Elévülés

Ez nem KBS régi nótája, hanem a tied. KBS nótája az, hogy perújításkor vagy végrehajtás megszüntetése iránti perben nem lehet olyan körülményre hivatkozni, ami az előzményeljárásban is közölhető lett volna.
Hiába sugallja (szerinted) a Pp. 229. §, hogy más tényalapból (t.i. elévüléssel) megtámadható egy már ítélt dolog, ha a Pp. másutt ennek a lehetőségét kizárja azzal, hogy ha ez a más tényalap az előzmény során hivatkozható volt, akkor kellett volna felszólalni, és utólag már nem lehet.
A filmekben, esketési jelentekben látni-hallani, hogy a pap félig tréfásan felhívja az egybegyűlteket, hogy akinek valamilyen ellenvetése van a megkötendő frigy ellen, az most szóljon, vagy hallgasson örökre. Nos, ez a kis tréfa rém komoly: ez egy ősrégi eljárásjogi alapelv kiterjesztése a családjogra. Ugyanígy van az elévüléssel is: aki elévülést szimatol, a szóljon akkor, a jogérvényesítés során, vagy pedig hallgasson örökre. És a Pp. 260. § (2), 368. § el is hallgattatja rendesen, hiába a "más tényalap".

Mikor beadok egy okiratot a kezelőirodán, az egyik példányra bélyegzőt ütnek s visszaadják nekem...
Miért teszik ezt?
Az tény, hogy a keresetet benyújtottam... de tény az is, hogy mert érkeztető bélyegző van rajta, ezért TUDHATÓ IS, hogy a keresetet benyújtottam...
A TUDHATÓSÁG is TÉNY!

Ha vh perről beszélünk (Pp.368.§ a.) vélhetően lefolyt a Vht.41.§ szerinti eljárás...
Az elismerés nyilván elmaradt...

Tehát, kérem a TUDHATÓSÁGOT, majd rámutatok... nini egy új - eddig nem közölhetett - TÉNY...

A Pp. 213.§ (3) szerint: „Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.”

Bár az idézett jogszabály, jogalap és mennyiség esetére ad ajánlást, azonban a jogalap és jogkövetkezmény esete, tökéletesen azonos problematika!

A jogalkotó szándéka napnál világosabb...

„Tehát, kérem a TUDHATÓSÁGOT, majd rámutatok... nini egy új - eddig nem közölhetett - TÉNY...”

Ez egy mondat akar lenni?

ha kifogysz az érvekből, a stilisztika mögött kezdesz "bújkálni"?

Nem az érvek fogynak, hanem hülyülök: egyszerűen nem értem a közlendődet. De tény, nem tagadom, elég xarnak találom a stílusodat.

„A jogalkotó szándéka napnál világosabb...”

Zugírászéknak? Mert a jogászoknak sajna nem. A bírók meg sajna jogászok.

2-3 éve volt egy ügyem, ahol az ürge arra hivatkozással kért perújítást, hogy akkor tudta meg egy újságból, hogy van olyan hogy perújítás, s ez volt az új tény amire hivatkozott a perújítás kapcsán. Véletlenül nem te adtad a tanácsot neki?

Nos, ha tőlem derogál, tanulj Schrödinger bácsitól a tényszerűségről meg a tudhatóságról... (az illető nem azért kapott Nobel-díjat, mert négy mássalhangzó torlódással kezdődik a neve...)
Volt neki egy érdekes gondolatkísérlete...

Keresd így: "Schrödinger macskája"

(bár nem lepne meg, ha gondolkodás helyett, mogyorót kezdenél törni vele...)

„Véletlenül nem te adtad a tanácsot neki?”

Véletlenül nem azt írtad, hogy "az újságban olvasta"?

Schrödinger. Meg fogom nézni. Mellesleg, én csak két mássalhangzót hallok ki az elejéből.

„Véletlenül nem azt írtad, hogy "az újságban olvasta"?”

Én azt írtam, hogy ezt mondta. De már akkor sem hittem, hogy ez valóban így lenne.

Jah, hogy te vagy az, Sherlock? Télleg hülyülök, azt hittem, csak Ügyessel társalgok.

„én csak két mássalhangzót hallok ki az elejéből.”
:D

jaj... azért vigyázzatok egymásra! :)

(bár nem tudom, ki az a Scherlock... talán Holmes...?)

Tisztelt Szakértők!

