végrehajtási ügyben kérdés


gerbera317 # 2015.02.06. 07:14

Jah, hogy ez ugyanaz az eset? Nem véletlen, hgoy nem szóltam bele korábban. Itt röpködnek a milliók, ehhez ügyvédet kell fogadni.

allegriia # 2015.02.05. 16:55

Nekünk azt mondták, hogy a jogvesztő határidő a tudomás-szerzéstől számított 15 nap elteltével áll be, ezért is éltünk igazolási kérelemmel, de most estem csak igazán kétségbe, lehet, hogy ez sem így van....? :(

allegriia # 2015.02.05. 16:41

Köszönöm Gerbera, másik topikban leírtam részletesen a történteket, ezért nem részleteztem itt most, az előző tulajdonos tartozása miatt került sor a foglalásra, és harmadik félként semmiről nem tájékoztatott minket az eljáró végrehajtó, és valójában azóta sem hajlandó erre, pedig ott a perfeljegyzésünk a tulajdoni lapon. Egy minket felkereső árverési érdeklődőtől szereztünk ccsak tudomást minderről, és azonnal kifogással éltünk, amelyben leírtunk mindent, de ettől függetlenül az árverés sikeresen lezajlott, a kifogásunk még ma sem volt ott a bíróságon (érdeklődtünk felőle).

A becsérték lakottan lett megállapítva, tekintve hogy a tulajdoni lapon a haszonélvezeti jog ott van, és a hirdetményben is az szerepel, hogy "lakottan kerül árverésre, haszonélvezettel terhelten, és sikeres licit esetén sem köteles kiköltözni: a haszonélvező", beköltözhető érték nem is szerepel a hirdetményen, mással meg nem rendelkezünk, iratbetekintést nem enged a végrehajtó...

A hirdetményt megtámadtuk, igazolási kérelemmel élve, de azóta sem történt semmi az ügyben, ezért kérdeztem, hogy van-e értelme az árverést magát megtámadni még ezen felül, hogy legalánbb tisztességes áron árverezzék el, ha már az igényperrel esetleg nem érünk el eredményt? Kérlek, hidd el, hogy minden így van ahogy leírtam, mi értelme lenne hamis tényállásra tanácsot kérnem?

gerbera317 # 2015.02.05. 15:57

haszonélvezeti joggal terhelten határozta meg a lakás becsértékét

Ez így biztos, hogy nem igaz. A végrehajtó a lakott és a beköltözhető becsértéket egyaránt köteles közölni, és nyilván közölte is. Ebből a lakott becsérték a haszonélvezettel árverezett ingatlan becsértéke. De mivel a másikat is közölte, ezért az állítás nem lehet igaz.
Más, ha lakottan hirdeti meg az árverést. Mivel a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján jár el, pusztán ezért nem marasztalható el. Ilyenkor egyébként az árverési hirdetményt kell kifogással megtámadni, kérve a hirdetmény visszavonását, és új árverés kitűzését új feltételekkel. Azt mondod, hogy 16 nap után már véget ért az árverés. Mivel egy árverés 60 napig tart, ezért a kifogás valahol 43. nap környékén terjesztettétek elő, tehát lényegesen lekésve a jogvesztő határidőről, ami a végrehajtót nem kötelezte semmire, és a bíróság is elutasította volna a kifogást.
Nem írod a lényeget: Sikeres volt az árverés? Mert ha nem, akkor semmi gond: az újabb árverés már az új feltételek szerint kerül kítűzésre - persze, nem árt, ha erre újból felhívjátok a végrehajtó figyelmét. Ha viszont sikeres volt az árverés, vajmi keveset tehettek, mert az árverés megtámadása nem ugyanaz, mint az árverés kitűzésének a megtámadása.

allegriia # 2015.02.05. 15:38

Még egy dolog: állítólag most megtámadhatjuk az árverést, de hivatkozhatunk újra ugyanerre az okra?

allegriia # 2015.02.05. 15:33

Üdv mindenkinek, elsősorban Gerberától kérdezném, de persze mástól is szívesen vennék minden választ, hogy böngészve az itt írtakat, mikor áll meg egy végrehajtó elleni kifogás a bíróság előtt? Például a mi esetünkben, ahol haszonélvezeti joggal terhelten határozta meg a lakás becsértékét, miközben a haszonélvezeti jog már nem állt fenn rajta (igaz, a nyilvántartásból még törlésre nem került), ezért lényegesen alacsonyabb áron határozták meg a kikiáltási árat ahhoz képest, hogy a lakás tehermentes?

