Alaptalanul követelt csaknem 400 millió forintot egy kft. a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-től. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa szerint a perbeli részvényeket a hitelintézet tulajdonosként sohasem birtokolta, így konszernjogi felelősségének kérdése fel sem merülhetett.
Hatályában fenntartotta a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa azt a jogerős ítéletet, melynek értelmében a debreceni Fertig 95 Kft. megalapozatlanul lépett fel a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel szemben. Bár a bank konszernjogi felelősségének kérdése
- tulajdonlás híján — fel sem merült, az igazságszolgáltató fórum szükségesnek tartotta leszögezni: álláspontja és gyakorlata szerint a szigorú felelősségi szabály csak a közvetlen befolyásszerzés után keletkezett tartozásokért állhat fenn.
A bank 1992 januárjában kötött adásvételi szerződést az ÁPV Rt. jogelődjével, az ÁVÜ-vel a Debreceni Tartósítóipari Kombinát (Deko) Rt. részvényeire. Ezt megelőzően a Pro Értékpapír Kft.-vel állapodott meg abban, hogy eladja számára a vásárlandó részvényeket azon a napon, amikor az ÁVÜ-vel kötött szerződése életbe lép. Így amikor a vagyonkezelőtől megszerezte a Deko Rt. részvényeinek több mint 75 százalékát, befolyásoló részesedése
- az értékpapír-társasággal végbement tranzakcióval — meg is szűnt. A részvényeket a Pro Kft. rendelkezésére már mint letétkezelő vette át.
Néhány hónappal később a Deko Rt. a felszámolás sorsára jutott. Az eljárásban csak kevés hitelező kapta meg a pénzét. A Fertig Kft. 1996-ban, engedményezés folytán vált a perbeli, 389 millió forintos követelés jogosultjává. Azért lépett fel a bankkal szemben, mert álláspontja szerint a pénzintézet az egykori Deko Rt.-ben irányító pozícióba került, következésképpen a konszernjog szabályai szerint korlátlanul felel a cég tartozásaiért.
A bank elsősorban azzal érvelt: nem felelős, hiszen nem jött létre közvetlen irányítás, mivel ahogy megszerezte a részvényeket, tovább is adta azokat a Pro Kft.-nek. Amúgy pedig soha nem utasította a Deko Rt. igazgatóságát, amit az akkori törvény a közvetlen irányításszerzés egyik feltételeként szabott. Arra is rámutatott: a cégnek a felperes által követelt tartozásai még a bank és az ÁVÜ részvényvásárlási szerződését megelőzően keletkeztek, amelyekért akkor sem felelne, ha irányítást szerzett volna.
Az első- és a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy a bank a részvényeket tulajdonosként soha nem birtokolta, így vele szemben a Fertig Kft. követelése nem érvényesíthető. A cég felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa azonban a jogerős ítéletet erősítette meg tegnapi döntésében, és több millió forint perköltség, valamint illeték megfizetésére kötelezte a tárgyaláson egyébként meg nem jelent felperes céget.
