A végrehajtásról szóló törvény szerint a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre kötelezett (= adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer a vagyoni kényszer hatósági alkalmazását jelenti, de kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A törvény szerint a tartozást elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Neked kell ismerned a részleteket de az 1,7 M forint letiltásból igencsak lassan ígérkezhetett megtérülni, ezért a végrehajtást - helyesen - kiterjesztették az ingatlanra is. Úgy tűnik, ez már sok volt neked is, ezért az állami kényszer alkalmazása célt ért, és egy összegben rendezted a tartozásodat - a banknak.
Az adósok mindig, a végrehajtást kérők pedig gyakran megfeledkeznek arról a nem elhanyagolható tényről, hogy a végrehajtás nem egy ingyenes jogszolgáltatás, hanem egy igencsak költséges eljárás, melynek terheit az adós köteles viselni. Ezért a törvény kimondja, hogy ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Magyarán: a végrehajtást kérő vagy a hozzá befolyt összegből kifizeti a végrehajtót, de akkor még marad fenn követelése, vagy pedig annyival többet szed be, hogy az mindent fedezzen. Még egy lehetőség van: a végrehajtást kérő megállapodik a végrehajtóval, hogy a végrehajtás a végrehajtási költségek behajtására folyik tovább - ez történt nálad is. Mivel a végrehajtás még nem fejeződött be, ezért nincs helye a vagyoni kényszer feloldásának, s így a végrehajtási jog is fennmarad az ingatlanon (nem széljegyként, hanem a III. részben bejegyzett jogként). Tény, hogy a végrehajtó már nem akarja elárverezni az ingatlanodat, de mindaddig, amíg letiltásból meg nem térülnek a végrehajtási költségek, addig biztosítékként fennmarad a végrehajtási jog is.
Akármit is szerettél volna megtudni, nyilvánvaló, hogy most éppen az ellenkezőjéről sikerült tudomást szerezned. Legfőbb ideje, hogy ne csak megtudd, hanem tudomásul is vedd, hogy ennek így kell lennie. Máshol még azt is hozzátennék, hogy "ez a törvény és a próféták", és a végére még egy nagy ámen is kerülne, de ezt most ne erőltessük, mert anélkül is így van.
Megjegyzem, meglepően kulturáltan tudsz haragudni, és arra buzdítalak, tartsd is meg ezt a jó szokásodat. Kellemes karácsonyt neked is!