Tisztelt Fórumozók! Segítséget szeretnék kérni! Van egy 15 éves tartozásom amely 1 millióból 4 millióra nőtt. Hiába egyezkedtem a végrehajtóval. A jövedelmem 33%-át vonja a lakáshitellel terhelt ingatlanra bejegyezte magát. Az ingatlan másik 50% tulajdonos a férjem s apósom a haszonélvező. Kaptam egy lrvelet miben közli a végrehajtó, hogy a 4 millió tartozást 12 hónap részletfizetéssel egyenlítsem ki. Hogyan ha vonja a fizetésem s csak minimàl bérrel vagyok bejelentve. Tájékoztatni kell a végrehajtót az első részlet fizetésről mert ha nem az eljárást tovább folytatja az ingatlan vonatkozásában? Mit tudnèk írni a végrehajtónak, hogy ne árverezzen? Hogy akar 1 tartozás miatt ami már vonva van 3 embert utcára tenni? Kérhetem, hogy vonja a fizetésem 50%-át? Sos köszönöm a segítséget!
végrehajtás kérdések
„Hogy akar 1 tartozás miatt”
Úgy érted: hogyan akarja? Sehogy. Egyáltalán nem akarja, csak mielőtt árverést tűzne ki, a törvény kötelezővé teszi az 52/B. § szerinti részletfizetés megállapítását, és ha arra nem teljesít az adós, majd akkor lesz helye árverés kitűzésének.
„Kérhetem, hogy vonja a fizetésem 50%-át?”
Nem vonathat többet. De téged megakadályozni abban, hogy a 33%-os letiltáson felül bármekkora összegeket is teljesíts. Ha ezek az összegek elérik vagy meghaladják az 52/B. § szerint megállapított részletösszeget, akkor nem fog árverést kitűzni.
„Hiába egyezkedtem a végrehajtóval”
A végrehajtóval nem lehet "egyezkedni". Ő nem kupec, hanem végrehajtó.
„3 embert utcára tenni?”
Az még igencsak messze van. De abba még te sem gondoltál bele, hogy a vissza nem fizetett összeg esetleg szintén hiányzik valaki(k)nek a bevásárlószatyrából, úgy-e?
javítás: De téged megakadályozni abban, hogy a 33%-os letiltáson felül bármekkora összegeket is teljesíts, nem fog.
Amennyiben rövid időn belül nem térül meg a tartozásod a fokozatosság - arányosság elve alapján simán tűzheti árverésen az ingatlant, hogyha kérte az árverést a jogosult.
Az ingatlan értékesítésének elhalasztását a jogosulttól kérelmezhetnéd, de megmondom őszintén, aki 15 évig bújkál és nem akar fizetni, az ellen nem csoda, hogy kérik az ultima ratio eljárást az ingatlan értékesítését.
Egyezkedj a végrehajtást kérővel, hogy a letiltáson felül részletfizetést vállalnál amennyiben az ingatlan értékesítését mellőzi.
Ha nem reagálsz időben, nem fog malmozni a végrehajtó, hogy fizeted vagy nem a 12 havi kötelező részletet, ha az elmarad, akkor értékesítés (becsértékközlés stb.)
Segítséget szeretnék kérni.
Van egy díjbeszedős végrehajtási jog az ingatlanon, amit ki szeretnék egyenlíteni, hogy minél gyorsabban lekerüljön róla a VH, mivel értékesíteni szeretném.
A díjbeszedőnél azt mondták, hogy feléjük kell megfizetni a tartozást, és majd ők intézik a végrehajtás visszavonását a végrehajtói irodával.
A vevőm azt mondja, hogy szerinte a végrehajtói irodával kell egyeztetnem, feléjük megfizetni a tartozást, és náluk kérni a VH törlését.
Fontos, hogy gyorsan legyen meg a törlés, mert akadályozza az értékesítést.
Melyik ügymenet a jó?
Köszönöm!
