Elévülés


vi555555 # 2015.07.30. 07:26

Elnézést hogy levelemmel zavarom, de van egy folyószámlahitel tartozásom, amit 6 éve nem fizettem még vissza, mert az adott banknál volt egy személyi hitel
és egy hitelkártya tartozásom, amit mindkettőt átadtak végrehajtásra. Én ekkor mivel leadtam a Banknak a kártyáimat, átmentem egy másikhoz és odakértem a fizetésemet. Tehát a folyószámlahitelre talán csak 1 hónapig érkezett jóváírás. Minden 2. hónapban küldenek egy sima levelet, amin már az összeg kb. háromszorosa van feltüntetve. Én rosszul tudom, hogy amennyiben nem érkezik 2 hónapig jóváírás arra a számlára, akkor a bank azonnali hatállyal felmondhatja a folyószámlahitelt, hiszen nincs meg a fedezet rá, és egy összegben követelhetik rajtam a tartozást annak minden addigi kamatával együtt. Egyébként ez van a bank szabályzatában is. Most ez így jogos, hogy húzzák-halasszák, hogy minél jobban kamatozzon?????

Grave7 # 2015.07.03. 18:15

@mupi39: A szerződést aláírtad, benee volt, hogy milyen mértékű kamatot kell fizetned.
Ha nem fizetted vissza teljes (kamatokkal és költségekkel növelt) összeget, akkor jogos a követelés.
Az elévülés megszakadhatott, konkrét iratok nélkül ezt nem tudja senki megmondani neked.

mupi39 # 2015.07.02. 07:22

Tisztelt Ügyvéd Urak!
2006-ban az Erste banktól vettem fel lakáshitelt és ehhez kapcsoltak egy folyószámlát amin volt folyószámla-hitel keretem, amit évek alatt fel is használtam kb. 200.000 Ft. Ezt behajtó cégen keresztül magas kamattal próbálták tőlem behajtani, valameddig tudtam fizetni, majd nem fizettem. Évekig nem szóltak hozzám, most telefonon keresett a bank egy munkatársa, hogy vissza kellene fizetni részletekben, különben behajtásra adja. Kérdésem: jogos-e a követelésük, esetleg a tartozás nem évült még el?

Pici78 # 2015.02.20. 17:48

A kötbért terhelő levélnek, ill. fizetési felszólításnak eleget kell tenni annak a formai követelménynek, hogy "igazolható legyen az adós részére történő megküldése"? Ha csak simán adták fel, hivatkozhatnak rá polgári perben? Én nem ismerem el, hogy megkaptam ezeket a leveleket.

Pici78 # 2015.02.14. 15:30

Az elévülés miért az esedékesség napján kezdődik? Az esedékesség napját, vagyis az azt tartalmazó levelet és csekket simán, 105 Ft-os bélyeggel adták fel 2012-ben. Akkor hivatkozhatnak rá jogszerűen? Egyébként 2012 febr 4.-én volt a mérőleolvasás, én nem voltam jelen, mivel a gázmérőm mindenki számára elérhető helyen van, és az ekkor készült fényképfelvételek (amiket kikértem a szolgáltatótól) tanúsága szerint a plomba már ekkor le volt tépve. Ehhez képest a szolgáltató a keresetlevelében 2012 június 5 napját jelöli meg, mint a szabálytalan vételezés feltárásának időpontját, és azt írja, hogy ekkor volt a mérőleolvasás (holott minden évben ugyanakkor, nálunk február eleljén van). Szóval miért nem a szabálytalan vételezés kezdőodőpontja az elévülés kezdete, és miért a "tartozás" esedékessége, melyről tudomásom sem volt, mivel nem áll módomban a nem igazolható módon küldött levelekkel foglalkozni. szerintetek kérjem a t biróságot, hogy marasztalja el felperest, amiért bizonyítottan valótlanságot állít?

