Végrehajtási kifogás - felülvizsgálat

ljubityel

Nem mindegy, hogy többlethasználati díj vagy lakáshasználati díj.

Köszönöm szépen!
Nem helyezte hatályon kívül. Nem vette észre a bíró(?) hogy ugyan a közös vagyon megszüntetéséről szól az ítélet, de a közös lakást (szvsz. jogsértően, ui. a Ptk. szerint minden közös vagyon elemről a a vagyonközösség megszakadásának időpontjára vonatkozóan kell ítélni)) kivette a rendelkezés alól, és arra a többletlakáshasználati díj fizetését rendelte. A közös lakásra vonatkozóan felhívta a figyelmet, hogy új keresettel lehet kérni a megszüntetését. A tulajdoni lapon rajta is maradt a vagyonmegosztási viszontkeresetem alapján rátett perfeljegyzési széljegy.

Ja, hát fellebbezni nem úgy kell, hogy "fellebbezek (pont)". Hanem úgy, hogy "fellebbezek, mert (és itt jön az ellenkérelem)". Nem elég arra várni, hogy a bíróság majd észleli a tényeket, hanem azt "észleltetni" kell vele.

A fellebbezésben megfelelően lett előadva a probléma. A II. fokú tárgyaláson pedig szóban is rá lett erősítve a bírói tévedésre. A II. fokú ítéletet szvsz. felülvizsgálatra kellett volna tovább vinni, de t. ügyvéd úr "lelépett". Így maradt az egymásnak ellentmondó két jogerős ítélet.

Vagy úgy. Ha még határidőn belül vagy, kérheted a felülvizsgálatot.

Finoman szólva is zavaros ez a tényállás.

Sikerekben gazdag boldog uj evet mindenkinek!
Ez mar egy regebbi ugy , szerintem nem is lehet semmit tenni , csak kivancsi vagyok a T. Szakertok velemenyere hogy ez igy rendben volt?
Adva van egy hazaspar , akinek kulonfele tartozasok miatt arverezni kezdik a belbudai lakasat. Kulon kiirva az arveresi hirdetmenyekben a ferj tartozasa , 1/2 tulajdoni hanyaddal , bekoltozheto , senki nincs aki nem kikoltozheto. Ugyanigy a felesege , de semmi nem utal arra hogy ez ugyanaz a lakas. Egy illeto joval az arverezes elott potom penzert megvenne , de annyiert nem adjak. Az arverezesen ez az illeto pici felarral megveszi az egyik felet , a masik felet pedig egy masvalaki , ketszeres aron mint amennyi az ar volt. Ez utobbi illeto visszalep mikor megtudja hogy van egy tarstulajdonosa , akivel osztozkodni kellene( vagy eleve a masik vevo stromanja volt es csak jol feljajtotta az arat).
Most kiirtak a lakas masik felere is az arverezest megint , de mar nem bekoltozheto , es a tarstulajdonost nem lehet kitenni.
Na vajon ki fogja igy megvenni?
Senki , kiveve az eredeti vasarlo , megiscsak fillerekert jut majd hozza.
Kerdem en , szabad igy kitenni egy arveresi hirdetmenyt hogy semmi nem jelzi hogy ugyanannak a lakasnak a ket felerol van szo?

„semmi nem jelzi hogy ugyanannak a lakasnak a ket felerol van szo?”
Esetleg a helyrajzi szám?

Na ja gerbera , de most az ember nem kezdi atbongeszni a tobbszaz hirdetest hogy ugyanannak a lakasnak nem arverezik-e a masik felet!( mondjuk ha en vagyok a vevo , akkor az biztos hogy minden apro reszletet megtudok a vegrehajtotol(Jobai Gabor), foleg azt hogy mi van a lakas masik felevel.
De szerintem azt jelezni kellett volna hogy a masik felet is arverezik.

De nem erdekes hogy az lep vissza a vasarlastol aki nyolcmilliot licitalt a kikialtasi arra , es az marad nyeregben aki csak egymillioval fizetett tobbet es eleve is meg akarta szerezni az ingatlant? Milyen jo hogy igy volt a hirdetmeny kiteve, á, csak veletlenul.....

„Milyen jo hogy igy volt a hirdetmeny kiteve, á, csak veletlenul...”
Ezt csak te állítod.

Egyébként a hozzászólásaidból arra tudok következtetni, hogy kacérkodsz a gondolattal, hogy megélhetési árverezővé lépsz elő. Na, akkor meg pláne nem hátrány, ha nem ragaszkodsz a saját hülyeségeidhez, hanem megtanulod a legalapvetőbb fogalmakat, mint ingatlan, tulajdoni lap, tulajdoni hányad, árverés, árverési hirdetmény, kikiáltási ár, minimálár, licit, licitnapló, vételár, vevő. Ha ezeket nem tartod fontosnak, hamar hülyére vesznek a többiek, és az első néhány milliódat elvesztett előlegekre fogod költeni.

