Ingatan árverés


Csuklósbusz # 2020.11.19. 14:43

40 oldalt már visszaolvastam.

Nos idáig annyi esett le hogy haladék adása nem kötelező, de max 2 hónapot jó indokkal lehet kérni és kapni.

Ha akkor sem fizetném ki akkor bukó a foglalóm. Következő árverésen még ha jelentkezem és kifizetem akkor a foglaló bukásával megvásárolhatom.

Tehát licitálok 1 misire egy házra, 200 ezer a foglaló. Nem fizetem ki határidőre foglaló bukott. Következő árverésen kifizethetem még teljes áron.
De akkor törlik az árverést akkor is ha többé is lenne licit?

Akkor ezzel akár fél évet is nyerhetek mint fizetési haladék?

Ha meg akkor sem fizetem ki akkor pedig ha valaha elkel, kevesebbért, bekérik a különbözetet ( 800 ezer).

Törvény nem tesz különbséget hogy minimáláras vagyok egyedüliként, vagy szánt szándékkal feltoltam a licitet és nem fizetek, akkor is kérik egyszer a különbözetet.

Grave7 # 2020.11.18. 15:07

@Csuklósbusz: Régóta kérdezel a jogi fórumon, mégsem találtad volna meg eddig a "Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás" témát?

Segítek: https://www.jogiforum.hu/forum/41/24237

Erre és sok más kérdésedre is biztos választ fog kapni, ha végigolvasod a témát, annyiszor feltették már azokat.

Csuklósbusz # 2020.11.18. 14:57

Ha egyedüli licitáló vagyok tehát nem áratfelverő akkor ha nem tudom kifizetni akkor csak az előleget bukom, nincs kötelességem fizetni későbbiekben különbözetet?

Folyamatos árverésről lenne szó.

Csuklósbusz # 2020.11.18. 14:56

Ha licitálok egy ingatlanra és megnyerem, részletfizetési kérelmet mekkora eséllyel fogad el a végrehajtó? Van kötelessége ennek helyt adni?

alsovonal # 2020.11.11. 20:41

Köszönöm Grave!

Grave7 # 2020.11.11. 20:06

@alsovonal: Bármilyen ingatlanról van szó, a beköltözhető és a lakott becsértéket is meg kell állapítania a végrehajtónak, kifogás esetén pedig a bíróságnak.
A jogszabályban nincs különbségtétel ingatlan típus szerint.

Vht.
140. § (1) A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. [...]
(7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. [...]

alsovonal # 2020.11.11. 17:02

Sziasztok!

Egyik ingatlanom 2017-es becsértékének közlése ellen kifogással éltem, letétbe helyeztem a szakértő díját és ma vettem át a szakértői véleményt. (több, mint 3 év!)

Az eredeti becsértéket 20M Ft-ban állapította meg a végrehajtó.

A vizsgált üzlet megnevezésű ingatlan beköltözhető forgalmi értékét 26,1M Ft-ban, míg lakott (?) forgalmi értékét 18,3 M Ft-ban állapította meg a szakértő.
8 napos észrevételezési határidőt kaptam a Bíróságtól.

Üzlethelyiség esetében normális az, hogy beköltözhető és lakott forgalmi értékeket közölt a szakértő? Ezeket nem lakóingatlan esetében szokás megállapítani?

gerbera317 # 2020.11.09. 12:20

Hacsak úgy nem... :-)

Rick4 # 2020.11.09. 10:16

Köszönöm a kimerítő információkat, akkor megpróbálom előkeríteni az adót, és lerendezem vele a dolgokat.

gerbera317 # 2020.11.09. 07:58

Elvileg a kifizetéstől számítva 30 nap után emelkedik jogerőre a jegyzőkönyv
Ez nem igaz. Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, akkor jogerős az árverés.
mikor történik meg a birtokbaadás
Majd akkor, ha ennek a felételei fennállnak. Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Tehát a kiköltözés határideje a te esetedben a vételár megfizetésének napja, november 27. lesz. Írod, hogy az ingatlanban nem laknak, tehát ez a feltétel kvázi teljesülni fog, illetve már teljesült is. Azonban ezt csak te állítod. Az adós nem jelentkezett a végrehajtónál a kulcsokkal, valószínűleg nem is fog, úgyhogy az ingatlan nem adható át egyszerű (154. § szerinti) intézkedéssel. Ezért neked a kiköltözési határidőtől számított 15 napon belül kérned kell az ingatlan kiürítését, amit a végrehajtó - további 60 nap elteltével - majd tavaszra fog halasztani. Nem fogja meghatni, hogy az ingatlan 'lakatlan'.
az volt tüntetve, hogy az ingatlan beköltözhető
Ez csak annyit jelent, hogy nincs ott olyan személy, aki nem költöztethető ki onnan. De nem azt jelenti, hogy lakatlan. A lakatlanságot csak te állítod.
így a szerény véleménem szerint...
Tévedsz. Pont.
tehát ha kipakol, ha nem, a végrehajtó nem fogja az ingatlnt átadni?
Ha kipakol, és ezt közli a végrehajtóval is, akkor a végrehajtó egyszerű átadással átadja az ingatlant, moratórium idején is. Egyébként nem. (Nehéz megérteni, hogy a téli moratórium az nem átadási tilalom, hanem kiköltöztetési tilalom?!?)
2020-ban lesz-e esélyem bejutni az ingatlanba
Ezzel fordulj inkább látnokhoz (jósnő is megteszi)!
Egy lehetőséged mindenképpen maradt: Önkényesen felnyitod és birtokba veszed az ingatlant, és azt hazudod a végrehajtónak, hogy az adós önként átadta azt neked. Ekkor ő egyszerű átadással át fogja adni neked. A büntetjőjogi kockázat viszont a tied.

