.
Ezt leírni kb. 35 másodperc, fogalmazással együtt 45, kinyomtatni további 15 másodperc, az annyi, mint 1 perc. A jogalkotó azért telepítette át az árverési vevőről a végrehajtóra ezt a kötelezettséget, mert az árverési vevők képtelenek voltak ugyanezt a saját nevükben megfogalmazni, és a jegyzőnél benyújtani. Ja, és azért akarja letolni magáról a végrehajtó ezt a munkát, mert ő is képtelen ugyanerre. Bocs a végrehajtóktól.

Zajonc # 2016.07.20. 20:55

Helló! Ehhez lenne kérdésem:

A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.

Ez így tiszta. De az 07.01. utáni mit takar? A birtokba adási kérelem kelte (06.27.) vagy érkezése (07.01.) a jegyzőhöz?

XV. ker önkormányzat és Némethyné Erdősi Krisztina végrehajtó egymásra mutogat.

1000 hála!

gerbera317 # 2016.07.14. 06:28

A becsérték közlése korábban már megtörtént, legfeljebb te nem tudsz róla (vagy mert mulasztottál, vagy mert nem emlékszel rá, vagy mert tudatosan tagadod), de ezzel nem mész semmire. A végrehajtó nem tűz ki árverést jogerősen megállapított becsérték nélkül.
Egyébként, a bíróság a gyakorlatban nem azt vizsgálja, mikor történt meg a becsérték közlése, hanem hogy "mikor szerzett az érdekelt tudomást a becsértékről", tehát akár a hirdetmény is becsérték-közlésnek tekinthető. Kivétel ez alól az adós, mert számára egyéb jogkövetkezmény is fűződik a becsérték közléséhez, tehát az ő esetében nem elegendő a hirdetmény. De ennyire a végrehajtó sem hülye, hogy éppen az adóssal ne közölje szabályszerűen a becsértéket.

Vh-ügyes # 2016.07.14. 05:43

nhanna

a "becsérték közlés" nem azonos a "hirdetménnyel"

van mód "kifogásolni" (hatását tekintve halasztó az árverési vétel jogerőre emelkedése tekintetében...)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.07.13. 17:20

Bármilyen okkal lehet kifogást emelni, más kérdés, hogy elutasítják, ha nem a végrehajtó jogsértő cselekményére vagy mulasztására hivatkozol.

(Az egyenesen aranyos, hogy magad se tudod, mi a bajod a hirdetménnyel, de hogy kifogást akarsz benyújtani, az tutti. Máskor is ülsz fordítva a lovon?)

nhanna # 2016.07.13. 16:22

Tisztelt Szakértők!
Ingatlanárverési hirdetmény ellen milyen okkal lehet végrehajtási kifogást emelni?
Az ingatlanárverési hirdetmény megegyezik a becsérték közlésével, vagy azt korábban kellett volna megkapnunk?
Válaszukat köszönöm!

runningman # 2016.07.07. 21:08

Grave7: Lényegében a tulajdonos által már leírt vagyontárgyakat keresek, melyek további életvitelüket már nem befolyásolják jelentősen. Pl vettem már évek óta tulajdonosok részéről magára hagyott területeket. "Gazdaságon kívüli", volt tulajdonosok érdekét nem vagy kismértékben zavaró árverési vevőként járok el. A bérlő nem tulajdonos, nem történik vagyonvesztés.
/bank, külföldi multi, energia-, közmű-, parkolócég, nav lényegében ellenség, a magyar ember nem de ha trükközni próbál a káromra akkor igyekszem megvédeni magam/

A felvetett problémára van -e esetleg valakinek érdemben válasza?

Grave7 # 2016.07.07. 20:56

Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék.” vs. „van egy középkorú bérlő házaspár
Az egyik zavar, a másik nem?

Adósoknak nagyban propagálod, hogy a szemét végrehajtást kérőknek ne fizessenek, halmozzanak minél több tartozást, vonjanak el minden fedezetet, intsenek be minél több cégnek, direkt úgy kössenek szerződést minél nagyobb kárt tudjanak okozni nemfizetéssel.

Aztán most ingatlant akarsz venni, máskor meg végrehajtást kérőként futsz a pénzed után amikor a hozzád hasonló veled szemét?

Döntsd már el, hogy melyik oldalon állsz, akarod hogy működjön a gazdaság vagy oda tojsz ahol eszel?
Azt kellene felfognod és az adósoknak is, nem "szemét" a szolgáltató, ha aláírtad a szerződést, elfogadtad az abban foglaltakat. Nem kényszerített a bank az évi 30% kamatos személyi kölcsönre, neked kellett a pénz. Nem kényszerített a telefoncég, hogy tiptop új mobilt és 20ezer havidíjas 2év hűségidős szerződést köss, te akartál menő lenni.
Pont azért ilyen drágák ezek a termékek, mert igény van rájuk, azonban a fizetés már büdös egyeseknek, így a nemfizetőkből adódó veszteséget sajnos a tisztességes törlesztőknek kell megfizetniük, egyébként nem tudná a cég jövedelmezően fenntartani a szolgáltatást.

