Végrehajtási kifogás - felülvizsgálat

Tisztelt segítők / szakértők!
Röviden:
OTPFaktoring, 2 éve nem fogadta el Nemzeti eszközkezelőt (NET), elindította a végrehajtást, majd a Faktoring kérte újra a NET kérelmet (mondván most tuti elfogják fogadni), melyet 1 hónapja elfogadtak, jelenleg a NET visszajelzésére várunk. Igen ám, de a végrehajtó iroda még mindig végrehajtja a több mint 1 millió végrehajtási költséget a semmire. Ez most jár neki? Ezt most miért csinálták? Miért jó, hogy most még 1 millióval több a tartozásom? Ez milyen jog?
Köszönöm előre is az esetleges válaszokat!

(Viszont, ha 5 év előtt eladnátok ezt az ingatlant, akkor az ajándékozás miatt valószínűleg több adót kellene fizetni, ezt érdemes figyelembe venni, ha nem tervezitek megtartani legalább 5 évig.)

„Amennyiben a férjem tőlem megvásárolná az 1/2 részt, Ő illetékmentességet kapna, mert kevesebb a megvásárolt ingatlan vételára, mint az eladott ingatlan rá jutó része, de én adóznék a vételár után, mivel a vásárlást követő 5 éven belül adom el (nyugdíjasként, bár ennek biztos nincs jelentősége)? Jól gondolom?”

Így van, házastársak között minden ügylet illetékmentes, viszont nem adómentes.

Ugyanakkor, Te a férjednek ajándékozhatod illetékmentesen az 1/2 részt, és akkor nincs adó sem. Csak az ügyvédi és földhivatali költség.

Árverésen részt venni csak alapos előzetes felkészültséggel érdemes - különben jön a tanulópénz.

Gerbera317! Köszönöm gyors válaszát! A regisztráció alkalmával kapott felhaszálónévre utaltam helytelenül a regisztrációs számmal. Elnézést. Sajnos így is meg kell fizetnünk a tájékozatlanság árát. A nehezen, hitelből kifizetett lakás (gyerekeknek vettük albérlet helyett az egyetemi évekre) eladása után igénybe vehető illetékkedvezményt csak részben tudjuk érvényesíteni és nem lesz könnyű a fennmaradó összeg után kifizetni az illetéket.
Amennyiben a férjem tőlem megvásárolná az 1/2 részt, Ő illetékmentességet kapna, mert kevesebb a megvásárolt ingatlan vételára, mint az eladott ingatlan rá jutó része, de én adóznék a vételár után, mivel a vásárlást követő 5 éven belül adom el (nyugdíjasként, bár ennek biztos nincs jelentősége)? Jól gondolom?

Nem létezik olyan, hogy regisztrációs szám. Az sem számít, hogy a megszerzett ingatlannak több tulajdonosa volt. És árverésrnél nem készül adásvételi szerződés.
A tulajdonszerző csak az árverési vevő lehet. Ha többen akarnak tulajdont szerezni az ingatlanban (például 1/3+2/3 arányban), akkor ugyanilyen formációban kell árverezőként redisztrálni. Annak, hogy ténylegesen ki kattintgat az egérrel, nincs jelentősége, csak ne valami idióta legyen.
A közös tulajdon már csak úgy valósulhat meg, hogy megveszed az árverési vevőtől azt a tulajdoni hányadot, amit árverezőként kellett volna megszerezned.

Tisztelt Szakértők! Szeretnék tanácsot kérni, hogy van-e esélyem közös tulajdonra bejegyeztetni a földhivatalnál egy olyan ingatlant, amit liciten nyertem/nyertünk el életünk első licitjén.
A fiammal mentünk be a végrehajtóhoz regisztrációs számot kérni. A végrehajtó megkérdezte, hogy ki lesz a licitáló. Mondtuk, hogy én, mivel a család többi tagja dolgozik, én intézem a licittel kapcsolatos teendőket.
Az eredményes licitet követően megkaptam a jegyzőkönyvet, mely tartalmazta, hogy 30 napon belül a kitöltött B400-as adatlapot a végrehajtói irodában le kell adni, hogy azt a földhivatalhoz továbbíthassák. Miután letöltöttem az adatlapot a pontok között találtam arra vonatkozó kérdést, hogy be kívánjuk-e számíttatni az 1 éven belül eladott ingatlan árát.
Miután mi októberben eladtunk egy lakóingatlant, megkerestem a végrehajtót, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a megszerzett ingatlan a férjemmel közös tulajdonba kerülhessen. (Az eladott ingatlan is közös tulajdonban volt, s annak az árából tudtunk licitálni.) Ő közölte, hogy semmit, akkor kellett volna ezt jelezni, amikor a regisztrációs számot kértük. Nehezen tudom elfogadni, hogy ne legyen valamilyen megoldás a problémánkra.
Sajnos fel sem merült bennünk, hogy licittel „vásárolt” ingatlan nem kerülhet közös tulajdonba és nem az az eljárás, mint a korábbi adás-vételnél. Már ügyvéd után érdeklődtünk, aki megírja az adás-vételi szerződést, hisz mi vagyunk a vevők. Tudom, hogy a jogszabályok nem ismerése nem mentesít, de talán elvárható lett volna, hogy a végrehajtó a regisztrációs szám adásakor arra felhívja a figyelmet, hogy eredményes licit esetén csak az jegyezhető be tulajdonosként, aki ezzel a számmal rendelkezett.
A végrehajtótól kapott tájékoztatás szerint a B400-as adatlapot a földhivatal felhívására is benyújthatom, nem probléma, ha hozzá a 30 napos határidőn belül nem juttatom el (12-én jár le az egy hónap)!? Itt a fórumon olvasva a kommenteket - ha jól értelmezem - 6000 Ft megfizetése mellett pótolhatom a B400-as adatlapot a földhivatalhoz? Válaszukat előre is köszönöm.

