Igen. Akár így, akár úgy, de mindig az arra jogosult adja be kérelmet.
A kérdező ezt írja: „2018.04. Engedményes közj.-nél beadja a vh lapot” (itt is rövidít, de hogy mi a rossebé'...). Ebben a kontextusban nem értelmezhető a jogutódlás, hiszen az engedményezés ekkor már jó egy éves történet, és az engedményes jogosult végrehajtási kérelem előterjesztésére. Van itt még valami, amit a kérdező túlságosan is lerövidített...
Ja hogy a jogutódlás megállapítását fellebbezte meg. Elnéztem, bocsánat.
4. Miért ne folyhatna? Ha az engedményes adta be a végrehajtási kérelmet, eleve nem kell jogutódlásról dönteni. Ha pedig az engedményező adta be a végrehajtási kérelmet, a jogutódlás megállapításának nincs halasztó hatálya a végrehajtás elrendelésére és megkezdésére.
Meglepne, ha kapnál.
drbjozsef
Nagyon köszönöm! Esetleg a 4. -re kérhetnék egy jogszabályhelyet? E szerint a vh jog bejegyzése az ingatlanra sem történhetett volna meg a jogutódlás jogerőre emelkedéséig? Maga a vh záradék kiállítása sem történhetett volna meg addig, ha jól értem?
Szisz_co,
A bank a szerződést még a régi Ptk. hatálya alatt mondta fel.
Erre ez vonatkozik :
„1959. IV. törvény
Ptk.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”
Kérdéseidre:
SzDTamás,
„Már 10 éve nem lakom ott”
Érdekes adat, de nemigen számít.
„A jogutóddal 2008-ban nem írtam alá semmilyen újraszerződést, ami a szolgáltatást meglétét az új céggel folytatólagossá teszi”
JOGUTÓD. Érted-e a jelentését? Nem kell(ett) semmit aláírnod.
„Ugyan ennél a szolgáltatónál másik településen teljes szolgáltatási csomagra kiterjedő több éves szerződésem van, ahol sosem volt fizetés elmaradásom. Hogy lehet, hogy az adatbázisukban nem találtak meg???”
Bizonyára nem keresték eléggé. Vagy ez költői volt?
Jól írtad, biztosan 2018-as szolgáltatási díjat követel rajtad? Mivan a 2009-2018 évek közötti 9 évvel? Arra nem követelnek?
Jó eséllyel a követelés elévült. (Már ha nem 2018-ra követelnek). Ez esetben nincs teendőd, a behajtó cég majd indít egy fizetési meghagyást ellened (de ha ők is tudják, hogy jó eséllyel elévült, akkor talán még azt se fogják). Annak kell 15 napon belül ellentmondani. Ha azt elmulasztod, akkor bukod a dolgot, és fizetned kell.
Nem ajánlott leveleket iktasd a kukába.
Kedves Fórumozók! Tanácsot kérnék elévülés-ügyben. Röviden a helyzet.
2013.09.19. bank közj.okiratban felmondja a szerződést.
2017.03. Engedményezés történik
2018.04. Engedményes közj.-nél beadja a vh lapot
2018.09.28. Közj.végzése jogutódlás megállapításáról (12.15-én kaptam meg, a dátuma 09.28.)
2018.12.23-án fellebbeztem
2019.01. hiánypótlást kér
2019.01. hiánypótlás beadva
2019.01. végrehajtó megküldi a "csomagot"
2019.04. hó vh. kifogás beadtam, bíróságon van.
2017 - 2019. 04. hó között engedményes köv.kezelő kb. 3x szólított fel fizetésre. Részletes elszámolást a követelés igazolására nem kaptam, noha a vh záradék felsorol 6 oldalas mellékletet, mint elszámolást. Kérdésem: 1. Igaz-e, hogy ha közokiratban mondta fel a szerződést, akkor nem szakadt meg az elévülés? 2. Ha ez nem igaz, melyik esemény szakította meg? 3. Hol találom meg, hogy mi számít konkrétan végrehajtási cselekménynek?4. Ha a fellebbezésemre még semmi nem jött, nem emelkedhetett jogerőre, úgyis folyhat-e a végrehajtás? Előre is köszönöm segítségüket! (Mint látszik, laikus vagyok... :) )
Kedves Fórumozók!
