Jól néznénk ki, ha egy ügyvéd csak azokat az ítéleteket ismerné, amelyeket félként megkapott.
Elévülés
értem, részvétel nélkül is tudod a tutit...
Nem a "rálátásom" (bármi legyen is az), hanem a szakirodalom és a bírósági gyakorlat ismerete. (Nem azt mondtam, hogy csupa olyan perről beszélek, amelyben részt vettem.)
mert a Te rálátásod komoly statisztika...
Csakhogy "ezen jelenség" nem létezik. Csak kósza híresztelésünk van róla, hogy valahol, valamikor született egy (hangsúlyozom: egyetlen egy) ilyen döntés, de még azt sem ismerjük konkrétan.
köszönet Dr Bokrosnak, mert frappánsan világít rá a jogalkotó szándékára...
"Az elévülést kizárólag a kötelezett irányába folytatott cselekmények szakítják meg"
... és ezen jelenség nem oktalan...
@vi555555
Ha ez ugyanaz a követelés, akkor nincs rendben, ha egy másik, akkor rendben van. Azt, hogy melyik, ne nekünk kelljen tudnunk.
@KBS @bokros
Nemcsak a gyakorlattal megy szembe, hanem az alapelvvel is. A végrehajtás alapvető célja annak elérése, hogy az adós teljesítsen, nem pedig, hogy mondvacsinált, formai hibákra, mulasztásokra hivatkozva kimenekedhessen. Az öt év teljes hallgatás, az rendben van, de hogy a vagyonkutatás, vagy az eziránti kérelem ne minősüljön végrehajtási cselekménynek, az meglehetősen meredek gondolat. Én is kíváncsi volnék erre a BH-ra.
Érdeklődnék, hogy 2004-ben a bank által adott folyószámlahitel elévül-e, ha 2005-ben felvett személyi hitelemet és hitelkártyámat a bank átadta egy behajtó cégnek,és megszüntette a szerződésemet 2010-ben.Ekkor átmentem egy másik bankhoz,és ide érkezett a fizetésem is. A behajtó cégnek 2013-ig fizettem a tartozásomat, majd az utolsó havi részletfizetés előtt telefonon megegyeztünk, hogy ezt már nem kell befizetnem. Múlt hónapban ügyvédi iroda küldött egy levelet, hogy 20.000 Ft-ot fizessek meg a behajtó cég számlájára. Pár nap múlva már fizetési meghagyás érkezett erről a tartozásról, amit kifizettem. Tegnap döbbenten vettem tudomásul, hogy egy sima levélben megkeresett egy behajtó cég, hogy 200.000 Ft tartozásom van. Amikor felhívtam őket, közölték, hogy a 2004-es folyószámlahitelemet adta át nekik a régi bankom, akitől 2010 óta semmilyen értesítést nem kaptam.Jogos-e így a követelésük?Köszönöm válaszát!
(Már ha úgy van, ahogy állítod. Laikusok esetén ilyenkor mindig kiderül, hogy félreértettek, félremagyaráztak valamit. De te nem vagy laikus.)
Megoszthatnád ezt az eseti döntést velünk is, már csak azért is, mert szembe megy az eddigi, töretlen és következetes gyakorlattal.
Az elévülést kizárólag a kötelezett irányába folytatott cselekmények szakítják meg, a jogosult és a végrehajtó közötti levelezés illetve a végrehajtó által az ingatlan vagy gépjármű nyilvántartás irányába folytatott levelezés és egyéb tudakozódás nem. ( ezt nem én találtam ki hanem a bíróság, amit a törvényszék is helybenhagyott)
Tegyem hozzá, hogy az Államkincstár bukott 7 milliót, mert volt egy 5 év 3 hónapos intervallum, amikor a végrehajtó csak alibi papírokat készített, de semmilyen végrehajtási cselekményként értékelhető nem történt.
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
De. De igen! (és az apukám is erősebb mint a tiéd...)
Nem. Nem kellett volna úgy.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
"Ez a bírói gyakorlat. (Megjegyzem, jogosan, hiszen attól, hogy a végrehajtó trehány, még nem évülhet el a követelés, ha a vh. kérő nem az.)"
Ez esetben a jogalkotónak úgy kellet volna fogalmaznia, hogy
végrehajtható határozat után a végrehajtási cselekmények is szakítanak...
(ehhez képest a régi Ptk a "csak" kifejezést használja...)
a "végrehajtási cselekmény" definiálásának hiányában csak abból tudok kiindulni, hogy olyan intézkedés amelynek sorszáma van, illetőleg ilyen intézkedésnek a része, továbbá a vh elrendelése iránt szükséges, az tekinthető annak...
Például az 52. § c) pontot kell egy kicsikét továbbgondolni: Ha a végrehajtást kérő aktivitásának akkora a jelentősége, hogy az elmulasztásához egy ilyen súlyú jogkövetkezmény fűződik, akkor maga a kifejtett aktivitás van-e olyan súlyú, hogy azt végrehajtási cselekménynek tekinthessük? Álláspontom szerint, van.
„ezt alá tudnád támasztani valamivel?”
Ez a bírói gyakorlat. (Megjegyzem, jogosan, hiszen attól, hogy a végrehajtó trehány, még nem évülhet el a követelés, ha a vh. kérő nem az.)
Nem tévedtünk.
Nem tévedünk nagyot ha azt mondjuk: ami az aktában iktatószámot kap, az Vh-cselekmény.
Olvasd már el a Vht-t.
Ernye már, Ügyes! Legyél egy kicsikét kreatív! Tegyük fel, hogy adott estben nem az adós válságát kezeled, hanem a kérőét. Te mivel győznéd meg a bíróságot, hogy az bizony nem évült el?
ezt alá tudnád támasztani valamivel?
Igen, az is végrehajtási cselekmény. Sőt, az is megszakítja az elévülést, ha a végrehajtást kérő csak kéri, hogy történjen valami.
Nekem azt mondták még az is vh cselekmény ha a végrehajtó bekeresi van e ingatlanod.Ezt írniuk is kell,hogy történt és mikor.De ebben nem vagyok biztos én is végrehajtott vagyok:(... várd meg szakértő véleményét is!