Ja. Majd igyekszem hogy teljesen profi legyek.

Na, akkor meg pláne meg kéne tanulni, hogy ki kicsoda, meg mi micsoda.

Nagyon rossz kovetkeztetes , de csak neked es csak most: a csaladunkban ket arverezes zajlik eppen. Az egyik a sogor , az o sztorijukat irtam most le , a masik az en testverem , sajnos abban mint adostars en is szerepelek , mert tiz evvel ezelott johiszemuen beleegyezesemet adtam hogy eladjak , vagy kolcsont vegyenek fel az ( orokles utani) kozos ingatlanunkra. Ez utobbira meg mindig zajlik az arveres , a hocipom mar tele van az egesszel , a sogoreke mar eluszott.
Senkinek nincs semmifele tartozasa az egesz csaladban , csak a legkozelebbi hozzatartozoinknak , ezert probalgatok informaciokhoz jutni innen-onnan , hatha tudok segiteni.
Egyebkent meg ha ezen tul vagyunk , akkor lassak bankot meg vegrehajtot meg koveteleskezelot meg az egesz rohadt verszivo bandat mikor a hatam kozepet!

Egyébként a hozzászólásaidból arra tudok következtetni, hogy kacérkodsz a gondolattal, hogy megélhetési árverezővé lépsz elő. Na, akkor meg pláne nem hátrány, ha nem ragaszkodsz a saját hülyeségeidhez, hanem megtanulod a legalapvetőbb fogalmakat, mint ingatlan, tulajdoni lap, tulajdoni hányad, árverés, árverési hirdetmény, kikiáltási ár, minimálár, licit, licitnapló, vételár, vevő. Ha ezeket nem tartod fontosnak, hamar hülyére vesznek a többiek, és az első néhány milliódat elvesztett előlegekre fogod költeni.

„Milyen jo hogy igy volt a hirdetmeny kiteve, á, csak veletlenul...”
Ezt csak te állítod.

De nem erdekes hogy az lep vissza a vasarlastol aki nyolcmilliot licitalt a kikialtasi arra , es az marad nyeregben aki csak egymillioval fizetett tobbet es eleve is meg akarta szerezni az ingatlant? Milyen jo hogy igy volt a hirdetmeny kiteve, á, csak veletlenul.....

Na ja gerbera , de most az ember nem kezdi atbongeszni a tobbszaz hirdetest hogy ugyanannak a lakasnak nem arverezik-e a masik felet!( mondjuk ha en vagyok a vevo , akkor az biztos hogy minden apro reszletet megtudok a vegrehajtotol(Jobai Gabor), foleg azt hogy mi van a lakas masik felevel.
De szerintem azt jelezni kellett volna hogy a masik felet is arverezik.

„semmi nem jelzi hogy ugyanannak a lakasnak a ket felerol van szo?”
Esetleg a helyrajzi szám?

Sikerekben gazdag boldog uj evet mindenkinek!
Ez mar egy regebbi ugy , szerintem nem is lehet semmit tenni , csak kivancsi vagyok a T. Szakertok velemenyere hogy ez igy rendben volt?
Adva van egy hazaspar , akinek kulonfele tartozasok miatt arverezni kezdik a belbudai lakasat. Kulon kiirva az arveresi hirdetmenyekben a ferj tartozasa , 1/2 tulajdoni hanyaddal , bekoltozheto , senki nincs aki nem kikoltozheto. Ugyanigy a felesege , de semmi nem utal arra hogy ez ugyanaz a lakas. Egy illeto joval az arverezes elott potom penzert megvenne , de annyiert nem adjak. Az arverezesen ez az illeto pici felarral megveszi az egyik felet , a masik felet pedig egy masvalaki , ketszeres aron mint amennyi az ar volt. Ez utobbi illeto visszalep mikor megtudja hogy van egy tarstulajdonosa , akivel osztozkodni kellene( vagy eleve a masik vevo stromanja volt es csak jol feljajtotta az arat).
Most kiirtak a lakas masik felere is az arverezest megint , de mar nem bekoltozheto , es a tarstulajdonost nem lehet kitenni.
Na vajon ki fogja igy megvenni?
Senki , kiveve az eredeti vasarlo , megiscsak fillerekert jut majd hozza.
Kerdem en , szabad igy kitenni egy arveresi hirdetmenyt hogy semmi nem jelzi hogy ugyanannak a lakasnak a ket felerol van szo?