Pici78 # 2015.02.14. 14:18

Köszönöm.
Megnéztem a leveleket. Az igazságügyi szakértői levelet ill. a gázmérő cseréjének a számláját tértivevényesen küldték, a kötbér felszólító levelet, egyet 2012-ben és egyet 2013-ban simán, 110 Ft os bélyeggel. Én bele is írtam az ellenkereseti kérelmembe, hogy ha egyáltalán ki is küldték a felszólítást, azt nem igazolható módon tették. Tehát megszakadt az elévülés vagy nem?

Grave7 # 2014.12.17. 19:31

@Pici78:
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28/A. § (6) bekezdése: "A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik."

2014.03.14-ig volt hatályban az 1959. évi IV. törvény (régiPtk.), ennek 327. § (1) bekezdése: "A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is - végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést."

2014.03.15-től a 2013. évi V. törvény (újtPtk.) eltérően szabályozza ezt:
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja

  1. a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
  2. a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
  3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy
  4. a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Azt kell megvizsgálni, hogy az elévülést megszakító események között eltelt-e 2 év.
Ha elévülésre hivatkozol és ezt a másik fél nem ismeri el, perben kell bizonyítania a feleknek a saját igazukat.

Pici78 # 2014.12.17. 13:53

Kérdés: 2012. jún 5 -én a Főgáz észlelt nálam szabálytalan vételezést az ő álláspontjuk szerint. Én álláspontom szerint nem, nem is fizettem. Állítólag 2 év az elévülése, tehát mikor jár le és mi szakítja meg?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.08. 19:55

Ezt így mind egyszerre? Komolytalan társaság ez.

andrea722 # 2014.12.08. 15:21

Részletfizetési megállapodás, mely létrejött egyrészről x solgáltató nevében és helyett megbízási szerződés és meghatalmazás alapján eljáró y cég(ez a követeléskezelő), másrészről (adós),között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:..............

ebben van megjelölve a 150 ezer, melyet 8 hónap alatt kell kifizetni.
Arról már nem is beszélve, hogy a tartozás 2008-tól kezdődött, nem folyamatosan, de itt-ott nem fizettek ki számlákat, a behajtó meg 2012-ben jelentkezett először.Hagyatékin nem jelezték a tartozást.Nekem már itt is kétséges, hogy nincs-e esetleg elévülés, illetve köteles-e az örökös kifizetni még a plusz követelést, ha már jóhiszeműen kifizettük a megállapodásban foglaltakat. Szóval egy ilyen szövegezésű "papír" most megállapodás vagy nem?
Hogyhogy nem lehet 11 ezer forintot bíróságra adni? A levélben szó szerint ez áll:" az x vízszolgáltató a követelést minden további felszólítás nélkül bírósági úton érvényesíti, fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez, majd végrehajtást ingó-ingatlan foglalást, végrehajtási jelzálog bejegyzést, keresetből letiltást annak minden költségeivel együtt."
A választ előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.08. 14:42

Ja, és 11 ezer forintot nem lehet "bíróságra adni".

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.08. 14:41

nem számít a részletfizetési megállapodás
Ha tényleg megállapodás, akkor számít. De látatlanban senki meg nem mondja neked, az-e, és azt sem, mi a pontos tartalma.

andrea722 # 2014.12.08. 13:39

Üdvözletem mindenkinek.
Segítséget szeretnék kérni.
Örökölt ingatlanon víztartozás volt. A vízszolgáltató behajtó cégével részletfizetési megállapodást kötöttünk a 120 ezer forint tartozásra, 8 hónapra. A részletfizetési megállapodáson így a végösszeg 154 ezer forint lett kamatostul,melyet a megállapodás szerint ki is fizettünk.
Az utolsó részlet kifizetése után egy évvel jött a vízmű új végrehajtó cége, először követelte a 150 ezer forintot. A számlák bemutatása után ez azonnal lecsökkent 11 ezer forintra.Hosszas levelezés(fél év!!!!) után kiderült, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltakon felül követelnek plusz késedelmi kamatot.A vízszolgáltató azt mondta, hogy nem számít a részletfizetési megállapodás, az csak tájékoztató jellegű, ők nem úgy számolják a kamatot, hanem másképp a tényleges kifizetésig.Kérdezem én, hogy körülbelülre hogy a fenébe lehet szerződést kötni??? A fogyasztóvédelemhez fordultam, nem az ő hatáskörük,a békéltető testülethez tartozik az ilyen ügy.Onnan is azt a választ kaptam, hogy nem az ő hatáskörük. Ismét megkaptam a behajtó cégtől, hogy bíróságra adják, mert nem fizettem ki a 11 ezer forint tartozást.
Kérdés: joga van a vízműnek a részletfizetési megállapodásban foglaltakon felül plusz kamatot felszámolni?Hova fordulhatok még ebben az ügyben?
Köszönöm.

