fizetési meghagyás kibocsájtása


dormantamas # 2018.05.02. 16:27

Esetemben az FMH még a bíróság által került kibocsájtásra, mielőtt az ilyen eljárásokat közjegyzői hatáskörbe utalták volna. Mai, friss információm az üggyel kapcsolatban, hogy az ellentmondásom nyomán az FMH ügy perré alakult, de a bíróság azt átadta a törvényszéknek, mert a járásbíróság bírái elfogultságot jelentettek be, mert állítólag ismerték a több mint 18 éve elhunyt édesanyám. Én mondjuk egyik bírósági dolgozót sem ismerem, és arról sem volt tudomásom, hogyan ismerhetnék őt. Ugyanakkor a vh eljárásban nincs mód az ügyet lepasszolni... holott ez esetben az elfogultságuk nyilván itt is érezhető kellene legyen... De azt gyanítom, hogy nem az én javamra sérülhet a pártatlanság, tekintve, hogy a végrehajtó még azelőtt tudott róla, hogy a bíróságon jártam, mielőtt az ügyben idézés született.

drbjozsef # 2018.05.01. 18:12

Normál esetben, ha időben mond ellent valaki, akkor a közjegyző átküldi az iratokat a bíróságra, és felhívják az FMH kérőt, hogy záros határidőn belül fizesse be a per illetékét, és indítsa el a pert.
Ha a kereset a jogosult szerint is elévülhetett (jellemző ez a csomagokban behajtócégek által vett tartozásoknál), nem fizeti be az illetéket, ekkor a bíróság végzéssel megszünteti a pert. Ez lehet pár hónap, várj még vele, majd megérkezik, ha így lesz.

Valószínű, bár az ellentmondásom az elévülésre hivatkozott, és okirattal valószínűsítettem.

Ez is pl. teljesen felesleges, sőt, mert az ellentmondás lényege, hogy per lesz (elvileg), bizonyítanod és hivatkoznod majd ott kell. Ellentmondani elég egy szóval : ellent mondok. Nem is fog érdekelni senkit az indoklás, csak a törvényes határidőket fogják nézni. Ha a posta szerint szabályos volt a kézbesítés, helyettes átvevő van írva a szelvényre, akkor el fogják utasítani az ellentmondást.

A másik kérdésem, hogy a vh. eljárásban összevonható e több különálló ügy ... A két végrehajtási ügyben mind a kötelezettek személye, mind a végrehajtást kérő személye különböző.
Ez esetben nemigen hinném. Külön ügy, külön árverezik a résztulajdonokat. És egyébként igen, a végrehajtó teljesen jogosan "megy rá" arra, amire csak akar, százmilliós ingatlanra is tízezer forint tartozásnál. A biztosíték, az biztosíték, és igen, még e MELLETT IS rámehet a bankszámlára vagy a fizetésre.

dormantamas # 2018.05.01. 17:00

Kedves drbjozsef! Akkor, határozottan emlékszem, hogy a hivatal elutasította a lakcímbejegyzést, amíg nem szerepelt a bejelentő lapon a tulajdonos hozzájárulását igazoló aláírása. Hiába lebegtettem a bérleti szerződésem. Ezt konkrétan négy és fél hetembe tellett megoldani, mert a főbérlőm Ausztriában élt, ahonnan csak havonta járt haza, és lakhatási támogatástól is elestem amiatt, mert nem volt hivatalos bejelentett lakcímem a városban. Valószínűleg valamiféle hivatali bürokrácia áldozata lehettem.

Lényeg, hogy volnának még kérdéseim az ügyben, félretéve a kézbesítési vélelem kérdéskörét.

A fizetési meghagyással kapcsolatban ellentmondással éltem a kibocsájtó bíróságnál, panasznap keretében, a követelés elévülésére hivatkozva. Két héttel később a vh. ügybéli eljárással kapcsolatban is kifogást nyújtottam be, ekkor rákérdeztem az fmh ügybeli fejleményekre. Azt mondták, hogy az elenntmondásom okán az az ügy perré fog alakulni. Ennek mi a menete? Mi az eljárásrend, mik a határidők? Az ellentmondást március végén terjesztettem be, de azóta az állítólagos perré alakuláson kívül több információval nem rendelkezem. Végzést, idézést, stb. az azóta eltelt több mint egy hónapban nem kaptam.

