Végrehajtói költségek


Vh-ügyes # 2015.08.23. 13:56

Gerbera!

nem Te, voltaképp becsülöm, hogy nagyon alapos vagy...

gerbera317 # 2015.08.23. 11:48

Igyekeztem.

Vh-ügyes # 2015.08.22. 12:28

ez a bejegyzés egyszersmind a saját szegénységi bizonyítványod is...

Sherlock # 2015.08.22. 12:23

a "jogászok gittegylete”"

Felháborító, valaki 5+3 évet, pénzt, időt, energiát áldoz arra, hogy törvényes keretek között adjon tanácsot, végezzen jogi tevékenységet.

Te megcsinálod ugyanezt jóval olcsóbban, nem így van zugírász? A válaszokat mondjuk akkor látod a beadványaidra, ha az "ügyfeleid" elviszik neked. Ennyit megér, hogy ne kelljen irodát, infrastruktúrát, felelősségbiztosítást fizetni.

gerbera317 # 2015.08.22. 12:09

Vht. 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. A Vht. tehát mindenkit adósnak nevez, akár pénzfizetéssel adós, akár egyéb magatartásra kötelezett. Utóbbiakat a 172. § részletezi jobban: ezek meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra kötelezettek, akiket az 5. § szerinti ugyanúgy az adós gyűjtőnévvel kell illetni.

A tűrésre kötelezetteknek két csoportja van: 1) akik tűrni kötelesek, hogy a végrehajtást kérő valamely vagyontárgyukból (biztosítékul felajánlott zálogtárgyból, jellemzően ingatlanból) szerezzen kielégítést, 2) akik valamely vagyoni értékű joguk (jellemzően haszonélvezeti joguk elvesztését) kötelesek tűrni annak érdekében, hogy az árverés hatályával tulajdont szerző tehermentesen szerezze meg a fedezeti vagyontárgyat. A végrehajtói szóhasználat az 1) csoportot zálogkötelezettnek, a 2) csoportot dologi kötelezettnek hívja. Létezik még további 2 csoport is: 3) akik lefoglalt vagyontárgyon szereznek tulajdonjogot, terhelten. Ezeket többnyire szintén dologi kötelezett megnevezéssel illetik, pedig az ő jogállásul – szerintem – inkább a zálogkötelezetthez áll közelebb. És 4) van még a Vht. 137. § (2) második fordulata szerinti haszonélvező, akinek a haszonélvezetét a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Teljesen mindegy, hogyan nevezzük ezeket, a gyűjtőnév akkor is az, hogy adós. A Vht. 18. § (2) b) pedig egyértelműen rendelkezik: Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a követelés több adóssal szemben áll fenn. Tehát ha van 1 adós, 1 adóstárs, 2 kezes, 1 zálogkötelezett, 1 dologi kötelezett, és még 1 terhelten tulajdont szerző is, akkor sikeres árverés esetén a földhivatali átírás feltétele, hogy ezek valamennyien, tehát mind a heten szerepeljenek az árverési hirdetményen, és az árverési jegyzőkönyvön is, ennek pedig előfeltétele, hogy ellenük végrehajtás legyen elrendelve. Kivétel ez alól a terhelten tulajdont szerző (3), valamint a Vht. 137. § (2) szerinti haszonélvező (4), akinek a haszonélvezetét a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. Ezeknek a kötelezettségét a végrehajtó állapítja meg, tényként feltüntetve a hirdetményen és az árverési jegyzőkönyvön is. A 137. § (2) szerinti, a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős haszonélvező ellen – álláspontom szerint – végrehajtást kell elrendelni, mivel ő olyan adós, akinek a kötelezettségét végrehajtandó határozat (a záradékolt közjegyzői kölcsönszerződés) állapítja meg, márpedig az 1. § szerint a Vht. határozatok és egyes okiratokon alapuló követelések végrehajtását szabályozza, ehhez pedig a 18. § (2) b) adósonként ír elő végrehajtható okiratot. Ugyanezért nem lehet ill. nem kell vh-okiratot kiállítani a (3) és (4) számú kötelezettekkel szemben, mivel az ő kötelezettségüket nem a végrehajtandó határozat keletkezteti, hanem a törvény ereje, és így az adósi mivoltuk sem végrehajtás elrendeléséből fakad, hanem a törvény erejéből, ennek megállapítása pedig a végrehajtó feladata. Tehát a fenti példa szerinti esetben 6 db. végrehajtás elrendelésének van helye.

Nem olvastam végig a szálat, így nem tudom, felmerült-e a kérdés, de talán mondanom sem kell, hogy ilyenkor a végrehajtót elrendelt végrehajtásonként illeti meg a fél(!) munkadíj + költségátalány, valamint a keletkezett készkiadás, egyszer a jutalék, és szintén egyszer hajtandó be az általános költségátalány.