Rick4 # 2020.11.08. 22:56

Üdvözletem!
Kérnék egy kis segítéet a témában gyakorlottabbaktól, jól tudom-e a határidőket, lehetőségeket az ügyemben.

Megnyertem egy MBVK-s ingatlan licitet, beköltözhetőnek volt hirdetve, előtte jártam is ott, beszéltem a szomszéddal, közműszolgáltatókkal is, az ingatlan maga valóban lakatlan, le van minden kapcsolva, a végrehajtónál szeptember 28.-án voltunk aláírni a papírokat, kértünk 2 hónap fizetési haladékot, most november 27.-én fizetem ki a teljes összeget.

Elvileg a kifizetéstől számítva 30 nap után emelkedik jogerőre a jegyzőkönyv. Ekkor elindul a tulajdonjog bejegyzési folyamat is, idáig tiszta.

A nagy kérdés az lenne, hogy mikor történik meg a birtokbaadás, ha az ingatlan nem lakott, és a hirdetményben is az volt tüntetve, hogy az ingatlan beköltözhető, se haszonélvezeti, se más jog nem terheli, ráadásul konkrétan nem az adós lakóhelye, tudom is a másik lakóhelye címét.

Nyilvánvalóan a 30 nap jogerőre emelkedés után lesz neki idő a birtokba adásra, a kipakolásra, ha a törvények szerint kívánnal eljárni, de ha nem ott lakik, akkor nem is kell kiköltöznie, nem lesz kilakoltatás sem, így a szerény véleménem szerint a téli időszakban aktuális kilakoltatási moratórium sem érvényes erre az esetre. Vagy ettől a ténytől függetlenül a törvény nem tesz különbséget lakott vagy nem lakott ingatlanban, és a birtokba adás is ki van lőve a moratórium alatt, tehát ha kipakol, ha nem, a végrehajtó nem fogja az ingatlnt átadni?
Magyarán mondva 2020-ban lesz-e esélyem bejutni az ingatlanba, vagx tervezzem nyugodtan 2021 májusa utánra?
Köszönöm a válaszokat!!

Kisjosi # 2020.10.31. 06:25

Tisztelt forunozok!
Szeretnek segitseget kerni toletek. A heten vettem arveresen egy ingatlant, jovoheten kellene alairni a jegyzokonyvet. Viszont jovoheten nekem vissza kell mennem angliaba. Meghatalmazassal mas szemely is alairhatja a jegyzpkonyvet? Ha igen akkor mire kell figyelni a meghatalmazasnal, minek kell benne szerepelnie pontosan, esetleg mibe tudnak belekotni, ha kifogast nyujtanak be esetleg? Koszonom a valaszokat

Ohini # 2020.10.30. 21:26

Üdvözlök Mindenkit!

Segítséget szeretnék kérni egy bizony témában.

Az MBVK elektronikus árverési oldalán találtam egy ingatlant amelyre szeretnék licitálni. Sikeres licitálás után mi az ingatlan birtokbavételének menete volt tulajdonossal ( jelenleg is ott élő személy). Mivel a végrehajtó iroda közlése szerint ez az én feladatom.
Hogyan tudok törvényesen kilakoltatni?
Mi a menete?
Körülbelül mennyi időt vesz igénybe?
Mi a moratórium aktuális időtartama?
Lehetséges-e egy adott cégre/hivatalos személyre bízni az egész lebonyolítását.

Előre is köszönöm a segítséget.

gerbera317 # 2020.10.30. 18:31

A kilakoltatási moratórium a lakóingatlan kiürítésére vonatkozik.

Benyo89 # 2020.10.30. 18:02

Tisztelt Fórumozók!
A szívességi lakáshasználóra vonatkozik a téli moratórium?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.30. 16:49

Így, így. A bíróság illetve a bírósági végrehajtó döntéseivel szemben nyilván nincs helye jegyzői birtokvédelemnek.

Az ezerszer felmerült kérdés: ha valinéni úgyis jobban tudja, akkor miért kérdez?

gerbera317 # 2020.10.30. 16:04

Per? Milyen per? Ld.: „lezajlott az árverés a tegnapi napon”.

drbjozsef # 2020.10.30. 12:57

gerbera,

Mi nem érthető a 154/A. § (1)-ben? Ilyenkor NEM ILLETI MEG A BENT LAKÓT BIRTOKVÉDELEM a végrehajtó intézkedésével szemben.