A leggyorsabb ügymenet? Az adásvételnél mindig ott csücsül egy ügyvéd. Szépen intézkedjen az ingatlan tehermentesítéséről. Ezt rögzíti az adásvételi szerződésben. Megkeresi a végrehajtói irodát, hogy mennyi az annyi és az ügyvédi letéti számláról - amint beérkezett a vételár - teljesíti. Onnantól a végrehajtói iroda majd tudja mi a dolga.
De amúgy a buktatók:
- a végrehajtó felé nem nyilatkozott a követelés csökkenéséről a végrehajtást kérő.
- a végrehajtást kérőt keresed meg oda fizetsz. Ameddig nem nyilatkozik a végrehajtó felé a jogosult addig - elméletileg - nem fizethetnél a végrehajtó felé végrehajtási költséget (a behajtási jutalékot nem tudná megmondani, legalább is a teljesítésig bekérni)
Azt javaslom a végrehajtói irodát valóban keresd meg, ha szerencséd van azonnal tudnak adni a követelés/tartozás mértékéről okiratot.
Sziasztok,
Licitálni szeretnék egy olyan házra amiben papíron laknak, de a valóságban már angliában élnek. Erről csak nekem van tudomásom, a végrehajtónak nincs és nem éri el őket telefonon sem. A birtokbaadás mennyire lesz ezzel bonyolultabb? Nyilván nekik nem érdekük hazautazni intézni a papírokat és a hivatalos leveleik is gyanítom hogy nem oda mennek.
Másik kérdésem, hogy az árverési jegyzőkönyv amit az adós is megkap, azon ki lesz takarva a vevő neve? Mikor lesz az első pillanat amikor az adós találkozik az én nevemmel?
Ha lakottan árverezi a végrehajtó, akkor azt nem fogja neked birtokba adni.
Sziasztok
Megvettem egy ingatlant (2020.december 07-én jegyzőkönyv aláírás, másnap vételár fizetve), amelynél a bentlakó adós megtámadta végrehajtási kifogással az árverési jegyzőkönyvet mondván, hogy abban nem szerepelt az ingatlan lakottságának jogi ténye. A végrehajtó továbbította az illetékes bíróságnak (Az ingatlan beköltözhetőként került árverésre, a végrehajtási kifogás benyújtását a végrehajtó is megerősítette, természetesen 2021.január 07-én kértem a végrehajtótól a Vht.154/A.§(10) szerinti átadást)
Kérdéseim: Mire számíthatok, mikor zárul a történet ? A végrehajtótól nem ajánlott tértis levélen kértem az átadást, hanem E-papíron. Remélem a kívánt joghatás kiváltására ez is megfelelő ?
Az előbb rosszul fogalmaztam, helyesen így szól:
Sziasztok,
Licitálni szeretnék egy olyan házra amibe a tulajdonlap szerint ben vannak jelentkezve, de beköltözhetően kerül árverezésre, viszont a valóságban már angliában élnek. Erről csak nekem van tudomásom, a végrehajtónak nincs és nem éri el őket telefonon sem. A birtokbaadás mennyire lesz ezzel bonyolultabb? Nyilván nekik nem érdekük hazautazni intézni a papírokat és a hivatalos leveleik is gyanítom hogy nem oda mennek.
Másik kérdésem, hogy az árverési jegyzőkönyv amit az adós is megkap, azon ki lesz takarva a vevő neve? Mikor lesz az első pillanat amikor az adós találkozik az én nevemmel?
Ha beköltözhetően árverezte, akkor viszont miért ne adná át neked? Szerinted ehhez szükség van az adósra? Hisz épp az a lényeg, hogy ne legyenek ott.
Az ingatlan tulajdonosának a neve (sőt, az anyja neve, a születési éve és a lakóhelye) nyilvános adat. Mit izgulsz ezen?
Istvan
„Kérdéseim: Mire számíthatok, mikor zárul a történet ? A végrehajtótól nem ajánlott tértis levélen kértem az átadást, hanem E-papíron. Remélem a kívánt joghatás kiváltására ez is megfelelő ?”