boczig # 2014.11.19. 09:10

Az elévülési idő honnan számít, a szerződés megkötésétől, vagy a nemfizetés kezdetétől, vagy az utolsó tértivevényes átvett levéltől? Illetve, ha valaki más veszi át a hivatalos tértis levelet, mert akit érint az ügy az már nem is lakik ott, bár a címe még az, akkor az érvényes megkeresésnek számít?

boczig # 2014.11.19. 09:01

borsó32-höz csatlakozva ugyanaz, csak 2005-ös téma. Elévült, de ha megint jön levél, vagy mégis jogi úton keresnek meg akkor mi a teendő? Kell-e és ha igen akkor hol kell közölni, hogy ez már elévült?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.09.11. 05:15

Valószínűleg elévült. Mihez kellene ötlet?

borsó32 # 2014.09.10. 19:00

Sziasztok! Párom 2 napja kapott levelet az EOS-tól, fizessen meg 80.000 Ft-ot 3 napon belül, különben jogi útra viszik! A pigantériája a dolognak, hogy mindez 2007-es téma, levél csak most érkezett, nem tudom hol voltak idáig! A mostani levél csak simán bedobva, se térti, se semmi egyéb, A UPC-től került hozzájuk mint kiderült, még 2010-ben. Én úgy tudom, hogy ez már rég elévült. Segítsetek! Ötlet?

gerbera317 # 2014.09.07. 17:00

Pontos meghatározását azon végrehajtói intézkedéseknek, melyek végrehajtási cselekményként az elévülést megszakítanák még nem találtam.

Minden végrehajtói intézkedés egyben végrehajtási cselekmény, ugyanakkor nem minden végrehajtási cselekmény intézkedés. A Vht. ugyan nem ontja ránk tömegével a példákat, az a néhány hely azonban, ahol végrehajtási cselekménynek nevez olyan cselekményt is, amelyeket nem a végrehajtó foganatosít, szerintem meggyőzően elegendő. Ilyenek:

  • 5. § (3)-(4) - az adós ellen a rendőrség által elvégzett kényszercselekmények.
  • 50. § (1) és (5) - a végrehajtás felfüggesztése: ha a bíróság nem teljes körűen függeszti fel a végrehajtást, akkor a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. Ilyen, továbbra is foganatosítandó végrehajtási cselekmény például a letiltás munkáltató általi foganatosítása; és itt bizony, minden egyes levonás az elévülési folyamatot megszakító végrehajtási cselekménynek minősül, éppen ezért nem tud elévülni a követelés egy folyamatosan foganatosított letiltásnál, még akkor sem, ha már több mint 5 éve szünetel ezzel a végrehajtás, de ugyanígy az elhúzódó részletfizetésre is igaz ez.
  • 217. § (6) b) - kinyilvánítja, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzését írhatja elő. Ugyanitt egyértelművé válik, hogy ezek elmulasztása kiemelt indok egy végrehajtási kifogás előterjesztéséhez; és mivel a mulasztási kifogás akkor igazán jó, ha a mulasztott intézkedés pótlásának esetére kilátásba helyezi a kifogás mellőzését, ezért az eljárási cselekmény sürgetése (és ezzel a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele is) eljárási cselekménynek minősül.
  • Talán mondani sem kell, hogy a bíróság és a végrehajtási ügyintéző intézkedései is végrehajtási cselekménynek minősülnek.
  • Leghatározottabban azonban a 38-as törvény fejezi ki, hogy az eljárási cselekmény és az intézkedés nem egymás szinonímái: a 17. § több helyen is (összesen 5 alkalommal) egymás mellett említi az eljárási cselekményt és az intézkedést. Tudjuk, hogy a törvény kapcsán a média által közvetített hiszti jó része a letiltások foganatosításáról szól. Nincs okunk feltételezni, hogy a törvény eljárási cselekménynek nem az ilyen és hasonló, intézkedésnek nem nevezhető cselekményeket nevezi.