A másik kérdésem, hogy a vh. eljárásban összevonható e több különálló ügy, pl. egy ingatlanvégrehajtás kapcsán. Az érintett ingatlanban résztulajdonos vagyok. A másik résztulajdonosnak szintén végrehajtásra került egy ügye, ugyanennél a végrehajtónál,aki az ingatlan egészét egyben árverezné, és behívta a vh. eljárásban a zálogjogosult bankot is. A két végrehajtási ügyben mind a kötelezettek személye, mind a végrehajtást kérő személye különböző. A követelések értéke 200 000 Ft.- alatti összeg, az ingatlan pedig többmilliós lakóingatlan, bejelentett lakóval. A másik kötelezett ügyében az ingatlan tulajdonrészére vezetett végrehajtást megelőzően nem volt egyéb vh cselekmény, csak a vh.lap került megküldésre. Se ingó foglalás, se egyéb behajtási kísérlet. Azonnal az ingatlanra ment rá. A végrehajtó csak az egyik ügyben állított ki becsérték közlőt, amiben egyetemlegesen szerepelteti a két külön ügy kötelezettjeit, mint adóst egy ügyszámra hivatkozással. (A másik ügy ügyszámát megjelőli, de csak felsorolás szintjén) A másik ügy kötelezettje egyébként azóta a tartozásának egészét egy összegben a végrehajtó irodájában kifizette, amiről a végrehajtó átvételi elismervényt adott. Ugyanakkor a végrehajtás megszűntetéséről sem akkor, sem azóta nem állított ki jegyzőkönyvet, vagy tájékoztatott. A megismert vh. iratokból kiderült, hogy a végrehajtó az ingatlanvégrehajtás foganatosítása előtt tudomással bírt róla, hogy a kötelezetteknek több kisebb értékű, a követeléssekkel értékarányban álló ingatlanja, termőföldje, zártkerti ingatlanja van, mégis a legnagyobb értékű, városban található, jelzáloggal, haszonélvezettel terhelt lakóingatlanban lévő tulajdonrészükre folytatta a végrehajtást. A többi ingatlanra meg sem kísérelte. Ingó foglalás egyik esetben sem volt, bár az egyik ügy irataiban szerepelt egy ingó foglalási jegyzőkönyv, aminek a tartalma bizonyíthatóan téves, és akár felvetheti a közokirat hamisítás gyanúját, ám ennek a büntethetősége már szintén elévülhetett.

drbjozsef # 2018.05.01. 10:21

A bejelentkezéshez, akár csak mint tartózkodási hely, az ő írásos engedélyére volt szükség.

Ez közkeletű, nehezen kiirtható, de teljességgel téves elképzelés. Nemcsak az írásos engedélyére nincs szükség, hanem egyáltalán nem kell hozzá semmiféle engedélye. Bérleti jogviszony esetén ugyanis a törvény szerint a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (gyk: két tanús) bérleti szerződés pótolja a szállásadó aláírását a bejelentőlapon.

Tehát ha megvan a szerződés, azt bemutatod a hivatalban, és be kell regisztrálják a címet.

Egyébként: azt azért Te is érzed, hogy a törvényt nem írja felül az, hogy "nem állt a rendelkezésemre" az aláírás (ha kellett volna). Értem a problémád, valszeg érteni a hivatal is érti, csak hát utóbbit ugye jogosan ez rohadtul nem érdekli.

dormantamas # 2018.05.01. 07:49

Tisztelt drbjozsef!
Ami a saját mulasztásom illeti, az átjelentkezés folyamatban volt, de albérleteknél ez nem olyan egyszerű, főleg, ha a főbérlő nem a bérleménnyel egy városban lakik, esetleg külföldön tartózkodik. A bejelentkezéshez, akár csak mint tartózkodási hely, az ő írásos engedélyére volt szükség. Amint ez rendelkezésemre ált, megtörtént az átjelentkezés. Az átvevő pedig a maga nevében, mint címzett vette át, és akként kezelte. Ha csak egy pillanatig úgy gondolta volna, hogy nem ő a címzett, bizonyára felveszi velem a kapcsolatot, értesít, sőt számon kér az ügyben.

wers # 2018.04.26. 13:11

Na újra próba: adatszolgáltatási eredmény akart volna lenni.

wers # 2018.04.26. 13:08

Én meg már azt hittem elsőre, itt is tömegesen kiadott afatsuplgáltatási eredmények áldozata esete.... közben csak nem nagyon műxik a kommunikáció családban. Az ellen meg nemnagyon van (jog)orvosság

drbjozsef # 2018.04.26. 12:59

A saját mulasztásodról pedig ugye nem is kell külön beszélni, másik városban éltél, és nem jelentkeztél át a törvény szerinti 3 napon belül. Van amikor ez hiba. Nem kicsi, nagy.

drbjozsef # 2018.04.26. 12:55

Ha a saját nevében, azt gondolván, hogy ő a címzett, és úgy vette át, akkor helyettes átvevő?

