Kovács_Béla_Sándor
2018.04.13. 10:37
Miért kell aláírni a levelet? (Saját kezűleg, gondolom, ebben egyetértünk.)
Dr. Ugrin Tamás ügyvéd nevében küldött levelek
oligaliga
#
2018.04.13. 06:50
KBS
Átjött az érvelés, csak éppen rossz példát hoztál fel. A bírósági eljárásban a Pp. kötelez a képviseleti jog igazolásár. Ilyen kötelezettséget a Ptk. - egyes kivételektől eltekintve - nem tartalmaz.
Az aláíratlan levél más kérdés, az szerintem nem minősül hatályos közlésnek.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.13. 06:30
Látom, nem ment át az érvelésem a jognyilatkozat szabályos közléséről.
Akkor még egy analógia: ha jogszabály írásbeli formát ír elő a nyilatkozatra, és aláíratlan iratban küldik meg, akkor az szabályos, hatályos közlés?
oligaliga
#
2018.04.13. 06:26
drbjozsef
Nem, nem ezt állítom. Hanem azt, hogy nem kötelező a meghatalmazás csatolása, de ha az adós vitatja az eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, akkor a képviselőnek kötelessége magát igazolni. Ha nem kérem az igazolást, akkor elfogadom, hogy jogosult eljárni.
BH 2000.3.115 II. Meghatalmazás nemcsak a másik félhez, de a képviselőhöz intézett nyilatkozattal is joghatályosan létesíthető. A meghatalmazás attól függetlenül érvényes, hogy azt az ellenérdekű féllel közölték-e [Ptk. 219. § (1) bek., 221. § (1) bek., 222. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont].
Fizetési felszólítás küldése esetén sem a Ptk., sem más jogszabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy a képviselőnek az eljárási jogosultságát igazolnia kell. Az már más kérdés, hogy vannak olyan eljárások - pl. peres eljárás, ingatlan-nyilvántartási eljárás, hatósági eljárás - ahol a vonatkozó jogszabály előírja a képviseleti jogosultság igazolását, ami a meghatalmazás csatolásával teljesíthető.
drbjozsef
#
2018.04.11. 12:33
oligaliga,
tehát azt állítod, hogy az adósnak kötelessége minden esetben viszontválaszt írni, és neki kell követelnie az igazolást a meghatalmazott ügyvédtől? Nekem kellene kérnem azt, hogy igazolja, hogy jogosult eljárni?
oligaliga
#
2018.04.11. 11:28
KBS
Egy kicsit azért különbözik a kettő, mert a bíróság előtti eljárásban a jogszabály kötelez a meghatalmazás csatolására, szóval azt nem hagyhatod el.
oligaliga
#
2018.04.11. 11:17
Szerintem nem. A meghatalmazás címzettje a meghatalmazott képviselő, az írásbeli felszólításé pedig az adós. Ha az ügyvéd az adós felszólítására nem tudja igazolni a képviseleti jogosultságát, akkor a felszólítás nem tekinthető a hitelezőtől származónak. Ha azonban az adós a felszólításra nem reagál, azt tudomásul veszi, akkor egyben feltételezi a képviselő eljárási jogosultságát is, ergo - KBS példájánal maradva - fizetési késedelembe esik.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.11. 11:17
Érdekes döntvény. Számomra - a lentebb kifejtett okokból - nem meggyőző. Az ítéletbeli indoklás mentén perben sem kérhetné a bíróság a jogi képviselő meghatalmazását - hiszen hiszen „az egy olyan egyoldalú nyilatkozat volt, mellyel a felperes a jogi képviselőjét jogosítja fel eljárására, így minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár”, a keresetlevél benyújtása pedig "ily cselekmény". "Legfeljebb a képviseleti jog esetleges korlátozása szempontjából lett volna jelentősége lett volna jelentősége a meghatalmazás mellékelésének."
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.11. 10:51
A jognyilatkozat ugyanis akkor hatályosul, ha azt szabályosan közölték a címzettel. Hajlok rá, hogy meghatalmazottól származó nyilatkozat esetén ez akkor következik be, amikor a meghatalmazást is bemutatták.