Vh-ügyes # 2015.08.22. 11:50

Értem én, hogy a "jogászok gittegylete" összezár és a védekezési mechanizmus szerint - mikor nyilvánvalóan igazam van (mindig)- a frusztrációtokat tipikusan, fölényeskedő lekezeléssel próbáljátok orvosolni...

Amit én tisztelek az a deviancia és a logikus okfejtésre való képesség egyidejű jelenléte!
(ez szüli azokat a dolgokat, melyek még nem voltak eddig)

Hát nem vagyok tőletek elájulva...

Grave7 # 2015.08.22. 09:46

@Vh-ügyes:
Na végre kibújt a szög a zsákból, mert példát is hoztál, hogy melyik típusú 'dologi adósra' gondolsz. Az általam írt három közül ez a 3. eset.

A korábbi hozzászólásaidból ez nem derült ki, úgy tűnt, mintha általános esetről beszéltél volne (pl. két tulajdonos ingatlanon, egyetemleges tartozás, és elég lenne csak egyikkel szemben vh-t indítani, mivel abban az eljárásban a másik adós tulajdoni hányadát is végre lehetne hajtani - NEM így van).

Ezért amit előbb írtál, az speciális eset (az kifejezetten ritka, hogy a kötelemben szereplő egyetemleges adósok között vált tulajdonost a fedezeti vagyontárgy).

Tehát általános esetben (99%) még mindig igaz: egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni.

Egyébként javaslom, iratkozz be egyetemre, vagy ha már úgyis most kezdődik a tanév, legalább járj be római jog, polgárjog, polgári perjog, polgári nemperes eljárások joga órákra - az az alapvető ismeret amit ezzel fel tudsz szedni, már sokat tud majd neked segíteni, átlátni a jog logikáját, jogintézmények célját/használatát megérteni, stb.

Vh-ügyes # 2015.08.22. 08:43

"egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni"
Cáfolom!
Mondjuk képzelj el egy olyan szitut, mikor a folyamatban lévő végrehajtás alatt a lefoglalt ingatlanon tulajdonost váltanak...
Szerinted mi történik?
(segítek... a bíróság megállapítja a dologi adósságot és a hajó - ugyanezen az ügyszámon - megy tovább)

Vh-ügyes # 2015.08.22. 08:43

"egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni"
Cáfolom!
Mondjuk képzelj el egy olyan szitut, mikor a folyamatban lévő végrehajtás alatt a lefoglalt ingatlanon tulajdonost váltanak...
Szerinted mi történik?
(segítek... a bíróság megállapítja a dologi adósságot és a hajó - ugyanezen az ügyszámon - megy tovább)

Grave7 # 2015.08.21. 21:07

Bocsássatok meg, de ezen a "hogyan állítunk ki vh.lapot" kérdésen felesleges ennyit vesződni - egyik elrendelőnél kötelező feltüntetni az egyetemleges kötelezettet, még ha vele szemben ekkor nem is kezdeményezett eljárást a jogosult, másiknál nem.
Egyébként alapvetően KBS-nek van igaza (egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni).

Dologi adósnak pedig a 2015.08.20-án 21:13-kor írt hozzászólásomban szereplő 3 esetben nevezhetnek valakit. Amíg a kommunikáló felek közt nincs egyetértés, hogy melyikről beszélnek, addig problémás megérteni egymást.

Egyébként ajánlom tanulmányozásra: EBH 2014. K.20. és K.40.

Vh-ügyes # 2015.08.21. 17:41

tehát sehol egy önálló gondolat...
ok. kérdezd meg a "közjegyződet" meg esetleg a fodrászodat is...
(azt nemtom ki tiltotta meg, hogy velem beszélgess de fogadd meg a tanácsot!)
:)

Vh-ügyes # 2015.08.21. 17:00

mondom SZAKMAIT!!! (ha már ide tolod a képedet és kritikákat engedsz meg magadnak...)

Vh-ügyes # 2015.08.21. 15:16

Buziness love!

Valami szakmait lécci...

Vh-ügyes # 2015.08.21. 11:43

Nem így van! Közjegyző vagy bíróság a kötelem vagy meghagyás alapján állítja ki a vh. lapot vagy záradékot és baromira nem törődik vele, hogy valaki mással szemben indítottam-e bármit vagy sem.
A "tanítgatásról" meg annyit, hogy még vicces sem vagy...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 10:42

Épp ez az. Azt a pontot csak akkor jelölheted be, ha a dologi adóssal szemben is kérted a végrehajtást. Ha nem így van, akkor a bíróság a kérelemtől eltérően állítja ki a lapot. (Jó esetben. Rosszabb esetben hiánypótoltat.)

Tudnám, mi a fenéért tanítalak.