A jóisten sem tudja. Szerinted a jövőbe lát bárki? Lehet, hogy 3 hónap, lehet 1 év. Bírósági titkártól is függ, attól is függ, mikor lesz jogerős a végzés, élnek-e fellebbezéssel, a másodfok mikor dönt stb. Sajnos az árverésnél ez benne van. E-papír teljesen jó, célzott joghatás kiváltására abszolút alkalmas.
Insane
Beköltözhető, elég egyértelmű...kérned kell a birtokbaadást és a jogvesztő határidőn belül és ennyi. Árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap után de 45 napon belül.
Az árverési jegyzőkönyvön. Ne viccelj, nincs takargatás. Ha az adós megnézné a tulajdoni lapot 1000 Ft-ért akkor is látná a releváns adataidat. Ez egy kvázi adásvételi szerződés, tudtommal azon sem takargatnak le dolgokat :)
Köszönöm a válaszokat, a kérdéseim arra irányulnak konkrétan, hogy hol van az a legelső pont amikor az adós találkozik a nevemmel.
Amikor az árverési jegyzőkönyvet aláírod és annak a másolati példányát megküldi a végrehajtó a kötelezettnek. Nyilván ez alapján élhet a jogorvoslati jogával.
Tisztelt Szakértő!
Az eset a következő: adott egy ingatlan 5 tulajdonossal.Az ingatlan 1/4 részére az egyik tulajdonos miatt két különböző bank kért végrehajtást már kb. 4 éve. Két végrehajtótól kaptunk levelet, hogy árvereztessük el az ingatlant, de nem jelölték meg, mennyi lenne a kikiáltási ár és a minimum ár. Igy erre a levelekre nem reagáltunk, mert szeretnénk piaci árat kapni a tulajdonunkra. Jelen pillanatban az ingatlan piaci értéke 23-25 millió Ft. Ráadásul az egyik 1/8-ad tulajdont birtokló személy ismeretlen helyen tartózkodik. Több kérdésem van.
Hogyan tudhatjuk meg, most éppen melyik végrehajtónál vannak az iratok? Ha indítványozzuk az árverést, meghatározhatjuk e a kikiáltási és minimum árat a piaci értékez igazodva. Milyen garanciát kapunk, hogy a megfelelő összegek jelenjenek meg az online árverés felületén? Az ismeretlen helyen tartózkodó személyt kinek ajánlatos felkutatnia, ill. szükséges e a folyamathoz.
Köszönöm előre is a válaszokat.
„Két végrehajtótól kaptunk levelet, hogy árvereztessük el az ingatlant”
? Ezt én nem nagyon értem.
Gondolom nyilatkoztatták a tulajdonostársakat, hozzájárulnak-e az ingatlan 1/1-ben való árveréséhez.
De mért kellene hozzájárulniuk?
A tulajdonostársak nem kérhetik az árverést. Valamit nagyon nem értettetek meg a végrehajtó tájékoztatásából. Ti csak azt kérhetitek a végrehajtótól, hogy HA majd árverez, egyben árverezze az ingatlant. Ez már ott megbukott, hogy van köztetek olyan, aki nem fog ilyen kérelmet előterjeszteni.
És az jó a nem adós tulajdonostársaknak, ha egyben árverezik az ingatlant? Jó esetben 50%-os kezdő licittel.
„A tulajdonostársak nem kérhetik az árverést. Valamit nagyon nem értettetek meg a végrehajtó tájékoztatásából. Ti csak azt kérhetitek a végrehajtótól, hogy HA majd árverez, egyben árverezze az ingatlant. Ez már ott megbukott, hogy van köztetek olyan, aki nem fog ilyen kérelmet előterjeszteni.”
Úgy-úgy. A becsértékközléssel egyidejűleg tájékoztatta a végrehajtó a társtulajdonosokat. Kérhetitek, hogy a végrehajtó 1/1-ben árverezze az ingatlant, azonban ehhez minden társtulajdonosnak hozzájárulását meg kell küldenie, valamint a végrehajtó jegyzőkönyvben (gyakorlat alapján ) rögzíti, mennyi lenne arányosan az ingatlan becsértéke. Tehát ha 1/4-ed tulajdoni hányadra beköltözhetően 5 milliót, lakottan 4 milliót állapított meg, akkor jegyzőkönyvben 1/1-re b 20, L 16 lesz.