Szerintem eredetileg sem ezt kérdezte. Arra írtam, hogy szerintem a per alatt megilleti. Mert ott nem vizsgálják a jogalapot - a végrehajtó kilakoltatási cselekményével szemben persze hogy nem védi. De az ez előtti időhúzás volt a kérdés szerintem.

valinéni,

Hogy az meddig fog tartani a per, abban azért nagyon optimista ne legyél, mert ha az árverési vevő a megfelelő időben kéri a birtokbaadást, akkor nem lesz per, legfeljebb a moratóriummal nyerhet egy kis időt, de tavasszal kiteszik.

valinéni # 2020.10.30. 12:06

Köszönöm a választ mindenkinek.

Tegnap írtam egy emailt a helyi önkormányzat hatósági irodának , elmeséltem a szívességi lakáshazsnáló esetét és kérdeztem, hogy lehet-e birtokvédelmet kérni a jegyzőtől ebben az esetben amikor már 20 éve benn lakik a lakáshasználó.

Az alábbi válasz jött

"A jegyző kizárólag tényekre alapított birtokvédelmi eljárásban jár el, jogcím vizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik. Annak megállapítása, hogy a szívességi lakáshasználó jogosult-e a lakásban való tartózkodásra, nem tartozik a jegyzői birtokvédelem körébe."

A fentiek nekem azt mondják, hogy pusztán a bennlakás ténye megalapozza a birtokvédelmet. A jogcím jogosságát pedig majd eldönti a bíróság 3 év múlva.

Grave7 # 2020.10.30. 09:36

@valinéni:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A vérgehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján jár el. Tehát nem jogalap nélkül "foszt meg / háborgat" amikor az elárverezett ingatlan birtokba adását, kiürítését foganatosítja.

Épp ellenkezőleg, törvény felhatalmazás alapján intézkedik a végrehajtó - ezért nem véd ellene a birtokvédelem.

gerbera317 # 2020.10.30. 09:28

Mi nem érthető a 154/A. § (1)-ben? Ilyenkor NEM ILLETI MEG A BENT LAKÓT BIRTOKVÉDELEM a végrehajtó intézkedésével szemben.

drbjozsef # 2020.10.30. 06:20

valinéni,

Az teljesen a szabályoknak megfelelően történt.

A Vht. szerint beköltözhetően kell árverezni az ingatlant, kivéve a 141.§(3) bekezdés eseteit. Márpedig itt bérlő, tulajdonostárs, vagy haszonélvező van.

Szívességi lakáshasználó nem számít, ilyen esetben beköltözhetően KELL kiírni az árverést. Egyébként nagyon helyesen, különben bárki mondhatná, hogy ja, pont lakik egy cimbi az ingatlanban, bocs. Hát nem. Bérlő esetén bérleti szerződés kell legyen (árverés előtti!), haszonélvező és tulajdonostárs pedig elve be van jegyezve.

Nem, nem válik féllé, a szívességi lakáshasználónak nincs köze a végrehajtás részleteihez, neki csak a kiköltözéshez van köze.

valinéni # 2020.10.30. 06:11

Amikor a tényeket leírtam benne volt, hogy beköltözhetőnek volt az ingatlan megjelölve a végrehajtó által annak ellenére ,hogy a szívességi lakáshasználó már húsz éve benn lakott.

A végrehajtásra kötelezett nem támadta meg kifogással a hirdetményt mert már nem érdekli a szívességi használó sorsa.

Ha az árverési vevő kiürítés iránt felszólítja a lakáshasználót akkor ez a személy már féllé válik és kérheti a végrehajtótól az árverési hirdetményt és jegyzőkönyvet?

A birtokvédelem nem nézi a lakásban tartózkodás jogcímét csak azt hogy valakit a birtoklásban zavarnak.
Azt hogy jogosan tartózkodik-e az ingatlanban majd egy bírósági eljárás kimondhatja.
Ha nem derült volna ki a kérdésből én a szívességi lakáshasználó jogait szeretném megtudni, az ő oldalán állok.

Nem értem miért felejtős a birtokvédelem.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat

Vali

gerbera317 # 2020.10.29. 08:48

Nem kell ezt túlbonyolítani! A Vht. egyértelműen fogalmaz: "154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek (...) kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni." A szívességi lakáshasználó mi, ha nem az adós jogán az ingatlanban lakó személy? Egyetlen dolgot kell csak vizsgálni (és ez nem a minimálár mértéke!): hogy az ingatlant beköltözhetően árverezték-e! Csak mert erről egy betű nem sok, de annyi sincs a kérdésben. A birtokvédelem felejtős!

drbjozsef # 2020.10.29. 08:23

A szívességi lakáshasználó kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?
Amíg nincs igazolhatóan, szabályosan felmondva a szívességi lakáshasználat, addig feltétlenül. De pereskedés esetén szerintem az alatt is.

A szívességi lakáshasználó ezek szerint nem is érdeklődhet a végrehajtónál, hogy kifizette-e már a vevő a vételárat vagy kapott-e haladékot?
Érdeklődhet, de nem fogja neki megmondani a végrehajtó.