A miniszter utasította a kormányőrséget
Magukat számlálóbiztosnak kiadó kormányőr tisztek írták össze tízezernyi állampolgár adatait a népszámlálás során – tudta meg a Népszava. Elsősorban a vezető politikusok, állami tisztségviselők lakóhelyének környezetében jelentek meg a Köztársasági Õrezred emberei, hogy az ott élőkről “környezettanulmányt” készítsenek.
Több ezer, de nem kizárt, hogy a tízezret meghaladó számú magyar állampolgárt nem valódi összeírók, hanem az ORFK Köztársasági Õrezred biztonsági tisztjei kerestek fel a népszámlálás során. A Népszava megtudta, hogy az őrezred, azaz a kormányőrség harmincnál több munkatársának – önkéntesen – számlálóbiztosi tanfolyamra kellett jelentkeznie azon önkormányzatoknál, amelyek illetékességi területén fontos személyiségek élnek. A tisztek – eltitkolva kilétüket – megkapták a szükséges képzést, majd a februári népszámláláskor munkába álltak.
Elsősorban a védett közjogi méltóságok, illetve a személyi védelemben nem részesülő, de fontos beosztású állami és politikai vezetők otthonát övező számlálókörzetekben járták végig a környéket s végezték el a kérdőívek kitöltését.
Ezzel lehetőségük nyílt a környező házak és az ott élők adatainak megismerésére és rögzítésére. A Népszava úgy tudja, hogy ezt “környezettanulmány” elkészítése, illetve az esetleges biztonsági kockázatok feltárása érdekében tartották szükségesnek. Információk szerint az adatlapokba – azok önkormányzathoz való továbbítása előtt – a kormányőrség felderítő szolgálatának is módja volt betekinteni.
Egy számlálóbiztos körzete körülbelül száz-százhúsz lakásból állt, s ha átlagosan három főt számítunk otthononként, megállapítható, hogy a Köztársasági Õrezred munkatársai több mint háromezer lakás- és 9-10 ezer személyi kérdőívet töltöttek ki. Ennyi állampolgár adatai kerülhettek tehát a biztonsági szervek birtokába.
E titkosszolgálati jellegű eljárás alkalmazása felveti a gyanút, hogy az őrezredhez jogellenesen kerültek olyan információk, amelyeket a népszámlálás anonimitásában bízó állampolgárok jóhiszeműen szolgáltattak ki – nem tudván, hogy a rendőrséget tájékoztatják.
A rendőrségről szóló törvény értelmében a hatóság titkos információgyűjtést kizárólag bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, illetve körözött személy felkutatása, bizonyítékok megszerzése céljából alkalmazhat. Erősen kétséges tehát, hogy a politikusok lakókörnyezetének totális ellenőrzése kiállja-e a jogszerűség próbáját.
Ahogyan a kormányőrség elvégezte az állami és pártvezetők környezetének ellenőrzését, feltehető, hogy a titkosszolgálatok is hasonlóképpen jártak el a nemzetbiztonsági védelem alá eső tisztségek betöltőinek esetében.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény értelmében ugyanis egy sor olyan személy is részesül titkos védelemben, aki különösen fontos, bizalmas posztot tölt be a törvényhozás vagy a jogalkalmazás területén.
Ilyen személyek – a legfőbb közjogi méltóságok mellett – az Országgyűlés alelnökei, az Alkotmánybíróság tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettesei, a miniszterek, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei. E listán szerepelnek az országgyűlési biztosok is, valamint az állampolgári jogok biztosának általános helyettese. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, a titkos információgyűjtést engedélyező bírák és a vádalkut engedélyező ügyészek szintén a titkosszolgálatok ellenőrzése alatt állnak. A sort a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei zárják.
- A népszámlálás lebonyolításával kapcsolatban a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó szervek számára Pintér Sándor miniszter adott ki utasítást – tájékoztatta a Népszavát Könyves Krisztina szóvivő. Ebben – többek között – az szerepel, hogy a védett személyek összeírásában, biztonsági okokra tekintettel a Köztársasági Õrezrednek kell közreműködnie. A területileg illetékes jegyző által a védett vezető lakásának számlálókörzetére kijelölt számlálóbiztos helyett az őrezred munkatársát kell beosztani – áll az utasításban. A dokumentum rendelkezik arról is, hogy a kormányőrnek a népszámlálást az érintett lakókörnyezetében is el kell végeznie. A szóvivő elmondta, az intézkedést egyebek mellett az indokolta, hogy a védett személyek lakásába ne kelljen illetéktelen személyeket beengedni.
A polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, ellentétben a kormányőrséggel, a nemzetbiztonsági szervek munkatársai nem vettek részt a népszámlálásban, mert – mint Szolnoki Éva szóvivő hangsúlyozta – ez nem tartozik a szolgálatok feladatkörébe.
A Népszava kérdésére Majtényi László adatvédelmi biztos – aki maga is nemzetbiztonsági védelem alatt áll – elmondta, érdeklődésünkig nem tudott a “hatósági népszámlálásról”, egyelőre tájékozódik az ügyben, s ezután dönt, indít-e vizsgálatot. Szakértők attól tartanak, hogy a történtek jóvátehetetlenül megrendítik a népszavazás anonimitásába vetett – nehezen megszerzett – bizalmat.