Úgyhogy jómagam is támogatom azt a nézetet, hogy az eljárási cselekmény fogalmát igenis a lehető legtágabban kell értelmezni, és éppencsak a köhintés nem számít annak, de inkább még az is...

Vh-ügyes # 2014.09.07. 06:35

Londonban -automatikusan - nem keresik...

Kovács_Béla_Sándor # 2014.09.07. 05:55

Akkor majd Londonban hajtják őket végre.
Egyébként a Ptk. jelentősen módosított az elévülés szabályain az adós előnyére.

Vh-ügyes # 2014.09.07. 04:46

Társadalmi szinten fog problémát okozni, ha nem könnyítenek az elévülésen, mert nem fognak hazajönni Londonból a munkaképes magyarjaink vagy ha igen, nem fognak látható jövedelmet produkálni és így adózni sem...

Vh-ügyes # 2014.09.07. 04:46

Társadalmi szinten fog problémát okozni, ha nem könnyítenek az elévülésen, mert nem fognak hazajönni Londonból a munkaképes magyarjaink vagy ha igen, nem fognak látható jövedelmet produkálni és így adózni sem...

Grave7 # 2014.09.06. 16:36

Tágan is kell értelmezni, egyébként az adósok "viszonylag könnyen" kibújhatnának a tartozásaik alól - ha a vagyontárgy felkuktatására irányuló intézkedés nem lenne végrehajtási cselekmény, akkor pl. X évig nincs bejelentett lakcímük, semmilyen vagyontárgy a nevükön és tiszta lappal kezdhetnének (aki ennek örülne, az gondoljon bele abba hogy Ő ad kölcsön egy barátjának, akivel később megromlik a viszony..)

Ugyanakkor szerintem a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele nem szabadna, hogy ilyen joghatást váltson ki:

  • ha az ötödik év utolsó napjaiban adja postára és így az 5. év letelte után kapja csak meg a végrehajtó (és tudja megtenni a vh.cselekményt), az azért felveti a vh.kérő rosszhiszeműségét (kamatnövelési szándék) és "megérdemli";
  • ha az időben átvett (vagy ismételt) kérelemre/sürgetésre nem intézkedik a végrehajtó, vagy folyamatban lévő ügyben saját maga nem figyeli hogy elévülési időn belül megtegye a vh.cselekményt, akkor vállalja a kártérítési felelősséget is érte.

(Igaz, én még nem találkoztam ilyen elévülés miatti kártérítéssel. De ha valakinek konkrét információja van ennek gyakorlati megvalósulásáról, az legyen szives megosztani, okulásunkra.)

Kovács_Béla_Sándor # 2014.09.06. 06:09

Így van. Tágan értelmezik e vonatkozásban a végrehajtási cselekményt. Például a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele is az. Szerintem helyesen.

Vh-ügyes # 2014.09.06. 04:27

Pontos meghatározását azon végrehajtói intézkedéseknek, melyek végrehajtási cselekményként az elévülést megszakítanák még nem találtam.
Akit kérdeztem azt mondta, hogy a "vagyon feltárásra irányuló tevékenység" (pl. kérdés a nyilvántartáshoz: van-e XY-nak autója?) már önmagában alkalmas az elévülés megszakítására. (megjegyzem, elég helytelen...)