végrehajtás kérdések

Jó ötlet volt haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant árverésen vásárolni.
Sehogyan sem tudod "kitenni".
Utolsó kérdésedre: beb@szna.

Sziasztok!

A kérdés, hogy ha valaki megvesz licitre egy végrehajtásos lakást lakottan, amiben a jelenlegi tulajdonos 1/1, és van egy 75 éves haszonélvező, utána hogy lehetséges őt/őket kitenni?
Ki fizeti a közös költséget? Az új tulajnak joga van magára iratni a villanyórát majd kiköttetni az áramot? Vízóra nincs, a fűtést a ház adja.
Válaszotokat előre is köszönöm.

Üdvözletem!

Ismét egy kérdéssel fordulok szakemberek felé:
Amennyiben örököltem (konkrétan egy fél garázst) és rám száll majd édesapám után kezeskénti hiteltartozás, úgy az örökségem erejével felelek a tartozásért azt tudom, de ha én eladom (eladhatom?) a garázs felét, akkor azt az összeget adhatom oda a hitelezőnek?
Szeretném elkerülni a végrehajtásban értékesítést, hisz biztos az áron alul történne, de jogszabályt sem szeretnék szegni azzal, hogy előbb eladom, de most biztosan jó áron lehetne eladni.
Eladhatom? S abból fizethetem a tartozást? Ha igen mire kell figyelni.

köszönöm ius latratus
ha már kedvesen írsz, megtennéd, hogy ezeket leírd, hogy ne kelljen keresgélnem? főleg értelmeznem? utóbbi nem megy, látod, még a kérdésem se jó!

walowilag

„akkor ez a helyzet. mintha olvastam volna valahol, hogy néhány sikertelen árverezés után a Nemzeti Eszközkezelőhöz, vagy a követelő bankhoz , hitelezőhöz kerül az ingatlan”

A Nemzeti Eszközkezelő nem a sikertelen árverezések utánra jön képbe, ennek egyébként nagyon könnyen utánanézhetsz a neten.
Mondatod második, harmadik részére pedig az a válasz, hogy nem jó következtetést vontál le a neked adott válaszból. (s ez egyébként azért van, mert eleve nem jól kérdeztél)
Kerülhet a hitelezőhöz az ingatlan, akár már a második sikertelen árverés után is, s ennek sem nehéz utánajárni.

Hajrá!

köszönöm a választ
akkor ez a helyzet. mintha olvastam volna valahol, hogy néhány sikertelen árverezés után a Nemzeti Eszközkezelőhöz, vagy a követelő bankhoz , hitelezőhöz kerül az ingatlan.
így akár örökre egy emberé marad az ingatlan? Nem rossz stratégia az ingatlangyűjtők számára.

Tatabányai a lakás felét lakottan vásárolta meg. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó nem adja át az ingatlant, és amiatt nem keletkezik olyan joga sem, ami alapján birtokba vehetné az ingatlant.
Ezzel szemben a tulajdonostárs birtokban van, bármikor oda beköltözhet, kvázi beköltözhetően övé a másik 1/2, és az esetleges beköltözésben nem akadályozhatja és korlátozhatja az újonnan tulajdont szerző.
Az egyetlen megoldás, hogy tatabányai kéri bíróságtól a közös vagyon megszüntetését.
Egyébként pedig, nem kell fél ingatlant, lakottan vásárolni...

walowilag

A tulajdonosé marad mindaddig, amíg nem sikerül elárverezni.

tatabanyai

Ehhez már nem értek.:(
Csak valószínűsítem, hogy használati díjat nem kérhetsz, mert a lakás árverési árába a lakottságot beleszámították.

A közös tulajdon megszüntetését bármikor kezdeményezheted, a tulajdonostársnál és a bíróságnál. Előzetesen érdemes megvizsgálni, hogy milyen értékű jelzálog van rá bejegyezve.

Jaj.

ha egy ingatlan többször volt kitűzve árverésre, min. kétszer, és nem kel el, akkor az eszközkezelő birtokába jut?
Vagy a végtelenségig árverezhető, miután nem veszi meg senki. így a tulajé marad?
köszönöm

:) akkor mi is a válaszod?

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Minden tulajdonostárs használhatja az ingatlant a másik jogainak sérelme nélkül.

5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Elképzelhető, hogy így van persze, de a kérdésre még mindig nincs válasz, hogy lakottan történő árverezés esetén az árverési vevőnek meg kell várnia a tulajdonostárs halálát????Sőt, mivel öröklés is szóba jön, így semmilyen joga nem lesz rá?

A tulajdonostársnak jogcíme van a lakás használatára, ha bármikor beköltözhet, méltánytalan lenne üresként árverezni.

Nincs a lakottságra definíció.

Szerintem sem.

Hát, éppen nem.

Immaculata, ezt kifejtenéd, mert KBC-vel homlokegyenest ellenkezőeket írtál.

:) Ha az ingatlannak tulajdonostársa van, akkor az az ingatlan akkor is lakott, ha éppen senki sem lakja.
A tulajdonostárs más részére átengedheti az ingatlan használatát, csak a bérbeadásnál kell a tulajdonosok hozzájárulása.

Köszönöm, és bocs az értetlenkedésért.....de érzek egyfajta ellentétet. A végrehajtó lakottan árverezett. Jól gondolom, hogy ennek nem volt meg a jogszerűsége?

„lehet kötelezni bérleti díj, vagy lakáshasználat fizetésére?”
Úgy, hogy nem lakik ott? Már mondtam: beköltözhetsz.

....lemaradt, hogy nincs haszonélvezetről szó.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Látom Ön otthon van az ilyen ügyekben. Engedje meg, hogy itt kérjem olyan személyek meglátását, véleményét, akik valóban konkrét ismeretekkel rendelkeznek az ilyen ügyekben. A történetem:
Lakás ingatlan 1/2+1/2 tulajdoni hányadban. Az ingatlan egészén jelzálogjog volt. Az nem tiszta, hogy a jelzálogszerződésben a testvérpár milyen szerepet töltött be. Árverezve lakottan az egyik fél tul.hányad. A végrehajtónál lakáshasználati, bérleti stb. szerződés nincs. Elmondása alapján azért lett lakottan árverezve, mert van egy másik fél tulajdonos is, aki jelenleg nála nem adós. A vétel után bejegyezték az árverési vevő részére az 1/2 tul.hányadot tehermentesen, míg a másik részt meghagyták jelzáloggal terhelten. A jelenlegi tulajdonostárs nem él az ingatlanban, viszont az édesapját megnevezte utólag lakáshasználónak. Viszont az édesapának szerintem semmilyen jogalapja nincs az ott tartózkodásra. Lehet valamit tenni? Nem beköltözésről lenne szó, hanem jogszerűen akár a tul.társat, akár édesapját lehet kötelezni bérleti díj, vagy lakáshasználat fizetésére? A lakottság a tulajdonostárs haláláig tart?

Nem tudod bizonyítani, mert ez esetben ez egy jogi fogalom, nem pedig tény. (Megjegyzem, ebben az értelemben az, hogy az ingatlannak nem adós tulajdonosa is van, akinek az illetőségét a végrehajtás nem érinti, nem is eredményez "lakottságot", az árverési vevő is beköltözhet. Ha az a tulajdonostárs esetleg haszonélvező az árverezett hányadon, na az lakottságot jelent. Akkor is, ha a szó köznyelvi értelemben senki nem lakik ott.)