Minden erre vonatkozó dokumentumost elvittünk a végrehajtónak, otthagytuk másolatban, közben töröltettük a haszonélvezeti jogot, és ezekre hivatkozással kértük, hogy semmisítse meg az árverést, de nem hajlandó erre. Ezurán kifogást nyújtottunk be hozzá (mert a tv így rendelkezik), de csak most terjesztette fel a bíróságra 16 nap elteltével, amikorra már az árverés is lejárt, vagyis véget ért. Ez sem elegendő ok egy eredményes kifogáshoz?

willow # 2015.02.05. 08:15

Kedves Grave7, köszönöm szépen a válaszod, sajnos nem lehet egyezkedni a vevővel, megpróbálták, de nem jártak sikerrel (az ingatlan árverési vételára és az aktuális ingatlanpiaci ára között 7-8 millió ft-nyi eltérés van, így nagy reményeket nem is fűztek hozzá)... Ezek szerint, ha nem sikerül elérniük az árverés megsemmisítését, semmi más esélyük nem is maradt?

gerbera317 # 2015.02.04. 12:17

A férj bankszámlája és lakása nem vonható végrehajtás alá, azonban a lakásban található ingóságok elvileg igen. A gyakorlatot pedig az akarat hozza majd el.
A 13 ezer forintos részlet biztos, hogy vállalhatatlan?

echo01 # 2015.02.04. 07:49

Nem az a része a lényeg, kedves gerbera. Egyértelmű, hogy nem tudok megegyezni vele, lévén az összes pénzünk a devizahitelünk fizetésére és a létfenntartásra megy el, kölcsönt pedig nem tudtam szerezni a családomtól.
De köszönöm a kioktatást.
A fontos része a kérdésemnek az a része volt, ahol a kérdőjelek szerepelnek.Férjem számlájához hozzá tud férni? Vagy a lakásához adott esetben?
Ha tudja _a_ választ, kérem írja meg.

gerbera317 # 2015.02.03. 21:57

A kérdésem az volna, hogy ha nem sikerül megállapodni a végrehajtóval

Miért ne sikerülne? Ez nem kosárra dobás, hogy vagy sikerül, vagy nem...
Adj hozzá a felhívás szerinti összeghez kb. 3000 forintot, az eredményt oszd el 12-vel, és a kapott összeget megfizetve kérd a végrehajtót, hogy további 11 részletben hadd fizethesd meg a tartozást.

dragina # 2015.02.03. 17:18

grave7!

Köszönöm a választ!

gerbera317 # 2015.02.03. 15:36

Áh, ez egy nagy neszesemmifogdmegjól. Azért pedzegetem ám, miről van szó, mert 8 kifogásból jó, ha egy valóban kifogás, a többi egészen másra irányul, csak a haver, a szomszéd, a rendőr ismerős, az ügyvéd ismerős, a bírósági alkalmazott, de néha még a végrehajtó alkalmazottja is azt mondja, hogy "terjesszen be kifogást" - ne felejtsük el megköszönni nekik a "jótanácsot". Ezeknél az illeték úgy, ahogy van, megy a lecsóba, az elutasítás indoklásából pedig jól megtudja az ügyfél, hogy amit ő szeretne, az valójában részletfizetés, vagy felfüggesztés, vagy Vht. 41., vagy kézbesítési vélelem megdöntése + ellentmondás, vagy perújítás, vagy vh-lap visszavonása stb. Vagy egyszerűen csak jogszerű a végrehajtó intézkedése, és kár volt megtámadni. A 8 nap késedelem is felejtős: egyszerű adminisztratív oka lehet neki, amitől a 3 munkanap még simán be van tartva. Majd ha 10 nap után sincs ott a bíróságon az irat, lehet ezzel az ötlettel kereskedni.