Vegyünk egy analóg példát. Kölcsöntartozás visszafizetésére a szerződésben nem jelöltek határidőt, a hitelező írásbeli felszólítással, nyolc napos határidővel teheti lejárttá. Késedelembe esik-e az adós, ha a hitelező meghatalmazottjaként fellépő, de képviseleti jogosultságát nem igazoló személy írásbeli felszólítására nem fizet nyolc napon belül?
Sherlock
#
2018.04.11. 10:50
Ha pedig nincs is a konkrét ügyre speckó meghatalmazás, a perre (fmh-hoz ugye még nem kell csatolni) úgyis előkerül, korábbra datálva mint a felszólítás kiküldése.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Sherlock
#
2018.04.11. 10:48
Joghatályosnak ismerte el a bíróság az ügyvéd sajtó-helyreigazítási kérelmét, pedig nem csatolt meghatalmazást hozzá. Szerintem működik az analógia.
Fővárosi Törvényszék P.23397/2016/6. sz. ítélet
Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, melynek alapjául egyrészt arra hivatkozott, hogy a helyreigazítás iránti kérelem formailag hibás volt, mivel az alpereshez eljuttatott sajtó-helyreigazítási igényéhez a felperes nem csatolta a meghatalmazását. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 6:11. § (2) bekezdése, valamint a 6:15. § (1) és (2) bekezdései, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza a képviselet szabályait, azon belül alakiságainak szükségességét, így az alperes a sajtó-helyreigazítási igényt formai hiányosságok miatt nem teljesítette. Ennek alapján pedig az alpereshez a cikk megjelenését követő 30 napon belül nem érkezett olyan helyreigazítási igény, amelynek figyelembe vételére az alperes köteles lett volna, így a Pp. 342. § (1) bekezdésében foglaltaknak a felperes nem tett eleget, melynek folytán a jelen per megindítására sem volt jogosultsága a Pp. 343. §-ának (1) bekezdése alapján
Mindenekelőtt a bíróság az alperes elsődleges védekezését vizsgálta, mely kifogás nem foghatott helyt alaptalansága okán. Kétségtelen, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) bekezdése többlet-követelményt írt elő az ügyvéd részére adott meghatalmazással szemben, azonban az alperes nem is e formai követelmények megsértését tette kifogása tárgyává. A csatolt meghatalmazás, amúgy megfelelt a felhívott jogszabályi rendelkezéseknek, és az alpereshez eljuttatott kérelem előtt került megadásra. Az alperes ugyanakkor a meghatalmazás hiányát sérelmezte, a felperes jogi képviselője viszont nem volt köteles annak a helyreigazítás iránti kérelemmel egyidejű megküldésére, hiszen az egy olyan egyoldalú nyilatkozat volt, mellyel a felperes a jogi képviselőjét jogosította fel eljárására, így minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával járt, miként a helyreigazítási kérelemnek a szerkesztőséghez való eljuttatása is ily cselekmény volt. Legfeljebb a képviseleti jog esetleges korlátozása szempontjából lett volna jelentősége a meghatalmazás mellékelésének, amúgy pedig az alperes nem is kérte a képviseleti jog igazolását a felperesi jogi képviselőtől, tehát az jelentőséggel a számára sem bírhatott. A megküldés elmaradására alapított kivárással pedig önmagában nem menekülhet az alperesi sajtószerv a helyreigazítás teljesítése elől.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.11. 10:46
Igen, ez is.
drbjozsef
#
2018.04.11. 10:34
„Ha tehát a meghatalmazottnak írásbeli felszólítást kell intéznie az adóshoz, akkor szerintem a meghatalmazását is írásba kell foglalni.”