Az lenne a kérdésem, hogy a fizetési meghagyás az megszakítja e az elévülési időt?
Másik kérdésem: ha fizetési meghagyás ellen valaki ellentmond és közben részletekben fizette/fizeti a tartozást ez megszakitja e az elévülést?

Köszönöm válaszukat.

picurka68, legalább te érted amit kérdeztél?

ha valaki ellentmond és mégis fizet részletekben akár, - ezt nem értem, akkor mire mond ellent ?

ha valaki fizet részletekben akár, akkor milyen elévülésre vár ?

Kedves mamamacoka!

Itt arra gondoltam, hogy valaki egy ideig fizette a tartozást és utána nem tudta mert munkanélküli lett de utána megint lett munkája és valamennyit tudott fizetni.
De időközben mégis megkapta a fizetési meghagyást.

Ha csak az a kérdés, akkor igen, a fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása megszakítja az elévülést.
(Az önkéntes részteljesítés szerintem nem szakítja meg az elévülést, ha csak nem jár együtt a tartozás kifejezett elismerésével. De ennek jogerős fizetési meghagyás mellett nemigen van jelentősége, hiszen akkor már csak végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést.)

Nem adnád elő a konkrét tényállást? Kivel van vitád, és miben? Valahogy úgy érzem, valójában nem az elévülés érdekel.

Ha pontosak akarunk lenni: a 2014. március 15. után keletkezett kötelmekből eredő igények esetén a fizetési meghagyás már csak akkor szakítja meg az elévülést, ha a fizetési meghagyás jogerőse emelkedik, vagy ha perré alakul az ügy és az ítélettel, egyezséggel, vagy bírósági meghagyással fejeződik be.

Kedves Ügyvéd Urak!

Köszönöm eddigi segítségüket! a következő a tényállás. 2003-ban a Cetelem Banknál árukölcsönt vettem fel. Mivel rendesen törlesztettem mindig emelték a rendelkezésre álló összeget. De 2011-től munkanélküli lettem több évig és nem tudtam fizetni a törlesztőrészletet. Jelenleg sem rózsás a helyzetem mert közmunkásként dolgozok épp bérért /ebből sem tudom kifizetni a kölcsönt+kamatait ami már több mint a főkövetelés. A követelés lejárata: 2013.02.19.
2016.május 3-án átvettem a MOKK-tól küldött fizetési meghagyást.
Mit tegyek? Ellentmondással éljek e?

Ez valószínűleg nem évült el. Ha más okod nincs az ellentmondásra, akkor inkább ne tedd. Talán kérj részletfizetést a közjegyzőtől.

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Az alábbi kérdésem lenne Önökhöz:

2007-ben egy 1.5 milliós kölcsön adása után jelzálogjogot jegyeztek be a javamra az adós telkére. Most 2016-ban egy végrehajtó végrehajtást indított el erre a telekre és árverést tűztek ki rá. Lakcímváltozásom miatt nem kaptam értesítést semmiről, ezért a végrehajtásban én nem szereplek. A kérdésem arra irányulna, az árverésen ha részt veszek és licitálok, akkor igaz-e az, amit hallottam, hogy a jelzálogjogom értékét a licit összeg 50%-ig be lehet számolni és ha ez így van akkor ezt mikor és hol kell jeleznem illetve milyen jogszabályra tudok hivatkozni.

segítségüket előre is köszönöm
Gábor

Nem igaz, ld. Vht. 150. §.

A válaszodat köszönöm, de egy kicsit nem jogi nyelven lefordítva ha leírnád megköszönném, mert a paragrafus alapján nem tudtam a googleban értelmezni a találatokat.

köszi
Gábor

A lényeg. Önnek kérnie kell a végrehajtást elrendelő bíróságnál, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódhasson. Ha engedélyezi a bíróság, akkor mint végrehajtást kérő bekapcsolódik és a befolyt vételárból részesedik. Nem egyszerű a dolog. Azt javaslom, hogy panasz napon menjen be a bíróságra. Ott elmagyaráznak mindent és segítenek hogyan terjessze elő a kérelmet a végrehajtásba történő bekapcsolódás iránt.

Az a baj, hogy minden bizonnyal már korábban felhívták a bekapcsolódásra, és válasz nélkül hagyta.

Az lehet. Akkor már elképzelhető, hogy "pápá" zálogjog.