lavelle # 2015.02.03. 14:59

Köszönöm a válaszokat, nem az én ügyemről van szó, nem tudnám pontosan vázolni, csak annyi ismeretes, hogy még bőven a 15 napos jogorvoslati határidőn belül vannak, egy kifogást már benyújtottak a végrehajtóhoz, illetéket lerótták, stb., de közben történt egy újabb intézkedés, amiről ma kaptak értesítést. A kérdésük az, hogy újabb kifogást terjesszenek elő újabb illeték lerovása mellett, vagy egészítsék ki inkább az előzőt?

Egy órája beszéltek egyébként a bkkb vh-irodájával, hogy az ügyszám felől érdeklődjenek, de még a legelső kifogásukat sem terjesztette fel a végrehajtó, pedig a törvényi határidő 3 napot ír elő erre... ma telt el 8. nap, amióta személyesen bevitték neki a kifogást, most tanácstalanok, mert az bírósági vh-irodán azt tanácsolta nekik az ügyintéző, hogy kifogásolják meg ezt is... mit mondasz? Lenne ennek értelme?

gerbera317 # 2015.02.03. 14:36

Azt az intézkedést, amelyiknél már eltelt a jogorvoslati határidő, már nem támadhatod meg. Példa: Amikor azt sérelmezed, hogy a végrehajtó elárverezte az autódat, akkor már nem sérelmezheted, hogy 30 nappal korábban árverést tűzött ki, sem azt, hogy hónapokkal vagy akár évekkel ezelőtt lefogalalta.

És ahány sérelmezett intézkedés, annyi kifogás kell. Kivétel, ha több egyidejű intézkedés esetén azt vitatod, hogy valamennyire szükség volt.
Ráadásul úgy tűnik, hogy több végrehajtásról van szó, nem is ugyanannak az egynek a több intézkedéséről. Ilyenkor pláne több vh-kifogás kell. (Ha KBS ezt netán vitatja, az azért van, mert a gyakorlat bíróságonként eltér. Mifelénk külön fogyasztják a húst, a köretet és a salátát).

Nem akarod elárulni, konkrétan mit vélsz sérelmesnek? Hátha sikerül megspórolni 15 ezer vagy többször 15 ezer forintnyi lecsóba hajított illetéket. (A kérdésed ne legyen hosszabb, mint ez a hozzászólás!)

echo01 # 2015.02.03. 13:26

Üdvözlet!
Kaptam ma egy levelet egy tartozásról, amiről eleddig nem is volt tudomásom (családom régi címére mehettek ki a papírok, és mivel többször költöztem, aztán férjhez mentem, ezáltal új lakcimem lett, amit egy éve jelentettünk be és lett hivatalos, igy csak most értesültem róla) egy végrehajtó irodától.
Durván 150 ezer forintot akarnak megfizettetni velem egy telefontársaságnak tartozom vele, részleteket nem ír a papír.
A kérdésem az volna, hogy ha nem sikerül megállapodni a végrehajtóval esetleges részletfizetésről(egyösszegű fizetésről szó sem lehet, állásom sincs már másfél éve, kórház, műtétek miatt) akkor a férjem bankszámlájához hozzányúlhatnak? Vagy a lakásához, annak tartalmához? Előbb vette a lakást, mint összeházasodtunk, de értelemszerűen itt lakom én is, ide vagyok már bejelentve.
Nekem semmi sincs a nevemen, nincs is semmim a telefonomon kívül, de az is az ő előfizetése. Nem akarom bajba keverni és jó volna tudnom, mi a helyzet pontosan.
Ha valaki tudja a választ a kérdésemre, legyen kedves segíteni.
Köszönettel
E

lavelle # 2015.02.03. 13:07

Természetesen a kifogásolt intézkedésekre egymás után került sor, nem egyidejűleg...

lavelle # 2015.02.03. 13:06

Köszönöm kedves KBS, és akkor mehet az újabb kifogás az első ügyszámára szignózva? Vagy azért azt ne?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.03. 12:54

Mehet egybe.

lavelle # 2015.02.03. 12:32

Üdv, kérdezném, hogy ha a végrehajtó több intézkedése is kifogásolható, akkor mindegyik ellen külön-külön kell a kifogást beterjeszteni, és az illetéket leróni? Vagy lehet kérni azok egyesítését? Esetleg automatikusan egyesítik ilyenkor? Köszönöm.