Azonban: Ha az osztatlan, közös tulajdonban lévő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, a nem
adós tulajdonostársak együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Ezt a kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni.
Ahogyan gerbera említette, itt alapból hiányzik egy konjunktív feltétel: egy társtulajdonos, szóval bukó a sztori.
Amire lehetősége van a társtulajdonosoknak, az az előárverezési jog gyakorlása. Regisztrálni kell valamely végrehajtói irodában és árverezőként licitálni az adós tulajdoni hányadában álló ingatlanra. Előtte tulajdoni lapot és nyilatkozatot kell küldeni a végrehajtónak, hogy élni kíván az előárverezési jogosultságával. Ezáltal a legmagasabb vételi ajánlatot tarthatja.
Ami még opció, hogy becsattog valamelyik társtulajdonos az adóssal és árverésen kívül árverési vétel hatályával ajánlatot tesz az adós tulajdoni hányadára. Lényegében egy tetszőleges "vételárat" közölnek. Amennyiben ez az összeg nem fedezi az összes tartozást, akkor valamennyi végrehajtást kérőnek, akinek bejegyzett joga van az ingatlanra hozzá kell járulnia. Természetesen, ha megtérül valamennyi tartozás a vételárból, akkor nem szükséges a hozzájárulás.
„Hogyan tudhatjuk meg, most éppen melyik végrehajtónál vannak az iratok?”
Kérjetek le egy tulajdoni lapot... Szerepel rajta a végrehajtási jog bejegyzése, mely jogosult és mely végrehajtó által. A végrehajtó jelvényszáma is feltüntetésre kerül, amely alapján a végrehajtó elérhetőségét is megtaláljátok a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldalán, a névjegyzéknél.
Azonban az 1/1-ben történő árverés sansztalan, kivéve ha előkotorjátok a csellengőt.
Nem, nem. A nem adós tulajdonostárs ileltőségére nem lehet a becsérték alatt érvényes ajánlatot tenni.
Az igaz, hogy a jutalékot nekik is ki kell fizetniük. De csak ha elkel.
wers
„És az jó a nem adós tulajdonostársaknak, ha egyben árverezik az ingatlant? Jó esetben 50%-os kezdő licittel.”
Miért 50? :) Alapból jan 1-től változott az árverés rendszere, az 50% csupán a harmadik szakasz lenne, ha eljut odáig. (és ha egyáltalán 50% a minimál ár)
Sanszosabb, hogy fognak rá licitálni az árverezők, vagy éppen nem is ebben élnek, nyűg, örökölték, nincsenek jóban a társtulajdonosokkal. Közös tulajdonban levő ingatlan árverése sem rövidebb és könnyebb. Ez van.
@papinianus88:
„Ami még opció, hogy becsattog valamelyik társtulajdonos az adóssal és árverésen kívül árverési vétel hatályával ajánlatot tesz az adós tulajdoni hányadára. [...]”
Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.
.
@Kovács_Béla_Sándor:
„ A nem adós tulajdonostárs illetőségére [...] a jutalékot nekik is ki kell fizetniük.”
(Kis pontosítás, ha megengeded:)
35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (Vdr.)
24. § Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó végrehajtási költségként a vételárrész 2%-ának megfelelő összeg vonható le.
A Vht. 161. § szerinti esetben csak az előbbi rendelkezés szerinti 2% vonható le a nem adós tulajdonostársnak járó vételárból.
A Vht. 162. § szerinti közös tulajdon árverési megszüntetése esetén viszont az összes tulajdonostársnak járó vételárrészek (mint ügyérték) után a Vdr. 15. § szerinti jutalékot kell számítani.
„Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.”
Jogos-jogos, akárcsak a zálogjogosult, amennyiben nincs végrehajtást kérői státuszban. Itt kifelejtettem valóban, hogyha a nem adós társtulajdonos nem keríthető elő a nyilatkozathoz az 1/1 árverezéséhez, akkor itt sem fog/tud hozzájárulni.