Elévülés

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

alsovonal # 2020.11.10. 13:17

Idézem a végzést:

„A bírósághoz a végrehajtó 2014. június 5. napján terjesztette elő a végrehajtást kérő jogutódlás megállapítása iránti kérelmét figyelemmel arra, hogy az adós 2013. ... ... napján elhunyt.
...
A beszerzett hagyatékátadó végzés alapján megállapítható a jogutódlás”

Ez az ügy került befejezésre a végrehajtónál márciusban. Régi Ptk. vs. hatályos Ptk... Nem tudom melyiket kellene alkalmazni, rigoz és Te is más álláspontot képviselsz az elévülés tényleges indulását illetően s úgy általában a gúgli is.

drbjozsef # 2020.11.10. 12:46

De miért került bíróságra? Vitattátok vagy mi?

Mert hogy az édesanyád halála miatt nem, az biztos. Mint örökös, eleve általános jogutód vagy, nem kell azt megállapítani (legalábbis külön, bíróságon, magát az örökösi minőséget megállapítja a közjegyző is).

alsovonal # 2020.11.10. 11:41

„elévülés indulása a szerződés felbontása.”

Akkor nem egyezik rigoz és a te álláspontod... Ez így tényleg csak a bíróságon derül ki.

„Te esetedben miért kellett jogutódnak a bíróságnak megállapítani téged?”

A jogelőd (édesanyánk) halála miatt.

drbjozsef # 2020.11.10. 11:28

(Az öröklés esetén legfeljebb nyugodhat az elévülés, amíg a jogutód nem kerül megállapításra)

drbjozsef # 2020.11.10. 11:28

A követelés esedékessé válása, és ezzel az elévülés indulása a szerződés felbontása.

A jogutódlás, öröklés magában szerintem ezt nem szakítja meg.

A követelés bírósági eljárásban érvényesítése megszakítja, ha érdemi határozat születik.

Te esetedben miért kellett jogutódnak a bíróságnak megállapítani téged?
(bocs, ha volt, már nem rémlik)

alsovonal # 2020.11.10. 11:04

Kösz rigoz.

@brbjozsef

S Neked abban mi az álláspontod, hogy a követelés esedékessé válása jelen esetben nem a szerződés felbontása (2012), hanem a jogutódlás jogerőre emelkedése? Magyarán osztod rigoz meglátását?

Köszi

drbjozsef # 2020.11.10. 10:14

Én nem értek hozzá, majd az ügyvéd urak kijavítanak, de szerintem a jogutódlás önmagában nem szakítja meg az elévülést.

Attól, hogy megöröklök egy követelést, attól az még nem jelent se fizetési felszólítást, se elismerését a követelésnek.

Ha a jogosult az elévülési határidőn belül nem szakítja meg a megfelelő Ptk szerinti megfelelő cselekménnyel, akkor akárhányszor örökölhetik közben azt a követelést, attól az még elévül.

rigoz # 2020.11.10. 09:18

@alósvonal: Igen, akkor a hatályos, vagy "új" Ptk. szerint számítandó az elévülés. Tehát a fizetési felszólítások az elévülést nem szakítják meg veletek szemben.

alsovonal # 2020.11.10. 09:13

Sziasztok!

Korábban már írtátok: „Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.”

Rigoz írta, hogy a követelés esedékessége a kötelem beálltának napja.

Annyit sikerült megtudnom, hogy a bíróság 2014. augusztusában hozott jogrős végzést, hogy nővérem és én vagyunk édesanyánk (hitelfelvevő) jogutódjai. Ez alapján az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak a követelésre, igaz?

A “tájékoztató” levél másolata még nem érkezett meg a követeléskezelőtől.

drbjozsef # 2020.11.09. 09:35

„plusz még egy adás vételit sem kaptam. :)”

Kértél?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.09. 09:17

Ha hiszed, ha nem, értettük...

László88 # 2020.11.09. 09:10

én természeten nem haszonélvezeti joggal szerettem volna megvásárolni egy legelőt, mert abban az esetben még az állami támogatáshoz is az engedélye kellene. meg nem is tudom ki venne olyan házat ahol az eladó édesapja maradna pl haszonélvező? erre értettem, amennyiben nem haszonélvezettel vásároltam meg, úgy nem érvényes a szerződés, amennyiben sem a haszonélvező sem a meghatalmazottja nem volt jelen? plusz még egy adás vételit sem kaptam. :)

drbjozsef # 2020.11.09. 06:56

Valóban, jogos, jelen nem kell lennie.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.08. 18:38

De pont a tehermentesen szerző vevő ebben az esetben sem hivatkozhat arra, hogy a haszonélvező miért nem volt jelen, amikor ő aláírt.

Megjegyzem, az egy közepesen elterjedt tévhit, hogy a szerződés aláíróinak egyszerre és ugyanazon a helyen kell aláírniuk. Valójában akár sose lássák egymást.

drbjozsef # 2020.11.08. 16:59

László88,

A haszonélvezetnek nincs köze az ingatlan tulajdonjogának megváltozásához. Nem kell jelen lennie, sőt, tulajdonképpen tudnia sem kell róla, persze a haszonélvezettel terhelten szerzi meg a vevő az ingatlant.

Természetesen, ha a haszonélvezet megváltásra kerül az eladással együtt, és megszűnik a haszonélvezet, ahhoz nyilván kell a haszonélvező beleegyezése és jelenléte.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.08. 16:49

„csak a tulaj és a vevővolt jelen meg az ügyvéd.”
Ha a "tulaj" alatt az eladót érted, akkor ez így pont elég is. Tudod, nézőkre nincs szükség, ez nem egy színházi előadás.