MrWatson # 2015.02.03. 03:48

@ebain
Európai fizetési meghagyással kapcsolatban itt találsz nyomtatványt és tájékoztatást:
https://e-justice.europa.eu/…ms-156-hu.do
Közjegyzőhöz kell benyújtani.

Grave7 # 2015.02.02. 22:42

@dragina: Elég egy levél, amit először írtam, abban röviden benne van mit kell írnod.

dragina # 2015.02.01. 12:28

@gerbera317, @grave7

Köszönöm, hogy foglalkoztak a kérdésemmel!
Valóban pontatlanul fogalmaztam: a pótdíjfelszólításban 55 Ft adatlekérdezés és 2000 Ft ügyintézési díj szerepel, erre számolták rá a fizetési meghagyásban a különböző ügyviteli, ügyvédi és eljárási díjakat, így emelkedett az összeg 16532 Ft-ra, amit határidőben átutaltam. Ezért nem értem a végrehajtást.

Lenne még egy kérdésem: a befizetési igazolások másolatának beküldésén kívül a végrehajtónak milyen formában kell jeleznem azt, hogy a végrehajtást kérőt szólítsa fel a követelés megszűnésének elismerésére? Van erre valamilyen forma vagy nyomtatvány, vagy elég egy levél?

Elnézést, ha a megfogalmazás pongyola, törvénytisztelő, de a jogi szaknyelvhez nem értő személy vagyok.

A választ előre is köszönöm!

urbi # 2015.02.01. 11:09

@Grave7 (01.30. 23:58)
Köszönöm, a legfőbb kérdésre megnyugtató választ kaptam.

Grave7 # 2015.01.31. 09:38

@gerbera317: Köszönöm az információt :)

gerbera317 # 2015.01.31. 08:46

@grave

dragina azt írta 2015.01.27. 18:23-as hozzászólásában, hogy az fmh-ban szereplő összegeket is megfizette határidőben.

Igaz, most rátaláltam. Valóban. Tényleg Vht. 41-nek van helye. Kérdés, előtalálja-e a befizetésről az okiratot, mert - ő maga írja, - hogy az fmh-t is bizonyíték hiányában volt kénytelen benyelni.
Meg aztán eléggé kuszán fogalmaz, például illetéket emleget pótdíj-felszólításnál, aminek az igazsága nagyon valószínűtlen, innentől pedig akármi is kitelhet a kérdezőtől.

Ha ez igaz, akkor elvileg nem is volt követelés, amit végre lehetne hajtani. Hm, ez esetben a Vht. 211. § szóbajöhet?

A 211-nek akkor van helye, ha a törvény megsértésével állították ki a vh-okiratot. Egész' konkrétan, a Vht. 13. § rendelkezését kell megsérteni, hogy 211-gyel visszavonható legyen. Illetve, a közjegyzői gyakorlatban a 211-et akkor is alkalmazzák, ha az adós az fmh-nak azért nem tudott ellentmondani, mert akkor már nem volt jogképes (meghalt). Ez egyébként logikus is. Ha az adós az fmh-t követően halt meg, akkor a 39. § alkalmazásának van helye.
Jelen esetben a 13. § szerinti feltételek fennálltak, tehát a törvényi előírás nem sérült a vh-okirat kiállításával. Ellenben a végrehajtandó követelést már megfizették, ezért a végrehajtás kérése alaptalan, ilyenkor pedig egyértelműen a 41. §-t kell alkalmazni. A 41. § egyébként a 40. § egyenes folytatása, az pedig kimondja, hogyan kell kezelnie a vh-kérőnek a megtérüléseit, és hogy a bejelentés elmulasztása esetén (= el nem ismerés) az esetleges költségekért és károkért a vh-kérő felel.