végrehajtás kérdések


karmazsin # 2013.01.06. 18:30

Üdv kedves fórumozók!

Tanácsra lenne szükségem. Van egy kölcsönadási szerződésem, amiben az áll, hogy 2008 novemberétől kellene visszatörlesztenie a kölcsönvevőnek a kölcsönkapott pénz. (több mint egy millió) De az összeg nem lett feltüntetve a szerződésben hogy havi hány forinttal kell visszatörleszteni. MAi napig nem kaptam vissza egy forintot sem. BÍrósághoz fordulnék, csak az a baj, hogy a kölcsönvevő külföldre ment és egyáltalán nem tudom elérni semmilyen formában és címet sem tudok, ahová felszólítást küldhetnék. Már írásban felszólítottam a kölcsönvevő apósát, hogy adja ki az elérhetőségeket, de nemleges választ kaptam. Ilyenkor mit tehetek, ha nincs pontos elérhetőség illetve lehet még magyar lakcíme sincs már az illetőnek.
Aki tud érdemben válaszolni és tudj milyen lehetőségim vannak kérem írjon.
Köszönöm. Szép estét.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.06. 08:07

Ha házasok leszünk, az én számlámrol is letudják tiltani a hitel törlesztést( amit hónapok óta nem tudnak, mert nincs elérhetősége a Páromnak)?
Nem. De tartás elmulasztása miatt büntetőeljárás indulhat.

Milyen úton tudjuk követelni az ex feleséget, hogy bizonyítsa mit fizetett az eladott közös lakásból?
Arra mi szükség volna? Követelni kell tőle a vételár felét. Rögvest ő maga akar majd elszámolni.

vegrehajtasugyintezo # 2013.01.06. 07:50

Vajon az ex feleség 1/1 arányú tulajdonos volt az eladott lakásban? Az a hitel amely ezen teherként volt jegyezve, ezek szerint ki lett fizetve... A megállapodás - a szoba használatról - milyen formában lett rögzítve?

Vincze Fatime # 2013.01.03. 22:09

Szép estét !
Problémám nagyon bonyolult és összetett.
Leendő férjem előző házasságából hozott némi tartozást.
Volt feleséggel közös tulajdonú hitellel terhelt lakásukat váláskor megosztották: nagyobbik szoba ex feleség és közös gyermek, kisebbik szoba Páromé lett volna..Párom kint dolgozik külföldön, és mikor hazajött a szabadságára, az ex feleség nem engedte be a lakásba. és elküldte albérletbe( 3havonta 2 hét szabadság volt).
Közös tartozásaik annyira magasak lettek, hogy még a házasság felbontása elött Párom bankkártyáját letiltotta a bank(2008.ez volt az összes bevételi forrása) Ezt követően ment ki külföldre dolgozni, továbbra is vonták a magyar kártyáról az összes beékező összeget.Közben elváltak, 2009-ben és a laksát az ex feleség eladta Párom jelenléte nélkül, de a beleegyezésével, megbeszélve, hogy a lakás árából kifizet minden hátra lévő tartozást az ex feleség. Ami nem így történt, számlákkal nem tudja bizonyítani ex feleség, hogy mit fizetett ki, mert továbbra is vonták a fizetését 2012.07.hónapig.Ex feleség volt kezes egy hitelben, amit a Párom minden hónapban kifizetett+ gyerektartás+sok segítség anyagiakban (gyermek öltöztetése stb.).2012.07 hónaptól munka nélküli lett párom, azóa újra dolgozik egy másik cégnél, és az én Bankszámlámra jön a Párom összes fizetése, tehát már nem tudják vonni, de megkereste a Páromat a bank, hogy amiben az ex feleség kezes volt, az nincs fizetve 2 hónapja.Minden hitel amit közösen vettek fel Párom nevén van.
Kérdéseim a következőek:
Ha házasok leszünk, az én számlámrol is letudják tiltani a hitel törlesztést( amit hónapok óta nem tudnak, mert nincs elérhetősége a Páromnak)?
Milyen úton tudjuk követelni az ex feleséget, hogy bizonyítsa mit fizetett az eladott közös lakásból?
Válszokat előre is köszönöm:) ÉS bocsánat, hogy ilyen hosszúra nyúlt :)

bro0188 # 2013.01.02. 16:18

Üdv,

Szeretnék tanácsot kérni a következő üggyel kapcsolatban.
Adott egy személy aki 2007 deceberében egy magánszemélytől felvett 1 millió forint kölcsönt. A szerződés a formai kereteknek megfelel. A szerződés megkötése óta eltelt immár 5 év. Az összeg nem lett visszafizetve, illetve a kölcsönadó sem küldött sem fizetési felszólítást, sem bíróságra nem vitte a dolgot. Ilyenkor mi történik ezzel a szerződéssel? 5 év után elévültnek lehet tekinteni vagy ezt a szerződést még lehet e behajtásra adni. Erre a szerződésre érvényes a Ptk.