László88 # 2020.11.08. 16:32

Üdv, történt egy adás vétel, de a haszonélvező nem volt jelen, mert nem beszámítható 100%-ban, a meghatalmazott felesége sem, sőt a meghatalmazás is pár nap múlva lett elkészítve és aláírva. Az adás vétel aláírásakor csak a tulaj és a vevővolt jelen meg az ügyvéd. Érvényes így az adás vétel jogilag? Mivel elálltam az adás vételtől, mert felmerült egy olyan rejtett dolog amiről nem tudtam. Tudok erre hivatkozni ha ne tán talán pereskedne az eladó?

rigoz # 2020.11.08. 05:42

@alsóvonal: Örülök, ha nem. :) Viszont most így hirtelen volt egy olyan olvasata számomra, hogy mintha nem tetszene a válasz és ezért köszörülöd a nyelved rajtam, de bocs, ha félreértettelek és Én gondoltam a sorok mögé cinizmust. :)

A lényeget leírtam, lapozzunk! :)

alsovonal # 2020.11.07. 16:15

„Te most cinikuskodsz velem?”

Nem. Eszemben sincs.

„Nem *rj oda, ahol enni kapsz”.

Miről beszélsz?? Egyáltalán ide szántad a bejegyzésed?

„ne kezdj el hepciáskodni!”

Ezt fejtsd ki légy szíves. Nem hepciáskodtam, valamit nagyon félreértesz.

Akárhogy is nézem az utolsó bejegyzésem, a saját magam kínján röhögök.

rigoz # 2020.11.07. 15:49

Te most cinikuskodsz velem? Megmondom őszintén, csak a végét olvastam el. Ott véltem látni a lényegett. Aminél 2009-es kötelemkeletkezést véltem észlelni. Ha benéztem, bocsánat.

Amúgy, utóbbi mondatodra válaszolva, ha Te ezt a tartozást örökölted és arra a hatályos Ptk. hatálybalépését követően került sor, akkor igen, az elévülésre a jelenlegi (2013-as) Ptk. alkalmazandó.

Az annyiban tér el érdemben rád nézve, hogy az írásbeli felszólítás nem szakítja meg az elévülést.

Érdemben lényegében ugyanazok a szabályok.

Amúgy egy jó tanács: Nem *rj oda, ahol enni kapsz..

Magyarul, ha segítség szándékával kérdezel, utána ne kezdj el hepciáskodni! :)

Köszi!

alsovonal # 2020.11.07. 10:30

„alapesetben a kötelem létrejöttével keletkezik.”

Kezdem kapisgálni rigoz. (lófüttyöt ...) Ha a kötelem létrejöttének a póthagyatéki eljárás végzését vesszük, az már 2014. március 15-e után keletkezett. Bonyolult, mint az atomfizika. :D

rigoz # 2020.11.07. 10:11

„rPtk. 324. § (1)383 A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem kadályozza.

rPtk.325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

rPtk. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.

rPtk. 327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ptké. 85. § (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési időkre nem lehet alkalmazni.

(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására, megszakadására, és megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.”

rigoz # 2020.11.07. 10:06

Az elévülés a követelés alapesetben a kötelem létrejöttével keletkezik.

Ha ez a póthagyatéki eljárás befejező határozat jogerőre emelekdésének napja, akkor onnan.

Ha volt elévülést megszakító körülmény, akkor annak a megszűnését követő napon újrakezdődik.

Arra hivatkozik drbjozsef, hogy a régi Ptk. hatálya alá tartozó kötelmi ügyekben a jogosult fizetési felszólítása megszakítja az elévülést.

A törvény nem véletlen említ felszólítást, amivel a tartozáskimutatás (tájékoztatás) nem feleltethető meg.

Felszólítás, ha valakit kifejezetten felhívok, hogy fizessen, ha nem akar pert, fvégrehajást, a szerződés felmondását stb.

A szerződés felmondása a fizetés i kötelezettségeedet nem érinti, elévülés tekintetében sem.

A szerződés felmondásával az azzal szembeni perlési jog elévülése kezdődött el.

alsovonal # 2020.11.07. 10:02

Lehet, hogy megvan:

„(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.”

Így már végképp nem értem, hogy honnan kezdjem kalkulálni az elévülés kezdetét. :)

alsovonal # 2020.11.07. 09:58

@rigoz

„peren kívüli egyezkedésből jöhetsz ki tisztán jól”

Iratok beszerzése után ezt a lehetőséget is mérlegelem.

Értem drbj...

„"tájékoztatáson" fog eldőlni, elsősorban hogy igazolni tudják, hogy átvetted-e, másrészt, hogy minek értékeli a bíróság majd pontosan. A tájékoztatás önmagában, a Ptk. szövege szerint kevés”.

Átvettem, de hiába kutatom két napja. Küldi a követeléskezelő a tértit is. Kérdés, hogy mi volt abban az általuk tájékoztatónak írt levélben. Sajnos a szerződést felbontó levél sincs a birtokomban, vagyis biztos megvan, de nem tudom hova tehette édesanyám, Isten nyogosztalja.

A Ptk. erre vonatkozó részét leírnád nekem?

Az elévülést esetemben a szerződésbontástól kell számolni? Vagy esetleg a póthagyatéki eljárás jogerőre emelkedésétől?

Köszönöm az eddigi válaszokat (is).