Nagyon rossz kovetkeztetes , de csak neked es csak most: a csaladunkban ket arverezes zajlik eppen. Az egyik a sogor , az o sztorijukat irtam most le , a masik az en testverem , sajnos abban mint adostars en is szerepelek , mert tiz evvel ezelott johiszemuen beleegyezesemet adtam hogy eladjak , vagy kolcsont vegyenek fel az ( orokles utani) kozos ingatlanunkra. Ez utobbira meg mindig zajlik az arveres , a hocipom mar tele van az egesszel , a sogoreke mar eluszott.
Senkinek nincs semmifele tartozasa az egesz csaladban , csak a legkozelebbi hozzatartozoinknak , ezert probalgatok informaciokhoz jutni innen-onnan , hatha tudok segiteni.
Egyebkent meg ha ezen tul vagyunk , akkor lassak bankot meg vegrehajtot meg koveteleskezelot meg az egesz rohadt verszivo bandat mikor a hatam kozepet!

Na, akkor meg pláne meg kéne tanulni, hogy ki kicsoda, meg mi micsoda.

Ja. Majd igyekszem hogy teljesen profi legyek.

Tisztelt Szakértők! Szeretnék tanácsot kérni, hogy van-e esélyem közös tulajdonra bejegyeztetni a földhivatalnál egy olyan ingatlant, amit liciten nyertem/nyertünk el életünk első licitjén.
A fiammal mentünk be a végrehajtóhoz regisztrációs számot kérni. A végrehajtó megkérdezte, hogy ki lesz a licitáló. Mondtuk, hogy én, mivel a család többi tagja dolgozik, én intézem a licittel kapcsolatos teendőket.
Az eredményes licitet követően megkaptam a jegyzőkönyvet, mely tartalmazta, hogy 30 napon belül a kitöltött B400-as adatlapot a végrehajtói irodában le kell adni, hogy azt a földhivatalhoz továbbíthassák. Miután letöltöttem az adatlapot a pontok között találtam arra vonatkozó kérdést, hogy be kívánjuk-e számíttatni az 1 éven belül eladott ingatlan árát.
Miután mi októberben eladtunk egy lakóingatlant, megkerestem a végrehajtót, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a megszerzett ingatlan a férjemmel közös tulajdonba kerülhessen. (Az eladott ingatlan is közös tulajdonban volt, s annak az árából tudtunk licitálni.) Ő közölte, hogy semmit, akkor kellett volna ezt jelezni, amikor a regisztrációs számot kértük. Nehezen tudom elfogadni, hogy ne legyen valamilyen megoldás a problémánkra.
Sajnos fel sem merült bennünk, hogy licittel „vásárolt” ingatlan nem kerülhet közös tulajdonba és nem az az eljárás, mint a korábbi adás-vételnél. Már ügyvéd után érdeklődtünk, aki megírja az adás-vételi szerződést, hisz mi vagyunk a vevők. Tudom, hogy a jogszabályok nem ismerése nem mentesít, de talán elvárható lett volna, hogy a végrehajtó a regisztrációs szám adásakor arra felhívja a figyelmet, hogy eredményes licit esetén csak az jegyezhető be tulajdonosként, aki ezzel a számmal rendelkezett.
A végrehajtótól kapott tájékoztatás szerint a B400-as adatlapot a földhivatal felhívására is benyújthatom, nem probléma, ha hozzá a 30 napos határidőn belül nem juttatom el (12-én jár le az egy hónap)!? Itt a fórumon olvasva a kommenteket - ha jól értelmezem - 6000 Ft megfizetése mellett pótolhatom a B400-as adatlapot a földhivatalhoz? Válaszukat előre is köszönöm.

Nem létezik olyan, hogy regisztrációs szám. Az sem számít, hogy a megszerzett ingatlannak több tulajdonosa volt. És árverésrnél nem készül adásvételi szerződés.
A tulajdonszerző csak az árverési vevő lehet. Ha többen akarnak tulajdont szerezni az ingatlanban (például 1/3+2/3 arányban), akkor ugyanilyen formációban kell árverezőként redisztrálni. Annak, hogy ténylegesen ki kattintgat az egérrel, nincs jelentősége, csak ne valami idióta legyen.
A közös tulajdon már csak úgy valósulhat meg, hogy megveszed az árverési vevőtől azt a tulajdoni hányadot, amit árverezőként kellett volna megszerezned.