A gondolatok ritkán számítanak egy jogi eljárásban. Ha a 335/2012. (XII. 4.) Korm. r. 16§ (3) szerint helyettes átvevőnek számít az, aki átvette a levelet, akkor szabályosan lett kézbesítve. Hogy hozzád nem jutott el, azt ennek a rokonnak kell megköszönnöd.

Elvégre, nem túl életszerű, hogy úgy gondolja ez neki jött, felbontja, és egy fizetési meghagyás van benne, aminek sem utána nem jár, se nem értesíti a névrokonát, hátha mégsem az övé. De szerinted nem gondolta, hanem csak leszarta, így hát ebben most te vagy állig.

dormantamas # 2018.04.26. 12:27

Kedves drbjozsef! Az adatokból nem derül ki. Csak a név és a lakcím szerepeltek az iratokban, és mellékleteikben. Ezek alapján a címzett bármelyikünk lehetett. Én akkoriban egy másik városban tanultam/éltem, de hivatalosan még nem voltam átjelentkezve. Ha a saját nevében, azt gondolván, hogy ő a címzett, és úgy vette át, akkor helyettes átvevő? Számára sem derülhetett ki az iratokból, hogy azok nem neki szólnak... Mindenesetre hozzám akkor nem jutott el az irat. Márpedig ha úgy gondolta volna, hogy nekem címezték, akkor értesített volna, és számonkéri rajtam az okát. Akkor pedig ellentmondhattam volna neki. A tértivevényen nincs jelölve, hogy a címzett helyett vették át, és a másolat alapján abban sem biztos, hogy ő az aláíró. Mostanában úgy tudom már sz.ig. számot, rokoni fokot, illetve azt is fel kell tűntetni, hogy milyen jogcímen veszi át valaki a hivatalos küldeményt.

Kedves Kovács_Béla_Sándor! Valószínű, bár az ellentmondásom az elévülésre hivatkozott, és okirattal valószínűsítettem. Külön igazolási kérelmet pedig azért nem terjesztettemn elő, mert az az álláspontom, hogy az fmh-t én csak most az iratbetekintéskor imserhettem meg először, így a törvényes 15 napos határidőn belül mondok ellent. Arra számítok, hogy mivel jogi képviselet nélkül, panasznapon mondtam jegyzőkönyvbe az ellentmondást, a bíróság majd határozatban felhív az igazolási kérelem beterjesztésére, ha nem fogadja el az álláspontom. Ha elfogadja és az ügy perré alakul, akkor a vh kérőt kell felperesként az ügybe hívnia, én pedig elméletben alperes leszek.

drbjozsef # 2018.04.26. 06:15

hogy abból a kötelezett személye nem volt egyértelmű. Névazonosság miatt...

Névazonosság kevés. A többi természetes adat, az kié volt? A tied, vagy a névrokonodé?

Az iratot megküldték, csak épp nem nekem. A tértivevény szerint azt a címzett vette át.

Ha ő azonos lakcímen lakó rokonod, akkor jó eséllyel szabályos is lehet a kézbesítés, mert ő a posta törvény szerinti helyettes átvevő lehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.25. 18:38

El fognak utasítani.

dormantamas # 2018.04.25. 18:33

Két topikban is kérdeztem már az ügyemmel kapcsolatban, de gondoltam itt is teszek fel pár kérdést, tekintve hogy az egész egy 2009-ben született, bíróság által kibocsájtott fizetési meghagyással indult, amiről én korában nem is tudtam. A végrehajtási eljárásról először 2013-ban értesültem, és akkor azt feltételeztem, hogy valamikor korábban kaphattam egy MOKK-os levelet, amit valamelyik rokonom, vagy lakótársam vehetett át, és hagyhatott figyelmen kívül. A végrehajtás folyt, én fizettem, letiltás is volt, majd évekig csend, ami miatt nagy naívan azt feltételeztem, hogy a követelés térülése miatt megszűnhetett. Idén meglepetésként ért, mikor a végrehajtó becsérték közlő iratokat küldött. Ekkor kezdtem visszakeresni a korábbi befizetéseim, és az ügy iratait, többek között a bíróságon is. Az ottani aktából az derült ki, hogy a fizetési meghagyás kibocsájtását kérő szolgáltató a formanyomtatványt úgy töltötte ki, hogy abból a kötelezett személye nem volt egyértelmű. Névazonosság miatt... Az iratot megküldték, csak épp nem nekem. A tértivevény szerint azt a címzett vette át. Az aláírás nem az enyém. Ráadásul a meghagyáshoz mellékelt folyószámla kivonatból tisztán látszik, hogy a követelés már a fizetési meghagyás kibocsájtását megelőzően elévült, tekintve hogy ez egy az elektronikus hírközlésről szóló tv hatálya alá tartozó előfizetői szerződésből eredő díjtartozás. A lényeg, hogy a fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett, anélkül, hogy én tudtam volna róla. Aki megkapta, joggal feltételezhette, hogy az neki szólt, de figyelmen kívül hagyta, és akkor nem élt ellentmondással. Csak a vh. lapból derült ki, hogy ki volt az FMH tényleges kötelezettje... azt ugyanis már az én nevemre állították ki, szerepelnek rajta a vonatkozó személyes adatok.

