A közhasznú szervezetekről szóló törvénynek az egyszemélyes közhasznú társaságok vonatkozásában alkotmányellenes az a rendelkezése, amely szerint a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv ülésezésének gyakoriságára, ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó előírásokat. Az Alkotmánybíróságnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a testület úgy döntött, hogy a vitatott rendelkezést 2001. december 31-i hatállyal megsemmisíti. A közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó rendelkezése olyan belső szerv működési rendjének szabályozását írja elő, amely az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságokban a társasági jog szabályai szerint nem létezik, így a közhasznú szervezetekről szóló törvény e szabálya által megkövetelt rendelkezések létesítő okiratba foglalásának előírása az egyszemélyes közhasznú társaságok esetében legfőbb szerv, taggyűlés hiányában nem teljesíthető. Ugyanakkor a közhasznú szervezetekről szóló törvény kivételt nem tűrő rendelkezésként írja elő a szervezet vezető testülete döntéshozatali mechanizmusának nyilvánosságára, átláthatóságára vonatkozó garanciális szabályoknak a létesítő okiratba foglalását és támasztja ezt a tartalmi követelményt a törvény hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállása elismerésének feltételeként. Mindez azt eredményezi, hogy törvénysértést követ el a jogalkalmazó akkor is, ha a közhasznú társaság közhasznú jogállású szervezetként való elismeréséhez megköveteli a vitatott rendelkezésben foglaltaknak a létesítő okiratban történő szabályozását, és akkor is, ha eltekint azoktól.

  • A vitatott szabályok kötelező előírása az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságok esetében jogilag lehetetlenre irányul. Ugyanakkor a támadott rendelkezés az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságok esetében nem alkalmas a szabályozás által elérni kívánt törvényi célok megvalósítására sem – áll a közleményben.