Gerbera317! Köszönöm gyors válaszát! A regisztráció alkalmával kapott felhaszálónévre utaltam helytelenül a regisztrációs számmal. Elnézést. Sajnos így is meg kell fizetnünk a tájékozatlanság árát. A nehezen, hitelből kifizetett lakás (gyerekeknek vettük albérlet helyett az egyetemi évekre) eladása után igénybe vehető illetékkedvezményt csak részben tudjuk érvényesíteni és nem lesz könnyű a fennmaradó összeg után kifizetni az illetéket.
Amennyiben a férjem tőlem megvásárolná az 1/2 részt, Ő illetékmentességet kapna, mert kevesebb a megvásárolt ingatlan vételára, mint az eladott ingatlan rá jutó része, de én adóznék a vételár után, mivel a vásárlást követő 5 éven belül adom el (nyugdíjasként, bár ennek biztos nincs jelentősége)? Jól gondolom?

„Amennyiben a férjem tőlem megvásárolná az 1/2 részt, Ő illetékmentességet kapna, mert kevesebb a megvásárolt ingatlan vételára, mint az eladott ingatlan rá jutó része, de én adóznék a vételár után, mivel a vásárlást követő 5 éven belül adom el (nyugdíjasként, bár ennek biztos nincs jelentősége)? Jól gondolom?”

Így van, házastársak között minden ügylet illetékmentes, viszont nem adómentes.

Ugyanakkor, Te a férjednek ajándékozhatod illetékmentesen az 1/2 részt, és akkor nincs adó sem. Csak az ügyvédi és földhivatali költség.

Árverésen részt venni csak alapos előzetes felkészültséggel érdemes - különben jön a tanulópénz.

(Viszont, ha 5 év előtt eladnátok ezt az ingatlant, akkor az ajándékozás miatt valószínűleg több adót kellene fizetni, ezt érdemes figyelembe venni, ha nem tervezitek megtartani legalább 5 évig.)

Tisztelt segítők / szakértők!
Röviden:
OTPFaktoring, 2 éve nem fogadta el Nemzeti eszközkezelőt (NET), elindította a végrehajtást, majd a Faktoring kérte újra a NET kérelmet (mondván most tuti elfogják fogadni), melyet 1 hónapja elfogadtak, jelenleg a NET visszajelzésére várunk. Igen ám, de a végrehajtó iroda még mindig végrehajtja a több mint 1 millió végrehajtási költséget a semmire. Ez most jár neki? Ezt most miért csinálták? Miért jó, hogy most még 1 millióval több a tartozásom? Ez milyen jog?
Köszönöm előre is az esetleges válaszokat!

164. § (1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget (...) kell kielégíteni.
Ezt csak azért idézem, hogy tudd. Egyébként nincs jelentősége, a kérdésed irreleváns, illetve amit kérdezel, nem igaz. A végrehajtó a NET-térülést követően a végrehajtási költséget az OTP-től fogja behajtani, nem tőled,

gerbera317 Köszönöm válaszát!

Harmincadikáig van időd a kézbesítési fikció megdöntésére és az ellentmondásra.

Már kikristályosodott az a gyakorlat, hogy az Fmhtv. 32 . § szerinti ellentmondásnak akkor van helye, ha a fmh címzettjének az érdekkörében felmerült mulasztásból kifolyólag állt be a kézbesítési fikció. Ilyenkor a törvény lehetőséget ad, hogy a mulasztását helyrehozza, és újra megnyitja a jogát az ellentmondásra. Egyúttal viszont szankcionálja is a címzett mulasztását azzal, hogy a végrehajtást kérő végrehajtás elrendelésével felmerült költségeit meg kell fizetnie. A költségek megfizetése elengedhetetlen feltétele az ellentmondás befogadásának. Röviden összefoglalva: ez akkor alkalmazható, ha a beállt kézbesítési fikció megdöntésére irányuló kézbesítési kifogás eredménye eleve esélytelen. Ebben az esetben, a közjegyző a fmh jogerősítő záradékát törli, a vh-lapot visszavonja, és a fmh perré alakul.
Ezzel szemben áll az, amikor a kézbesítési fikció megdöntésére irányuló kézbesítési kifogás eredményes lehet, mert a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt (tehát a postai szolgáltató hibájából nem kapta kézhez az iratot a címzett), vagy pedig más okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni az iratot (például a fmh jogosultja rosszhiszemű vagy hanyag volt a kézbesítési cím megjelölésében). Vagy egyik, vagy másik, de gyakran mindkettő megvalósul. Ebben az esetben, sikeres kézbesítési kifogás esetén a közjegyző a fmh jogerősítő záradékát törli, a vh-lapot visszavonja, és a fmh kézbesítését (immár a megfelelő címre) megismétli, aminek a címzett ellentmondhat, vagy hagyhatja jogerőre futni, de akár fiktív kézbesítéssel is jogerőre futhat a fmh. Ilyenkor a vh-kérő bukja a költségeit.
A kérdező szerinti esetben a második lehetőség jöhet szóba. Viszont mindkettőnél közös, hogy a felszólalás határideje rövid: a végrehajtásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül kell megtenni.
Megjegyzem, hogy a kérdező nem a megfelelő topikban tette fel a kérdését.