A kérdésem, hogy ha szeretném az elévülés okán ellentmondással megtámadni ezt az FMH-t, hogy kezdjek neki? Mivel nem én kaptam meg, nem élhettem akkor ellentmondással, a kibocsájtó bíróság pedig a rendelkezésére álló iratok alapján joggal gondolhatta, hogy a valódi címzett vette át az iratot...

Jelenleg annyit tettem, hogy az első bírósági panasznapon jegyzőkönyvbe mondtam, hogy ellentmondással kívánok élni ellene, a törvény által biztosított 15 napon belül, tekintve, hogy ez az irat nem a részemre lett megküldve, én pedig csak most értesültem a tartalmáról.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.19. 07:32

Előbb talán egy levelet az adósnak.

ZellerZoli # 2018.04.19. 06:57

Kedves Kovács Béla! Köszönöm a válaszát. Elévülés mennyi időn belül következhet be? A jogalap nélküli gazdagodás címén történő visszaigénylésnek mi a menete? Viszontkeresetet kell benyújtanom, vagy fizetési meghagyást kell kérvényezzek közjegyzőnél?

ZellerZoli # 2018.04.18. 07:16

Köszi a választ!
Annak idején felvettem a végrehajtóval a kapcsolatot telefonon és Ő mondta, hogy a kézbesítési vélelmet kell megdönteni a közjegyzőnél, amiben egyben az ellentmondásomat is előadtam.
Abban igazad lehet, hogy a végrehajtónak is el kellet volna küldeni a kérelmet, hogy tudjon róla és írásos nyoma legyen.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.18. 07:04

Ha valóban nem tartozott, akkor jogalap nélküli gazdagodás címén visszakövetelheti az összeget - de ha elévülésre hivatkozik, akkor azt se.

gerbera317 # 2018.04.18. 06:31

Jah, most látom. A végrehajtás során az fmh kézbesítési vélelmét megdöntötted, a vh-lapot visszavonták. Jött az újabb fmh, ellentmondtál, perré alakult. A keresettől a felperes elállt. (Nekem miért fér el két sorban ugyanaz?)

De még a vh-lap visszavonása előtt behajtottak tőled 480 ezret és járulékait. Az gáz. A vh-lap visszavonásáig az a végrehajtás folyamatban volt, tehát jogszerűen hajtották be rajtad. A visszavonás után mem lett volna jogszerű semmilyen intézkedés.

Ott rontottad el, hogy a kézbesítési vélelmet támadtad, holott elsődlegesen a fizetési meghagyásnak kellett volna ellentmondani (Fmhtv. 32. §), a kézbesítési vélelem megdöntése ilyenkor csak másodlagos, illetve mellőzhető is. Ebben az esetben a végrehajtó a behajtott összeget letétként kezelte volna, végül pedig visszakaphattad volna.
Gondololom, a kézbesítési vélelem megdöntéséről a végrehajtó már csak akkor szerzett tudomást, amikor a behajtott összeget felosztotta és kiutalta. Az ilyen baleset azzal kerülhető el, hogy a felek a kérelmeiket mindig a végrehajtónál terjesztik elő, és az majd továbbítja a megfelelő jogorvoslati fórumra (feltéve persze, hogy a kérelem szándéka világos, mert ha nem az, akkor a végrehajtó végrehajtási kifogásként terjeszti azt be).

gerbera317 # 2018.04.18. 04:14

De akkor miért ismerted el közjegyző előtt a tartozásodat? Utólag már nem gondolhatod meg magadat.

