Alkotmányellenes a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény, amely tavaly augusztusban lépett hatályba. A testület szintén az alaptörvénybe ütközőnek tartotta a március 3-án életbelépett végrehajtási rendeletet. Az Alkotmánybíróság mindkettőt hatályba lépése napjára visszamenőlegesen megsemmisítette.
A törvény arra kötelezi a szövetkezeteket, hogy névértéken vásárolják vissza a kívülálló üzletrészesek üzletrészeit. A jogszabály ellen a Magyar Agrárkamara, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Parasztszövetség, a Medosz és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) emelt alkotmányossági kifogást.
Az alkotmánybírósági határozat indokolása szerint a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert a tényleges értéküktől függetlenül az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezi a mezőgazdasági szövetkezeteket, és ezzel vagyonukat, illetve annak egy részét közhatalmi eszközökkel elvonja. Az Alkotmánybíróság emellett emellett azzal indokolta döntését, hogy a törvény az üzletrész-tulajdonosok egyes csoportjaira és a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) véleménye az, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányadát ellehetetlenítette volna a törvény végrehajtása.
A kormány tegnap úgy döntött: bárhogy is dönt az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész törvénnyel kapcsolatban, az eredeti célt szem előtt tartva, még a parlament tavaszi ülésszaka alatt kidolgozza az új formulát. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta, amennyiben alkotmányossági kételyek merülnek fel a jogszabállyal kapcsolatban, akkor ezek figyelembevételével dolgozzák ki az új törvényt.