A végrehajtás pedig ennek folyományaként a gazdaság vérkeringésének része, hogy az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén állami kényszer alkalmazásával megtérüljön a tartozás. Az adós vagyontárgyának értékesítéséből befolyó pénz részint visszakerül a gazdaságba, így élénkíti azt, másrészt a jogbiztonság növelésével támogatja a beruházásokat.

Ha hajlandóak lennének az emberek önkéntesen, időben fizetni, nem lenne ennyi végrehajtás; de persze akinek tartozása van, nem szívesen mond le a napi doboz cigiről, piáról, meg a többszázezres nyaralásról.
(Oké, nem mindenki ilyen, elnézést az általánosításért - sajnos sok ilyen van, aki semmit nem tesz azért, hogy a tartozást rendezze, holott bőven van lehetősége.)

vajna # 2016.07.07. 20:43

nagyon szepen koszonom grave7
vajna

Grave7 # 2016.07.07. 20:30

@vajna: Az árverést lefolytató végrehajtótól kérdezd meg, hogy már a jegyzőkönyv aláírásakor kérheted-e a kiürítést - eltérő értelmezések vannak.

A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.

Személyesen vagy postai levélben lehet kérni végrehajtótól a kiürítést. Nincs formanyomtatvány - írd le az ügyszámot, te vagy a vevő, kéred az ekkor kelt ilyen számú jegyzőkönyv alapján megvásárolt X cím Y hrsz ingatlan kiürítését a Vht. 154/A. § (10)-(13) alapján.

runningman # 2016.07.07. 20:14

Üdv,

szeretnék megvenni egy adós által nem lakott lakást, 50% a minimumár, a végrehajtó tájékoztatása szerint azért, mert ez a lakás nem az adós lakhelye, az máshol volt. Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék. Az árverési hirdetményen az ingatlan beköltözhető, 1/1 (1/2+1/2), ohne haszonélvezet, stb. Nincs rá licit, tulajdonosok régen elköltöztek, szomszédok szerint külföldön dolgoznak évek óta.

Ám, van egy középkorú bérlő házaspár. Az a kérdésem, létezhet -e olyan bérleti szerződés, mely alapján nekem tűrnöm kell, hogy az általam kifizetett lakásban ők továbbra is bent lakjanak?

Amire gondolok: kötöttek egy bérleti szerződést, szokásos piaci bérleti díjjal és egy az egyben kifizették készpénzben két tanúval a bérleti díjat - mondjuk - öt évre előre a volt tulajdonosoknak, az életszerűség kedvéért 20-30% engedménnyel az egyösszegű kifizetésre. Se közjegyző, se banki átutalás mint nehezen megdönthető bizonyíték nincs, de szerződés lehet amit akár most, az árverés előtt, akár utána írnak meg amikor kiderül, hogy valaki mégis megvette a lakást. Esetleg még cserelakást is kikötnek maguknak a szerződésben. Mi van ilyenkor?

vajna # 2016.07.07. 12:24

meg egy kerdes lemaradt: kerelem benyujtasa vegrehajtohoz es jegyzohoz, milyen csatornan lehetseges? email, tertivenyes level, vagy szemelyes atadas?
barmelyik lehetseges, vagy pontosan meg van hatarozva az atadas miketje. letezik esetleg formanyomtatvany erre a kiuritesi kerelemre?
koszonom, vajna

vajna # 2016.07.07. 11:57

Tisztelt Szakertok,

arveresen elnyert ingatlan arveresi jegyzokonyvet a jovo heten irom ala.
a vegrehajto kerdesemre tajekoztatott, hogy ados nem lakik az ingatlanba, nem elerheto, de ugyanugy kell kezelni, mintha ott lakna, es mivel valoszinu, hogy nem adja at az ingatlant onkent, elerni meg nem lehet, vegig kell zongorazni az egesz procedurat.
kerdesem:
arveresi jegyzokonybe kerjem beleirni az ingatlan atadasat vagy kiuriteset( ingosagok lehetnek bent)?
hogy felgyorsitsam a folyamatokat, az arveresi jegyzokonyv alairasanak napjan mar kerhetem- e az ingatlan kenyszeratadasat, kiuriteset (visszaolvastam a forumba, de pontosan nem ertem mit kell kernem es hogyan fogalmazzam meg helyesen) a vegrehajtotol es egyidejuleg ezt bejelenthetem- e a teruletileg illetekes jegyzonel?
azert kerdezem, mert a kerelem benyujtasanak vegso hatarideje pontosan meg van hatarozva, de , hogy mikortol van legkorabban lehetoseg a benyujtasra, nem tiszta szamomra.
elore is nagyon szepen koszonom, a valaszokat, vajna

matthiasi # 2016.07.07. 06:10

egy kalap alatt megnézi amérpket is
természetesen a mérőket nézi meg, felírja az állásokat, közben megszemléli a lakást.