De nem ez a kérdés, hanem az, hogy ha a meghatalmazás megvan, csak csatolva nincs, az elég-e a megszakadáshoz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.11. 10:31
„ megszakadáshoz pedig az kell, hogy az igényérvényesítés érdekében tegyen valami olyat a jogosult amiről a kötelezett (vagy a bíróság) tudomást szerez, amennyiben maga a követelés beazonosítható”
Ennél szigorúbb azért a régi Ptk. is. Írásbeli felszólítás szakítja meg az elévülést. Ezért kérdezem még mindig: írásbeli-e az a felszólítás, amely nincs aláírva.
Értem a meghatalmazásról szóló érveidet, de ellentmondanék: a meghatalmazásra ugyanazok az alaki követelmények vonatkoznak, mint a elvégzendő cselekményre. Ha tehát a meghatalmazottnak írásbeli felszólítást kell intéznie az adóshoz, akkor szerintem a meghatalmazását is írásba kell foglalni.
Dr.Attika
#
2018.04.11. 10:00
Sherlock!
Az ügyvédi meghatalmazás kapcsán van alakszerűségi követelmény. Ilyen bélyegzős, futószalagos ügyvédi levélnek semmilyen joghatása nincs.
Sherlock
#
2018.04.11. 09:33
*különös alakszerűségi követelmény
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Sherlock
#
2018.04.11. 09:31
Szerintem igen. Nincs alakszerűségi követelmény a meghatalmazásnál - amellett, hogy egyébként van meghatalmazás, csak magával a meghatalmazással nem igazolta az eljárási jogosultságát. Megkockáztatom, hogy egyébként az eljárási jogosultság már azzal igazolva van, hogy a szerződés és az ügyfél adatai benne vannak a levélben, mivel ahhoz a megbízási szerződéssel jutott az ügyvéd - a megbízás pedig magában foglalja a meghatalmazást is, ha jognyilatkozat megtétele szükséges. Ha nem így lenne, akkor jóhiszemű álképviselő, a jognyilatkozatát pedig jóváhagyja a nyilatkozatot - a bírói gyakorlat pedig ilyenkor az eredeti időpontra visszamenőlegesen vált ki joghatást a jóváhagyás, nem a jóváhagyás pillanatától kezdve.
A megszakadáshoz pedig az kell, hogy az igényérvényesítés érdekében tegyen valami olyat a jogosult amiről a kötelezett (vagy a bíróság) tudomást szerez, amennyiben maga a követelés beazonosítható - itt ebben nincs hiba.
Ha a képviseleti jogot vitatja, nem pedig azt, hogy eljutott hozzá (az amúgy nyilvánvalóan sima levélként küldött) felszólítás, akkor szerintem megszakadt - pont azért mert a felszólításra nincs alakszerűség megszabva.
Vagy tévedek - az is bőven benne van.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.11. 06:07
Egy érdemi kérdés van csak ezzel kapcsolatban:
Ha még a régi Ptk.-t kell alkalmazni az esetre, akkor a képviseleti jogosultságát nem igazoló ügyvéd által küldött felszólítás megszakítja-e az elévülést? (Különösen, ha alá sem írta. Hiszen a gumibélyegző nem aláírás.)
Egyjogász
#
2018.04.10. 22:18
A tömeges adósságbehajtással foglalkozó ügyvédek esetében (és itt most nem a címbeli ügyvédről beszélek, hanem általánosságban) ez nem úgy működik, mint amikor egy ügyvéd megbízást kap, hogy járjon el Kovács János ellen egy ügyben.
Ismerős ügyvéd csinál ilyet, több ezer soros excel táblákban kapják az adatokat a megbízótól, hogy kiket kell felszólítani, az ügyvédnek dunsztja nincs, hogy jogos-e egy adott követelés, amelynek megfizetésére felszólít vagy nem.
Ez a "szűrő" még mindig nagyon hatásos, nagyon sokan beszarnak az ügyvédi felszólítástól és fizetnek.
Meghatalmazást ilyenkor még nem tesznek a felszólító levelek mellé, mert baromi sok plusz munka és költség lenne több tízezres tételben ezeket "legyártani" (és ezer esetből 995-ben ez nem is érdekli a felszólítottat), csak az fmh-ra menő ügyek esetében készül meghatalmazás.