Ami bonyolítja az ügyet, hogy ennek a magánszemélynek az apja egy évvel később 2008 októberében megfenyegette a kölcsönvevő személyt, illetve ekkor kézzel írattak egy másik szerződést a kölcsönvevő személlyel, amelyben már a kölcsönadóként a magánszemély apja szerepelt. Ez a szerződés fomailag sem helyes és a Ptk sem vonatkozik rá, mivel nincs ez belefoglalva. Ezt a szerődést visszadátumozták 2007 decemberére. Most ez úgy néz ki minta a kölcsönvevő személy az apától is és a fiútól is köpcsön vett volna 2007-ben egy-egy millió forintot.

Így 5 év elteltével ezek a szerződések mennyire érvényesíthetők??
Az kölcsönadó apja most akar 5 év után az ő szerzédésére végrehajtást kérni. A kézzel írott szerződés milyen formában lehet megtámadni??

Próbáltam a lényeget leírni.Előre is köszönöm.

dipo # 2013.01.02. 12:04

Köszi!

Akkor nyílván a szüneteltetésről van szó.
Megpróbálnak akkor a vh-kérővel egyezkedni, de a vh díj mindenképpen marad...
Előfordulhat, hogy ha látja a fizetési hajlandóságot a vh-kérő (hitelek kihelyezésével foglalkozó tásaság) akkor belemegy valami kompromisszumba?

gerbera317 # 2013.01.01. 19:15

Nem létezik olyan, hogy "visszavonás".

Van olyan, hogy megszüntetés. Erre a végrehajtást kérő kérésére a bíróság jogosult, de érdeksérelem vizsgálatának van helye, ezért a végrehajtási költségeket és az addigi teljesítés után felszámított jutalékot meg kell fizetni. A végrehajtás folytatását csak újabb végrehajtható okirat kiállításával lehet kérni.

Van olyan hogy befejezés: a) a tartozást (végrehajtási költségestül + jutalékostul) megfizették; b) a tartozást elengedték, de a végrehajtási költséget és az addigi teljesítés után felszámított jutalékot meg kell fizetni. A végrehajtás folytatása semmilyen módon sem lehetséges.

Van olyan, hogy szünetelés, pl. részletfizetéssel közvetlenül a vh-kérőhöz: végül ugyanaz lesz az eredmény, mint feljebb az a) pontban, azzal a különbséggel, hogy az adós a haját tépi, amikor megtudja, hogy a végrehajtási költségekkel továbbra is sáros, ráadásul többet fizetett a vh-kérőnek, mint ami járt volna.

Részletfizetési megállapodásra hivatkozással felfüggesztésnek nincs helye, az ténylegesen a fenti szünetelést jelenti.

dipo # 2013.01.01. 15:17

Egyébként visszavonásnál nem kellene a végrehajtó díját megfizetni? csak felfüggesztésnél?

dipo # 2013.01.01. 15:16

javítás: "Azért, írtam, hogy rosszul fogalmaztam"

dipo # 2013.01.01. 15:16

Rendben ezt értem. Azért írtam, hogy fogalmaztam. Ha eleve nem adják be végrehajtásra, hanem egy külön megállapodással eleve nem adják végrehajtónak, hanem engedik a törlesztés kezesként, akkor nem lett volna végrehajtási díj.
Sajnos nincs szerkesztés gomb, ezért nem tudtam az eredeti szövegben átírni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.01. 14:39

ha jól tudom szakszóval: felfüggesztve” Az nem "visszavonás". A felfüggesztés nem jelenti azt, hogy a végrehajtó költségeit, díját nem kell megfizetni.