Egy jogutóddal 2008-ban megszűnt távközlési szolgáltató 2018-as szolgáltatási díjat követel rajtam. 2006-ban kötött határozatlan idejű szerződésem volt velük, de miután eladtam az ingatlant, minden szolgáltatást lemondtam a szolgáltatóknál. Sajnos 1-2 éve az ezeket igazoló dokumentumokat kidobtam, gondolván, erre ennyi idő eltelte után már úgy sem lesz szükség... Tévedtem??? A követelést egy behajtó cégnek adták, akik egy felszólító levél és mellékelt csekk formájában bírósággal fenyegetőzve több mint 100.000.- Ft-ot követel rajtam 8 napon belül. A felszólítás persze nem ajánlva jött, a postás csak bedobta... Vajon jogszerűen követelnek tőlem ennyi idő után szolgáltatási díjat??? Érdekes, hogy 10 évig nem tűnt fel a szolgáltatónak, hogy:
Kérem, ha valaki tud, kérem SOS segítsen, mert pár napon belül lejár a 8 nap...
Előre is köszönöm!
Nem ötlet van, hanem ilyenor bevett eljárás. Feltéve, hogy még 15 napon belül vagy a végrehajtásról történt tudomást szerzésnek.
Kedves Forumozok, a segitseguket szeretenem kerni. A tudomasomra jutott,(mar nem lakom azon a cimen, de az uj lako felhivott es beolvasta nekem a levelet), h kaptam egy levelet egy vegrehajtotol. A toke osszege 49.600 Ft volt es mint kiderult a Credigen nevu banktol volt hitelem. Ez az osszeg most 156 ezer Ft.
Az utobbi 10 evben biztos, h nem vettem fel hitelt. Ilyen nevu bankkal nem emlekszem, h kapcsolatom lett volna. A vegrehajtot felhivtam es o megadott egy Exigo Factor nevu valamit, akiket meg nem tudtam felhivni mivel hetvege van.
Egyeb erdekessege meg, h a vegrehajto leveleben az irja a cimzett nem kereste jelzessel erkezett vissza. Az a cim, amire kuldtek, es a mi fel van tuntetve a vegrehajto leveleben tobb, mint 10 evvel ezelotti cimem. A bank nevebol itelve aru hitel lehetett. Nem hiszem,h ne fizettem volna, ha valamit reszletre vettem tobb, mint 10 eve. De miert nem kaptam akkor hamarabb valami ertesitest ezzel kapcsolatban. Es mi a teendom? Ha valakinek van ez alapjan otelte, kerem ossza meg velem. Elore is koszonom.
Ehh.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara – hozzá intézett 2 kérdésre – arról tájékoztat, hogy
Fentiekből az következik, hogy az fmh puszta létezése még nyitva hagyja azt a kérdést, hogy évült-e a követelés vagy sem...
Az meg hogy a kapott ítélettel egy másik bíróságon jutok-e valamire vagy sem, nem lehet szempont, túlterjeszkedés lenne.
Vitathatatlanul ötletgazdag vagy, de én nem mernék rád hagyatkozni.
Egyébként egy ilyen pert szerintem a követelés jogosultja nyerne meg. Mert a követelés az elévülés kérdésével együtt már ítélt dolog. Tehát az ítélettellel vagy a jogerős fmh-val az elévülés kérdése is meg van ítélve. Nem nyújthatsz be rá újabb keresetet.
Az ítélettel az elévülés elölről kezdődött, és azt a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Megjegyzem, ez most nagyon off, mert a te lenti esetedben k. nem erről van szó.