Vh-ügyes # 2015.08.21. 09:46

Az adós ellen kiállítandó vh lap 10. és 11.pontja alkalmas pl. arra, hogy megjelölj benne egy olyan személyt, akinek a szintén nevesített vagyontárgya (pl. zálogjogi igény alapján az ingatlana) a követelés kielégítésére végrehajtható!

Ebből az következik, hogy az adós ellen eljáró végrehajtó (ugyanezen elrendelés és vh ügyszám használata mellett) erre a - más tulajdonát képező - vagyontárgyra is végrehajt.

Nos, ez az a "dologi adós" akinél az egyetemlegesség csak a dologgal kapcsolatban áll fenn.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 08:27

Az "egyetemleges adósok" mindegyike kap külön elrendelést, azonban ez nem azonos a "dologi adóssal”"
Nem fogod elhinni, de pont ez a helyzet a dologi adóssal is. Mert az adós az adós. És minden adós egy külön eljárás - bár aztán majd egyesítik.
(A végrehajtási lapon külön rovat teszi lehetővé, hogy bejelöld, hogy ez az adós csak dologi adós.)

Vh-ügyes # 2015.08.21. 06:44

Az "egyetemleges adósok" mindegyike kap külön elrendelést, azonban ez nem azonos a "dologi adóssal"
(az ostoba nagyképűsködésben meg hozod a formád...)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 06:30

 dologi adósság önmagában feltételez egy olyan adóst, aki ellen folyik az eljárás
Ez meg önmagában akkora marhaság, hogy nem is reagálok rá érdemben.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 06:29

Te figyelj már, szerinted ha két - ne adj Isten, három - egyetemleges adós van, akkor hány végrehajtási lapot kérsz kiállítani, azaz hány végrehajtás indul? (Rávezető kérdés, mert látom a dologi adós bonyolult neked.)

Vh-ügyes # 2015.08.21. 05:48
  • Â dologi adósság önmagában feltételez egy olyan adóst, aki ellen folyik az eljárás tehát, nincs - nem is lehet - olyan elrendelő okirat mely külön ügyszámon a dologi adóst nevesítené...
  • Az a "trükk" már nem működik, az ingatlan-nyilvántartás simán átírja...
  • Ha két sorszám közt van öt év, nem kell ügyelned határidőre és nem is "végrehajtási kifogással" kell a joghatást kiváltanod...
Grave7 # 2015.08.20. 19:13

@vh-karosult: Mi alapján mondod, hogy dologi adós vagy? Ezen kifejezés értelmezésétől függ az eseted megoldása, szóval elsőnek ezt kellene tisztázni:
. ingatlanodat szerződésben felajánlottad fedezetként (szerződés tartalmától függően: csak vagyontárggyal felelsz - pl. zálogkötelezett a megnevezésed; vagy kifejezetten az ingatlannal, de egyébként minden más vagyonoddal is), a jogosult végrehajtást indított ellened; vagy
. az ingatlant megvetted, ezt követően pert indítottak ellened, amit elvesztettél és a bíróság kötelezett arra, hogy tűrd a felperes jogosult követelésének kielégítését az ingatlanból -> ezt követően a jogosult végrehajtást indított ellened; vagy
. végrehajtási joggal terhelten vetted az ingatlant és a Vht. 138. § (6) bek. alapján felelsz dologi adósként (de a végrehajtási eljárásban egyébként nem vagy adós).

Az 1. és 3. kérdésedre ezt követően lehet pontos választ adni.

A 2. kérdés tekintetében a többiek már leírták, hogy két, egymást követő sorszámú végrehajtói intézkedés között kell 5 évnek eltelnie. Ezt csak személyes iratbetekintésen tudod megállapítani. Arra figyelj, hogy a letiltás átvételét követő 15 naptári napon belül kell benyújtanod a kifogást, egyébként elkésett.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.20. 18:57

Gondolod te. De rosszul gondolod. (Nem, mondom, láttam már ilyet én is, de annak az lett a vége, hogy az árverési vevő tulajdonjogát nem akarja a földhivatal bejegyezni - mert a tulajdonos nem adós, hiszen nem folyt vele szemben végrehajtás.)

Vh-ügyes # 2015.08.20. 14:26

Nem hiszem. A dologi adós ellen nincs végrehajtást elrendelő irat, egyszerűen az adós elleni eljárásban - bírósági végzéssel megállapítva az érdekeltséget - árverezik a dolgot.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.20. 12:06

dologi adósként vajon lehet-e saját vh ügyszámod?
Nem hogy lehet - kell lennie. (Ha a jogosult nem kér végrehajtást a dologi adóssal szemben is, abból komoly problémák adódnak.)

Honnan tudod te azt, hogy nem történt a konkrét ügyben 2009. óta végrehajtási cselekmény?