dipo # 2013.01.01. 12:57

Köszönöm a választ.
Pedig a végrehajtó állította, hogy az Ő közbenjárására lett visszavonva a végrehajtás (ha jól tudom szakszóval: felfüggesztve), hogy újra a hitelt nyújtónak lehessen fizetni.
Lehet rosszul fogalmaztam, nem a végrehajtás megszüntetésének kérése nem került volna egy fillérbe sem, hanem ha küldenek egy megállapodást, hogy fizethetnek nekik is közvetlenbe, akkor nem kellet volna egyáltalán végrehajtást kérni. Így nem került volna semmibe.
Vagyis a hitelező "hajolhat" a megegyezés fele? Annak tudatában, hogy már az első alkalommal sem küldött külön megállapodást arról, hogy fizethetnek akár részletekben is neki, hanem azonnal a végrehajtóhoz fordult?
Egyáltalán jogilag megtehette, hogy egyetlen felszólítás után a végrehajtóhoz fordult?

gerbera317 # 2013.01.01. 12:36

a végrehajtó mivel látta, hogy fizetnek visszavonta a végrehajtást

Ez elvi képtelenség, gyakorlatban méginkább az.

egy fillérbe sem került volna, ha ő kéri a végrehajtás megszüntetését

Ez nem igaz.

semmit nem lehet tenni, hogy legalább a kamatokat, büntetőkamatokat ne kelljen fizetni?

Ezt a hitelezővel kell megbeszélni. A felszámolót is kérdőre kellene vonni, valóban szakszerű tanácsod adott-e, és ha nem, miért.

dipo # 2013.01.01. 12:04

Üdv!

Segítséget szeretnék kérni.
Nagybátyámék egy betéti társaságban voltak érdekeltek, nagyon régen alapították feleségével a bt-t. A z idő műlásával a cég felszámolás alá került, nem az ő hibájuk végett. A cég élete során vettek fel olyan mikrohitelt, melyhez két ingatlan fedezetet adtak, közjegyző előtt. A felszámolás megindulásakor a felszámoló nem fizette a mikrohitel részleteit tovább, mert ugye az esedékessé vált. Azonban a mikrohitel nyújtó cég nagybátyámékat értesítette, hogy fizessenek, azonban nekik azt mondta a felszámoló, hogy ne fizessenek, hisz mivel tulajdonosok a BT-ben törvényt is sérthetnek azáltal, hogy a felszámoló kihagyásával fizetnének a mikrohitelt nyújtó cégnek, így nem fizettek. Kb 1 év után azonban a hitelt nyújtó cég nem törődve a felszámolással, büntetőkamatostul végrehajtásra adta, így most a hitel fennmaradó részét, a kamatot és a büntető kamatot is fizetik a nyugdíjukból. Majd a végrehajtó mivel látta, hogy fizetnek visszavonta a végrehajtást, amiért még közel egymilliót kér és visszakerült a hitel nyújtóhoz (akinél egy fillérbe sem került volna, ha ő kéri a végrehajtás megszüntetését)így most mindent a hitelnyújtónak fizetnek. Kérdésem, hogy ez így ha jogilag rendben is van, semmit nem lehet tenni, hogy legalább a kamatokat, büntetőkamatokat ne kelljen fizetni? Méltányosság, jogi szabályozás? A végrejatót értem, hogy a díját, meg stb-t törvény köti őket, hogy fizessék, de így hogy visszaszállt a hitelnyújtóra, mivel látszik, hogy mindent elkövetnek nagybátyámék, hogy fizessenek, mégis minden kamatot, bübtetőkamatot továbbra is követelnek. Van bármi lehetőség?

vegrehajtasugyintezo # 2013.01.01. 09:26

Gerbera

Belátom, igazad van. (én csak az 50.§ első mondatára hagyatkoztam)

ksanyi52 # 2012.12.31. 20:37

Mert ha egy tömb lakásba be megy a postás, és nincs feltüntetve a név, nem tudja hova vigye a levelet. Ja és az ajtó számát sajnos mi sem ismerjük. Azon kívül nótárius bujkálók. Még a telefonszámukat sem hajlandók
elárulni. Valószínűleg feketén dolgoznak és nem tartják a kapcsolatot sem a családdal. Köszönöm szépen az információt. Üdv ksanyi.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.12.31. 18:56

Nem a jegyzőtől, hanem a KEKKH-től kell kérni a címet. 1450 Budapest, Pf. 81. Fizetős.