Finoman szólva is zavaros ez a tényállás.

Vagy úgy. Ha még határidőn belül vagy, kérheted a felülvizsgálatot.

A fellebbezésben megfelelően lett előadva a probléma. A II. fokú tárgyaláson pedig szóban is rá lett erősítve a bírói tévedésre. A II. fokú ítéletet szvsz. felülvizsgálatra kellett volna tovább vinni, de t. ügyvéd úr "lelépett". Így maradt az egymásnak ellentmondó két jogerős ítélet.

Ja, hát fellebbezni nem úgy kell, hogy "fellebbezek (pont)". Hanem úgy, hogy "fellebbezek, mert (és itt jön az ellenkérelem)". Nem elég arra várni, hogy a bíróság majd észleli a tényeket, hanem azt "észleltetni" kell vele.

Köszönöm szépen!
Nem helyezte hatályon kívül. Nem vette észre a bíró(?) hogy ugyan a közös vagyon megszüntetéséről szól az ítélet, de a közös lakást (szvsz. jogsértően, ui. a Ptk. szerint minden közös vagyon elemről a a vagyonközösség megszakadásának időpontjára vonatkozóan kell ítélni)) kivette a rendelkezés alól, és arra a többletlakáshasználati díj fizetését rendelte. A közös lakásra vonatkozóan felhívta a figyelmet, hogy új keresettel lehet kérni a megszüntetését. A tulajdoni lapon rajta is maradt a vagyonmegosztási viszontkeresetem alapján rátett perfeljegyzési széljegy.

ljubityel

Nem mindegy, hogy többlethasználati díj vagy lakáshasználati díj.

56. § (1) a) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat (...) hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette.
Azt kell megvizsgálnod, hogy az újabb ítélet az eredeti ítéletet megváltozatatta vagy hatályon kívül helyezte-e a többlethasználati díj vonatkozásában. Mert ha igen, akkor a többlethasználati díj vonatkozásában elrendelt végrehajtást az azt elrendelő bíróságnak meg kell szüntetnie (vagy korlátoznia kell, attól függően, hogy abban a végrehajtásban nem fizetsz-e mást is, például gyermektartást).

Volt feleségemmel történt vagyonmegosztási perben nem született rendelkezés a közös lakás megosztásáról. Az ítélet szerint a lakásban én maradok és többletlakáshasználati díjat fizetek a volt feleségemnek. Később a volt nejem kérte a lakás részére történő kiürítését, amit meg is ítéltek a részére. A bíróság tévesen állapította meg a lakásra vonatkozóan a közös a vagyonközösség megszünését. Fellebeztem, a másodfok helyben hagyta a tévedést. A végrehajtó elrendelte a kiürített lakás átadást, ugyanakkor továbbra is végrehajtja a többletlakáshasználati díjat. Ugyanarra a dologra két, egymásnak ellentmondó ítélet van. Mi a teendő ilyenkor?

„egy újabb végrehajtási kifogásban mire kellene hivatkozni”
Végrehajtási kifogásban kizárólag arra hivatkozhatsz, hogy a végrehajtó az intézkedésével, vagy valamely intézkedésének elmulasztásával megsértette a végrehajtási eljárás szabályait. Ha olyan "végrehajtási kifogást" terjesztesz elő, ami ennek nem felel meg, akkor két dolog lehetséges: 1) a genya bíróság elutasít azzal, hogy a végrehajtó nem sértette meg az eljárási szabályokat, 2. a jófej bíróság felszólít, pontosítsd a kérelmedet, hogy ténylegesen mi a búbánatot akarsz. A választékliszta:
1. megszüntetés kérése csak úgy > élből elutasítják, ahogy legutóbb is,
2. felfüggesztés kérése > valószínűleg elutasítják (és egyébként sem ez a cél),
3. vh-lap visszavonása > valószínűleg elutasítják, habár az előző "végrehajtási kifogásnál" is ezt kellett volna kérni, és most ez fel sem merülne, ugyebár,
4. megszüntetés kérése teljesítésre hivatkozással > Vht. 41. §, szükspég esetén meszüntetés iránti per,
5. elévülési kifogás > Vht. 41. §, szükspég esetén meszüntetés iránti per.
Az, hogy a korábban eljáró végrehajtó őrizetben van, nem játszik.
Szintén nem játszik, hogy más a végrehajtó, mert ettől az eljáró hatóság ugyanaz (v.ö.: korábban okmányirodának hívták, most megyei kormányhivatal járási hivatal tökömizé a neve, mégsem vonod kétségbe az eljárásra jogosultságát).
Ha a fentiekből nem derült ki számodra, akkor röviden összefoglalva: Ne végrehajtási kifogással akard elérni a célodat! Egyebekben lásd KBS hozzászólását.

Ritkán jó kérdés az, amelyik terjedelmes tényállítást is tartalmaz. Fel tudod tenni úgy is, hogy az állításaidat - amelyek vagy helyesek vagy nem - kiszeded belőle?