Olyasmi megállapítását visszautasítani, aminek vitathatatlanul joghatása van, még a majmok bolygóján is meredek...
„Megállapíttatom a jogosult székhelye szerinti bíróssággal az elévültséget”
És mi lesz a kereset tárgya? A Ptk. nem definiálja az elévülést, hanem csak a joghatását határozza meg. Eszerint az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
Tehát az elévülés egy olyan olyan tény, ami önmaga nem lehet kereset tárgya, hanem csakis a joghatása. Magyarán: nem indíthatsz pert pusztán annak megállapítására, hogy egy követelés valamikor elévült. Mert mire fel? - kérdezné a bíróság is. Majd ha a követelés jogosultja érvényesíteni akarja a követelését, akkor ellenkeresettel lehet élni, hivatkozva az elévülésre.
Tudom sok bíró osztja ezen álláspontodat de van még ötletem.
Ha túl nagy a tabletta a nyeléshez, ketté kell törni...
Megállapíttatom a jogosult székhelye szerinti bíróssággal az elévültséget, majd ezen ítélettel csinálok vh pert az illetékes másik bíróságon... (így már megfelelve az összes általad felhozott igénynek)
„Szerencsére a jogalkotó a végrehajtási pert egy előzetes eljárás lefolytatásához köti”
...amit a végrehajtó nem köteles lefolytatni, ha az adós olyan elévülésre hivatkozik, amihez az elegendő idő a fizetési meghagyás előtt telt le. Ugyanis, ha az adósnak megvolt a lehetősége, hogy a fizetési meghagásnak ellentmondva hivatkozzon az elévülésre, de ezt elmulasztja, akkor ezt a mulasztását más sem újított perben, sem végrehajtás megszüntetése iránti perben nem pótolhatja. Lásd itt: Pp. 394. § [A perújítás megengedhetősége] (1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés keretében előadja. Márpedig a feledékenység - akár a terhelté, akár a jogi képviselőjéé - tipikus önhiba, ugyebár.
És lásd még itt is: Pp. 528. § [A per tárgya] (1) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási lappal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a perben közölni kívánt tény a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be. Tehát ha az elévülés olyankor következett be, hogy arra minden további nélkül hivatkozhatott volna az adós az ellentmondásában, de ezt elmulasztotta, ezt a mulasztását később nem pótolhatja.
Értem én, mi a vesszőparipád: azt állítod, hogy az elévülés nem akkor következik be, amikor a megállapításához elegendő idő eltelik, hanem akkor, amikor azt valaki megállapítja, nem öt év, hanem pl. 9 év után, ami majd akkor novum lesz. Na, ez az, amit egyetlen bíróság torkán sem fogsz sem te, sem más letolni, sem most, sem egy elkövetkezendő életben.
Megjegyzem, ez most nagyon off, mert a te lenti esetedben k. nem erről van szó.
Az elévültség olyan mint Schrödinger macskája (azzal a különbséggel, hogy a kvantummechanikai megoldás a jogban nem megy át)
Amíg a kötelezett egyedül kiabálja a szélbe, hogy "elévült" addig az alévültség nem lehet tényszerű.
A tényszerű elévültséghez az kell, hogy
A dolgot mindenképpen dűlőre kell vinni, mert joghatása csak a tényszerű évültségnek van.
Szerencsére a jogalkotó a végrehajtási pert egy előzetes eljárás lefolytatásához köti. Annak pedig az eredménye mi más is lehetne mint novum, hisz ezért hívjuk eredménynek...
KBS megelőzött. Naja. Az elévülés nem novum. A kötelezettet senki nem akadályozta abban, hogy elévülésre hivatkozzon az eljárásnak abban a szakában, amikor még megtehette volna. Az nem minősül akadályoztatásnak, hogy nem tudott az elévülésre hivatkozás lehetőségéről. A novum nem attól novum, hogy utólag, újonnan jut eszébe valakinek.
De ez itt most nagyon off, hiszen a nyitókérdés nem erről szól.