ZellerZoli # 2018.04.17. 22:09

Szerintem nem tartoztam ezzel a pénzzel.
Tanulmányi szerződésben kötelezettséget vállaltam arra hogy phd tanulmányokat folytatok 3 évig plussz 3 év hűség időt (amíg nem mondom fel a munkaszerződést). Cserébe a munkáltató fizette a tandíjat. Phd tanulmányaimat befejeztem, abszolutóriumot szereztem, de magát a phd fokozatot nem.
A tanulmányi szerződésben szerepel hogyha a hűség időn belül mondom fel a munkaviszonyt akkor időarányosan kell visszafizetnem a tandíjat. A felmondáskor az időarányos visszafizetést meg is tettem. A munkáltató azonban arra hivatkozik, hogy a fokozatot nem szereztem meg, ezzel szerződést szegtem és visszajár neki a teljes összeg.
A phd doktori szabályzat a phd Tanulmányok folytatását és a phd fokozat szerzést két külön dolognak említi. A tanulmányi szerződésben pedig a phd fokozat szerzésről nem is esik szó.
Szóval, szerintem nem tartozom.

nonolet # 2018.04.17. 21:37

Valóban tartoztál?
(legalább 480 eFt-al)

Akkor ... nem fogod tudni vissza szerezni.
Az esetleg visszajáró pénzed beszámítják tartozásodba.

Mivel a több ezer éves szabály érvényes: adós fizess!
Te pedig fizettél éppen.

ZellerZoli # 2018.04.17. 21:08

Tisztelt fórumozók,
Fizetési meghagyás-os ügyel kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Tavaly júniusban kaptam a végrehajtótól egy levelet, benne végrehajtási lappal hogy fizessek be 480e Ft-ot plussz a járulékos költségeket. Ebből kiderült, hogy a fizetési meghagyást egy korábbi (pécsi) lakcímemre küldték ki. Írtam a fm kibocsájtó közjegyzőnek egy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet amit elfogadott és visszavonta a végrehajtási lapot. Azonban a végrehajtási lap visszavonása előtt már lezajlott a végrehajtás (leemelték a számlámról a követelt összeget a járulékos költségekkel együtt). A végrehajtási lap visszavonását elrendelő végzésben az is szerepel, hogy így a végrehajtási díjat és a végrehajtási eljárás egyéb költségeit a végrehajtás kérő viseli. Ezt követően megküldték újból a fm-t a tényleges lakcímemre, amelyre ellentmondást terjesztettem elő, így a fm eljárás perré alakult.
Jó pár hónappal később kaptam egy végzést a munkaügyi bíróságtól, melyben közölték, hogy a bíróság a pert megszünteti. Az indoklásból kiderült, hogy volt egy tárgyalás, amelyre az idézést nem kaptam meg, mert a keresetlevelet benyújtó felperes itt is a régi Pécsi lakcímemet adta meg. A bíróság a tárgyalás előtti napon lekérte a lakcím adataimat és így megállapította, hogy az idézés szabályellenes volt. Kitűzték az újabb tárgyalás időpontját, azonban ezt követően a felperes elállt a keresettől és kérte a per megszűntetését.

Milyen lépéseket érdemes ezt követően tenni?
Hogyan tudom visszaszerezni a 480ezret a járulékos költségekkel együtt?
Ellehet marasztalni a felperest amiért valótlan lakcím adatot adott meg?

ObudaFan # 2018.02.02. 15:34

A fizetési meghagyáshoz ezek, plusz a lakcím elegendőek. A végrehajtáshoz kellhet más adat, amit az okmányirodában lehet beszerezni.

toerzse # 2018.02.02. 15:06

Egy egyéni vállalkozóval szemben szeretnék követelésem érvényesítésére fizetési meghagyást indítani, vele kötött vállalkozói szerződésből eredő tartozása miatt.
A szerződésen csak neve, címe, adószáma, nyilvántartási száma és bankszámlaszáma van.
Ezen adatok birtokában hol és milyen eljárás keretében tudják nekem megadni a személyes adatait, mint születés helye és ideje, édesanyja neve, hogy a fizetési meghagyást elindíthassam ellene ?

Subati # 2016.07.30. 07:58

Köszönöm a választ!

Akkor jól sejtettük, hogy a fizetési meghagyásos eljárás a számunkra megfelelő lépés.

Igazából ez sem volt teljesen tiszta, hogy kit jelöljünk meg benne a céget vagy a tulajdonost (Bt. beltagját), de így már ez is rendben van.