matthiasi # 2016.07.07. 05:57

Most ez mennyire helytálló?

kérdezi :
Gyula35
Érdemes olvasgatni, de nem teljes. Kihagyta pont a 4. -et.
Általában adózás szempontjából problematikusak az esetek.
Az 1. nél a bérbeadó és a bérlő között,
van pénzmozgás, tehát adózni kell ,
a 2. nél ugyan ez , azaz a bérleti díj egyes elemei kétszer adóznak - egyszer az ÁFÁ- val, másodszor a jövedelem adóval,
3. nál nincs adózási probléma viszont előfordulhat, hogy bérlő gondol egyet és nem fizeti ki a szolgáltatás díjait ... és még ellenőrizni sem lehet.

a 4.-nél vajon mi a helyzet ? Belelehet kötni ??

matthiasi # 2016.07.07. 05:46

Többféle gyakorlat is létezik arra nézve, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a közüzemi díjakat miként fizeti meg a bérlő. Az egyik megoldás, hogy a számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel. Van arra is példa, hogy a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi. Ezekben az esetekben rendszerint a mérőórák, szerződések a tulajdonos nevén maradnak, aki maga intézi a befizetést

Írja az Ildikó !

1. számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel.
2. a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi.
3. az órák a bérlő nevén vannak és ő intézi a leolvasást ill. a befizetést,

4. a mérők a tulajnevén vannak továbbra is, a nevére jönnek a számlák, de a befizetést nem ő végzi, hanem elmegy a bérlőhöz , hogy tessék befizetni , egy kalap alatt megnézi amérpket is majd azt közli a szolgáltatókkal.
Vajon melyik a praktikus ?

Grave7 # 2016.07.06. 19:33

@Gyula35: A linkelt cikknek semmi köze az árverési vételhez. Ez a válasz.

Gyula35 # 2016.07.06. 18:11

Tisztelt Szakértők!

Olvastátok ezt a cikket?
http://www.piacesprofit.hu/…volt-az-ora/

Most ez mennyire helytálló?
Én úgy tudtam, hogy a közös költségen kívül minden közüzemet a birtokbavételtől kell csak fizetni, de ez a cikk nagyon megkavart...

Üdv: Gyula

ui.: gerbera317, Grave7
Köszi a sok segítséget, nagy nehezen sikerült elérnem az üdülő ügyében, hogy töröljék az árverést és újra kiírják.
Semmi nem hatott, kivéve a Kamarának írt levelem.

ta1988 # 2016.07.04. 10:23

Tisztelt fórumozók, szakértők

Egy lakás ingatlan árverési vevője vagyok, áprilisban zárult le az árverés.
Azóta adós mindennel próbálkozik hogy húzza az időt; 10 oldalas mesét adott be a fővárosi bírósághoz amit elutasítottak, most a helyi járásbíróságon próbálkozik, június 30-án volt a tárgyalás.

Felhívtam az imént a járásbíróságot az eredménnyel kapcsolatban, és az ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a következő tárgyalás október 11-én lesz, mert "bizonyítás végett" el lett halasztva.

Mit jelent ez az egész?
Miért nem kapom meg a lakást amikor SIKERESEN lezárult az árverés? Meddig húzhatja még ez az ember (30 milliós tartozással!) ezt az egészet?

Köszönöm válaszaikat.

gerbera317 # 2016.07.04. 09:25

Jogerősítő záradékkal nagyjából 5 héttel a határozat kiküldése után látják el az iratot, azt mindenképpen meg kell várni. Az adós kiköltözési kötelzettsége a jogerőre emelkedés napjával, ha pedig még nincs kifizetve a vételár, akkor annak megfizetésének napjával keletkezik.

zolta12 # 2016.07.03. 13:12

segitséget érnék vásároltam egy ingatlant ki is fizettem jegyzökönyv aláirva 30 nap lejárt május 8adikán de elötte párnappal kaptam levelet végrehajtotol hogy ados kifogással élt kb kéthete telefonáltam a végrehajtonak és azt monta megnyertug a biroságon felvettet kifogást azt mondta mégvárni kell majd levélbe értesit a jogeröre emelkedésröl az érdekelne menyidö vanerre vagy nincs ennek határideje már eltelt 2honnap és semi

Csicsi811005 # 2016.07.03. 12:11

Kedves Fórumozók!
Ha önként elhagyja a lakás 1/2 arányú tulajdonosa a lakást, benne marad anyuka egy kk gyerekkel, árverésnek majd lakás kiürítésnek ez akadálya nem lehet ugye?
Elváltak, azonban annyira terhelt az ingatlan h a perben erről nem döntöttek.
A lakás terhelt, közösen vették fel a hitelt.ados adóstárs.

Belabacsi__ # 2016.06.29. 16:15

Köszönöm szépen!