Ezek szerint nem tudod, mi az a novum. Nem egyszerűen olyan dolog, amire korábban nem hivatkoztál.
igen, tökéletesen foglaltad össze! (KÖSZÖNET ÉRTE!)
(ez a 2-es számú nemtevés esete...)
arra gondoltam, be kellett volna állnom tanúnak merthogy már akkor is éltem és pontosan számoltam, hogy ettől-eddig, bizony 5év éppen eltelt...:)
(az utolsó bekezdéseddel csak félig értek egyet, mert az évültségre való hivatkozás bizony novum, hacsak az űrlap 3. oldalának 11. pontjában található szövegmezőben nem deklarálod, hogy "éppen ma még az évülési időn belül vagyunk..." (még akkor is, ha nem...))
Tehát az ügyfeled elkövette azt a hibát, hogy a már elévült követelést elismerte. A bíróság (és a kommentár) szerint ilyenkor megfordul a bizonyítási teher, és az ügyfelednek kell bizonyítania, hogy az elévülés bekövetkezett. Csakhogy ez lehetetlen. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy fogalmilag kizárt. Itt az ellenfél nemtevésének a bekövetkezését kellene bizonyítani.
Nemtevés kétféle van:
1) amikor a tevés mindenki által észlelhető produktummal jár, ezért a nemtevés a produktum hiányával bizonyítható. Például ha tevés a kerítés lebontását jelenti, akkor annak az eredménye a kerítés eltűnése lenne. A nemtevés azzal bizonyítható, hogy a kerítés még mindig áll.
2) amikor a tevés produktuma nem nyilvános, hanem csak a tevés alanya tudhatja, hogy tett vagy nem tett. Kívülálló ilyenkor nem tudja bizonyítani, hogy a nemtevés fennáll. Ezt csak állítani lehet. És ebben az esetben a bizonyítási teher is megfordul. Nem törvény erejénél fogva, hanem a józan ész erejénél fogva.
De semmi gond: ha a bíróság azt mondja, hogy a bizonyítási teher megfordult, és bizonyítsd be, hogy az elévülés bekövetkezett, hát akkor bizonyítsd be: fogj egy naptárt, és segítségével bizonyítsd be, hogy az elévüléshez szükséges idő eltelt. Ezzel nem állítasz túl nagy hülyeséget, hiszen az elévülés az időmúlás jogkövetkezménye, tehát elegendő a megfelelő mennyiségű idő elmúlását bebizonyítani. Ezzel visszafordítod a bizonyítás terhét az ellenfélre, és most már neki kell bizonyítania (a saját tevésére hivatkozva), hogy az általad hivatkozott idő mégsem elegendő az elévüléshez.
Azt még kössük ki, hogy a fizetési meghagyás meg nem támadása nem tartozáselismerés; még akkor sem, hogy ha itt a fórumon is azt szoktuk mondani az ellentmondás elmulasztójának, hogy a hallgatásával gyakorlatilag elismerte a tartozását. Mivel a jogerős fizetési meghagyás hatálya azonos a bíróság ítéletével, a meg nem támadás tulajdonképpen nem más, mint az ítéletbe való belenyugvás. Azt pedig tudjuk, hogy jogerős ítéletet már csak novummal lehet támadni, és az elévülésre való hivatkozás - természetéből fakadóan - nem tekinthető novumnak.
Gerbera, köszönöm a figyelmed!
Éppen ez az anomália akasztott meg engem is.
A tv - és a Kommentár - szövege a bírót igazolja, ez viszont egy marhasághoz vezet...
Ha az időmúlás során volt olyan egybefüggő időszak, amivel az elévülés bekövetkezett, akkor erre lehet hivatkozni. Az esemény be nem következését nem tudjátok bizonyítani (ez fogalmilag kizárt), hanem az ellenfélnek kell ennek az ellenkezőjét bizonyítania. Ha ezt nem tudja, akkor a be nem következés állítása állja meg a helyét.