Ha reklamálnak nála, az ügyvéd alkalmazottjának annyi a dolga, hogy a megbízó követeléskezelési szervéhez irányítsa az érintetett. (A követeléskezelési reklamációkkal nem foglalkozik az iroda, az a megbízó dolga.)
Aki nem fizet, azokra nyomják be az fmh-kat (ez a második szűrő, amelyre szintén sokan fizetnek).
Ha per lesz, azokra van néhány bojtár, akik bizonyos értékhatár felett eljárnak tárgyalni, az új Pp-re figyelemmel pont most gondolkodnak azon, mi legyen a jövőben, valószínűleg egy bizonyos értékhatár alatt ellentmondás esetén leszarják az ügyet, az lesz a káló.
drbjozsef
#
2018.04.10. 05:11
Egyjogász,
Ha nem, mert olyan tömegben csinálja, akkor azért csak van valaki, akinél kérdezni lehet, alkalmazottja, titkárnője, ügyvédbojtárja, stábja, akármije?
Vagy ha valaki több mint X darab ilyet küld ki, akkor annak már nem is kell foglalkoznia többet a részletekkel, azért mert csak?
Dr.Attika
#
2018.04.10. 03:54
Pedig így kellene szabályosan eljárnia.
Egyjogász
#
2018.04.09. 22:21
Azt ugye nem gondolja senki komolyan, hogy nagy tömegű követelések behajtásával foglalkozó ügyvéd minden egyes általa (illetve pontosabban a neve alatt) kiküldött felszólító levélben foglalt követelést egyenként leellenőriz, megnézeget minden abban hivatkozott számlát, hogy jogos-e, minden levelet sk. aláír, mindegyikhez eredeti meghatalmazást csatol?
Fraudragon
#
2018.04.09. 15:40
Újrakezdik!
2018.14.07-én levelet kaptunkDR Ugrin Tamás ügyvéd Úrtól.A Sves Finance Zrt. bizta meg állítólag,hogy a FŐGÁZ kintlévőségét behajtsa rajtunk.2014 első negyedéves számlákat.
Nosza,elővettem a bankom által küldött 2014 egyenleget,tewrmészetesen minden hónapban utaltunk a TIGÁZ-nak,mert hiszen akkor még ők voltak.
A neten megnéztem az ügyvéd úrnak a lajtsrom számát,természetesen nem stimmel a levélben szereplővel,itt tudtam meg azt is,hogy BP.Árbóc utca is hamis.A FŐGÁZ-t hívtam,mert már hozzájuk tartounk,ott túlfizetésben vagyunk jelenleg is.A TIGÁZ-t hívtam,még jó,hogy van elérhetősége,bediktáltam a 4. db hiányolt számlák számait.A hölgy közölte,hogy ilyen számú számlák nem léteznek!De egyébként sincs tartozásom feléjük,nem indítottak semmilyen fizetési meghagyást.
A csekken szereplő befizetési számlaszám viszont nagyon is élő!Ha befizetem /mert esetleg 80 éves vagyok és megijedtem /akkor a Svea Finance Zrt-t gazdagítom 120 ezer ft-al.Ez egy nagy csalás!Senki ne dőljön be az ilyennek,előbb járjon utána előszőr is a szolgáltatónál.Azt nem értem,hogy,hogy mernek az ügyvéd úr nevével visszaélni?
drbjozsef
#
2017.09.15. 10:40
Szerintem, ahogy topik cím mutatja, talán arra céloz, hogy vagy az egész tartozás full kamu (csak az FMH benézésére mennek), vagy a tartozás nem, de ügyvéd nevében akarja valaki kicsalni úgy a törlesztést, hogy a jogosult nem is tud arról.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.15. 10:02
Mit változtat a követelés érdemén a fellépő ügyvéd meghatalmazása avagy hiánya? Pont most következett be az elévülés?
„Szerinted nem külön érdeke az ügyfélnek, hogy egy meghatalmazás nélküli ügyvéd 2.300 ezer forintot követel 10 éves kamattal fűszerezve. ”
Ezt nem tudtam értelmezni.