Miért vagy olyan biztos benne, hogy a tényleges lakóhelyén nem venné át a küldeményt?

ksanyi52 # 2012.12.31. 18:33

Üdvözlöm a tisztel fórumozókat! Tavaly már írtam gyermekem kezesként át élt kálváriájáról. Most odáig fajult a dolog, hogy árverezték volna egyetlen vagyonát képező szgkocsiját. Nem volt más lehetőség, kölcsönből kifizette az adósságot, és most szeretné visszakövetelni a pénzét a hitel felvevőtől. Megkereste a közjegyzőt, megkapta a papírokat,s töltse ki. Neve:
Címe:, és itt megállt a tudomány. Tudjuk hogy hol lakik, de azt nem hogy hová van bejelentve. Mivel lépcsőházban, ajtón nem szerepel a neve, a postás nem találja meg. Azt a tanácsot kaptuk, hogy az illetékes jegyzőtől kérjük ki az illetőcímét! De a jegyző nem adhatja ki magán személynek. A közjegyző nem kéri ki "mert én nem nyomozok". 22-es csapdája. Ha valaki tudja mi a teendő kérem ossza meg velem! Tisztelettel ksanyi.
Boldog újévet kívánok mindenkinek!

gerbera317 # 2012.12.31. 13:28

Az árverési vevőnek a rendes jogorvoslati úton kívül van még egy lehetősége:

50. § (6) A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.

Kérdés, hogy az árverési vevő mennyire tekinthető félnek. Álláspontom szerint a vételárat megfizető vevő több egyszerű 3. személynél, a jogos érdeke, illetve annak felfüggesztés általi sérelme vitathatatlan, ezért jogosult ilyen irányú kérelem előterjesztésére.

gerbera317 # 2012.12.31. 13:21

ha 48.§ (3) szerint kapott volna, akkor sem kell márc.ban menni.

Ez tévedés.

50. § (5) a) pontja: Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a 48. § (3) bekezdése alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

A törvény tehát néven nevezi azokat az eljárási cselekményeket, amelyekre a felfüggesztés hatálya kiterjed, és ha itt vége lenne a mondatnak, akkor is egyértelmű lenne a kivételek által megerősített főszabály: minden egyébnek helye van. Az elárverezett ingatlan birtokba adása nem szerepel a kivételek között, így az a "többi végrehajtási cselekmény" közé sorolandó, és mint ilyen, továbbra is végrehajtható.

OFF
Ne piszkáljátok, nélküle sosem néztem volna meg ennyire a felfüggesztés eseteit!
ON

Kovács_Béla_Sándor # 2012.12.31. 11:16

OFF
hogy lehetsz végrehajtási ügyintéző?
Hát ez az, hogy sehogy! Köze nincs hozzá.
ON

Egyjogász # 2012.12.31. 11:02

Te ilyen sértődékenyen hogy lehetsz végrehajtási ügyintéző? Nekem van egy bírósági végrehajtó haverom, ő mondta, hogy ha egy nap csak kétszer-háromszor küldik el a büdös kurva anyjába (sic.), akkor már jó napja volt...:))))

Egyébként meg, ha nem tetszik amit kbs írt, miért nem itt válaszolsz neki, miért egy másik topicban feljelentgetsz???

Dr.Attika # 2012.12.31. 06:53

"Menj a picsába!" üzenet lenne szankcionálandó?
Nyilván itt elírásról van szó. A szerző "Menj a pecsa-ba ( Petőfi csarnok)! üzenetet küldte.Egyébként milyen szankcióra gondoltál?

vegrehajtasugyintezo # 2012.12.31. 00:41

Én is ezt mondom meg azt, hogy ha 48.§ (3) szerint kapott volna, akkor sem kell márc.ban menni. (az is igaz, hogy a törvényszék elszúrta)

gerbera317 # 2012.12.31. 00:19

az én értelmezésem szerint a 6 hónap onnantól kezdődik, hogy az ingatlant birtokba kellene adni

Ezt visszavonom. Nincs saját értelmezésnek helye, ha maga a törvény értelmez: 154. § (5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

A 154/A.§ (4) szerinti halasztás adhatósága! (+6hónap) függ a korábban a 48.§ szerinti felfüggesztés elteltétől.

Ez tévedés. Ha volt 48. § (3) szerinti felfüggesztés, akkor nincs helye kiköltözési haladéknak. Ezt éppen a törvény köti ki, nyilván azzal a céllal, hogy ne lehessen halmozni a kedvezményeket. Kiköltözési haladék egyébként sincs ebben az ügyben, hiszen azt a kérelmet az ingatlan becsértékének közlésétől számított 15. napig kellett volna előadni.

Itt a bíróság a felfüggesztést a 48. § (6) szerint rendelte el, ami - különösen egy törvényszéktől - súlyos tévedés, mert az csakis ingatlan kiürítése iránti meghatározott cselekményre alkalmazható. Ha az árverési vevő ezt megtámadja, sikerrel fog járni (az más kérdés, mikorra bírálják el neki). Ha nem támadja meg, lelke rajta.